Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-15 / 190. szám

»BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. augusztus 15., kedd Viharos indulatok a Kárász utcában Festőink Szentendrén. Szombaton, augusztus 19-én Csuta György békési és Várko- nyi János békéscsabai festő ki­állítása nyílik a szentendrei Im­mánuel Galériában. Az Istent di­csőítő művészek galériájában 18 óra 30-kor Bayer Ilona, a Magyar Televízió munkatársa nyitja meg a tárlatot. Igét hirdet: Putnoki Abigél baptista teológus. Köz­reműködik a budapesti józsefvá­rosi református gyülekezet ka­marakórusa. A kiállítás megte­kinthető szeptember 1-jéig. Féléves értékelés. Az ör­ménykúti képviselő-testület legközelebbi, augusztus 23-ai ülésén az önkormányzat első féléves gazdálkodását értékelik. Ezt követően a helyi általános iskola ad számot arról, hogy a szeptemberben beindítandó képzésre, oktatásra hogyan készültek fel. Nyugdíjasok háza. Az Oros­házi Nyugdíjas Egyesület és Vá- rosi Klubja augusztus 19-én 10 órakor ünnepélyes megnyitó ke­retében adja az idős emberek birtokába a nyugdíjasházat. Az ünnepségen jelen lesz dr. Vas- tagh Pál igazságügy-miniszter, a térség országgyűlési képvise­lője. Komlósi véradók. Az MDF Tótkomlósi Városi Szervezete felhívással fordul más helyi pár­tokhoz, egyéb szervezetekhez, hogy a krónikus vérhiány enyhí­tése érdekében a szeptember elejére tervezett'véradási akció­jukhoz csatlakozzanak. Szándé­kát bárki jelezheti a párt helyi irodájában. Csirkeeső. A Sarkadi Rendőr- kapitányság munkatársai hely­színeltek annál a balesetnél, amelyik tegnap délelőtt történt Nagygyanté és az okányi elága­zás között. A Nagygyanté irá­nyából Zsadány felé közlekedő IFA teherautó áttért a menet­irány szerinti bal oldalra, és összeütközött a szemből érkező Skoda teherautóval. Személyi sérülés nem történt, de mindkét teherautó totálkárossá vált. A csabai Bamevál IFA-jából az út­ra borult a fagyasztott baromfi, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgató­ság Skodájából pedig a zúzott kavics. Ütközés. Orosháza külterüle­tén két személygépkocsi ütkö­zött össze tegnap délelőtt. A bal­esetben egy személy súlyosan megsérült. „ARCÁTLAN AZ, AKI JÓTETTÉÉRT NEM HÁLÁT VÁR, HANEM FIZETSÉGET.” (Cicero) A rejtélyes hagymaritkítástól, a paradicsom és a paprika beérés előtti titokzatos eltűnésétől, a ti­zenévesek trágár szójárásáig sok kedvezőtlen változás történt az utóbbi három-négy hétben a Kárász utcában — hangoztatták a közelben lakók tegnap Szeg­halmon, a képviselő-testületi ülésen. Szerintük ezek a negatív fordulatok összefüggésben áll­nak a Kárász utca 8. szám alá, a közelmúltban odaköltözött sze­mélyekkel. A képviselők közül többen szóvá tették, vajon az ingatlanforgalmi értéken belül történt-e meg a telek eladása? Ezt a családot lakáshoz, nem pe­dig telekhez kellett volna juttat­ni. Mások megjegyezték, a szo­ciális rászorultság esetén termé­szetes a részletfizetés, de ilyen mértékű kedvezményt (183 hó­nap) a városban korábban senki sem kapott. Az elhangzottakra Kosaras Béla polgármester reagált. El­mondta, az említett családnak fel­ajánlottak lakást, ám azt azok nem fogadták el. Kosaras Béla azt is mondta, költözzenek vissza Ecsegfalvára, vagy keressenek albérletet és akkor albérleti támo­gatást kapnak. Ám a családnak ez sem felelt meg. Mintegy órás vita után a testület úgy döntött, az ön- kormányzat vizsgálja felül az in­gatlan eladását. Nagy érdeklődés kísérte azt a fellebbezést is, melyet egy idős hölgy nyújtott be, akit ezer fo­rintra büntetett az aljegyző, mert sem 1993-ban, sem ’94-ben nem oltatta be a kutyáját, s az a közel­múltban megharapott egy gyer­meket. Mint hallottuk, korábban már 8 hasonló eset történt a vá­rosban, s a kutyák tulajdonosait akkor is pénzbírsággal sújtották, így a képviselő-testület most sem tekinthetett el a büntetés elengedésétől. A testület 400 ezerjforint tá­mogatást szavazott meg a szeg­halmi városi sportkör javára, amit a jövő évi sporttámogatás­ból fedeznek majd. Ebből az összegből fizetik be az új baj­nokságok nevezési díjait, a töb­bi pénzből pedig alapítványt hoznak létre, ahová várják a he­lyi vállalkozók pénzbeli támo­gatásait. Magyari Barna Diákszínjátszók táboroznak Gyomaendrődön Hetven tanuló, tíz tanár és szakmai irányító érkezett az eseményre Második alkalommal rende­zik meg Gyomaendrődön az Országos Diákszínjátszó Tá­bort, amelynek vezetői: Haj­dú László tanár és Kaposi Jó­zsef, a SZAKÉ elnöke. — Nagyon jól érezték ma­gukat itt a résztvevők az elmúlt évben, és szinte kikövetelték, hogy újból itt legyen a már ha­gyományossá váló találkozó — mondta Hajdú László, a gyomaendrődi Komédiás Kör vezetője. — Aztán, amit unos- untalan hangoztatok: az Esz­tergomban elért sikerünk (a Komédiás Kör gyémánt minő­sítést nyert az idei Országos Diákszínjátszó Találkozón, a fesztiválok történetének első ilyen magas kitüntetését) nagy szerepet játszik ebben. A kér­désekre, „hogyan csináltá­tok?” majd talán itt némi felele­tet kaphatnak. A másik, hogy az árak itt kevésbé terhelik meg a pénztárcákat... 70 tanuló és 10 tanár, szakmai irányító ér­kezett hozzánk. A programok a kikapcsolódás mellett elsősor­ban a színész mesterség alapja­it ölelik fel. Mozgáskultúra, be­szédtechnika, kapcsolatok te­remtése a színpadon, légzés­gyakorlatok... Hajdú László elmondta még, hogy a színjátszó szak­mai munka mellett nem elha­nyagolható az emberi kapcso­latok, barátságok kialakulásá­nak a lehetősége sem. A II. Országos Diákszínjátszó Tá­boraugusztus 14-től 21-ig tart Gyomaendrődön. 18-án és 19-én előadásokat is rendez­nek a művelődési központ­ban. 18-án a gyomaendrődi Komédiás Kör Görgei Gábor: Komámasszony, hol a stuk- ker?, 19-én a budapesti Jibra- ki Színpad Ödön von Horvát: Örökkön él a szerelem című darabját mutatja be 20 órától. Aki mindkét produkciót meg­tekinti, az agusztus 19-én este ajándéksorsoláson vesz részt! Bíró Károly Zsófi egészsége nem a milliókon múlik (Folytatás az 1. oldalról) szakértő kirendelését. Itt követ­kezett be a hónapokig tartó szünet, amikor a közvélemény és a hozzátartozók is kénytele­nek voltak a várakozás állás­pontjára helyezkedni. A szakvé­lemény — a személycsere elle­nére — mit sem változott. A miskolci orvosszakértő vala­hogy így fogalmazott anyagá­ban az eset kapcsán: a szülés levezetése nem az orvosi szak­ma szabályai szerint történt; in­tenzív magzatészlelés nem volt, így nem történhetett meg a meg­előző császármetszés sem, ami megakadályozhatta volna a magzati, újszülöttkori károso­dást. Miután a bíróság meghallgat­ta az érveket, ítéletet hirdetett: az alperest kötelezte nem va­gyoni kártérítés címén az anyá­nak 800 ezer, Zsófinak 2,5 mil­lió forint megfizetésére 15 na­pon belül. S hogy mi történt ezután? Dr. Kiss Juditot a hét végén lakásán kerestük fel. Csenge­tésünkkel a vasalásban zavartuk meg. A sok pici zokni mellett egy sárga kis napozó is kéznél volt, Zsófira kellett igazítani, mert kinőtte. A gyarapodás saj­nos nem a kétévesek intenzív fejlődésének köszönhető. Zsófi június 13-án volt 2 esztendős, de még mindig pici baba. Talán egy életre... — Hogy mi történt azóta? — sóhajtott fel Judit asszony. — A 15 nap arra volt jó, hogy a klini­ka és a biztosító is benyújtsa fellebbezését, így kezdődik minden elölről a Legfelsőbb Bí­róságon. Egy újabb év vár reánk. Ahhoz képest, hogy tiszta és vi­lágos az ügyünk, az ügymenet nagyon lassú. Az édesanyától azt is meg­tudtuk, az emberek vegyes ér­zelmekkel fogadták a hírt, hogy kártérítést ítélt meg számukra a bíróság. —Sokan azt hitték, egyik nap­ról a másikra milliomos lettem. Ez persze nem így van. A kislá­nyomat sajnos ez az ítélet sem gyógyítja meg. Hozzá ezután épp oly gyakran megyek látogatóba a kórházba, ahogy eddig is tettem. Szomorú, de Zsófit nem lehet felügyelet nélkül hagyni egyetlen percre sem. Magatehetetlenül fekszik a kiságyában — mondja keserűséggel hangjában dr. Kiss Judit. Arra is kíváncsiak voltunk, va­jon mi történt azzal az orvossal, aki a szerencsétlen kimenetelű szülést vezette. Mint azt egy Er­délyben megjelenő hetilapból, a Tabu Magazinból megtudtuk, dr. Zalányi Sámuel attól sem riad vissza... De lássuk, mit nyilatko­zott a szülész: „ Én szívesen átte­lepülnék Erdélybe azért, mert nagyapám Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Ha lenne egy nyílt pályázat a marosvásárhelyi szülészeti katedrára, akkor szíve­sen pályáznék én is.” Á tollforgató így summázta riportalanyával folytatott be­szélgetését: — Meggyőződé­sem, hogy a vásárhelyiek nem is járnának rosszul. Azt már csak a Békés Megyei Hírlap cikkírója fűzi hozzá, hogy a megyéből van még egy felperes, akinek a felesége és ikerterhességből származó egyik kislánya Zalányi doktor betegeként halt meg... Csete Ilona Nagyboldogasszony ünnepe Az egyházi naptárban pirosbetűs ünnep a mai: Mária mennybeme­netelének, avagy mennybevéte­lének ünnepe. A magyar egyházi évnek igen jeles időszaka Nagy­boldogasszony nyolcada, amely­be Szent István napja is tartozik, hiszen—olvashatjuk Bálint Sán­dor Ünnepi kalendáriumában — az Árpád-ház, Árpád megkeresz- telkedett nemzetsége Nagybol­dogasszony oltalmába ajánlotta magát. Szent István „ez szegény országot Bódogasszony országá­nak nevezé.” Az ősegyházig visszanyúló tradíció szerint a Megváltó Jézus édesanyja, Mária csupán elszen- derült; meghalt, de holttestét nem kezdte ki a földi enyészet, az Isten fölemelte őt a mennybe. E teoló­giai tényt XII. Pius pápa 1951- ben dogmai rangra emelte, szen­tesítve a folklór-hagyományt. A középkor számos művészét ihlet­te alkotásra Mária halálának és mennybemenetelének története. A jeles ünnep alkalmából va­sárnap, augusztus 13-án Gyulán, Mária mennybemenetele DEFENDENTE FERRARI ALKOTÁSA a katolikus nagytemplomban a délelőtti szentmisén Gyulay End­re szeged-csanádi megyéspüs­pök szólt a hívekhez. Mária pél­dájával arra mutatott rá, hogy a valódi érték, a tiszta örömök for­rása mindig a hit és az önzetlen szeretet. A 442-es tábla nyomában Borbély Andomé, a sarkadi ön- kormányzat földügyi előadója a következőket mondta: — Jól ismerjük a helybélie­ket, s pontosan azért voltunk ott, hogy ha bármi gond felmerülne, segítsünk. Az árverést vezető Hegedűs úr többször szünetet rendelt el, lehetett kérdezni, ha valaki nem értett valamit. Pász­tor ügyvéd urat több sarkadi jo­gosult hatalmazta meg a licitá­lással, ezért volt több tárcsa ná­la. Ez jogszerű. A meghatalma­zásait a licitálás előtt ellenőrizte az árverési csoport, s azok rend­ben voltak. Egyébként nem ő volt az egyetlen ügyvéd, aki má­sok képviseletében jött el. Marcsó János, a helybéli földrendező bizottság elnöke így látta a dolgokat: — Hegedűs úr nagyon bőven tájékoztatta a megjelenteket a licitálás menetéről. Úgy tűnt, mindenki előtt világos az árve­rés menete, csak mikor a 442-es táblára került sor, derült ki, hogy sok a bizonytalanság. Pásztor ügyvéd úr 800 forintnál felemel­te a tárcsáit, az árverést vezető rákérdezett, először, másod­szor, harmadszor, és mivel senki sem emelte a tárcsákat, Hegedűs úr koppantott, vagyis a föld el­kelt. Többen ekkor döbbentek rá, hogy nekik is emelniük kel­lett volna a tárcsáikat. Tulajdon­képpen szabályszerűen folyt le minden, csak éppen a licitáló sarkadiak voltak kevésbé fel­készültek. Természetesen megkerestük az árverésért felelős Hegedűs Pált, a megyei kárrendezési hi­vatal árverési osztályának mun­katársát is, aki már több mint 300 árverés levezetője vagy felügyelője volt. — A legnagyobb problémát az okozta, hogy a második kár­pótlás földalapja jóval kisebb, mint amennyi kárpótlási jeggyel az emberek rendelkeznek —- mondta. — A földalapok kijelölése minisztériumi hatás­körbe tartozik. Hogy hol és mennyi föld kerülhet árverésre, nem helyben dőlt el. A tapaszta­latom mondatta velem már az árverés elején, hogy a licitálók ne nagyon számítsanak az ala­csony, 500 forint aranykoronán- kénti vételárra, ennek ellenére — ahogy én később hallottam — egy kis csoport mégis arra apellált, hogy a 442-es táblát ennyiért is meg tudják vásárolni. Ekkor jött az egyébként nagyon korrekten licitáló Pásztor ügy­véd úr tárcsafelnyújtása. Láttam a többiek bizonytalankodását, de ilyenkor már nem mondha­tom azt, hogy „nyújtsák a tár­csát, emberek, mert elkel a föld”. Mindenkinek magának kell mérlegelni.Egyébként min­den számítógépes feldolgozás­sal folyt, amibe még csak vélet­lenül se lehet belenyúlni, így a sarkadi árverés tisztaságához nem férhet kétség. Telefonon megkerestük dr. Pásztor Gyula ügyvédet is, aki így nyilatkozott: — Több mint ötven sarkadi személytől kaptam megbízást, hogy a licitáláson képviseljem. Valamennyiük részéről szabá­lyos ügyvédi meghatalmazá­som volt. Nem „vásároltam fel” a kárpótlási jegyeket, egyik ügy­felemmel sincs adásvételi szer­ződésem, nem is érdekelnek a sarkadi földek. Csupán jogszerű megbízásokat teljesítettem, mi­közben az előírásoknak megfe­lelően licitáltam. • „Elfelejtett” gázpisztoly a bőröndben Csaknem 27,5 millió forintos csempészügy A vámszabálysértés vezet a Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés megyei Parancsnokságának múlt heti összesítőjében: augusztus 7 és 13 között 31 esetben fülel­tek le vám-, 17 esetben devi­zaszabály-sértőket. Nyomára bukkantak egy csaknem 27,5 millió forintos csempész­ügynek is, e bűncselekmény nyomozása még tart. A röszkei határátkelőhe­lyen akadt a legtöbb dolguk az elmúlt héten a vámosok­nak: egy magyar állampolgár személygépkocsijából példá­ul 66 600 forint értékű torna­cipő került elő, egy jugoszláv polgár gépkocsi-alkatrészek­kel, két honfitársa palacko­zott tiszta szesszel tömte meg személyautóját. Nagylaknál fülelték le azt a német utast, aki útiholmija közé rejtett egy gázpisztolyt, tárat és hozzá 17 lőszert is. Szintén Nagylaknál történt, hogy egy török állampolgár a belépés­kor „megfeledkezett” a bő­röndjében lapuló gázpisz- tolyró, és a fényrakétákról. A hét folyamán csempé­szetre való átalakítás miatt öt személygépkocsit is lefog­laltak a vámosok. Kiégett az üzlet, meghalt a tulajdonos. Pontosan 18.16 órakor érkezett ajelzés a tűzoltósághoz: tűz van Békéscsabán a Kiss Ernő utcában a díszhal- és madárkereskedés üzlethelyiségéből füst árad. A tűzoltók 18.20-kor érkeztek a helyszínre. Az 5x6 méteres kis üzletben minden égett, és a tulajdonost holtan találták. A tüzet gyorsan eloltották. A tűz és a haláleset okát vizsgálják fotó: lehoczky Péter

Next

/
Thumbnails
Contents