Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-18 / 193. szám
Megpezsdülhet az élet aMTESZ-ben Tisztújítás volt nemrégiben Békéscsabán, a MTESZ-ben. Az új elnök Máté András. (5. oldal) Ma: Gyomaendrőd és környéke Mai lapszámunkban a városoldalon Gyoma- endrődről és környékéről szólnak a hírek, békéscsabai olvasóinknak készült a Csabai Napló. (7. oldal) Ötezer Fradi-szurkoló is jöhet... Mindig is nagy várakozás kíséri a Békéscsabai Előre FC és a Ferencváros labdarúgócsapatának mérkőzését az NB I-ben. Várhatóan 4—5 ezren is érkezhetnek „zöldek” Budapestről. (12. oldal) 1995. AUGUSZTUS 18., PÉNTEK ÁRA: 23,50 FORINT (2,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 193. SZÁM Hírek Kitüntetések. Augusztus 20-a alkalmából Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter kitüntetéseket adott át tegnap a Néprajzi Múzeumban. A népművészet megőrzésében, átörökítésében végzett több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért Életfa-díjat kapott Vaszkó Irén gyomaendrődi nyugalmazott pedagógus. Kiemelkedő közművelődési tevékenysége elismeréseként Bessenyei György-díjban részesült Fabulya Lászlómé, a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa. Kormányülés. A kormány tegnapi ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben aggodalmát fejezi ki egyes vajdasági magyarlakta településekről érkező, a szerb menekültek erőszakos betelepítésével kapcsolatos hírek miatt. A dokumentumban leszögezik: a magyar kabinet elvárja, hogy a jugoszláv és a szerb kormány tegyen azonnali intézkedéseket a Vajdaságban élő magyarok védelme érdekében. Akadályozzák meg az önkényes beköltözéseket, az ott élő magyarok elűzésére irányuló spontán vagy szervezett akciókat. A kormányülésen határoztak arról, hogy a helyi önkormányzatok jövőre összesen 414,5 milliárd forint központi költségvetési támogatásban részesülnek. Erdélyi vendégek. Dévaványa testvértelepüléséről, az erdélyi Székelyke- resztúrról 16 fős küldöttség érkezett tegnap a Békés megyei nagyközségbe. A polgármester vezetésével a tanácsosokból álló küldöttség 21-éig tartózkodik Dévavá- nyán. Programjaik között Békés megyei kirándulások, illetve a környék megismerése, bejárása szerepel. Átutazóban, az életükért tanulnak... Hetvenezer délszláv menekült járt az országunkban, közülük 7600 él nálunk. A szerencsétlen, hazájukból elüldözött emberek egy kis csoportja a békéscsabai befogadóállomás lakója. Közülük néhány bekapcsolódhatott a Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ menekültek részére szervezett magyar nyelvi képzési programjába. A napokban belátogattunk hozzájuk, a képzés hétfőn kezdődött. — Mi ez? — kérdezi tanítványait Jávomé Vetési Magdolna tanárnő a táblára, az asztalra mutatva, Dzevanat, Senadot, Almát, Oszmánt, Andot, Han- dot és a többieket. Fiatal arcok, nyílt tekintetű, bánatos szemek kapcsolódnak a kérdezőre. Ezek az emberek már látták, átélték a kimondhatatlant és talán soha nem térhetnek vissza szülőföldjükre, nem láthatják az otthonmaradottakat, a világban szétszóródottakat. Mégis tovább keresik az életük értelmét, dolgozni, tanulni akarnak. A tanfolyami részvétel egyik feltétele, hogy nem maradnak véglegesen Magyarországon, harmadik befogadó ország vagy saját hazájuk más vidéke lesz a későbbi otthonuk. Búcsúzunk, ők pedig az órát a személyes névmásokkal folytatják. Bartók Tamásné, a nyelvi és módszertani osztály vezetője tájékoztat tanfolyamukról: —- A négyhetes program napi 3, heti 15, összesen pedig 60 órás tanulást jelent. Teljes mértékben az ENSZ nemzetiségi migrációs szervezete (IOM) támogatja anyagilag a tanulásukat. A szervezet Bécsben tartózkodó képviselőjével tartjuk a kapcsolatot, tőle kapjuk az anyagi fedezetet. A módszertani alapot egy kanadai program magyarfordítása jelenti, (Folytatás a 3. oldalon) Milliárdokban mérhető az aszálykár Beszélgetés Győrfi Károllyal, a mezőgazdasági szövetség titkárával A tény egyre inkább szemmel látható a határban: pöndörödik, sőt már szárad a kukorica levele, repedezett a talaj, kókadozik a napraforgó, a paprika, sárgulnak a növények. Az aszály kíméletlenül sújtja a térség mezőgazdaságát: az első becslések szerint a négymilliárd forintot is elérheti megyénkben az aszálykár okozta terméskiesés. Amint tegnap rövid hírben említettük, Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szol- nok, valamint Hajdú-Bihar megye mezőgazdasági érdekképviseleti szövetségeinek vezetői szerdán aláírták azt a dokumentumot, amelyben a térséget sújtó Magyar találmány: ujjlenyomatra nyílnak az ajtók. (4. oldal) elemi károk enyhítésére központi intézkedéseket sürgetnek. A részletekről kérdeztük tegnap Győrfi Károlyt, a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetsége titkárát. — Milyen előzmények alapján született a petíció? A közelmúltban Mezőkovácshá- zán megtartott polgármesteri fórumon felvetődött az államhatár két oldalán lévő, egymáshoz közeli települések kapcsolatainak bővítése. A battonyai és a dombegyházi határátkelőhely révén a korábbinál kedvezőbbek a feltételek az oktatásban, a sport- és a kulturális életben való együttműködésre. A régiók ilyenfajta együttműködését a PHARE- program is elősegíti, az önkor— Amint azt agusztus 14-ei egyeztető megbeszélésünk után a szakminiszternek címzett petícióban, illetve a térség országgyűlési képviselőinek eljuttatott tájékoztatóban is megfogalmaztuk, az aszály és egyéb elemi károk következményei súlyos működési zavarok veszélyét vetítik elő. Az öt megyében a jelenlegi állapot szerint a becsült terméskiesés, elemi kár mintegy 19,3 milliárd forint nagyságrendű. (Folytatása6. oldalon) mányzatok pályázati úton anyagi támogatást kaphatnak a kapcsolatépítéshez — hangzott el a mezőkovácsházi fórumon. Mezőko- vácsháza polgármestere, Szűcs Károly megküldte a tanácskozás anyagát, kérve a csatlakozást. A battonyai önkormányzat—mivel már hosszú évek óta vannak kapcsolatai romániai és kis-jugoszlá- viai településekkel — nemleges választ adott a mezőkovácsházi kezdeményezésre. M. Gy. Battonya nemet mondott Mi lesz a bölcsődékkel? Ma még jut elég a tányérba. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A bölcsőde, a nagy szociális vívmány, egyre többe kerül a szülőnek, a fenntartónak egyaránt. A megszorító intézkedések nyomán új formákat, vállalkozási üzemeltetést szorgalmaznak, másutt a szülőkre igyekeznek hárítami a többletköltséget, hogy elkerüljék a bezárást. Négy városban jártunk utána, mit terveznek a bölcsődékkel? A gyulai Egyesített Városi Bölcsődék intézményvezetője, Prohászka Tamásné kérdésünkre elmondta, hogy a városban jelenleg mindössze két bölcsőde működik. A törökzugiban hatvan férőhelyet tartanak nyilván, a gyulaváriban pedig 30-at. Az elmúlt években két bölcsődét zártak be, 100 férőhellyel. A megmararó 90 helyre szeptember 1-jétől 107 gyereket vettek fel, ami azért számít soknak, mert a feltöltő- dés folyamatos, a csúcslétszámot mindig májusban érik el! Például tavaly ilyenkor a törökzugi bölcsődébe mindössze 74 gyereket írattak be, de májusban már 108 volt a létszám. Gyulaváriban akkor 42-vel startoltak, amelyből nyár elejére 68 gyerek lett. Ha újból „elővarázsolják” a Bokroscsomagot, ami várhatóan megváltoztatja a gyes, és gyed rendszerét, akkor elképzelhető, hogy a városban nem lesz elegendő férőhelyük. Az idénre jóváhagyott 22.4 milliós költségvetésből emberi számítások szerint kijönnek, persze szigorú takarékossággal. A napi 95 forint étkezéstérítési díjatat 1996. év márciusáig fogadta el az önkormányzat. (A további három településről lapunk 3. oldalán olvashatnak.) • Nyugdíjasok háza Egyedülálló kezdeményezés Orosházán az idősek nyugdíjasházának megvalósítása. Az ünnepélyes megnyitó előtt az Orosházi Nyugdíjas Egyesület és Városi Klubjának vezetősége sajtó- tájékoztatón mutatta be az alig 4 hónap alatt felújított és kicsinosított épületet. Mint azt dr. Násztor Sándor elmondta, az önkormányzattól kapott ingatlanra rá sem lehet ismemi. A városi szintű összefogásnak köszönhetően a dzsungel helyén barátságos udvar található, a hajdan volt omladozó épületrészeket is használatba lehet vennie a közösségnek. Az elkövetkező hónapok feladata. hogy a meglévő házat gazdag tartalommal is megtöltsék, a nyugdíjasok javát szolgálják. A ház nyitva áll az idős emberek előtt természetesen a házirend szabályainak betartása mellett. Az ünnepélyes kulcsátadásra augusztus 19-én 10 órakor kerül sor. A köveket gyűjteni kell! Nem tagadom, hullani kezdett a könnyem, amikor a nagymamát hallgattam az esti tévéműsorban. Az embernek manapság amúgy is elég oka lehet rá, hogy sírjon, képletesen is, meg valóságosan is, de ez a vallomás minden mostanában hallott borzalmon túltett. Embert gyermeke halálánál semmi sem rázhat meg jobban, ilyenkor már végtére is majdnem mindegy, akarta- e a most valahol lapuló kis suhanc ezt a tragédiát vagy sem. Nem egyszeri az ötlet, ami rávitte a gonosz kis gyilkost, mekkora buli górálrii a robogó vonatot, megnyugtató sunyisággal a tudatban, úgyse tudnak idejönni, hogy lepofozzanak, ha mégis, addig könnyen elszaladok. A rádióban a műsorvezető egy reggel arról kérdezi beszélgetőpartnereit, hogy nincs itt valami nagyon elrontva? Ennyire gonosz mégsem lehet a világ, ennyi rosszal nem telítődhetett! Tavaly 348 — feltehetően valamennyi gyerek—, az idén 264 („regisztrált”) esetben dobálták meg a vonatot. Három év alatt hatról tudják, hogy ki is hajigáit... Nyugodjunk bele? Képtelenség. Te, kis gyilkos! Mit mondtál otthon, amikor apukád este kérdezett (ha kérdezett), hogy véletlenül nem te vártad a heccet ott a töltéstől nem messze, amikor a kora esti balatoni vonat elindult a Déliből? Biztosan nem egyedül lehettél! Láttad a zokogó nagymamát, akinek kezéről úgy kellett lemosni a talán éppen a másnapi, balatoni lubickolásról ábrándozó Attila szétloccsantott agyvelejét? Ha egyszer majd felnősz, mondd el a kisfiádnak, ha játszani indul és követ talál, hogy azzal annyiféleképpen lehet játszani, mint te is, amikor még nem jutott eszdbe ez a szörnyűség, mikor még nagyon kicsi voltál. Sorba lehet rakni őket, egymáshoz illeszteni, hogy jobban simuljanak a homokban, kifényesíteni, hátizsákba gyűjteni és a legszebbeket esetleg akváriumba tenni. S ha addig véletlenül beleolvasol a Bibliába, azt is elmondhatod neki: a köveket gyűjteni kell. nem dobálni. Fábián István Komoly művészeti értékek - bizonytalan jövő Gyulán Tegnap este — az évad végének közeledtével — a Gyulai Várszínház művészeti tanácsadó testületé ülést tartott, melyen értékelték az eddig eltelt időszak művészeti eseményeinek színvonalát, megvonták az év anyagi mérlegét és javaslatot tettek művészeti díjakra. Cs. Tóth János igazgató rövid értékelésében elmodta: a várszínház kollektívája mindent megtett a fesztiváli hangulat megteremtéséért, ám az anyagi lehetőségek hiánya miatt néhány előadásról mégis le kellett mondani. A színház gazdálkodásáról szólva hangsúlyozta, hogy bár sajnálatos módon ismét hiánnyal zárták az évet, ez az összeg lényegesen kevesebb mint a tavalyi és a sokkal több előadás ellenére nem haladja meg a négymillió forintot. A jelenlévő testületi tagok szinte mindegyike kifejezte aggodalmát a színház jövőjéért: a jelenlegi helyzet szerint jövőre egyetlen nyári színház sem jut majd központi támogatáshoz, ami a várszínház létét fenyegetheti. Hosszas vita után eldöntötték: művészeti díjat csak a Gyulán bemutatott két darab szereplői kaphatnak ebben az évben, így Gyula város önkormányzat által odaítélt Várszínházért díjra Méhes Lászlót, Gáspár Sándort és Balikó Tamást jelölték, Békés megye Képviselőtestületének Nívódíját Kubik Anna, míg a Gyulai Várszínház Őze Lajos díját Bezerédi Zoltán kaphatja meg a képviselőtestületek jóváhagyása után. Antal Gyöngyi
