Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-05-06 / 182. szám

1995. augusztus 5., szombat VILÁGTÜKÖR Polgári fórumot tartanak szeptember másodikán Szé­kelyudvarhelyen. A Tanügyi Válságtanács ülésén arról is határoztak, hogy a magyar nemzeti közösséget hátrányo­san érintő oktatási törvény el­leni tiltakozásul az erdélyi if­júság karavánt indít Strasbo- urgba, az Európa Tanács székhelyére. Dömpingellenes eljárást kért Brüsszelben az Európai Unió acéltermelőinek szövet­sége a közép-európai orszá­gokból érkező olcsó importáruk ellen. Az alacsony árak miatt ugyanis a bevitel tavaly hat­vannyolc, az idei első hat hó­napban pedig negyven száza­lékkal emelkedett. A NATO-tagság szükségtelen - véli a megkérdezettek 35 száza­léka Szlovákiában. 38 százalé­kuk viszont helyeselné, ha az országot felvennék az Észak-at­lanti Szerződés Szervezetébe. Két évvel ezelőtt 11 százalék­kal többen pártolták Szlovákia NATO-tagságát. Támadásokat indítottak a csecsének az orosz" erők ellen. A harci cselekmények a katonai megállapodást aláíró felek kö­zött gyakorlatilag megszűntek ugyan, de kisebb, három-tizen- két fős csecsen fegyveres cso­portok önhatalmúan megsértik a tűzszünetet. Az Erin hurrikán elérte Alabamát, ahol a hatóságok százezer embert már előre ki­költöztettek a fenyegetett te­rületekről. Louisiana délkeleti részén kilencezer embert szó­lítottak fel lakóhelyük elha­gyására. Lejárt szavatosságú és meg­semmisítésre ítélt gyógyszere­ket adományozott Kubának Uruguay. Az ajándékot a gaz­dasági válságra való tekintettel fogadta el a karib-tengeri or­szág. Az égetéstől megmentett gyógyszerek egy német kon­szern argentínai leányvállalatá­nál készültek. Hó esett Argentínában. A dél­amerikai ország déli tartomá­nyaiban 1976 óta nem esett akkora hó, mint az elmúlt negyven napban. Vastagsága helyenként elérte vagy megha­ladta a két métert. Patagónia néhány vidéke ötödik hete él elzárva a külvilágtól. Ezrek zarándokoltak pén­teken a rekkenő hőség elle­nére a londoni Clarence Ho­use elé, hogy maguk is kive­gyék részüket a királyi család legidősebb és legnépszerűbb tagjának születésnapi köszön­téséből. Erzsébet anyaki­rálynő, a brit uralkodó édes­anyja 95. életévét töltötte be ezen a napon. Horvát katonák a győzelem jelét mutatják fotó: feb/reuter Háború száz kilométerre a határtól Lángokban áll a krajinai szerbek központja A horvátországi harcok a magyar határtól több mint száz ki­lométerre zajlanak és semmi jele annak, hogy azok átterjed­nének a hazánkhoz közelebbi területekre. Keleti György hon­védelmi miniszter szerint a fegyveres konfliktus nem jelent közvetlen katonai fenyegetettséget Magyarország számára. Percenként négy-öt tüzérségi gránát zúdult tegnap Kninre. Válaszul a krajina központja ellen pénteken indított általá­nos támadásra a szerbek tüzér­sége lőtte az arcvonal mentén lévő horvát településeket. Tudjman horvát elnök fegyver- letételre szólította fel a kraji­nai szerbeket. Közben folyta­tódnak a harcok Bihac körze­tében is. Megfigyelők szerint való­színűsíthető a szorongatott krajinai erők veresége. A Hor­vátország egyharmadnyi terü­letén élő szerbek biztosra vet­ték, hogy az „anyaország” megsegíti őket. Milosevic szerb elnök azonban egyelőre hallgat. Rasim Delic, a bos- nyák hadsereg főparancsnoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a horvát erők krajinai győ­zelme Belgrádot is belesodor­hatja a háborúba. Jugoszlávia eddig aktívan támogatta a „Nagy-Szerbia” létrehozására törekvő boszniai és horvátor­szági szakadár szerbeket, de a napokban Milosevic arra szó­lította fel a krajinai szerbeket, hogy kezdjenek tárgyalásokat Zágrábbal. A szerb kormány­párt a megoldást a békefolya­mat felgyorsításában látja, ugyanakkor úgy véli: Horvát­ország jelenti a legnagyobb veszélyt a békére. Milosevics pártja azt várja az ENSZ-től, hogy ítélje el, és „példásan büntesse meg az agresszort”. A Szerb Szocialista Párt „to­vábbra is a krajinai nép olda­lán áll, s támogatást fog nyúj­tani neki szabadságának meg­őrzéséhez, jogainak megvédé­séhez”. A délszláv harcok azután újultak ki, hogy a Genfben tar­tott tárgyalásokon az úgyne­vezett Krajinai Köztársaság képviselői nem ismerték el Horvátország fennhatóságát a terület felett, és nem fogadták el a rendezés feltételeit. A krajinai szerb fegyveres erők pénteken aknatüzet zúdítot­tak az Adriai-tenger partján fekvő Sibenik városára is, azt követően, hogy a horvát hadse­reg általános támadásba lendült, és ágyúzni kezdte Knint, a kra­jinai szerbek fellegvárát. Közben a szerbek támadást intéztek a muzulmánok és horvátok lakta Mostar ellen. Egy lövedék az Európai Unió helyi épületébe csapódott, és megsebesítette az EU egyik mostari tisztségviselőjét. A világ megütközéssel és ag­godalommal követi a délszláv fejleményeket. Clinton ameri­kai elnök a politikai rende­zésre szólította fel a hadviselő feleket. Oroszország nyilatko­zatban ítélte el Horvátországot a támadás miatt. A brit kor­mány értékelése szerint a zág­rábi kormány katonai akciója felidézi annak veszélyét, hogy a térségben dúló fegyveres vi­szály átcsap más területekre is. A NATO brüsszeli köz­pontja figyelmeztette Horvát­országot: megtorol minden támadást, amelyet az ENSZ­békefenntartók ellen követnek el. A nyilatkozatra azt köve­tően került sor, hogy életét vesztette egy dán kéksisakos, két lengyel pedig megsebesült. Párizs és Bonn a párbeszéd újrakezdésére szólította fel a horvát vezetést. Zbigniew Okonski lengyel védelmi miniszter a horvát támadás miatt kilátásba he­lyezte, hogy kivonják a len­gyel békefenntartók egy részét Horvátországból. * * * A Külügyminisztérium azt ta­nácsolja, hogy a magyar ál­lampolgárok egyelőre ne utaz­zanak Horvátországba. A Ma­gyar Távirati Irodához eljutta­tott közlemény megerősíti, hogy az Isztriái-/élszigetet és a Kvarner-öböl térségét a jelen­legi katonai akciók közvetle­nül nem veszélyeztetik. A tárca felhívja a jelenleg Horvátországban tartózkodók figyelmét, hogy az ország belse­jébe és déli részébe ne utazza­nak, és javasolja: a hazatérés­hez szlovéniai vagy ausztriai út­vonalakat vegyenek igénybe. A Külügyminisztérium kü­lön közleményben tudatta, hogy péntek reggel Mate Gra- nics horvát külügyminiszter te­lefonon felhívta Kovács Lász­lót és tájékoztatta öt a megin­dított horvát katonai akció in­dítékairól. A magyar külügy­miniszter válaszában megis­mételte azt a magyar álláspon­tot, hogy a katonai eszközök alkalmazása mindig magában rejti a konfliktus kiszélesedé­sének veszélyét, ezért Buda­pest a politikai rendezését szorgalmazza. _______________Hírháttér_______________ H aderőmérleg a Balkánon Franjo Tudjman horvát elnök péntek hajnalban bejelentette: rendőri és katonai akciókat in­dít a krajinai szerbek ellen. Be­vált tehát a Balkánra szakoso­dott ENSZ-diplomata, Akasi Jaszusi jóslata: „Horvátország beszáll a háborúba.” Kik és milyen fegyverek néznek egymással farkasszemet a horvát határvidékeken? A News című mértékadó osztrák hírmagazin legújabb informá­ciói szerint a horvát államfő négy hadosztállyal, nyolcvan- ezer katonával rendelkezik. Fegyverzetükhöz 560, főként szovjet eredetű T-55-ös és T-72-es valamint Horvátor­szágban gyártott T-82-es harc­kocsi, 320 páncélozott szállító- jármű, 550 nehéztüzérségi lö- veg és ezer gránátvető tartozik. A tizenötezer katonát szám­láló légiflotta technikai felsze­relése húsz darab MIG-21-es valamint nyugati eredetű va­dászgépek mellett (állítólag Ukrajnától vásárolt) MIG-25­ösökből, MIG-29-esekből és harci helikopterekből áll. A horvát nemzeti ünnepen, május 30-án az amerikai Patriotokhoz meglepően hasonló, orosz származású SA-6, SA-9 és SA-10-es föld-levegő rakétákat is felvonultattak a zágrábi dísz­szemlén. Ezzel a sereggel áll szemben három övezetben, csaknem öt­száz kilométeres vonalon a szakadár Milan Marties által vezérelt úgynevezett Szerb Krajina Köztársaság 36 ezer ka­tonája, az egykori jugoszláv néphadsereg fegyvereivel: köz­tük 130 páncélossal, 400 tüzér­ségi löveggel, 230 páncélozott járművel és 600 gránátvetővel, de csak néhány repülővel és he­likopterrel. Katonákban és fegyverekben tehát már most sincs hiány. Az igazi nagy kérdés mégis az: va­jon az egykori Jugoszlávia mai hadseregei közül melyek avat­koznak be még a konfliktusba? Kocsis Tamás Miért kapott érdemkeresztet Höttl doktor? Politikai vihar Ausztriában Vihart kavart Ausztriában, hogy egy nyolcvanesztendős, nyugalmazott iskolaigazgató megkapta Steiermark Nagy Érdemkeresztjét. A hír nem váltana ki figyelmet, ha a ki­tüntetettet nem dr. Wilhelm Höttlnek hívnák. A név viselőjét Magyar- országon is ismerik. A má­sodik világháború idején a Birodalmi Biztonsági Főhi­vatal VI. ügyosztályán dol­gozott. Ő állította össze a listát: kiket tartóztassanak le 1944 márciusában Ma­gyarország megszállását követően. Szálasi hatalomra kerülését követően is tartózkodott ha­zánkban, jóllehet szívesebben vette volna, ha a nyilas vezér helyett az ugyancsak német­barát gróf Pálffy Fidél kezébe kerül a kormányrúd. A háború utolsó szakaszában viszont Höttl kapcsolatot kere­sett az amerikai titkosszolgálat­tal, sőt osztrák ellenállási cso­portokkal is. A nürnbergi per­ben ezért csak tanúként hallgat­ták ki s később egy magánis­kola igazgatójaként dolgozott. A tartományi kormány a mostani kitüntetést azzal ma­gyarázza, hogy egy olyan elő- teijesztés alapján döntött, amelyben nem szerepelt Höttl nemzetiszocialista múltja. A náci bűnök első számú szakér­tőjeként ismert Simon Wie­senthal megjegyezte: „Az ilyen személyek, mint Höttl, sok mindent kaphatnak, de nem Érdemkeresztet!” Réti Ervin Alig lépett érvénybe, máris fel­függesztették azt az orosz tör­vényt, amely AIDS-szűrésre kötelez minden látogatót, aki három hónapnál tovább marad Oroszországban. A sokat vitatott rendelkezést még áprilisban írta alá Jelcin elnök. Ám azóta sem sikerült tisztázni a részleteket: ki iga­zolhatja a szűrést, az utazás előtt mikor kell megcsináltatni, és hogy miképpen végezzék a már Oroszországban élő kül­földiek vizsgálatát? Az Egész­ségügyi Minisztérium elfo­gadná bármely orvos igazolá­sát, a Külügyminisztérium sze­rint azonban csak a külföldi orosz követségek által felha­talmazott laboratóriumok tesztje lenne érvényes. Orosz AIDS-aktivisták mint­egy tízezerre becsülik a fertő­zöttek számát. 1987 óta 452 személyt utasítottak ki az or­szágból, mert kiderült: HIV- pozitívok. AZ ATOMDOSSZIÉ ÚJABB TITKAI (3.) vms$esm&s0eíí((ssest!&ysfntff8i>-&<ítzis'j' ' ' $ «msmm» s •. -. * ^ mstsstsmsstem asas» >' - n ''>&%$? -í- ma ymsswmtsm sa.- •:.• ---• "'js vmsssm &ssm Japán maga kovácsolta a sorsát Amikor Akihito japán császár a napokban Hirosimában járt, hogy lerója kegyeletét az atombomba áldozatai előtt, nem a szokásos teljes csend és hódolat fogadta. A rendőrkordon túloldaláról tüntető csoportok tiltakoztak a. látogatás ellen, arra emlékez­tetve, milyen felelősség terheli a jelenlegi uralkodó apját, Hi- rohito császárt mindazért, ami Japánnal a háborúban történt. Az ország hagyományainak megfelelően a császárt isten­ként tisztelték, akire még te­kintetét sem vethette az egy­szerű polgár: a fehér lovon ülő Hirohito képét csak a mo­ziból ismerték. Míg korábban a háborús évek császárát nemzeti jelkép­ként, a katonai kormány min­den befolyás nélküli bábjaként ismerték a tankönyvek, az újabb kutatások tükrében mind több szó esik már Japánban is arról, hogy az ország nem áldo­zat volt, hanem — agresszorként - maga kovácsolta sorsát. Mér­tékadó japán tudósok szerint a császárnak módjában állt volna vagy megakadályozni, vagy pedig sokkal korábban véget vetni az öngyilkos háborúnak, megelőzve az atombombákat, így jutottak el odáig, hogy im­már a japánok harmada elis­meri az ország s benne a csá­szár háborús felelősségét. Legújabb ismereteink fényé­ben érdemes felidézni mi tör­tént ötven éve Tokióban. Azt követően, hogy ledobták Hiro­simára az első atombombát, Togo japán külügyminiszter rendkívüli kormányülésen sür­gette a békekötést, mondván: nincs már katonai ok és lehető­ség a harcok folytatására. Anami hadügyminiszter megcá­folta: szerinte nem volt bizonyí­ték arra, hogy a legújabb légi­támadás valóban atomfegyver­rel történt, amint azt Truman amerikai elnök a rádióban beje­lentette. Hirosima katonai pa­rancsnokának - a támadás után két nappal érkezett - jelentése még mindig arról beszélt, hogy milyen védekező módszerekre lesz szükség az új fegyver el­len, és kisebbítette annak pusz­tító hatását. Hirosimába indították ugyan a hadsereg fő atomszakértőjét, hogy a helyszínen vizsgálja meg a helyzetet, de ő a rossz időjárás miatt csak másnap tu­dott elrepülni. A japán vezérkar további harcokra készült. így értékes napok mentek veszen­dőbe. Az amerikaiak pedig közben előkészítették, majd augusztus kilencedikén le is dobták a második bombát. Ezt Japán elkerülhette volna, ha a császár józanabb és határozot­tabb - gondolja immár sok alattvalója is. (Vége) Heltai András Sebesült felnőttek és gyerekek menekülnek a Hirosimára le­dobott bomba robbanása után fotó: feb/reuter AIDS-szűrés - elhalasztva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents