Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-01 / 178. szám
1995. augusztus 1., kedd KÖRKÉP A bolíviai kecsua indián Békéscsabán talált első nagy szerelmére Amalu paya, Teo! Teo a kedvünkért pánsípon játszott néhány dallamot Gyulán. Képünk jobb szélén a henger alakú, kaktuszból készült hangszer FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Magyarázattal tartozunk, méghozzá sürgősen! A kecsua indiánok nyelvén Amalu paya magyarul azt jelenti: viszontlátásra. Szívből kívántuk ezt Teo- filo Caceresnek (és magunknak is!), akivel szombaton hozott össze a jósorsunk Gyulán. A Végvári Esték rendezvénysorozat egyik látványossága volt az ő „standja”, ahol hazájából, Bolíviából hozott mindenféle kincseket; pánsípokat, kicsit, nagyobbat és óriásit, dobot, igazi, hamisítatlan bolíviai népzenét, nyakbavalókat, ruhát, szebbnél szebb darabokat, a dél-amerikai iparművészek jeles darabjait. — Ezt hallgassa meg! — mondja enyhe tájszólással magyarul, s nyújt felénk egy hosszú hengert, úgy látjuk, valami könnyű fából készült holmit. Fejjel lefelé fordítjuk, és elámulunk. —Ez nem igaz! Mint egy vízesés, gyönyörű! Mi ez? — Egy ritka kaktuszféle kiszárított törzse. A tüskék száron belüli részei a szárítás során lehulltak, s azok adják ezt a különleges hangot, amikor a törzset lefordítva a kis csatornákon „lecsorognak”. Ez is hangszer. Nagyon drága! —Szépen beszél magyarul! — Állami ösztöndíjjal 1982- től Magyarországon, műszaki egyetemen tanultam. Villamosmérnök vagyok. Sokan megpróbálkoztunk annak idején külföldön, mert nálunk, Bolíviában szegényebb az élet. Akkor még azt sem tudtam, hol található Magyarország, s hogy létezik magyar nyelv. S persze, nem is sejtettem, hogy első nagy szerelmem békéscsabai lesz. —Azóta is visszajár Magyar- országra? — Gyakran. Ausztriában dolgozom, zenész vagyok. A muzsika elvisz bennünket a világ minden tájára, s nem panaszkodom, sikeresek vagyunk. Kéthavonta hazautazom a legszebb bolíviai városba, Potosiba. Higyje el, nem is olyan drága oda a repülőjegy, ma már nem elérhetetlen Dél- Amerika. Bolíviában két-három dollár a vonatjegy. Egy átlagos étteremben pedig négy dollárért bőven megvacsorázhat a vendég. —Nagyon megragadó a népzenéjük. — A legősibb, legérintettebb Dél-Amerikában. —Hogyhogy? — Nálunk nagyon komolyan veszik az ősi, népi kultúra megőrzését. Az iskolában már a legkisebbeket megtanítják egy hangszeren zenélni, és egy indián nyelven beszélni. Én a kecsuát beszélem, hiszen kecsua indián vagyok. —Hogyan születtek a régi bolíviai népdalok? — Ugyanúgy, ahogyan ma. A parasztok sokat vándorolnak. Lámákkal indulnak, s a hosszú úton az állatok hátán ülve hangszereiken dallamokat próbálgatnak. Mire célhoz érnek, megszületik a népdal, amit mások átvesznek, megtanulnak, s a végén már senki nem tudja, ki a szerzője. — Mások is mondták már, hogy a zenéjük hasonlít a magyar népdalokhoz? —Igen, mind a kettő pentaton. Egyszer Szombathelyen léptünk fel. Előtte gyakoroltunk, és legnagyobb meglepetésünkre a közelben lakó és körénk sereglett idős bácsik a zenénkre magyar népdalt énekeltek. Teljes volt az összhang! A történelmünk is hasonlít egy kicsit a magyarokéhoz. A mi országunkat is ugyanúgy megszabdalták, megtépázták az évszázadok során a szomszéd államok, Chile, Peru, Argentína, Brazília. Azt hiszem, ezért is élnek nyelvben, zenében, népviseletben a hagyományok olyan erősen Bolíviában.-— Legyen máskor is szerencsénk Teo, s vágyaink szerint találkozzunk legközelebb Bolíviában! L.E. A Westel Rádiótelefon Kft. augusztus 1-től 31-ig - vagy amíg a készlet tart - rendkívül kedvező egységáron, mindössze 35.000 Ft-ért kínálja az alábbi nagy teljesítményű, felújított mobiltelefonokat: •MOTOROLA ASSOCIATE •MOTOROLA 2500 •MAXON CARRY PHONE • ERICSSON HOTLINE Újszerű telefonok nagyszerű áron , Ne feledje: a 450-es mobiltelefonok az ország egész területén használhatók! | Az ár a rendszerbelépési díjat és az áfát nem tartalmazza. I Mozgá sban az üzlet Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA: BÉKÉSCSABA, 5600 GYÓNI G. U. 21., TEL.: (06 66) 447-111, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 384-000 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: ALMÁSSY ATTILA TEL.: (06 60) 384-009 WESTEL FORGALMAZÓK: • OROSHÁZA, PHARMADENT KFT, 5900 VÖRÖSMARTY U. 2., TEL.: (06 68) 312-935. RÁDIÓTELEFON: (06 60) 304-018 • SZEGHALOM, INTERTECHNIKA KFT. 5520 TILDY U. 20-24., TEL.: (06 66) 371-580 Svéd-cseppek tengernyi élményből — 2. Göteborgi sirám: Jaminában hangosak a kutyák Kardos Károly 17 évesen emigrált, most éppen egyetemi tanár Svédországban Sülé János válogatott bokszolóként hagyta el Magyarországot; láncos kutyából, a kapitalisták szekerét toló árulóból szép lassan külföldre szakadt hazánkfia lett. Nyolc év után mert először hazajönni, de akkor is csak társasúttal, állami garanciával. Szökése történetét olyan aprólékos pontossággal adja elő, mintha tegnap történt volna. Pálinkával, pénzzel lefizetett teherautósofőr, gyalogút a bizonytalanba a csillagok után, átúszás a Rábcán a novemberi hidegben—egy társuk oda is veszett.—, Bécs, majd Göteborg. Itt boksz, taxizás, saját ház, családalapítás, és szép lassan nyugodt, békés élet golffal, vitorlázással, utazásokkal fűszerezve. A göteborgi életre a nyugalom, a kiegyensúlyozottság egyébként is jellemző, még az ebédet sem kapkodják el, általában délután 4—5 óra körül látnak hozzá. Svédországról lévén szó, befejezésül következzék- néhány svédcsavar. Rájöttünk, honnan ered a mondás, hogy az alkohol öl, butít, nyomorba dönt. Svéd nyelven a sör: öl; igen drága, és bizonyos mennyiség elfogyasztása után itt sem kezd hozzá az ember kandidátusi dolgozatához. Nemrégiben egyik kint élő barátunk Békéscsabán töltött néhány napot. Emlékei a városról: nagyon szép, nagyon jó, csak Jaminában éjjel hangosan ugatnak a kutyák. Rápillantunk a kompon a vendéglői étlapra. Legfel ül mi más is szerepelne, minthogy Ungamske gulas. Az árát talán hagyjuk. A végén még tippet adnánk a hazai vendéglősöknek... Nyemcsok László Dr. Kardos Károly üdvözletét küldi unokatestvérének, a békéscsabai Szlávik János kútfúrómesternek és családjának. Leszkó György a megyében élő hozzátartozóinak, a haveroknak minden jót kíván. A békéscsabai rokonsággal bíró Sülé János egy baráti jobbegyenest küld Papp László, háromszoros olimpiai bajnoknak. Lars Ottó Nagy már régi ismerősként üdvözöl, a békéscsabai Fiume szállóba ugyanis ő közvetített egykoron svéd befektetőket. Mielőtt még azt hihetné a kedves olvasó, hogy Szívküldi rovatunk helye megváltozott, gyorsan leszögezem: csak érzékeltetni kívántam, Göteborgban nem is olyan nagy bravúr Békés megyei kötődésű embereket találni. Az itt élő magyarok többsége ’56-ban vándorolt ki, és a legtöbben arra a kérdésre: miért éppen Svédország? azt válaszolják, így hozta a sors. Kardos Károly, a göteborgi magyar egyesület elnöke 17 évesen emigrált. Azt mondja, ha az élet a tét, ösztönösen cselekszik az ember és menekül. Egy göteborgi család fogadta be, a városban dolgozott, tanult. Itt diplomázott és doktorált, 11 évig kutatómérnökként dolgozott a Volvo-gyárban, most egyetemen tanít. 32 évig nem járt itthon. — Készült egy svéd kimutatás arról, hogy kik alkalmazkodtak leginkább az itteni körülményekhez, kik a leg- összetartóbbak, és munkavégzésben, beosztásban, átlagjövedelemben mely nemzet polgárai hol állnak. Büszkék lehetünk, hogy az észtekkel együtt az élen vagyunk — ecseteli. Aztán arról beszél: ők is közreműködtek abban, hogy a magyarok minél több segítséget kapjanak Svédországból. Az utóbbi öt év alatt a svéd misszióval Erdélybe 130 millió korona értékben szállítottak orvosi berendezéseket, gyógyszereket, élelmet és iskolák építését támogatták. Hogy miért éppen Erdély? „Úgy éreztük, itt van ránk a legnagyobb szükség” — mondja. Majd arról szól, hogy magyarságukat ápolják, Göteborgban működött magyar óvoda, iskola, gimnázium is. Igaz, ezekből mára csak az óvoda maradt meg. Tervezik „magyar ház” létrehozását is, csakhát az ingatlan és a fenntartása nem olcsó mulatság. Magyarok, ha összefutnak. A kép azért kicsit csalóka, mert négyük állandó lakhelye Göteborg
