Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-05 / 155. szám
jÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1995. július 5., szerda Tarhosra szeretettel hozzák a tudást Húszéves vonószenekari tábor Nyitókoncert az idei, XIX. Békés-Tarhosi Zenei Napokon FOTÓ: JUHOS ANDREA A tarhosi mezőgazdasági kollégium épülete sok mindent megélt az elmúlt húsz év júniusaiban. Ilyenkor nyolc-tíz napon át zenélő fiatalok veszik birtokukba a terepet, hogy friss, falusi levegővel és soksok zenei élménnyel töltekez- zenek fel. A zenei napok egyik tartópillére a vonószenekari tábor, zárókoncertje mindig zsúfolt házat vonz. — Nem lehet meghatottság nélkül szólni ezekről a gyerekekről. Játékos kedvvel, de felnőtt komolysággal vetik be magukat a tábori életbe. Az ország különböző vidékeiről jönnek, főleg-nagyvárosokból, s az együttes muzsikálás során egy hét alatt érnek a szemünk előtt közönséggé — szól róluk Fejes Antal táborvezető, a rendező békési zeneiskola igazgatója. — Jómagam az egykori énekiskolában nevelkedtem. Gulyás György gondoskodása valamennyiünk előtt példaként áll. Az akkor megteremtett szellemiséget szeretnénk tovább örökíteni igyekezetünk és képességeink szerint. A tábor húszéves életében ehhez remek partnereket találtam. A megyei vezetés, a Jeunesses- szervezet, a zeneiskolai vonóstanárok és talán legelőször kellett volna mondanom: az ide érkező vendégművészek tet- ték-teszik lehetővé, hogy ez a tábor nagykorúvá válhatott. — Nhem thudom, khöszö- nöm! — hajtogatja a megtanult néhány magyar szót Ursula Voigt innsbrucki hegedűtanámő, miközben többszörös ittlétéről faggatom. Tarhost nem lehet megmagyarázni — vált át németre. — Ami ide vonz, az a légkör, az emberek. A tanárnő és kolléganője, Bernadett Előd Lausanne-ből évek óta visszatérnek. Szecső- di Ferenc és S. Dobos Márta hegedűművészek, a kurzus irányítói rengeteg elfoglaltságuk mellett szeretettel hozzák közénk a tudásukat. — Ursula és Bernadett néni segítségével Salzburgba és a Genfi-tó partjára juthattunk el tavaly. A bécsi filharmonikusok koncertmesterei tanítottak bennünket, Claudio Abbado vezényelt, és rengeteg új művet ismertünk meg. Nagy Ivett szegedi „konzis” szavait az iskolatárs, Szűcs Máté egészíti ki: — Velünk Svájcban a Haydn-kvartett művészei foglalkoztak. — Tarhosban is ez nagy perspektíva. A tehetségek összetalálkozása—mondja Bernadett Előd.—Örömmel jövök mindig és viszem azokat, akiknek a tudása megérdemli a segítséget. Idén négy gyerek jön Tarhosról Morges-ba. — A tanárnő jóvoltából a Pro Helvétia Alapítvány támogatásáért nagy köszönettel tartozunk — summázza a táborvezető, majd elköszön, mert hétágra süt a nap, és a programban a hangszeres játék mellett a strandolás is szerepel. A vonószenekari tábor záróhangversenyét tegnap este rendezték meg nagy sikerrel a zenepavilonban. A karmester Kaposi Gergely volt. F. P. Zs. „Megszervezni az információt” Földink volt. Ezen a napon hunyt el 1978-ban a gyulai születésű Görgényi Ferenc jogász, filozófus. A budapesti ELTE-n jogi doktorátust szerzett, majd filozófia szakot végzett. Rövid ideig tartó bírósági munka után az MSZMP Társadalomtudományi Intézetében dolgozott, 1971- től a Világosság című folyóirat munkatársa volt. 1972-tól az MTA Filozófiai Intézetének ügyvezető igazgatója lett. Közben az ELTE bölcsészkarán a filozófia tanszéken dolgozott előadóként. Munkái a szociológia és politológia mellett alapvetően történetfilozófiai jellegűek voltak. Kutatásai középpontjában a tulajdon, mint politikai viszony elemzése állt. Tar kosiak napja. A BÉTAZEN kapcsán szombaton rendezik meg a tarhosi Zenepavilonban és a parkban ,.A tarho- siak napját". Tíz órától a Bé- kés-tarhosi Baráti Kör tartja közgyűlését, délután három órakor lesz az unokák koncertje, öt órától Erdélyi Zsuzsa nép- zenekutató tart előadást. Este nyolctól kerül sor Görög Ilona balladaestjére, melyen közreműködik az isaszegi Klapka György Általános Iskola kórusa. Ezt követően Megrakják a tüzet” címmel közös népdaléneklés zárja a napot. Másolhatók! A battonyai képviselő-testület is megalkotta a közelmúltban az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveiről szóló paragrafus kimondja: a jegyzőkönyvek eredeti példányait a polgármesteri hivatal titkárságán őrzik. Ezek másolatát az előterjesztésekkel együtt, a zárt ülések anyagának kivételével meg kell küldeni a városi könyvtárnak is, ahol azt nyitvatartási időben az állampolgárok megtekinthetik. A jegyzőkönyvekről, illetőleg azok részleteiről — térítés ellenében — a polgármesteri hivatalban, illetve a könyvtárban másolat kérhető. Szarvas város megbízásából dr. Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke, a Közgazdaság-tudományi Egyetem tanára és mintegy 20 diák segítője az vizsgálta, hogyan lehet a Körös mentén a turizmust fejleszteni. A bizottság ez év végére értékeli ki az itt tapasztaltakat, a mintegy két hét alatt felhalmozódott információt. Megkérdeztek közel 400 helyi lakost, 220 vállalkozót és több mint 200 turistát, hogy begyűjtsék véleményüket, mit és hogyan kellene fejleszteni. Dr. Lengyel Márton lapunk kérdésére válaszolva elmondta, legfontosabb megszervezni az információt, hogy a meglévő turisztikai programokat bíráló szervezetek, magánszemélyek tudjanak egymásról. Fontosnak tartotta, hogy a hazai szolgáltatás megjelenjen a külföldi piacon, ugyanakkor Szarvason és környékén a látványosságot, szabadidős programot kínáló szervezetek idegen nyelvű feliratokkal tájékoztassák az ide érkezőt. P.J. Megkérdeztük olvasóinkat Hol szoktak ebédelni? Börner Mihály, 28 éves, körös- tarcsai autóbuszvezető: Sajnos, itthon a családdal csak nagyon ritkán tudok együtt ebédelni, hisz nemcsak hétközben, hanem minden második hétvégén is dolgoznom kell. Amikor munkában vagyok, nem ugorhatok haza, hanem Békéscsabán megyek el valahová enni. Általában a húsféléket — azokon belül is a sülteket — kedvelem. Amikor nagy ritkán itthon eszem, a legtöbb esetben a feleségem is valami hasonlót készít. Kéri Imre, 30 éves, gyomai vállalkozó: Az ebédelés terén szerencsés helyzetben vagyok, ugyanis minden délben a családdal tudok enni. A feleségem főz, ám, hogy mit, az mindig meglepetés. Csak akkor derül ki, amikor elém teszi az ételt. Leginkább a húsból készült ételeket szeretem burgonya körettel. Amennyiben valami olyasmit készített, amit kevésbé szeretek, akkor abból kevesebbet szedek, és a véleményem szóban is elmondom neki. Lipták István, 45 éves, a békéscsabai polgári védelem parancsnoka: Ószintén megmondom, én csak nagyon ritkán ebédelek, sőt már legalább harminc éve nem is reggelizem, csupán esténként eszem valamit. Tudom, hogy ez nincs jól, de már így szoktam meg. Ám mindezek ellenére remekül főzök. Amikor olykor egy-egy hétvégén mégis az ebédelés mellett döntök, akkor leginkább tökfőzeléket készítek fa- sírttal, hisz ez a legkedveltebb ételem. Szabó Franciska, 22 éves, békési pék: Én — mivel állandóan éjszakai műszakban dolgozom — azok közé a szerencsések közé tartozom, akiknek mindig jut idejük az ebédelésre. Mostanában mindennap a barátnőmék- nél eszem, ugyanis egy ideje náluk lakom. A barátnőm édesanyja készíti az ételeket, s én nagyon elégedett vagyok a főztjé- vel. A kedvenc ételem a húsleves grízgaluskával és a brassói aprópecsenye. (Magyari) Ötven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólalnak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Csaknem egész évi exporttervét teljesítette az üveggyár Felére csökkent a selejt Az Orosházi Üveggyár teljes termelési tervét az idei év első felében 101 százalékra teljesítette. Kiemelkedő eredményt értek el az exportban, az idei egész évi exporttervüket június végéig 90 százalékban teljesítették. A nagyszerű eredményhez hozzásegítette a gyárat, hogy az utóbbi időben kedvezően alakultak a külföldi eladási lehetőségek. Másrészt a termelés szervezésénél számítottak arra, hogy az utolsó negyedévben a szokásos nagyjavítás miatt leállítják a zömében külföldi megrendelésre termelő síküveg-huta munkáját. Csaknem ötmillió devizaforint értékű hengerelt síküveget szállítottak export megrendelésre és mintegy 900 ezer forint értékű öblösüveget. Az orosházi üvegáruk legnagyobb megrendelői a baráti országok közül az NDK és Csehszlovákia, de eljutnak cikkeik Olaszországba, Belgiumba és Törökországba is. Jugoszláviába öblösüvegeket szállítanak. A vagonokban, gépkocsikamionokban, esetleg hajókon a tengeren túlra érkező üveglemezeket nagy gonddal készített, speciális anyagokkal bélelt ládákban indítják útnak. Az üveggyár kedvező termelési eredményeihez nagyban hozzájárult, hogy az üveghűtő-szalagokat átépítették, automatikus működésűvé alakították. Ezzel sikerült csökkenteni az üveglemezek belső feszültségeit, a repedéseket, töréseket, a gyártási hibákat. Egyéb technológiai intézkedésekkel együtt elérték, hogy az idén eddig felére csökkent a selejt, a múlt esztendő hasonló időszakához képest. (Békés Megyei Népújság, 1967. július 5.) így lettem újságíró „Sohasem akartam író lenni az életben. Azért lettem író, mert muszáj volt. Mint építész le kellett tennem a kanalat, a rajzeszközeimet, és fél kellett vennem a pennát, hogy így építhessek valamit, mert másképpen már nem lehetett építeni” — vallotta a Magyar Rádió mikrofonja előtt Kós Károly ötvenöt esztendővel ezelőtt, 1940. szeptemberében, amikor—a második bécsi döntés értelmében — a magyar Magyari Barna csapatok bevonultak Észak-Erdélybe. Csaknem huszonhárom esztendőn át Nagyszalontán én is kisebbségi magyarként éltem. Ott, abban a kemény társadalmi közegben tizenévesen kényszerű küldetésből ragadtam tollat, hogy Kós Károly által meghatározott egyetlen alternatívát felvállalva, szavakból építsek katedrálist, mentsvárat, templomot... Először kizárólag versírással próbálkoztam. Ám csakhamar rá kellett döbbennem: az irodalom népszerűsége mára megkopott, ma a legbombasztikusabb verskép sem képes megmozgatni a tömegek fantáziáját. Rájöttem, ha nem csupán a líra tüllfüggönyén átszűrt valóságot kívánom felszervírozni, hanem közérdekű gondolataim is vannak, akkor szélesítenem kell a megszólalás eszköztárán. Ezért a lírai pennakoptatás mellé, már évekkel ezelőtt felvállaltam (elsősorban történelmi írásokkal) a publicisztikát. Még nappali tagozatos főiskolai hallgató voltam, amikor a Gyulai Hírlap újságírói állást kínált, s mivel hetilapról volt szó, — a főiskola mellett — igent mondtam. Két esztendeje „átigazoltam” a Békés Megyei Hírlaphoz. A napilapnál sokkal nagyobb a hajtás, a rohanás, ezért az újságíró és a költő gyakran „bunyózik” bennem. Széthajigált szubjektív metaforák, s percre pontos események, objektív történések között ma nehéz fölmérni, hogy önmagamhoz hány méterre is állok? (Folytatjuk) munkatársat keresek. Olyan korán kelő, pontos, megbízható jelentkezőt várok, aki ALMÁSKAMARÁSON naponta eljuttatja az újságot az előfizetőknek, beszedi a díjat és új előfizetőket szervez. m 1ELENTKEZNI LEHET A Békés Megyei Hírlap ügynökségén Kristóf János ügynökségvezetőnél, Medgyesegyháza, Sport u. 1. Telefon: Medgyesegyháza 579.
