Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-04 / 181. szám
IBÉKÉS MEGYEI HÍRLAPMEGYEI KÖRKÉP 1995. augusztus 4., péntek-----------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Évforduló. Ránki György Kossuth-díjas történész, akadémikus 1930-ban ezen a napon született, és 1988-ban halt meg. A legú- jabbkori történet és gazdaságtörténet egyetemi tanára. 1986-tól az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója volt. 1981-től az. amerikai bloomingtoni egyetem magyar tanszékének vezetőjeként megosztotta idejét Magyarország és az Egyesült Államok között. Tudományos munkásságában a XX. századi gazdaság- történettel, ipartörténettel, valamint e kor politikájának történetével, a nemzetközi helyzettel és kiemelten a II. világháború történetével foglalkozott. Köszöntés. A battonyai védőnők az anyatej világnapja alkalmából ünnepség keretében ajándékkal köszöntöttek kilenc édesanyát. Felújítás. A közelmúltban kezdték meg az almás- kamarási egészségház felújítását, amelyet augusztus végére terveznek befejezni. A munkálatokat az önkormányzat saját karbantartó brigádja végzi a költségvetés terhére. A felújítás során a télen megrongálódott tető- szerkezetet és falazatot hozzák rendbe és ezzel egyidő- ben elvégzik az épület meszelését, a nyílászárók festését is. A munkák idején az egészségházhoz tartozó ellátást az orvosi rendelőben oldják meg a már megszokott időbeosztásban. Bejárót építenek. Szarvason, a Szabadság út 12-es számú társasház elé szilárd burkolatú bejárót épít a KOMÉP Kft. A betonozással egyben megoldják azt a problémát is, amelyet az itt parkoló autók okoztak. Történetesen esős időben felverték a földet, kitaposták a füvet, s a parkosítás is lehetetlenné vált. Készül a miUecentenáriunű megemlékezés Sámánok és táltosok hazájában A Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum szervezésében megkezdődött a jövő évi iinnepsorozat előkészítése. Medgyesi Pált, a munkálatok vezetőjét kerestük fel, hogy a részletekről kérdezzük. Egy leletekkel és számítógépekkel teli szobában fogadott. Arany János egyik székét kínálta. Túl nagy ember ült ebben a székbjen — tétováztam, de ő már hatalmas lelkesedéssel mesélt az ünnepi készülődésről, szebbnél szebb vázlatokat mutatott, amelyekkel szőnyegeket, nyergeket, öveket díszítenek. — A kiállításon a hagyományos módszerek mellett olyan életképet szeretnénk kialakítani, amely alapján a látogató átfogó képet kaphat őseink életviteléről, szokásairól — mondta. — A hagyományos kiállításon fényképeket, leleteket mutatnak be, csoportosítva a férfiak fegyvereit, kerámiákat, vallási és temetkezési szokásokat. Eredeti kazah mintára elkészítünk egy jurtát teljes belső felszereléssel. Ezt egy alföldi tájba kívánjuk elhelyezni. A berendezés: középen lesz a tűz, a padlón és a falakon nemez- és csomózott szőnyegek, állatbőrök. A jurta bal oldalán a férfiak fegyverei, a jobbon, a nők oldalán edények és eszközei állnak majd. A szőnyegek mintáját a fémleletekben megmaradt motívumok alapján készítjük. Fontos a berendezés megfelelő elhelyezése, ugyanis a jurtában meghatározott helye volt a családfőnek, a rangos vendégeknek, külön a férfiaknak és külön a nőknek. A jurtán kívül leletek alapján rekonstruálunk egy férfi és egy ló szobrát. A férfi övét a Gádoroson előkerült honfoglaláskori öv, szab- lyáját egy orosházi lelet alapján készítjük el. Az övön függ a tegez, a tarsoly, a kés és a szab- lya. Ruhája keleti mintájú, kezében egy kerecsénsólymot tart majd. Fején csúcsos süveg lesz. A másik oldalon áll a nő és lovának figurája. A nő öltözetét egy orosházi lelet alapján rekonstruáljuk. Ebből a korszakból ez az egyik legjobban rekonstruálható öltözet. A lelet fején ezüst véretekkel díszített süveget viselt, ugyanígy veretes volt a kaftán és az ing nyaka is. A férfi és a nő csizmája is puhatalpú lesz, mivel a feltárt kengyelek homorú alakjából arra lehet következtetni, hogy a puha talp nyújtott nagyobb biztonságot. Azért készítünk olyan lovat, amely nőé volt, mert ezek díszesebbek. Feltehetőleg a házasságkötéskor kapták. A nyerget és a rozettás lószer- számvereteket a Gádoroson előkerült csontdíszítéses nyereg alapján készítjük. A zabla a Vésztőn feltárt csont-oldalbera- kásos lelet másolata lesz. Néhány szőnyeg már elkészült, azonban nagyobb támogatásra lenne szükség. A kiállítást a megye több helyén is szeretnénk bemutatni, s tervezünk történelemórákat a felépített jurtában. Ez kiváló alkalom lenne az iskolai tanulmányok bővítéséra, s arra, hogy a kisiskolások jobban ismerjék harcos őseinket, mint például az indiánokat. Tusjak Marianna • • Otven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólalnak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. „Ugrott” 193 jogosítvány A fő veszély: a figyelmetlenség Az év első felében 7 százalékkal csökkent megyénkben a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma az elmúlt év hasonló időszakához képest. Összesen 294 baleset volt, 18-an meghaltak, 357-en megsérültek. A balesetek 90 százaléka hibátlan, s csaknem 75 százaléka száraz úton, zavartalan látási viszonyok között történt. Az ok leggyakrabban a figyelmetlenség, de változatlanul sok bajt okoz az elsőbbség meg nem adása, a sebesség helytelen megválasztása és a kanyarodási szabályok megszegése. A számadatok is, de különösen a közlekedők tapasztalatai azt mutatják, hogy változatlanul gond van a közlekedésben részt vevők magatartásával. Gyakorta agresszívek és önzők vagyunk az utakon... Az idei statisztikákból kiderül az is, hogy számottevően sikerült visszaszorítani a gépjárművezetők alkoholfogyasztását. A balesetek okozói közül 37-en voltak italosak, s ez 12,5 százalékát jelenti az összes balesetnek. A múlt év első felében a balesetek 25 százalékában játszott az alkohol is szerepet. A járművezetők mintha jobban meggondolnák, hogy az italospohár után nyúljanak. Nem is csoda. A rendőrségi ellenőrzések nyomán az ilyenkor természetes pénzbírság mellett minden esetben — összesen 193 alkalommal — ugrott a jogsi. (Egy esetben örökre bevonták az engedélyt.) Az egy évre vagy ennél hosszabb időre bevont vezetői engedély csak vizsgával szerezhető vissza, s ennek elég nagy a visszatartó ereje. Békés Megyei Népújság, 1987., augusztus 7. így lettem „majdnem” újságíró Sajtólevelezőként igaznak érzem a címbeli megállapítást, hiszen az idő múlásával, lassan 3 éve dolgozom itt, előbb egészen kicsi terjedelemben, később egy-egy hír, tudósítás erejéig én is szót kaptam a lapban. A gyerekrovat szerkesztése pedig igazi kihívást jelentett számomra. A hogyan kezdődött kérdésre rövid a válasz, a nyilvánosság része volt az életemnek, mert mindig olyan munkahelyen dolgoztam, ami a „nagyközönség” előtt nyitott volt. Azt viszont sohasem gondoltam, hogy valaha a laphoz kerülök, bár néhány tudósítás, olvasói levél szerzőjeként szerepelt a nevem az újságban. Az élet úgy hozta, hogy amikor a legnagyobb bajban voltam, hiszen munkanélküliként lázasan kerestem a megoldást, sajtólevelezőt keresett a Hírlap. Magyar Marcsi sarkadi tudósító biztatott, próbáljam meg! Sikerült. Azóta itt vagyok, nagyon szeretem ezt a sokrétű, mozgalmas és izgalmas munkát. Szabó Zsuzsa Megkérdeztük olvasóinkat Mivel utaznak szívesen? Haller Péter, 11 éves, békéscsabai tanuló: A legszívesebben személy- gépkocsival utazom. Igaz nekünk egyelőre nincs autónk, de a keresztszüleim gyakran elvisznek valahová kirándulni. Kerékpárral is szívesen közle- kedek. Az osztálytársaimhoz például szinte mindig kerékpárral megyek. Továbbá a közlekedési eszközök közül még a vonatot kedvelem. Igaz, hogy elég ritkán utazok vonattal, de azért azt is szeretem. Sánta Ferencné, 36 éves, csárdaszállási takarítónő: A személygépkocsit kedvelem a legjobban. Nekünk is van egy Trabantunk, amit a fárjem vezet. A leggyakrabban Szeghalomba szoktunk menni a rokonsághoz. Sajnos a mai benzinárak, a biztosítási díjak, a javítási költségek és az egyéb kiadások mellett a gépkocsival való utazás elég drága, de szerintem akkor is ez a legkényelmesebb. Mióta kocsink van, nem szeretek mással utazni. Székely Mihály, 41 éves, okányi ÁNTSZ dolgozó: Személygépkocsival, csak sajnos manapság egyre drágább a benzin, mind több a kiadás. De a munkámhoz akkor is naponta szükséges a gépkocsi. Ezelőtt vagy húsz évvel vonattal is elég sokat utaztam. Busszal nem, mert az nem járt a faluban. Sőt jópár éve, ha egy autóbusz megjelent Okányban, azt szinte mindenki rohant megcsodálni, annyira nem ismerték a buszt az itteni emberek. Tóth György, 38 éves, szeghalmi munkanélküli: Vonattal utazom a legszívesebben. Amikor még volt munkahelyem, innen Szeghalomból naponta Körösladányba dolgozni is azzal jártam. Szerintem a vonat nagyon kényelmes és biztonságos. Nincs nagy zsúfoltság, s a vontbalesetek is elég ritkák. Manapság is vonattal utazom a legszívesebben. De sajnos nagyon kevés pénzből élek, így utazásra csak a legritkább esetekben telik. (Magyari) Itt a TermészetBÚVÁE A magyar táj káprázatos tollazatú, repülő ékszere, a jégmadár csalogatja a TermészetBÚVÁR épp most megjelent nyári számának olvasóit. Az áthatolhatatlan erdő királyait, a hegyi gorillákat a múlt század természetkutatói még vérszomjas, visszataszító élőlényként emlegették. Szerintük a primitivitás, az erőszak és a bestialitás jelképe volt... Az igazság azonban egészen más! A TermészetBÚVÁR olvasmányos cikke tudományos alapossággal bizonyítja, mi is a valóság. A pillanat varázsa sorozat a hazai természetfotózás elismert képviselőjének, For- rásy Csabának remekbeszabott fotóit villantja fel. Az Országgyűlés ugyan nyári szünetet tart, a képviselők bizonyára hűsölnek egy-egy fa jótékony lombkoronája alatt, mégis időszerű visszatekinteni a közelmúltban elfogadott környezetvédelmi törvényre, amely — mint a cikk címéből is kiderül — csak a kezdet! A „Zöld pokol” sziklakapuját tárja ki, az esőerdők borította tájat, a Guayanai-magasföldet hozza közelebb az olvasóhoz a Világjáró rovatban különös képekkel illusztrált cikk. A leírt terület a világ legszépségesebbjei közül való. S ott terül el az a Canaima Nemzeti Park, amelyet nemrég az UNESCO felvett a Világörökség-listára. A Soros Alapítvány pályázatainak eredménye is a TermészetBÚVÁR magazinban jelent meg. A táborszervezők és az erdei iskola mozgalom résztvevői számára hasznos listát közöl a lap. A poszteren fóti boglárka tar- kállik, a Virágkalendárium a magas-sásosok, láprétek élővilágáról ad ízelítőt. A biohobbik kedvelőinek akvarisztikai, ter- rarisztikai és dísznövény-termesztési tanácsok. A TermészetBÚVÁR az új-' ságárusoknál kapható. Honfoglalás kori férfiviselet (A rajz László Gyula: Árpád népe című kötetéből való illusztráció)
