Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-08-09 / 158. szám
Beethoven a nagytemplomban Király Csaba neve láttán az embernek, ha hivatásos muzsikus, akaratlanul is Békés-Tarhos jut eszébe... (5. oldal) Ma: UEFA-Intertotó Kupa A walesi csapat péntek este érkezett Ferihegyre, onnan az éjszakai órákban utaztak tovább Békéscsabára. (16. oldal) 1995. JÚLIUS 8-9., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 23,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 158. SZÁM Elegendő idő az érdemi vitákra Vasutasnap. Július második vasárnapja: vasutasnap, immár a 45. Rigó Zoltán, a MÁV vezérigazgatója az ebből az alkalomból a MÁV Vezérigazgatóságán tartott pénteki díjkiosztó ünnepségen hangsúlyozta: a magyar gazdaság korszerű vasút nélkül képtelen a megújulásra. Idén a magyar nemzetgazdaságnak mintegy 105 milliárd forint értékű szolgáltatást nyújt a MÁV és eközben 72 milliárd forintos megrendelést ad az iparnak. Összességében 80- 100 ezer munkahelyet biztosít a vasút fotó: lehoczky péter Mediterrán tüzesség vízközeiben A Gyulai Várszínház hét végi programjai Hírek Harangszentelés: ma. Békéscsaba-Erzsébethelyen a Jézus Szíve templomban (ellentétben a tegnap közöltek- kel) ma délelőtt tíz órakor szentelik azt a harangot, amelyet jórészt adakozásból, illetve a brit nagykövetség hozzájárulásából készítettek az őrbottyá- ni öntőműhelyben. A harangot Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök szenteli fel. Az Élővíz-csatornáért. Az Élővíz-csatorna múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartanak tudományos tanácskozást kedden 9 órától Békéscsabán, a ruhaipari szakközépiskolában. A programban szerepel többek között előadás az Élővíz-csatorna történetéről, állat- és növényvilágáról, víz- gazdálkodásáról, valamint a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei helyszíni vízhozammérési és vízminőségv izsgá- lati bemutatót tartanak az Élővíz- csatornánál. A szervező Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület vezetői a tanácskozásra várnak mindenkit, aki szereti a természetet, környezetét vagy csak bővíteni kívánja ez irányú ismereteit. Fődíj sorsolás. A Szeghalom és V idéke ÁFÉSZ egész éves ajándéksorsjegy-akciójának befejezéseként ma délelőtt 10 órakor kerül sora városi művelődési központban a fődíj, egy 1500-as Lada személygépkocsi kisorsolására. Az elmúlt hónapokban nagy vihart kavart a békéscsabai önkormányzat oktatási bizottságának az az anyaga, amely a város oktatási rendszerének racionalizálására, átalakítására készült. A június 29-i közgyűlés a benyújtott tervezetet néhány módosítással további egyeztetésre elfogadta. Elterjedt azonban a hír: a nyári szünetre ütemezett tárgyalások eleve nem hozhatnak érdemi eredményt, ezért tartott sajtótájékoztatót tegnap Pap János polgármester, Sisák Péter alpolgármester és Velkey Gábor, az oktatási bizottság elnöke. Gyula Város Polgármesteri Hivatala 1994. december 12-én elkészített egy állásfoglalást a Kossuth tér 19. szám alatti 4254-es számú ingatlanának hasznosítására. Az előzményekről még azt érdemes tudni, hogy ugyanerre a telekre jó két évvel korábban már elfogadtak egy építési tervet... Az önkormányzat mostani pályázatában többek között szerepel, hogy „a telken olyan funkciójú épületrendszer építhető, amelyben elsősorban a lakosság alapellátását biztosító tevékenységek kapnának helyet. Ezek főleg(!) szolgáltató és kereskedelmi, irodai, tárolási jellegűek lehetnek.” A lehetőséggel most egyedül a Gótika Kft. kívánt élni, így január 23-án a képviselő-testület kikiáltási áron, A közgyűlés által elfogadott ütemterv szerint tegnap délután kerülhetett sor az iskolaszékek önkormányzati tagjainak tájékoztatására. Július 10-ig küldik meg a több mint 50 oldalas anyagot azoknak a szervezeteknek, amelyeket bármilyen formában érinthet a tervezet: az intézményvezetőknek, az intézmények alkalmazotti közösségének, nevelőtestületének, szülők érdekképviseleti szervének, diákönkormányzatoknak, kisebbségi önkormányzatoknak, kamaráknak, a megyei önkormányzatnak, a Munkaügyi Köz2,4 millióért a kft.-nek megadta a vásárlási lehetőséget, persze akkor, ha teljesítik a korábban már idézett önkormányzati fel- tételeket(!). A Gótika Kft. terve hamarosan elkészült, de az építkezést nem tudták elkezdeni, mert ezt megakadályozta a környéken lakók egy csoportjának tiltakozása. Holott a földszinten kialakítandó szolgáltatóhelyiségek felére már megvoltak a vevők. Az emeleten és a tetőtérben lévő lakásokra volt sok komoly érdeklődő, az akkor nagyon kedvező, immáron eltörölt szociálpolitikai kedvezmény miatt... Március 21-én lakossági fórumot hívott össze az önkormányzat, holott a telek nem közterület, tehát erre a lépésre jogpontnak és a városi pedagógusszakszervezeteknek. Az írásos vélemények beérkezési határideje szeptember 10, ezután szerveződhetnek személyes vitaalkalmak a közvetlenül érintett intézményektől befutó igények esetén. Velkey Gábor mindenki megnyugtatására elmondta: — A szeptember 15-i végső határidő elegendő időt hagy az érdemi vitákra — így az októberi közgyűlésen valószínűleg már egy mindenki által ismert és elfogadott változat kerülhet a képviselők asztalára. Antal Gyöngyi szabályok nem kötelezik. Minden esetre az ott elhangzott kéréseket figyelembe vette a pénzét befektető kft. és módosította az — önkormányzat által kért — építési tervét. A hivatal szakembereivel tárgyalva azóta újabb módosítások váltak szükségessé, így tegnap már a harmadik, szinte „csupa vélemény” tervet ismerhette meg a fórumra eljövő 15 állampolgár. Béres István, a polgármesteri hivatal oszályvezetője ismertette az eszközölt változtatásokat, a kft. képviselői a mindössze hat lakásra redukálódott terv részleteit, a lakók pedig sorjázták kérdéseiket. Mint kiderült, „bena- pozási” vizsgálat valóban nem készült, de ez az épület a közeli házakat eleve nem árnyékolhatja be. S arra sem kaptak választ, hogy polgári engedetlenséggel milyen eredményre számíthatnak. De látszott, hogy nem is ez a lényeg, hanem az, amit az egyik lakó, valamennyi érintett nevében kifejtett: Semmilyen építkezést nem tud elfogadni! (Folytatás a 3. oldalon j A barcelonai Aléxia Mozgásszínház nem ismeretlen megyénkben, hiszen néhány évvel ezelőtt Békéscsabán léptek fel, most kilenc napon keresztül a Gyulai Várszínház programját színesítik látványos előadásaikkal. Az Olga Socías által vezetett társulatban mindössze négyen táncolnak, de a nézőknek határozottan az az érzése, hogy sokkal többen vannak a színpadon... A katalán táncosok első gyulai fellépése tegnap délután a Gyulai Várfürdőben volt, ahol a Csizmás Kandúr című darabjukat adták elő, nagy sikerrel. Szombaton 14 órakor ugyanitt lépnek fel, de immáron Az ólomkatonával, majd 19 órakor — szombaton kívül vasárnap is — a rondella mellett lévő sörszínpadon eredeti, a tüzesnél is forróbb spanyol táncokat adnak elő. Tegnap este a sörszínpadon — a Békés-Tarhosi Zenei Napokkal közös szervezésben — kürtkoncertet adtak a hangszer kurzusainak hallgatói. (Talán kevesen tudnak a sörszínpad specialitásáról, nevezetesen arról, hogy a belépők árában benne foglaltatik egy pohár sör vagy üdítőital ára is.) De mi van a „benapozással”? így se volt jó, úgy se lesz jó... Személy szerint is kíváncsi voltam a tegnapi lakossági fórumra, amelyen egy Gyula belvárosában lévő telek sorsáról folyt a vita. Maga a vita is érdekelt. Mert jó lenne ha egyszer arról vitatkoznánk, hogy kinek, mit van joga vitatni, s ha valakitől vagy valakiktől (el)vitatom azt, ami jog szerint az övé, akkor győzelmem esetén ki fizesse meg az én (lakossági)véleményem, a mi véleményünk anyagi következményeit! De nézzük a tényeket! Közalapítvány A nagybánhegyesi testület már korábban elhatározta, hogy létrehoz egy Nagy bánhegye sért Alapítványt, amelynek célja a fiatalság, a kultúra, a sport és egyéb közérdekű tevékenység támogatása. Közben kiderült, hogy a tervezett közösségi célra csak az úgynevezett közalapítvány alapítható, amelyhez bárki csatlakozhat támogatóként. Mivel 9 jelentkező volt, így az ön- kormányzattal együtt — egy- egy képviseleti helyet biztosítva —- 10 tagú kuratóriummal és 310 ezer forintos alapító vagyonnal döntöttek a közalapítvány létrehozásában. Ez a forma valamennyi korábbi, a település fejlesztésével kapcsolatos, valamint az engedélyezett közalapítványi célt tartalmazza. A létrehozása tehát folyamatban van, de a cégbejegyzésig — amely július végén várható — még fogadnak új jelentkezőket, h. M. Magyar öngyilkosok Erdélyben Szomorúan figyelem, hogy egymásra haragszunk akkor is, amikor mindannyian hibásak, ártatlanok vagyunk, és akkor is, amikor mások a bűnösek. Rettenetes társadalmi szokás ez. Van, aki az orvosokat szidja, van, aki a búzatermelőket, a péket, a sajtót, a bankárt, a jégkárt. Ha hirtelenjében nem tudunk szidni valakit, mintha kihúzták volna a talajt a lábunk alól: kapkodunk, dadogunk, esetleg végképp nekikeseredünk, és amilyen a magyar ember, némi alkoholos vigasz után fel is akasztjuk magunkat. Két erdélyi fiatalember szociológiát tanul az anyaországban, és közben nagy szorgalommal vizsgálja odahaza az öngyilkosságok okait. Tudományos rémület ül a szemükben, mert adataik szerint Erdélyben az önként halálba menők kilencven százaléka magyar. Ez akkor igazán megdöbbentő, ha hozzáteszem: a vizsgált térségben a hivatalos adatok szerint a lakosok 22—23 százaléka magyar. Ami azt jelenti, a lakosság mintegy háromnegyedét kitevő nem-magyarok soraiból kerül ki az életüknek véget vetők mindössze tíz százaléka. Nem vadonatúj a hír lényege. Mindig tudtuk: öngyilkosságban nagyhatalom vagyunk. A második világháború előtt a román Rosca professzor vezette kolozsvári pszichológiai intézet már vizsgálta volt az ön- gyilkosságok etnikai hátterét — már a harmincas években is erősen „felülreprezentáltak” voltunk az önkéntes halálban. És mert az anyaországban is magasabb az önkezű halál arányszáma az európainál, s a nagyvilágban kialakultnál, feltételezem: nem pusztán a kisebbségi lét keserű vagy félelmesjelenségei kergetnek a halálba magyarokat odaát. Talán — bárhol és bárhogyan élünk — meg kellene tanulnunk nemcsak bölcsebben, hanem többet is élni. Kevesebbet vádolni magunkat és egymást, s több humorral viselni el még az elviselhetetlent is. Ezért, éppen ezért végzi kutatását a két erdélyi fiatalember. Csak most kénytelenek voltak félbehagyni. Nincs a munkához pénzük. Nem tudom, hány ezer forinton múlik, nem tudom, hány ezer ember élete. Bodor Pál Megyénkben a barackosokban tarolt a fagy Kevesebb gyümölcs terem A szakemberek felmérése szerint az országban — így megyénkben is — szinte valamennyi fontosabb gyümölcsből kevesebb terem az előző évinél. A növényi kultúrákat fertőzés és a kedvezőtlen időjárás is sújtotta. Ezt a szaktárca legfrissebb jelentésében lehet olvasni, amelyet a megyei földművelésügyi hivatalok adatai alapján állítottak össze. Almából a Dunántúlon közepes termés, míg a szabolcsi térségben a tavalyi termésmennyiség fele várható. Jelentős a fuzik- ládium- és a lisztharmat-fertőzés. Több ültetvényt is jégverés károsított, a megszokottnál erősebb természetes hullást is tapasztaltak a szakemberek. Tart a meggyszüret — a termés meny- nyisége kevesebb az előző éveknél a lényegesen erősebb moníliafertőzés miatt. A felvásárlási ár 40-60 forint kilogrammonként. A kajszitermés a becslések szerint az előző évinek csak a fele lesz. Megyénkben a májusi fagyok nagy kárt tettek a gyümölcsösökben. A magánkertekben főként a kajszi- és őszibarack, valamint az alma szenvedett súlyos fagykárt, a barackosokban 85-90 százaléka, az almáskertekben 30-40 százaléka tönkrement a leendő termésnek. A Füzesgyarmati Mező- ker Szövetkezet gyümölcsösében az őszibarack- és a szilvatermés odaveszett, a meggy 80 százaléka fagyott el, a megye másik nagy gyümölcstermesztő gazdaságában, a Dombegyházi Petőfi Szövetkezetben a szilvának és a meggynek a fele, az őszibarack pedig 100, százalékban fagykárt szenvedett.
