Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-04 / 181. szám

*Srékés megyei hírlap Kitüntetés. Rácz Sán­dort, lapunk (régi) külső munkatársát, makói tanárt, néprajzkutatói munkássága elismeréséül, a Múzeumi Vi­lágnap alkalmából Budapes­ten, a Néprajzi Múzeumban rendezett ünnepségen „Eth- nographicum Fundatum Est” Életmű-díjjal és díszok­levéllel tüntették ki. A kitün­tetést Hofer Tamás, a Nép­rajzi Múzeum főigazgatója adta át az egykori dobozi pe­dagógusnak, akinek első írá­sa 50 évvel ezelőtt jelent meg nyomtatásban, s eddig 17 könyve látott napvilágot. Szocdemek. Határmen­ti szociáldemokrata pártok regionális találkozója lesz szombaton délelőtt 11 órától Békésen. A rendezvény há­zigazdája az MSZDP városi szervezete, az eseményen ott lesznek a hazai szociálde­mokrata pártok vezetői, a ta­nácskozáson képviselteti magát a román szociálde­mokrata párt is. Az eszme­cserén részt vesz Kapolyi László, az MSZDP elnöke, György Ilona, a párt alelnöke és Pozsonyiné Gulyás Erika pártigazgató is. A tanácsko­zás nyílt. Taitszervásár. Gyo- maendrődön kedvezményes iskolai füzet- és tanszervá­sárt tart a Kner Nyomda. Az egységcsomagokat a volt há­ziipari szövetkezet irodahá­zában lehet megvásárolni. Elkészült a foki kid. Csütörtökön délután a kivi­telezők — ígéretükhöz híven — átadták a Sebes-Körös közúti hidját Vésztő és Szeg­halom között. A nyár elején lezárt úgynevezett fokközi hídon megtörtént a terhelési próba és a még jelenleg is folyó mázolási munkák elle­nére használatba vehették az autósok. Szúnyogirtás. Szarvason, ma pénteken az esti órákban a Holt-Körös környékén szú­nyogirtást végeznek. A mun­kák, során Unifox nevjí vegy­szert használnak. Kérik a la­kosságot, a permetezés során ne tartózkodjanak a szabad­ban. Egyébként a vegyszer emberre ártalmatlan, de fő az óvatosság. „A LEGNAGYOBB TISZTELETTEL KELL ADÓZNUNK A GYER­MEKEKNEK.” (Iuvenalis)---------------------------------------------------MEGYEI KÖRKÉP ------------­K incset találtak a régi Fekete-ér keleti partján Régészeti szenzáció Sarkadon Ezek a sarkadi bronzleletek, a zabla oldalpálca, a szíjelosztók és a bordadíszes edény darab Európában is egyedülálló régé­szeti kincsnek számit FOTÓ1 KOVÁCS ERZSÉBET (Folytatás az 1. oldalról) a sarkadi vidéken ebben az idő­ben kik éltek és mit csináltak. Most úgy érezzük, magyaráza­tot találtunk erre a régészeti űrre. Egy észak-kaukázusi népről van szó, akik feltehetően a Kimnter törzsszövetségbe tartoztak. Ők voltak az első lovas nép, akik megjelentek a Kárpát-medencé­ben. Ezt az időszakot kora-vas­kornak nevezzük. Az időszámí­tásunk előtti nyolcadik század­ról van szó. Bronzból készült eszközeikkel, temetőikkel csak elvétve találkozunk az Alföl­dön. Jellegzetes (feltehetően egy alföldi fémművességi köz­pontban készült) edényeiket, ló­szerszámaikat más népek kultú­ráiban is felfedezhetjük a Kau­kázusban, a Balkánon és az ausztriai hallstatti leletanyag­ban. Ez arra utal, hogy ezekkel a népekkel élénk kereskedelmet folytathattak. Mint megtudtuk, a sarkadi le­letanyag több szempontból is kuriózum. Már önmagában az is unikumnak számít, hogy felte­hetően egy kultikus céllal elrej­tett kincs leletanyaga került elő a szántásból. A leletek mennyisé­(F oly tatás az 1. oldalról) az önkormányzatnak... Kor­mányrendelet írja ugyanis elő, hogy a közterületet rendelteté­sének megfelelően kell hasz­nálni. Az első két napon valóban nem volt konténer, de ez most már megoldott. Megszerveztük a takarítást is. A világítást pedig ge és milyensége is egyedülálló. Az előkerült 14 lószerszámda­rab és a 12-15 edény töredéke együttvéve is több, mint ennek a korszaknak az összes európai leletanyaga. Köztük olyan min­tázatú és formájú szíjelosztó, zabla oldalpálca és bordadíszes úgy oldottuk meg, hogy a meg­lévő két kandeláberre egy szórt fényt adó reflektort szereltettük. Tehát ez a probléma is megoldó­dott. Ennek a területnek nagyobb része ideiglenes megoldás, hi­szen az egész tér díszburkolatot kap majd, s akkor ez lesz a főpi­actér. Az árnyékolást illetően, edény került elő, amelynek alig vagy egyáltalán nincs hasonmá­sa Európában. A talált leletanyag a Békés megyei múzeumi szervezet ré­gészeti gyűjteményét gazdagít­ja­Magyar Mária az Illésházi kapubejárattól jobb­ra áll néhány fa. Ennek árnyéká­ban árulhatnak a kistermelők, akik kilónként szeretnék termé­keiket kimérni. A kaputól balra csak a nagybani árusítás folyik. Egy héten belül — véleményem szerint — kialakul a végleges rend. B. V. Piac-keringő Békéscsabán „Hogy-é adja a zöldpaprika kilóját?” FOTÓ: SUCH TAMÁS 1995. augusztus 4., péntek Nincs vízhiány! Az elmúlt években, így au­gusztus táján már gyakran csörögtek szerkesztőségünk­ben a telefonok, jelezve, hogy egyes területeken víznyomás- csökkenést tapasztalnak, il­letve gyakran kellett kö­zölnünk vízkorlátozásokról szóló felhívásokat. Idén egyelőre nem kaptunk hasonló jelzéseket, de a forró­ság kitart hetek óta. Jobbnak láttuk ezúttal előre megtuda­kolni, mi várható. A kérdést Hosszú Szilárdnak, a Békés Megyei Vízművek Rt. vezér- igazgatójának tettük fel: — Eddig semmilyen prob­lémánk nem adódott, minden a szokásos menetben zajlik. Vízhiánnyal — és az ezzel já­ró vízkorlátozással, víznyo- máscsökkentéssel — eddig nem kellett és várhatóan ezu­tán sem kell majd számol­nunk. Bőven jut tehát víz lo­csolásra, autómosásra is — persze, aki bírja a pénztárcájá­val. A.Gy. Később döntenek a közművagyonról Telekgerendás képviselő-tes­tületének tegnapi ülésén többek között beszámoló hangzott el az általános iskola munkájáról, a ká­beltelevíziós KHT féléves tevé­kenységéről, valamint az önkor­mányzat ’95 évi első féléves gaz­dálkodásáról. A testület nem tá­mogatta Békéscsaba Városi Rendőrkapitányságának alapít­ványtámogatás ügyében tett megkeresését, semmi garanciát nem látott ugyanis saját települé­se közbiztonságának javulására. A villamos és gázközmű-vágyon sorsát illetően a döntést későbbre halasztották, mivel felelősén csak a vagyon nagyságának is­meretében tudnak majd állást foglalni. Határozott a testület a hónapok óta vezető nélkül működő Egészségügyi és Szoci­ális Alapintézmény megszünte­téséről is. Tették ezt azzal akiegé- szítéssel, hogy egyidejűleg fel­terjesztik törvénymódosító ja­vaslatukat a Népjóléti Miniszté­riumba, mely szerint kistelepülé­seken ez a rendszer nem működőképes. Laluska Éva Felderített feketemunka Közös ellenőrzési akciót tartott augusztus 3-án Békéscsaba tér­ségében a Békés Megyei Rend­őrfőkapitányság és a Békés Me­gyei Munkaügyi Központ. Az ellenőrzés célja a jogellenesen itt-tartózkodó külföldi állam­polgárok, valamint a feketén munkát vállalók felderítése volt. Az akció során 16 külföldi ál- lapmolgárt utasítottak ki az or­szágból tartózkodási szabályok megszegése illetve engedély nélküli munkavállalás miatt. Ge­rendáson például egy gazdálkodó a mezőgazdaságban foglalkozta­tott feketemunkában külföldie­ket, akik semmiféle engedéllyel sem rendelkeztek. A munkáltató­val szemben a munkaügyi köz­pont természetesen megteszi a szükséges intézkedéseket. A kö­zeljövőben rendszeresen lehet számítani ilyen ellenőrzésekre. Fórum a közműről Békéscsabán, a Szilágyi De­zső utcai szennyvízvezeték építési munkáiról rendeztek fórumot a minap, a Thurzó utcai általános iskolában. A szóban forgó területen száz- nyolcvankilenc méter szennyvízvezetéket kellene megépíteni, melynek költsé­ge — anyaggal és szereléssel együtt — 'méterenként 8000 forint lenne. Az összes mun­kálat, így lakásonként 100 ezerforintbakerülne, melyből 60 000 forintot a lakosságnak, 40 000 forintot pedig az ön- kormányzatnak kellene fizet­ni. Az önkormányzat nehéz helyzetben van, hiszen — el­lentétben az előző évekkel — az idei költségvetésben egyet­len fillér.sem szerepel szenny­vízvezeték építésére. A Békés Megyei Vízművek Rt. viszont anyagilag támogatni tudná a munkálatokat, továbbá hitel- felvétel és részletfizetési ked­vezmény is elképzelhető. A bekötési tervezet már el­készült, a szerződést eddig ti­zenhatan alá is írták. A mun­kák megkezdéséhez a Szilá­gyi Dezső utcaiak kétharmad részének beleegyezése szük­séges. A tervek szerint a témát a szeptember 7-ei közgyűlés elé terjesztik. B. Takács Marianna A holtágaknál a helyzet változatlan A Körös Vidéki Környezetvé­delmi Felügyelőség Labora­tóriumának vízkémiával és hidrobiológiával foglalkozó munkatársai a nyári időszak­ban fokozott figyelemmel ki­sérik megyénk holtágainak ál­lapotát. Az utóbbi hetekben a vizek hasznosítóit és kezelőit jogos aggodalommal töltötte el az a tény, hogy a Danzugi- holtágban tömegesen, a többi holtágban (Socó-, Bónomzu- gi-holtág) szórványosan el­pusztultak a tavi kagylók, bél­tartalmuk a nádszegélyhez sodródott, nem éppen kelle­mes illatot árasztva a hor­gászstégek térségében. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az okokat nem toxikus, mérgező nehézfémek, kemi­káliák vízbe kerülésében kell keresnünk. A túlnépesedés, a hidrometeorológiai okok. a táplálék biológiai túlnépese­dés, a hidrometeorológiai okok, a táplálék biológiai összetétele éppen olyan jelen­ségeket okoz, mintha külső okok idézték volna elő az álla­tok elpusztulását. Megfigye­léseinket, adatgyűjtéseinket, hidrobiológiái vizsgálatainkat éppen ezen természetes okok­nak a tisztázásra kell koncent­rálnunk, melyek eredményé­ről igyekszünk a közvéle­ményt időben tájékoztatni. A felmérések tapasztalatai szerin, a gyomai belterületi holtág (Révlaposi, Hantosker­ti néven is ismertek) vízminő­sége is éppen biológiai okok miatt vált — nem először — kritikussá. Két olyan kékalga faj tömeges vízvirágzásszerű megjelenését regisztrálták, melyek fürdőzésre alkalmat­lanná tehetik a holtág vizét. Allergiás bőrkiütést okozhat­nak, ajánlatos ezért a fürdő­zést, különösen kánikulai idő­szakban kerülni. Persze ezt a gyomaiak jól ismerik, de nem árt az óvatosság. A holtágak szépségében gyönyörködni vágyók bősége­sen kárpótolhatják magukat, ha felkeresik ezeknek a vizek­nek a hullámtéri, gáton belüli szakaszát. Az idei tavaszi bő­séges csapadék ezeket a mo- rotvákat vízzel töltötte fel. A gazdag vízi vegetáció — a vi­rágzó rence, békabuzogány, békatutaj, nyílfű-változatos mozaik-társulásai ritka lát­ványt nyújtanak. Évek óta nem látni ilyen gazdag súlyom állományo­kat. A mentett ártéri holtágak hínárosodása továbbra is gondokat jelent az önkor­mányzatoknak, horgászok-, nak, halászoknak és telektu­lajdonosoknak. A hínárritkí­tás csak alkalmi beavatko­zást jelent. Átfogó megoldást a tulaj­donosok, a kezelői jogokat gyakorlók közös — nem kis befektetést igénylő — együt­tes közreműködése eredmé­nyezhet, de csak átmeneti jelleggel. Dr. Vasas Ferenc, hidrobiológus Bővítik a bánkúti ivóvízhálózatot Ä medgyesegyházi képviselő- testület nem először tűzte napi­rendre a bánkúti ivóvízellátás kérdését. Egy korábbi határo­zatban döntöttek ugyanis arról, hogy a bánkúti vízmű rendszert megvásárolják a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.-től és ezzel egyidőben a központi közterüle­ten is kiépítik a hálózatot, vala­mint 50 köbméteres víztornyot állítanak fel. A vásárláshoz és a beruházáshoz központi céltá­mogatási és kiegészítő keret tá­mogatási igényt nyújtottak be. A beruházás tervezett költsége összesen 31,7 millió forint volt. A víztorony formai okok miatt nem kapta meg a támogatást, így az — kedvező elbírálás esetén — egy új pályázattal 1996-ban valósul meg. Közben az önkormányzat pá­lyázatot írt ki a kivitelezési mun­kákra, amely a napokban meg is kezdődött. A jelenlegi költség (torony nélkül) 21,3 millió fo­rint. Érdekességként jegyezzük meg, hogy Bánkút az egyetlen olyan település, ahol a lakosság — a korábbi tulajdonosi forma miatt — nem fizetett vízdíjat. A versenytárgyalássai lényegesen sikerült csökkenteni a költsége­ket, viszont nem vették figye­lembe, hogy a lakosság fizes­sen-e a közműhálózat után. A 170 lakásból körülbelül 100 a korábban kiépült hálózatról üze­mel, tehát többletszolgáltatást nem kapnak. Új bekötés esetén azonban más a helyzet, itt —- mivel a korábbi bekötések is a tulajdonosok költségén történ­tek — indokolt a bekötés értéké­nek áthárítása. A döntés értel­mében ez 10 ezer forintot jelent, amit a bekötővezeték megépíté­se előtt egy összegben kell kifi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents