Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-26-27 / 200. szám
Világpremier Debrecenben Ünnep volt tegnap Debrecenben: a Déri Múzeumban először látható együtt Munkácsy Mihály Krisztus trilógiája. (8. oldal) 7-12. oldal Mai iskola története Szeptember elején nyitja meg kapuit a gyomaendrődi új, nyolctantermes katolikus általános iskola. (3. oldal) 1995. AUGUSZTUS 26-27., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 23,50 FORINT (2,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 200. SZÁM Orosháza határába megérkezett a rendőrség helikoptere. Felvételünkön balról Remeczki János, Konkoly Manrico és Kunstár Sándor FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Valami volt a levegőben Légirendészeti akción a „kis amerikai szúnyoggal” Ügyességből két dolog kápráztatott el bennünket tegnap. A békéscsabai repülőtéren szinte karnyújtásnyira potyogtak a célpont kellős közepébe a versenyezni készülő ejtőernyősök legjobbjai. Ám a nap világcsúcsát minden bizonnyal az ORFK Légirendészeti Parancsnokságának kiváló pilótája, Konkoly Manrico érte el, amikor 200 méter magasból MD 500-as, Hughes névre keresztelt helikopterével egy új kétforintos mellé tette le gépét. Ez volt a szerencsepénzünk a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának és az ORFK-nak idei ötödik, terv szerinti légirendészeti akcióján, amelynek irányítója Remeczki János, a főkapitányság közlekedési osztályának vízi és légirendészeti főelőadója volt. Hírek Betakarítás előtt. A muronyi Földvár Szövetkezet földjein az aratást követő tarlóhántáson, a szervestrágya szóráson, valamint a 40 hektár másodvetésű zöldbab öntözésén dolgoznak a gépek. A nyári munkák végén megkezdték a felkészülést az ősziek betakarítására: a közepes terméssel kecsegtető napraforgó, cukorrépa és szemes kukorica vár a gépek bevetésére. Óvoda Gyulaváriban. A gyulai polgármesteri hivatal gyulavári kirendeltségének épületében augusztus közepén befejezték az óvodai foglalkoztató és a kapcsolódó kiszolgáló egységek kialakítását. Az ideiglenes megoldással Gyulaváriban megszűnik az óvodai helyhiány. Tankönyvtámogatás. Dombegyház önkormányzata az évközi pályázatokon 928 ezer forint támogatást nyert rendszeres nevelési segély, illetve tankönyvtámogatás címén. Ezt az összeget teljes egészében az iskola tanulóinak adták át, így minden gyermek az idén ingyen kapja meg a tankönyveket. 120 középiskolás részére egyszeri anyagi támogatást adnak, ami összesen 300 ezer forint. Havassy Péter múze- umigazgatót arról kérdeztük: Mit olvas? (8. oldal) A kis amerikai szúnyog — a gépet az Egyesült Államokban a vietnami háborúra fejlesztették ki — már a felszállásnál elhitette velünk, hogy benne nem történhet bajunk. Halk, kényelmes, biztonságos, és csu- paablak testéből lenyűgöző a kilátás. Márpedig most volt min legeltetni a szemünket, a földeken öles léptekkel haladt a betakarítás. A frissen vágott tarlókon fura alakú „Nasca-vona- lak”, igaz, ezek eredetét pontosan tudhatjuk. Mezőberény magasságában felmerült a gyanú: egy mezőgazdasági repülőgép meglógott valamerre délre. Előre bejelentett munkaterületén nem találtuk, s mentünk tovább, Orosháza felé. — Milyen csend van, érzik a repülősök, hogy valami van a levegőben? — kérdezte Konkoly Manrico. Remeczki János megnyugtatta, nagyon titokban tartották az akciót. S aztán kaptunk még egy gyors időjárási előrejelzést is a pilótánktól: erősen tolul a levegő, biztosan lesz még zivatar. Jól érezte. Mi karakteresnek éreztük, a munkások gyengébb illatú vegyszernek mondták a napraforgó permetezésére használt anyagot az Orosházától északra fekvő repülőtéren. Amíg Kunstár Sándor repülőgép-vezető az okmányokat bemutatta, Sóki János, az orosházi Béke szövetkezet tagja, a gép feltöltésében segítő munkás elmagyarázta, hogy kerül a folyadék a gépbe, ki mit figyel a feltöltésnél, hányszor kell föl- és leszállni, amíg a 20 hektár napraforgót lepermetezik. Példás rendet talált Remeczki János, hiszen a pilóta, a szerelő, a gép, a repülőtér alkalmassági okmányait hiánytalanul bemutatták, a repülés feltételei is ideálisak voltak. (Folytatás a 3. oldalon) Nincs többé helye a gyanakvásnak A napokban tért vissza három napos Krassószörény megyei útjáról Pelcsinszki Boleszláv, Békés megye képviselő- testületének alelnöke, Sziklai Zoltán, gazdasági és területfejlesztési osztályvezető, valamint Kecskeméti János, Elek polgármestere. . Az általános kapcsolatteremtésen túl néhány konkrét ügyben is tárgyaltak Krassószörény megye és Resica város vezetőivel és prefektusával. A megye vezetőivel kötött megállapodás szerint segíteni fogják a települések közötti kapcsolatok kialakítását, így elsőként Békéscsaba és Resica között jöhetne létre testvér- városi kapcsolat. Krassószörény területének 60 százaléka erdő, de sem a fakitermelés, sem a fafeldolgozás területén belül, sem az idegenforgalomban nem tudják kihasználni lehetőségeiket. Szeretnék sűríteni a találkozások számát, elősegíteni a gazdasági, sport és kulturális kapcsolatok létrejöttét, erősítését. — Bár ez Békés megye negyedik romániai testvérmegyéje, talán ez ígérkezik a legérdekesebb kapcsolatnak, hisz ők nem „szomszédok”, nincs a területen jelentős magyarság, így az összetartó erő alapvetően a közös gazdasági érdek és annak bizonyítása, hogy a két nép között nincs helye többé gyanakvásnak — összegezte tapasztalatait Pelcsinszki Boleszláv. Antal Gyöngyi Montreálban szervezett, példás az útépítés Csabáról a világkongresszusra Talán lesz rá alkalom, hogy Montreálban, a XX. Útügyi Világkongresszuson — ha nem is a hivatalos program keretében — szóba kerülnek a békéscsabai kerékpárutak. Legalábbis szakmai körökben személyes találkozói során e témában mindenképpen tapasztalatot kíván cserélni Máté András, a Békéscsabai Közúti Igazgatóság vezetője, aki a megyéből egyedüliként tagja lesz a 14—15 fős magyar delegációnak. Az útügyi világkongresszust négyévenként rendezik, legutóbb Mara- keshben találkoztak az utak szakemberi, az ideit pedig szeptember 2-ától 9-éig tartj ák a kanadai városban. A magyarországi küldöttséget az útügyi világkongresszus szövetségének magyar tagjai, a szaktárca és a vállalati szféra szakemberei alkotják. A kongresszusra öt témában készítettek úgynevezett nemzeti anyagot: az útfelületek jellemzői; a városi utak, a közlekedés; az útgaz- dálkodás; a városi forgalom, a mozgási, parkolási lehetőségek; a közúti hidakkal kapcsolatban pedig a hídgazdálko- dás, az új hidak építése kerül többek között a meghívottak elé. Máté András lapunknak elmondta, hogy a kongresszuson a tervei szerint minden előadást meghallgat, de a találkozó rendszerének megfelelően személyes beszélgetésekre is készül a világ minden tájáról érkezett szakemberekkel. A kongresszus tagjai a programnak megfelelően Montreál környékén, és Ottavában vesznek részt szakmai kiránduláson. A közúti igazgatóság vezetője — mint mondta — még nem járt Kanadában, a szak- irodalomból viszont jónak, szervezettnek, példásnak ismeri az ottani útépítést. L. E. Suhan az álomvonat Talentum: a nyertes a három milliót választotta Egy meseautó nyomában Moldáv kapcsolatok Tegnap ünnepélyes keretek között került sor a Békés- Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Baltsy Kerekedelmi és Iparkamara között létrejött együttműködési megállapodás aláírására. A történet néhány évvel ezelőtt Gyulán kezdődött, ahol a két város közötti testvérvárosi kapcsolat kialakulásakor felmerült az igény arra is, hogy nem csak városi vezetőkkel, hanem üzletemberekkel is találkozhassanak. Azóta túljutottak a harmadik közösen szervezett üzletember találkozón, így a tegnapi szerződés aláírása már csak egy működő kapcsolat megpecséte- lése volt. Alexander Solcan, a Baltsy kamara képviseletében a szerződés aláírásakor átadott egy hivatalos meghívót az október 5—7-én tartandó kiállításra és üzletembertalálkozóra az itteni kamara vezetőinek. A. Gy. Miért ne lehetne egyszer jót is írni a Magyar Államvasuta- król? Veszteségesen üzemel, milliárdokkal tartozik a társadalombiztosításnak, a legharcosabb szakszervezet követeli tőle a vasutasok fizetésemelését, boldog-boldogtalan lopkodja a síneket, gyerekek kőzáport zúdítanak a szerelvényekre — ráférne némi dicséret az ezer sebből vérző MÁV- ra, ímre. Néhány tucat újságírót meghívtak egy sajtótájékoztatóra, a MÁV ingyenkocsiban látott bennünket vendégül. 13 órakor indultunk el Budapestről és háromnegyed 3-kor már meg is érkeztünk Miskolcra. 172 kilométer egy és háromnegyed óra alatt, a két város között megállás nélkül közlekedő Intercity tehát száz kilométeres átlagsebességgel halad. Szép teljesítmény itt, Európa kellős közepén. Ha üzletember volnék, habozás nélkül használnám ezt a kis magyar csodát— autóvezetés helyett összpontosíthatnék a tárgyalásra, nem kellene végigporoszkálnom a bedugult fővárosi utakon, megspórolnám azt a bosszúságot is, hogy az M3-as autópálya megszakad Hatvan és Gyöngyös között, s araszolhatok a konvojban. Beülök hát a luxusvagonba, helyet foglalok a kényelmes fotelben, a rendelkezésemre bocsátott maroktelefonon felhívom az irodát, hogy újabb adatot kérjek az aláírandó szerződéshez, netán számítógépet bérelek... Ez a gyorsított járat olyan, mint egy álom. Némi felárért a nyugati üzletemberek otthon • • t érezhetik magukat, a mi vállalkozóink pedig úgy vélhetik, hogy nem is Magyarországon élnek, hanem valahol Európa rendezettebb részén. Ma már bárki játszi könnyedséggel juthat el Budapestről Szegedre, Pécsre, Szombathelyre, Debrecenbe és Miskolcra. Illetve majdnem mindenki. Akinek nincs pénze a luxusra, az rázat- hatja magát a meg-megálló személyvonaton, padlón elnyúló, köpködő-söröző-dalo- lászó utasok között. Dicséret illeti a Magyar Államvasutakat, hogy halad a korral és illő díjazás fejében megfelelő szolgáltatást nyújt az üzletembereknek. Most már „csak” a kevesebbet fizető többséget kéne normális utazási lehetőségekkel kecsegtetni. Zöldi László Azok közé tartozunk, akik már hetek óta égtek a vágytól, hogy végre megismerhessék a gyöngyösi Talentum Hungária Alapítvány lapunkban is hirdetett szerencsejátéka 3 milliót érő fődíjának győztesét. Nyereményeső ugyan nem hullott, ám a fődíj igencsak sorsjegyvásárlásra csábított sokunkat: próbálkozásra ingerlő volt a megyeszékhely sétálóutcájában kiállított, csillogó, villogó Renault Laguna látványa. A számunkra nem egészen nyomon követhetően lezajlott, ám a közjegyző által hitelesített sorsolás után vártuk a boldog nyertes •jelentkezését. Többszöri érdeklődésünk hatására a napokban az alapítvány képviselői arról értesítettek bennünket, hogy jelentkezett a Renault tulajdonosa, aki azonban nem kívánja felfedni kilétét. Még annyit sikerült kihúznunk belőlük, hogy a szerencsés nem az autót, hanem annak forintban kifizetett ellenértékét kívánta átvenni. Kérték, hogy írjuk meg a lapban: megvan a nyertes, így pont került a játék végére. Magunk ezt ahhoz a feltételhez kötöttük, hogy előbb — neve, lakóhelye elhallgatásának tiszteletben tartásával — szeretnénk meghallgatni a... azt sem tudtuk, „fiút vagy lányt”. (Riportunk az 5. oldalon)