Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-28 / 201. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Föltlink volt. Ezen a na­pon hunytéi 1902-ben a geszti születésű Tisza László politi­kus Tisza Kálmán és Tisza Lajos fivére. 1848 elején kirá­lyi táblai felesküdt jegyző'. Március 15-e után beállt nemzetőrnek, később mint fő­hadnagy a Nádor-huszárok­hoz, majd a Miklós-huszárez- redbe lépett át. 1848 végén Mórnál 17 sebbel maradt a csatatéren. A szabadságharc után Berlinben és Párizsban egyetemi tanulmányokat folytatott. 1852-ben visszatért Erdélyben és gazdálkodott. 1860-ban bekapcsolódott a politikai életbe. 1866-tól sza­badelvű párti országgyűlési képviselő. Eveken át a véd­erőbizottság és honvédegylet központi választmányának elnöke. Vándorkiállítás. „Én és a természet” címmel a Kö­rös-Maros Vidéki Termé­szetvédelmi Igazgatóság ál­tal kiírt gyermekrajzpályázat legsikerültebb rajzaiból ren­dezett vándorkiállítás nyílik augusztus 28-án, ma 17,30 órakor Füzesgyarmaton, a művelődési házban. Elsejétől „pénzes”. Vésztőn a fogorvosi szolgá­latok díjtételeit szeptember elsejei hatállyal vezetik be. Arról pedig, hogy a további­akban a helyi fogorvosok közalkalmazottként vagy vállalkozásban látják-e el fel­adataikat, a következő ülésen dönt a nagyközség képvise- lő-testülete. Temetési segély. Zsa- dányban a temetési segélyről alkotott rendelet módosításá­ról döntött a közelmúltban a képviselő-testület. A követ­kezőkben azok a családok jo­gosultak az említett segélyre, amelyeknél az egy főre eső jövedelem személyenként nem éri el a 25 ezer forintot. A temetési segély mértéke négyezer forint. MEGYEIKÖRKÉP / Újra megnyitották a diszkontot Méhkeréken Egyelőre élelmiszer és vegyiáru a kínálat, ám úgy tűnik, még az idén bővül a skála FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Úgy látszik, a méhkeréki disz­kontok életében már csak au­gusztus 20-a marad a választó- vonal. Tavaly e jeles ünnep előtt még nem volt diszkont a falu­ban, majd alig telt el Szent Ist­ván király ünnepe, megnyitották az Alföld Füszért által üzemel­tetett diszkontot a település centrumában. A bolt aztán az idén tavasszal bezárt, és most, a kenyér ünnepe után ismét üze­melni kezdett. Ezúttal egy kecs­keméti kft. működteti, s az olcsó bevásárlóhely a kft. neve után új nevet is kapott: MI-ÉK Diszr kont. A MI-ÉK remélem a mi­énk is marad, viccelődtek a méhkerékiek, akik 6—12 száza­lékkal tudnak olcsóbban vásá­rolni ezen a bevásárlóhelyen. Egyelőre csupán élelmiszert és vegyiárut, ám mint a kft. alkal­mazásában álló Cséfán család tagjai elmondták, még az idén bővíteni szeretnék a most 520 négyzetméteres eladóterű üzlet- helyiséget, amiben később gaz­dabolt, söntés és zöldségfelvá­sárlás is működne. Azt a jól be­vált gyakorlatot pedig — hogy a diszkontárak mellett minden hé­ten újabb és újabb akcióval je­lentkeznek —, továbbra is foly­tatni szeretnék. —ria Egy életet szánt a néprajzra A nagy jellemek, a nagy egyéni­ségek mindig kiemelkednek környezetükből. Egy kicsit ne­héz embereknek tartja őket a magunk fajta átlag ember. Vasz- kó Irén gyomaendrődi pedagó­gus ilyen nagy egyéniség. Nem könnyű beszélgetni vele életé­ről, munkásságáról, mert ő hatá­rozott jellem, s mindegy mi le­gyen a kérdés, ő pontosan tudja, mit akar nekünk elmondani, s mi az, amit nem tudunk kihúzni be­lőle. Pedig ha valakinek igen, akkor neki nagyon sok monda­nivalója lenne. Mi abból az alka­lomból kerestük fel, hogy a na­pokban a Magyar Köztársaság művelődési és közoktatási mi­nisztere Életfa díjat adományo­zott részére munkássága elisme­réseként. — Én egy életet szántam a néprajznak. A nép és a nemzeti értékek megmentéséért dolgoz­tam. Ezen belül is a parasztság értékeit próbáltam össze­gyűjteni, ami csendes munka, kitartást igényel és nem maga­mutogatást. Bajcsy-Zsilinszky Endre, akit nagyon tisztelek, so­hasem tette oda a képét a mun­kája mellé. Nekem ilyen csodá­latos tanáraim voltak, akiktől hazaszeretetei, hitet tanultam. Ezt próbáltam továbbadni — mondta bevezetőül Vaszkó Irén. Munkásságának kiemelkedő részét képezi dr. Erdélyi Zsu­zsannával közösen összeállított könyvük, melynek „Hegyet há- gék, lőtöt lépék” címet adták. Ebben a műben 170 archaikus imát gyűjtöttek össze. — Nem tettem többet, mint amit egy magyar pedagógusnak kell tenni. Amit a néptől tanul­tunk, azt próbáltam a népnek visszaadni — fejezte be beszél­getésünket Vaszkó Irén pedagó­gus. Papp János így néz ki az az Életfa díj, melyet Vaszkó Irén is kapott FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Megkérdeztük olvasóinkat Ön kinek adna családi pótlékot? Kopanyiczáné Keseki Frida, 26 éves, kardoskúti munkanélküli: A nagycsaládosok között is vannak, akiknek rengeteg a pénzük, de aki egy gyermeket nevel, az is lehet rászoruló. Én szívem szerint differenciáltan juttatnék családi pótlékot. A mi helyzetünk egyelőre kilátástalan, munkanélküliek vagyunk, van két kicsi gyermekünk. Zolika és Frida után ami családi pótlékot kapunk, az bizony sokszor kise­gített már a hónap végén. Ismerek olyan családot, ahol az anyuka csak erre a pénzre számíthat. Zsigovics Gáborné, 33 éves, tót- komlósi főállású anya: Érintett vagyok a témában, hi­szen négy gyermekem van. Ná­lunk a létminimum fele jut a csa­ládtagokra. A családi pótlék bi­zony kisegíti a konyhapénzt, ez most 15 ezer forint. Mennyi lesz később? Ki tudja? A gyerekek taníttatása komoly anyagi nehéz­séget jelent most. Ahol sok a gye­rek, ott mindenképpen folyósíta­nám továbbra is a pótlékot. És azoknál is megnézném a családi körülményeket, ahol a szülő, vagy a szülők munkanélküliek. Vörösné Vámos Hajnalka, 26 éves, gerendási gyesen lévő anyuka: Ahol gyermek van, oda juttat­nék családi pótlékot, mert magam­ról tudom, hogy az kevés pénz is bizony jól jön. Természetesen a te­hetősebbekkel kivételt tennék. Én januártól szeretnék elhelyezked­ni, akkor lesz a kisfiam 3 éves. így nem érint a változtatás. Viszont a történtek elgondolkodtattak, a második babát nem vállaljuk a férjemmel, mert nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap. Ezzel biz­tosan mások is így vannak. Kelemen Erzsébet, 32 éves bé­késcsabai gyeden lévő édes­anya: Biztosan vannak, akik igazá­ból nincsenek rászorulva és akiknek nem is kellene kapni­uk. De én máshol húznám meg a határt, mint amit a Bokros­csomag szerint kigondoltak. Sokkal magasabb az a mini­mum kereset, ami alatt szerin­tem mindenkinek meg kellene kapnia családi pótlékot, ami alatt feltétlenül szüksége van a gyerekneveléshez nyújtott tá­mogatásra. 1995. augusztus 28., hétfő Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve előfizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztori­kat, egyéb színes írásokat közlünk. Mondjon egy sztorit! / Újságíró Magyar módra Akik közelebbről is láttak már újságírót, minden bizonnyal fel tudják sorolni legfőbb ismérveiket: kíváncsiak, mindig rohannak (sárga irigységgel tekintenek a villámként közleke­dő Batmanre), sokat éjszakáznak, emiatt karikás a szemük (vagy ugrál), néha olyankor mosolyognak, amikor nem kelle­ne (nyilván eszükbe jut egy jó cím), a közlekedésben rém pechesek (mindig akkor állítja meg őket rendőr, amikor éppen sietnek), végtelenül szórakozottak, és képtelenebbnél képtelenebb helyzetekbe keverednek. Nos, magam sem va­gyok különb az átlagpéldánynál. íme egy kis csokor ennek igazolására: Közismert intézmény igazgatója az illemhelyen ér utol rádiótelefonon. Erősen próbálom visszatartani hollétem jele­it, mire egy kollega fennhangon rámkopog: „Foglalt?” Rövid szűk szoknyámon tíz centis repedés. A konferencia csak férfiakból áll. Kihez forduljak segítségért? Amit megtanul­tam: a közutakon ellenőrző rendőröknek mindig igazuk van. Ha az ember folyton az igazságot keresi, lassabban halad. (És drágább is.) Húsboltban állok, hosszú a sor, elbambulok. Amikor rám­kerül a sor, nyújtom a kezem, és bemutatkozom: Magyar Mária vagyok a Békés Megyei Népújságtól. A hentes rám­mered: Na és mit kér? Telefonszámot tárcsázok már vagy tíz perce, mire hirtelen vonalat kapok. „Magyar Máriát kere­sem” — mondom. A vonal végén zavart csend. „Nem ön a Magyar Mária?” — kérdezi egy elbizonytalanodott hang. Belémhasít a felismerés: „Oh, pardon, dehogynem!” A ri­portalany már reggel óta arról beszél, hogy az első oldalas szupersztorijából mit ne írjak meg. Dél körül elfogy a türel­mem: Ne haragudjon, kettőig beleférne az is, amit megírha­tok? Egy őrült nyomja az autója kürtjét Sarkad belvárosában. „Ki ez a hülye?”—fordulok a mellettem ülő fotós kollegám­hoz. „Alias Magyar” — mutat a kezemre, amelyikkel épp a kürtön tenyerelek. Magyar Mária FeflhiTv7 Békéscsaba Megyei Jogú Város Román Kisebbségi Önkormányzata a város román nemzetiségű vagy egyszerűen csak Romániával üzleti kapcsolatban ál­ló vállalkozók részére kedvezményes, KLUBSZERŰ román—angol nyelvtanfolyamot szervez. A tanfolyam heti 2x2 órában bonyolódik és teljes időtartama 25 hét (kb. 100 óra). Ezen tanfolyam elvégzésével a vállalkozók kellő nyelvi jártasságra tehetnek szert az üzleti kommunikáció fenn­tartásához. Bővebb felvilágosítást minden hétfőn a 447-247-es telefon­számon vagy Békéscsabán, a Szabadság tér 11—17. sz. alatti hivatalban személyesen vagy írásban adunk. A tanfolyam díja: 10 000 Ft/fő. Román kisebbségi önkormányzat Fefllhwasn Békéscsaba Megyei Jogú Város Román Ki­sebbségi Önkormányzata felhívással fordul a város minden olyan családjához, aki óvo­dás korú vagy általános iskolás korú gyermekét FAKULTATÍV ROMÁN NYELV­RE (román anyanyelvre) szeretné taníttat­ni. Erre vonatkozóan 1995. szeptember hónaptól szervezett formában lehetőség adódik. A KOMÁN ANYANYELVI OKTATÁS DÍJMENTES. Bővebb felvilágosítást Békéscsabán, a Szabadság tér 11—17. sz. alatt adok minden hétfőn 15—17 óra között a 447-247-es telefonszámon, illetve személye­sen. Ügyintéző: Juhász Tivadar képviselő. Román kisebbségi önkormányzat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents