Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-05 / 155. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1995. július 5., szerda 4 Díjak a matematika népszerűsítéséért Uhrin János és Uhrin Jánosné békéscsabai pedagógusok együtt örülhettek a Beke Manó Emlékbizottság által átadott díjaknak... fotó: lehoczky Péter Idén 35. alkalommal rendezte meg a Byolyai János Matema­tikai Társulat a matematika ta­nárok Rátz László vándor- gyűlését. A továbbképzés jellegű öt­napos összejövetelnek a bé­késcsabai Körösi Csorna Sán­dor Főiskola adott otthont, a meghívottak között általános iskolai tanítók és egyetemek, főiskolák matematikatanárai egyaránt szerepelnek. A vándorgyűlés idejére ki­állításokat is szerveztek álta­lános iskolások számára készült szemléltetőeszközök­ből és játékokból, térhatású rajzokból, képekből és nép- művészeti tárgyakból. A megnyitón adták át az 1995 évi Beke Manó-emlék- díjakat, melyeket a matemati­ka kiemelkedő oktatásáért és népszerűsítéséért ítél oda az erre a célra kijelölt szakbizott­ság. Az idén az országból 11 pedagógus részesült ebben az elismerésben, köztük hárman is Békés megyében végzik munkájukat: dr. Csanádi Jó­zsef né, a csorvási általános is­kola igazgatója, Uhrin János, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium tanára és Uhrin Jánosné, a Békéscsabai 10. Számú Általános Iskola taní­tója. A rendezvény résztvevői számtalan tudományos elő­adás mellett megyénk neve­zetességeivel, látványossága­ival is megismerkednek majd a következő napokban. Antal Gyöngyi Megvalósult a százéves álom Akik élőben hallgatták a hét végén a pápát Mentőállomás? A zsadá- nyi képviselő-testület minapi ülésén megvitatta a faluban léte­sítendő mentőállomás kérdését, majd döntöttek arról, hogy meg­felelően átalakított helyiséget biztosítanak a mentők számára. Felhatalmazták Dudás Árpád polgármestert a további tárgya­lások folytatására és arra is, hogy próbálja megnyerni az ügynek a régió többi településé­nek vezetőit is. Ismét — s való­színűleg nem utoljára — foglal­koztak a központi orvosi ügyelet témájával, amely a térség te­lepülései között jelenleg is feszültséget okoz. A zsadányiak szeretnék, ha a még vonakodó falvak is rendeznék az ügyelet tavalyi veszteségéből rájuk eső összeget. Erre az évre kidolgoz­zák az ügyelet vállalkozásba adásának feltételeit és legköze­lebbi ülésükön döntenek róla. Agrárszövetség. Bonyhá- don tartotta kedden kibővített el­nökségi ülését az Agrárszövet­ség. A tanácskozást követő saj­tótájékoztatón Solymosi József elnök elmondta: pártja elégedet­len a kormány eddigi tevékeny­ségével különös tekintettel a mezőgazdaságot érintő intézke­désekre. Sürgette az agrárgaz­daság helyének és szerepének meghatározását, egy nemzeti agrárkoncepció, továbbá új föld- és szövetkezeti törvény megalkotását, valamint a kár­pótlás körüli feszültségek mi­előbbi megszüntetését. Árhullámok után. Júni­us utolsó hetében kisebb árhul­lámok érkeztek a Fekete- és a Fehér-Körösön, ezért a Békési duzzasztóművet alapállásba kellett állítani, és a gyulai tűsgá­tat is le kellett bontani. Ezért romlott a víz minősége Gyulán és Békésen az Élővíz-csatornán. Az árhullámok levonultával teg­nap délelőtt ismét üzembe állí­totta a vízügyi igazgatóság a gyulai tűsgátat, délután pedig a békési duzzasztóművet. így egy napon belül várhatóan lényege­sen javul az Élővíz-csatorna vi­ze Gyulán, két napon belül pe­dig Békés térségében. Vizek áldozatai. Békés megyében az év első felében hárman fulladtak vízbe, kö­zöttük két gyermek. A statiszti­ka némiképpen jobb a tavalyinál (1994 első hat hónapjában négy vízibaleset végződött halállal), igaz, az elmúlt évben nem lelte halálát vízben gyermek. Mint is­meretes, nemrégiben egy tíz­éves gyermeket Békésszentand- rásnál, egy háromesztendőst pe­dig a Kákafoki holtág vizében ért tragédia. Februárban Mező­hegyesen, egy helyi csatornába fulladt bele egy férfi. (Folytatás az 1. oldalról) Az átadást követő sajtótájé­koztatón dr. Manninger Sándor méltatta a látottakat. — Mezőhegyes esetében egy százéves álom valósult meg — mondotta. — Az ország egyik legjobb gazdaságában öntözhe- tővé vált a termőterület fele, mintegy 4 ezer hektár, s ezzel új lehetőségek nyíltak a vetőmag- termesztés előtt. A helyettes ál­lamtitkár elmondta: az utóbbi években a kormányzat 4-5 milli­árd forintot fordított öntözésfej­lesztésre, illetve rekonstrukció­ra. Méltatta a ménesbirtok, a Ba­uer GmbH., az orosházi székhe­lyű Dél-Békés Megyei Vízgaz­dálkodási Társulat és más terve­zők, kivitelezők nagyszerű (Folytatás az 1. oldalról) Elsőként a megye egész­ségügyi szerkezetének átalakí­tásáról dr. Csaba István, a me­gyei képviselő-testület egész­ségügyi és szociális bizottságá­nak elnöke beszélt, s hangsú­lyozta: jó lenne az egészség­ügyet úgy kezelni, hogy azonos és jó feltételeket teremtsenek a kórházaknak térségünkben. Szöllősi Istvánná kulcskérdés­együttműködését, melynek eredményeképpen elkészült Magyarország legkorszerűbb öntözőüzeme. Dr. Megyeri Zsolt vezér- igazgató számokkal egészítette ki az elhangzottakat: az öntöző­kapacitás teljes kihasználása­kor másodpercenként másfél köbméter vizet használnak fel, egy köbméter Romániából, egy pedig az apátfalvi csatornából érkezik Mezőhegyesre. Jelen­leg 1000 köbméter öntözőví­zért 39 dollár 50 centet fizet a ménesbirtok. Ebben az évben 3,5 millió köbmétert vásárol­nak Romániától. A 80 km-en át folydogáló víznek jelentős a párolgási és a szivárgási vesz­tesége. „Ráadásul — jegyezte ként említette a jövő évi költ­ségvetés és a '90-es évek vé­gére tervezett csatlakozás har­móniájának megteremtését, mert ha ez nem sikerül, a mo­dernizációs program írott ma- laszt lesz. Kincses László, a Pe­dagógiai Intézet vezetője java­solta, hogy a pedagógiai intéze­tek céltámogatás helyett nor­matív támogatásban részesül­hessenek. Az ésszerűsítések, megtakarítások érdekében me­meg keserűen dr. Megyeri Zsolt — nincs ma Magyarországon olyan földi hatalom, aki meg­akadályozná az öntözővíz lopá­sát.” Az újkeletű gond ellenére hansúlyozta: Mezőhegyesen ezentúl nem ismétlődhetnek meg az 1992. és ’93. évihez hasonló 280, illetve 296 millió forintos aszálykárok. A 65 éves Bauer cég magyar- országi képviselője, Hrauda Gábor kiemelte: — Tudomásunk szerint ek­kora berendezés, ilyen számító- gépes ellenőrző rendszerrel máshol sehol sincs a világon. Ezért a mai nap rendkívül nagy ünnep cégünk történeté­ben is. Ménesi György gyei koordinációt szorgalma­zott. Tóth Károly egyetértett a humántőke elsődlegességével, de — mint mondta — az okta­tásban akkora hálózat kell, amennyi a gyerekek tanításá­hoz szükséges. Az érintettek a megbeszélé­sen egyöntetűen leszögezték, hogy az intézmények további megszorításokat, elvonásokat, karcsúsításokat már nem tud­nak elviselni. László Erzsébet II. János Pál pápa négynapos szlovákiai látogatása alkalmá­ból megyénkből is többen za­rándokoltak el a szomszédos or­szágba. A kondorosi, kétsopro- nyi és békéscsabai hívek autó­busszal a szentatya látogatásá­nak legnagyobb eseményén, a vasárnapi kassai szentmisén, és a három jezsuita pap — a kassai vértanúk — szentté avatásán vettek részt. Petróvszki György kondorosi plébánost először ar­ról kérdeztük, lelkiekben mit adott nekik az ünnepi esemény. — A pápa arra buzdított, hogy hitünkben legyünk állhata­tosak, éljük át kereszténységün­ket, és a vértanúkhoz hasonlóan maradjunk ehhez hűségesek a legnehezebb időkben is — mondta a plébános. — A kassai szertartást a repülőtéren tartották, és 350— 400 ezren jelentek meg. Miként lehetett egyáltalán bejutni ide? — A biztonságra nagy figyel­met fordítottak, hogy illetéktele­nek, esetlegesen rossz szándék­kal érkezők ne zavarják a ren­dezvényt. Mi hat kilométert gyalogoltunk a reptérig, és vé­gig katonák, rendőrök, civil ru­hás rendezők biztosítottak. A szentmisére jeggyel lehetett be­jutni, melyet ingyen osztottak, A tárgyalásokon a magyar szak­emberek javaslatára a román vízügyi vezetők hozzájárultak ahhoz, hogy készüljön egy kö­zös kutatási célprogram, ami a Körösök és a Berettyó vízgyűj­tőjében a vízrajzi észlelőhálózat és a vízállás-előrejelző rendszer fejlesztését irányozza elő. En­nek keretében többek között fel­mérnék a jelenlegi észlelőháló­zatot, egyeztetnék az árhullá­mokkal kapcsolatos közös adat­bázist és kidolgoznák az adat­csere rendjét, valamint magát az előrejelző modellt. Közel húszesztendei tárgya­lássorozat végére is pont került a mostani tárgyaláson: a vegyes­bizottság jegyzőkönyvben rög­zítette, hogy a Sebes-Körös bi­de ez bizonyította, hogy bennünket már átvizsgáltak. Ér­dekes volt számunkra, hogy a kassai utcák, házak vasárnapra kihaltak, ugyanis a helyiek is a szentté avatási szertartásra igye­keztek. — Ön már több pápai misén is részt vett. Most milyennek ítél­te a katolikus egyházfő'hangula­tát? — Nagyon jó hangulatúnak tűnt, amihez hozzájárulhattak a kassai ceremónia előtti sasvári és pozsonyi látogatásai is, me­lyeken jó benyomásokat szer­zett. — Ereztek-e valamit abból, hogy a szlovákiai protestánsok, fó'ként az evangélikus egyház kezdetben negatívan reagált a vértanúk szentté avatására? — Csak annyit, hogy ők is megemlékeztek ekkor a 24 eper­jesi vértanújukról. A pápa egyébként tisztelettel emléke­zett ezen vértanúkra is, akik szintén hitük védelméért, meg­győződésükért adták életüket. Tervezett programjától eltérően II. János Pál hétfőn Eperjesen megszakította útját, és a 24, el­lenreformáció áldozatául esett mártír emlékművénél a protes­tánsokért is imádkozott. Ny. L. harugrai fenékgátja román területen nem okoz olyan visszaduzzasztó hatást, amely a meder jelentős elváltozásához vezetne, így a fenékgát tervét ezáltal a bizottság jóváhagyta. Szintén hosszú ideje, 1969 óta a tárgyalások napirendjén szere­pelt a békési duzzasztómű duz- zasztási szintjének kérdése. Most ez is lezárult, a román szakértők elfogadták a jelenlegi duzzasztási szintet. Ahhoz is hozzájárultak, hogy kísérleti jel­leggel a jelenleginél mintegy 50 centiméterrel magasabb szintet tartson a duzzasztómű, ennek hatását természetesen folyama­tosan elemezve a román terüle­ten. (tóth) „NEM AZ, KINEK SOK ESZMÉJE, DE KINEK EGY MEGGYŐZŐDÉSE VAN, AZ VÁLHAT NAGY EM­BERRÉ. (Eötvös József) „Karcsúbbak” már nem lehetnek Tiszta vízről folyt a vita a román-magyar tárgyaláson Közös védelmi intézkedéseket kíván tenni, közös folyóin katasztrófamegelőző, elhárító- és észlelőrendszert szándé­kozik kiépíteni Magyarország és Románia. Erről állapodott meg a két fél az elmúlt héten Nyíregyházán megtartott magyar—román vízügyi műszaki vegyesbizottság VIII. ülésszakán. A fontos döntések több vonatkozásban érintik a Körös-vidéket is. Erról lapunk kérésére a következő tájé­koztatást kaptuk tegnap dr. Pálinkás Lajostól, a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettesétől. Szövetkezeti ünnepen a hétköznapokról (Folytatás az 1. oldalról) megyei szövetség elnöke, kie­melve hogy a helyenként súlyos helyzet rendezése és a jövő megalapozása a fő feladat. A megyei ünnepségen a megemlékezés után Simon György né és dr. Trenyik Pál, az Áfészek Békés Megyei Szövet­sége Tanácsának elnöke kitün­tetéseket adtak át a mozgalmi és gazdasági munkában ki­emelkedő érdemmel bíró dol­gozóknak, tisztségviselőknek, szövetkezeti tagoknak. Az Áfé­szek Békés Megyei Szövetsége Tanácsa által alapított Elismerő Érme kitüntetés ezüst, illetve bronz fokozatát tegnap 29-en vehették át, az országos ünnep­ségen, június 29-én pedig 8-an részesültek magas elismerés­ben Békésből. A kitüntetettek egyike Csordás Mária, a Szeghalmi Afész köz- gazdasági főosztályvezetője, akit a szövetkezeti átalakulás éveiről kérdeztünk az ünnepség után. — Tíz éve dolgozom Szeghal­mon, ez az első munkahelyem — sorolja Csordás Mária — Különböző munkakörökben él­tem meg az átalakulást, két éve töltöm be a jelenlegi munkakört. 1992-ben, a szövetkezetek átala­kulásáról szóló törvény megje­lenése után éjjel-nappal dolgoz­tunk, de határidőre nevesítettük az áfész-vagyon 70 százalékát az akkori tagok között, aztán követ­keztek a közgyűlések, míg eljutottunk odáig, hogy a cégbe­jegyzés megerősítése megtörtént. Jogfolytonosságot él­vezünk, így jövőre 50 éves az áfészünk. Most újabb feladatok­kal birkózunk: tevékenységünkben a kereskedelem dominál, és óriási a verseny. Tóth Ibolya Az Elismerő Érme ezüst fokozatát vehet­te át Csordás Mária FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Díjazott rendőrök Mint már gyorshírünkben jelen­tettük, három idén végzett Békés megyei rendőrtiszti főiskolást — eredményes tanulmányaiért —- megjutalmazott a Békés Megyei Alapítvány. Dinók András rendőr alezredes, a Békés Megyei Rend­őr-főkapitányság személyzeti osztályvezetője elmondta, hogy az idén nappali tagozaton hat, le­velezőn négy Békés megyei vég­zett a Rendőrtiszti Főiskolán. Az alapítvány nappalisoknak fel­ajánlott 35 ezer forintos díját Nagy Sándor rendőr hadnagy, a főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának nyomozója, a 30 ez­rest Sárkány Lászlóné rendőr hadnagy, a szarvasi kapitányság nyomozója érdemelte ki, míg a legjobb levelezősnek kiírt 30 ezer forintot Cselényi Péterné rendőr hadnagy — aki néhány hónapja kismama lett —, a mezőkovács­házi kapitányság bűnügyi osztá­lyának vizsgálója vehette át. A maffia rossz tippet ad Új divat hódít az autósoknál: a sötét szélvédő- és ablaküveg. A maffiózókörökben ősidők óta elterjedt — és számukra alkalma­sint az életet jelentő — sötétség azonban sokféle veszélyt rejt magában, ráadásul tilos. A részleteket dr. Szeberényi Andor, a megyei közlekedési felügyelet igazgatója mondja el: — Valóban, egyre több autóval találkozunk az utakon, amelyek szélvédőit, ablaküvegeit sötét fóliával leragasztottak. Termé­szetesen nem azokról van szó, amelyek gyárilag színezettek, de átlátszóak. A szabályok sze­rint az üveg színe nem lehet sö- tétebb, mint egy normál nap­szemüveg, és 75 százalékban át­láthatónak kell lennie. Az igazgatótól megtudtuk, hogy közúti ellenőrök figyelik az autókat, s eljárást indítanak azok ellen, akik szabálytalanul sötétítik be a járművük üvegeit. A feljelentetteket ezután kötele­ző műszaki vizsgára behívják a felügyelethez, s a szabálytala­nul besötétített üvegekről le kell kaparni a felragasztott fóliát. Fontos tudnivaló, hogy a rend­őrök megállítás nélkül is, rend­szám alapján bejelenthetik a szabálytalankodókat. Az előbb említettek természe­tesen nem vonatkoznak azokra a teherautókra, amelyeknek hátsó ablakait szabályosan leragasztot­ták sötét fóliával. Az intézkedé­sek kifejezetten a személyautók­ra vonatkoznak, hiszen a közle­kedésben sokszor balesetet előz meg, ha a gépkocsivezetők az előttük haladó járművek ablakain is átlátnak. Főként a ráfutásos balesetek okozója lehet a besöté­tített autó. L. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents