Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-06 / 156. szám

1995. július 6., csütörtök MEGYEIKÖRKÉP Kevesebb elbocsátás. Lapunk júnuis 10-11 -i számá­ban megjelent „A munka- nélküliség ne váljon életformá­vá” című cikkben foglaltak sze­rint a gyomaendrődi Hőtechni­kai és Gépipari Kft. 100 fő lét­számleépítését jelezte a Békés Megyei Munkaügyi Központ­nak a törvényi előírásoknak megfelelően. Ez a bejelentett létszám valójában 85 fő, amely csupán tervezett létszámkeret, magvalósulása a piaci viszo­nyok alakulásától függ, tehát el­képzelhető, hogy ennél lényege­sen kevesebb dolgozójától kell megválnia a Kft-nek. Az ügyve­zetés tájékoztatása alapján jelen időpontig rendes felmondást két fő esetében alkalmazott a társa­ság, s a piaci élénkülés, valamint a társaság által jelen ideig meg­kötött szerződések következté­ben további létszámleépítés mi­nimális mértékben csak az ügy­viteli rendszer számítógépes rendszerének további fejleszté­se esetén várható. Névelírás. Keddi számunk­ban írtunk a biharugrai reformá­tus egyház terveiről, ahol sajná­latos névelírás történt. Biharug- ra lelkészét Futó Zoltánnak hív­ják. Betörtek, törtek. Nem­régen betörtek a medgyesegy- házi Malom diszkóba. Az isme­retlenek lakatpánt levágásával jutottak az épületbe, ahol a be­rendezési tárgyakat ripityára törték. Ám nem elégedtek meg ennyivel, ellopták a hangsugár­zókat, erősírőket, a keverőpul­tot, a halogénizzókat, s elvittek egy lejátszófejet. A lopással 163 ezer, a rongálással 557 ezer fo­rint kárt okoztak. Kondoros központjában, a 44-es főút mellett 5235 m2 alapterületen fekvő ingatlan eladó 1 3 szintes irodaépület + capcsolódó épületek — garázsok, kazánház.) Érdeklődni személyesen: Gabona Mg. Szöveíkezet, Kondoros, Csabai út 43. Szabó József ig. elnök, Kovács Pálné ügyintéző. Telefon 06 (66) 388-633. Séta a századeleji kastélyban a „ Korabeli metszet a kastélyról Aki ismeri a szabadkígyósi kastélyt, talán elképzelte már magának eredeti állapotában, eredeti szökőkúttal, a régi híddal, teniszpályával és pávákkal a parkban. Bizonyára ültek már a könyvtárban azon gondolkodva, hogy a gróf itt olvasta a napilapokat; álltak meg a pipázósarokban az ablak eló'tt, s elképzelték a parkot olyannak, amilyennek a gróf is láthatta. Lépjünk most vissza a századelő' 20-as éveibe és sétáljunk egyet abban a parkban és kastélyban, ahol valamikor a gróf és családja élt. A kor ízlésének megfelelően alakított kastélyépület együt­tese nagy tetszést arat. Az új­ságok nagy elismeréssel és csodálattal írnak az Ybl Mik­lós által tervezett gyönyörű épületről, melyet a Wenck- heim család vadászkastély­nak, illetve nyári rezidenciá­nak használ. A kétszintes fő­épület alsó szintjén találhatók a közösségi helyiségek: ebéd­lő, könyvtár, pipázó, szalo­nok; az emeleten a lakószo­bák. A főépületet függőfolyo­só köti össze azzal az épület- szárnnyal, amiben a konyha, mosókonyha, varró- és vasa­lószobák helyezkednek el. Az épület keleti oldalához csatla­kozik a kápolna, valamint a vasvázas üvegház, ahol medi­terrán származású növénye­ket nevelnek, s ellátják a csa­ládot primőrrel, dé­ligyümölccsel és vágott virág­gal. A kápolna oldalán kör alakú medence áll, közepén 1 méter magas tállal, oldalán 4 dombormű-faragással. Köze­péből víz csordogál. Az 1875—79-es építke­zéssel egy időben kezdték a parkot is építeni. Hatalmas tölgyek és platánok állnak a parkban, melyeket a gróf bo- rossebesi birtokáról hozatott. A főépület körül a francia kertben bukszusok, tiszafák, évelő és egynyári növények találhatók. A kert kialakításá­ban a bécsi és a párizsi kert­kultúra hatása érezhető. Kö­zepén szökőkút áll, fehér már­ványból faragva. Nem messze a forrástól áll a teniszpálya, mely sokszor volt a gyerekek játszótere is, de ezt a célt szolgálta a tó északi oldalán felépített „kis ház” vagy „babaház”, mely nádtetős, tomácos, kemencés parasztház. A tó nyugati olda­lán van az úszómedence, deszkakerítéssel bekerítve. Jobb oldalán kabinsor vezet egy kis úttal a medence dél­nyugati oldalára, ahol torna­szerek sorakoznak: nyújtók, gerendák, hinták. A szalmate­tős, kör alaprajzú kis kerti épít­ményhez vezető terméskő lép­cső két oldalán gyönyörű szik­lakertet épített ki a főkertész Payerl Géza, aki tanulmányait Franciaországban végezte, s a gróf az 1910-es években hívta birtokára, neki köszönhető a park teljes kiépítése. Tusjak Marianna Képzőművészeti pályázat Szentivánéj helyett Juhannus Képző- és iparművészeti pályázatot hirdet a gyu­lai Végvári esték szervezője gyermekek számára Gyula város és a vár török alóli felszabadulásának 300. évfordulójára. Tizennégy évnél nem idősebb gyermekek munkáit várják. A pályázat témája: a török kivonulása Gyuláról — Gyula 1695-ben. Beküldési határidő: 1995. július 20. Cím: Julianus Társaság, 5700 Gyula, Károlyi M. u. 9. A pályázatok kötetlen méretben készíthetők, melyek hátoldalára, aljára olvashatóan kérik feltüntetni az alkotó nevét, életkorát, lakcímét vagy óvodája, iskolája címét. A beküldött mun­kákból művészekből, muzeológusokból, történé­szekből álló zsűri válogat az 1995. július 28-án, a gyulai várban nyíló kiállításra, melyre az érintet­teket is meghívják. A pályaműveket a rendezőség üdvözlőkártyák készítésére, ajándékozásra is fel­használhatja, a szerzői jogra tekintet nélkül. Aki ez ellen tiltakozik, beküldéskor jelezze azt. A beküldött pályaműveket nem adják vissza, azok egy része a vármúzeum tulajdonába kerül. Szanazugban találkoztak a Magyar—Finn Baráti Társaság tagjai. — Minden évben megünnepeljük a Juhannust, ez a finnek egyik jeles napja. Szentiván éjjelén nagy tüzeket raknak a folyók mentén, esznek, isznak, vígan vannak. Mi is hasonlóan teszünk, csak most egy kicsit kitolódott ez a vigaszság — mondja Duray Miklósné, a baráti társaság belföl­di kapcsolatainak titkára. -— Jövőre, a Juhannus idején a mi társaságunk szervezi meg a Magyar— Finn Baráti Társaságok országos találkozóját. Nagyon szeretnénk emlékezetessé tenni a részt­vevőknek az itt töltött napokat. Reméljük, addig sikerül szponzorokat találni, és elegendő pénzt szerezni a rendezvényhez. Közben meggyújtották a tüzet. Mindenki egy kicsit elmereng. Azokra gondolnak, akik nem lehetnek itt és a távoli barátokra, akik több ezer kilométerre, Szentiván éjjelén a békéscsabaiak­ról emlékeztek meg a tűz mellett — Mikkeliben. Zsabka Erzsébet Regionális vasutak a megyében Önelszámoló egységek a MÁV-on belül Békés megye kisforgalmú vasútjainak sorsával már több­ször foglalkoztunk. Úgy tűnik, a vésztői és a mezőhegyesi vasúti gócpont megszüntetésének ve­szélye elhárult. A részletekről Kaszai János, Vésztő polgár- mestere — aki egyben a Vasutas Települések Szövetségének al- elnöke is — tájékoztatta lapun­kat: — Az elmúlt időszakban több vasúttal kapcsolatos meg­beszélésen, találkozón vettem részt — mondotta —, s ezek alapján állíthatom, hogy sok minden megváltozott. A MÁV kidolgozott egy tervezetet, amely a kisebb forgalmú szárnyvonalakon 21 önálló regi­onális vasút létrejöttét javasolja. Ez megyénkben Mezőhegyest és Vésztőt érintené. — Mit jelent ez a regionális vasút a gyakorlatban? — Nézzük a konkrét vésztői példát. Ami a legfontosabb, a vasúti pálya továbbra is állami tulajdon maradna, annak kar­bantartása a MÁV feladata. Ugyanakkor az üzemeltetésre létrejönnének a regionális va­sutak, amelyek végső formájuk­ban teljes önállósággal tevé­kenykedhetnek majd. Ez a mi vonzáskörzetünkben azt jelenti, hogy Püspökladánytól Vésztőn és Gyulán át Békéscsabáig, il­letve a másik irányban Gyomá- tól Szeghalmon át Körösnagy- harsányig terjedő vonalszaka­szon ez a szervezet irányítaná a vasúti forgalmat, a teher - és személyszállítást illetően is. Az átállás természetesen több lép­csőben történne, elsőként a MÁV-on belül jönne létre janu­ártól egy teljesen önálló elszá­molású gazdasági egység a fenti területen. Második lépcsőben — ma még nem lehet tudni, mi­kor — bevonják ebbe az együttműködésbe az önkor­mányzatokat is, majd legvégül koncessziót írnak ki. Talán még annyit érdemes megemlíteni, hogy kísérleti jelleggel három helyen már október elsejétől megkezdődik a MÁV-on belüli önelszámoló egységek kialakí­tása, köztük Vésztőn is. Gila Károly „Meggyógyult” a kovácsházi rendelő A mezőkovácsházi II. számú kör­zeti orvosi rendelő várakozóhe­lyisége, mint arról korábban be­számoltunk, életveszélyessé vált. A szakrendelésen dolgozó dok­tornőnek az elmúlt években, az önkormányzattal történt többszö­ri egyeztetése ellenére sem si­kerültmegoldani a problémát. Az épületrészt időközben aládúcol­ták, majd ígéretet kapott, hogy a következő költségvetésnél beter­vezik a felújítást. A megoldást nehezítette, hogy időközben ön- kormányzati választásra került sor, s nem lehetett tudni, hogy az új testület hogyan fogadja ezt az „elmaradt” feladatot. A képvise­lő-testület szerencsére méltá­nyolta a helyzetet és a költségek felvállalásával intézkedett az épület helyreállításáról. Mint azt Flaska Lajos műszaki csoportvezetőtől meg­tudtuk, az épületrészt május kö­zepén lebontották és a munkák elvégzésével megbízták a helyi Epszer Kft.-t. Az életveszély el­hárítása közben néhány ésszerű, belső átalakítást is végeztek az épületen. A kezelőhelyiség alapterülete nőtt, s az immár két részre osztott vizsgáló kor­szerűbb ellátást biztosít. A sze­mélyzeti és a betegeket érintő szociális helyiségek elkülönül­tek egymástól. Az építési fel­adatokat pedig úgy oldották meg, hogy közben — az épület másik felében — a rendelés is folyamatosan zajlott. A beruhá­zás összköltsége mintegy más­fél millió forint. H. M. A Generali Biztosító Dél-alföldi Regionális Igazgatósága pályázatot hirdet biztosítási üzleti pályára AMIT KÍNÁLUNK: önálló kreatív munka lehetősége * teljesítménytől függő magas jövedelem pályára felkészítő, magas színvonalú üzletkötő menedzserképzés ¥ munka- nélküliek a munkaügyi központ támogatását igénybe vehetik ¥ a munkatársa­kat a biztosító a felkészítő képzési támogatásban részesíti. AMIT IGÉNYLÜNK: érettségi # jó kommunikációs képesség * megnyerő megjelenés # kreatív mun­kavégzési készség. A jelentkezőket az Euromenedzser Iskolaközpont munkatársainak pszichológiai és kommunikációs vizsgálata alapján választjuk ki. Részletes felvilágosítás az Euromenedzser Iskolaközpontban [6720 Szeged, Tisza L. krt. 2—4. sz., tel.: (62) 482-822]. A föld elnyelte a templomot Befejeződött a Sarkadkeresz- túr határában talált Árpád-ko­ri templom alapjainak feltárá­sa. A munkálatokat vezető dr. , Szatmári Imre régész, a me­gyei múzeumok igazgatósá­gának osztályvezetője a kö­vetkezőképpen foglalta össze az eredményeket: — Teljes egészében si­került kiásnunk a templom alapjait, amely 11 méter hosszú és 6 méter széles. Egy- hajós, négyszögletes szen­télyű templomról van szó. A hívek számára kialakított hely szobaméretű: 5,5-ször 4,5 méter. Körülbelül húszán, hu­szonötén fértek el benne. Ezek az adatok arra vallanak, hogy kis lélekszámú falu ve­hette körül a templomot. Eb­ben az időben szokás volt a templom köré temetkezni. Az egész temető feltárására nem volt sem pénzünk, sem időnk, de a legközelebbi 14 sírhelyet kibontottuk. A sírokban csu­pán nyugat-kelet irányban fekvő csontokat találtunk, egyéb leleteket nem, így ezzel kapcsolatban esetleg csak antropológiai vizsgálatot tu­dunk kérni a szegedi emberta­ni intézettől. Ami első látásra megállapítható az az, hogy ebben a korban jóval alacso­nyabb volt a lakosság átlag­magassága. Szatmári Imre ezek után az érdekességekről beszélt. El­mondta többek között, hogy a karzattartó és a falak alapozá­sa nemcsak agyagdöngölés- sel készült. Tégla- és mészkő törmelékek is erősítették az alapozást. Az alapokban talál­tak néhány faragott mészkő­darabot, ami feltehetően el­rontott templomi díszítőelem lehetett. A főfalak nagyon keskenyek, mindössze 60 centiméteresek. Valószínűleg a karzat stabilan tartása érde­kében azonban négy helyen megvastagították azokat: Mint Szatmári Imre elmondta, ez a jelenség eddig egyedülál­lónak mutatkozik a Kárpát­medencében. A templom alapjait pontos bemérések után a napokban betemették, így ez a terület mostmár ismét alkalmas me­zőgazdasági termelésre. Hely­reállításra ilyen gazdasági helyzetben senki sem gondol­hat. A régész véleménye sze­rint csupán a mélyszántást kel­lene kerülni, mert úgy remény van rá, hogy a további évszáza­dokra is megőrzi a föld ezt a kis templomot. A tapasztalatok kiadására megint nem lehet gondolni, mert a papírárak olyan magasra szöktek, hogy valószínűleg senki sem vállal­ná egy ilyen kiadvány szpon­zorálását. Hacsak a Sarkad térségi települések össze nem fognának egy térségükről szó­ló helytörténeti munka napvi­lágra segítéséért... Magyar Mária Közvetlenül a templom mellett egy téglával kirakott sírra bukkantak. A benne fekvő férfi csontváza csupán 150-160 centiméteres volt fotó: SZATMARI IMKe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents