Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-29-30 / 176. szám

a 1995. július 29-30., szombat-vasárnap HAZAI TŰKOR Aggodalommal, kritikával a dráguló energiáról Várt lépés - váratlanul A kormány csütörtökön be­jelentett szigorító intézke­dései - az előzetes latolgatá­soknak és találgatásnak kö­szönhetően - nem voltak váratlanak. Kivétel csak a gáz- és a villamosenergia szeptember 1-jére bejelen­tett átlagosan 8 százalékos emelése. Ez kínos meglepe­tésként érte a fogyasztókat. (FEB-információ) Mivel a tarifák differenciál­tak, föltehető, hogy a drágulás mértéke sem lesz mindenütt és minden szektorban ponto­san 8 százalék. Konkrét, rész­letes kalkulációkkal azonban egyelőre nem szolgáltak az il­letékesek. Annyi tudható, hogy szeptembertől átlagban a gázért köbméterenként 1,20 forinttal, az áramért pedig ki­lowattonként 70 fillérrel kell többet fizetni. A Magyar Energia Hivatal főigazgatója, Szabó Imre szerint a drágulás évi 2100-2200 forint többlet- kiadást jelent azoknak a ház­tartásoknak, amelyek gázzal, villannyal fiítenek, főznek, s további mintegy 800 forintot visz el a világítás, és az egyéb berendezések üzemeltetése. Az érdekképviseletek, a kü­lönböző civil szervezetek kö­rében tiltakozást, éles kritikát váltott ki az áremelés bejelen­tése.' Valamint az, hogy a kormányzati megnyilatkozá­sokban kompenzációról nem esett szó. Az MSZOSZ alel- nöke, dr. Vágó János így fo­galmazott:- Az állam monopolhely­zetéből adódóan hozhatott ilyen döntést, miközben egyetlen szót sem hallottunk arról, hogy a legrászorultab­bak milyen ellentételezésben részesülnek. A 8 százalékról előzetesen nem volt egyezte­tés a szociális partnerekkel! A Társadalmi Egyesülések Szövetsége elsősorban azt nehezményezi, hogy főleg azok a kisnyugdíjasok kerül­hetnek kritikus helyzetbe, akik eddig is a létminimum határán éltek. Az 51 civil szervezetet tömörítő Társa­dalmi Kamara ügyvezető el­nöke, Szabó Miklós úgy véli: mindaddig indokolatlan az áremelés, amíg nincs fölmé­rés arról, hogy az energia- szolgáltatók milyen önkölt­séggel működnek. Az az in­doklás pedig elfogadhatatlan, hogy az árak növelése köny- nyebbé teszi a privatizálást. Rendelet a nyugdíjszerű rendszeres ellátások emeléséről Értékőrző agrártámogatások A kormány e heti ülésén a stabilizációs intézkedéseken és a jövő évi költségvetés irányelvein kívül más - a vállalkozókat érintő - kérdésekben is döntött. Pénzbe kerül a diploma Aki nem fizet, felelősségre vonják Már megszületése előtt vitákat váltott ki, közreadása után pe­dig szinte bizonyosan viharos fogadtatásra számíthat a tan­díjról és a felsőoktatási intéz­mények hallgatóinak nyújt­ható juttatásokról szóló, most megjelent kormányrendelet. Hazánk leendő diplomásainak szeptember 1-jétől tandíjat kell fizetniük. Ez az új jogszabály szerint két részből áll: 2000 fo­rintnyi alaptandíjból, s a kiegé­szítő tandíjból, amelyet a felső- oktatási intézmény határoz meg. Összege az alaptandíjnak legfeljebb négyszerese lehet. A félévi tandíj havonta vagy egy összegben fizetendő. Az 1995 szeptemberben és októberben esedékes részt októberben egy összegben szedik be. Az egyes intézmények saját szabályzatukban rendelkezhet­nek arról, ki kaphat alaptandíj­mentességet vagy kedvez­ményt. A legrászorultabbaknak és a legjobban tanulóknak nem kell fizetniük. Az a hallgató, aki fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, fegyelmi fele­lősségre vonható. A diákok állami támogatását a költségvetés erre szolgáló ke­retéből, egyéb segítséget csak az állami költségvetésen kívüli források felhasználásával lehet nyújtani. A juttatásokat pályá­zati úton vagy egyéni elbírálás alapján ítéli oda az intézmény, bizonyos esetekben a művelő­dési miniszter. Az érdekeltek tanulmányi ösztöndíjat, pénzbeli szociális juttatást, köztársasági ösztöndí­jat, jutalmat, szakmai gyakorlat idején költségtérítést, kimagasló tudományos, kulturális, sport- és művészeti tevékenységért ösz­töndíjat, tankönyv- és jegyzet- támogatást, valamint kollégiumi elhelyezést kaphatnak. Szociális támogatás a hallgató körülményeinek mérlegelése után, normatívan adható az erre a célra elkülönített keretből. A diákotthoni térítési díj havi ösz- szege nem lehet több a minimál­bér 25 százalékánál, de az arra rászorulók mentességet is kap­hatnak. Az intézményeknek szeptem­ber 30-ig kell szabályzatba fog­lalniuk, kinek nem kell fizetnie, ki, mennyi támogatást kap, és mennyi lesz a tandíj a tandíj ösz- szege. A rendelet nem terjed ki a katonai és rendészeti intézmé­nyekre. Az ipari miniszter cáfolta, hogy a kormány az import korlátozá­sát tervezné, hiszen, mint mondta, arra nincs is törvényes módja. Az export dinamizmu­sának ösztönzésében szerinte bevált a csúszó-árfolyamrend- szer, s a kormány még augusz­tusban dönt a jövő évi leértéke­lések üteméről is. Az idegenforgalmi alapba jövőre a költségvetés is annyi pénzt — körülbelül 1 milliárd forintot - helyez majd el, mint amennyit a vállalkozások. Négy 4 milliárd forinttal megemeli a kormány a jövőben összevonandó Eximbank, il­letve Magyar Exporthitelt Biz­tosító Intézet alaptőkéjét, amely így eléri a 10 milliárd forintot. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar támogatását jövőre reálértéken kívánja tartani a kormány. Az eredetileg terve­zett 40 milliárd helyett 48-50 A testület tagjai a több mint há­romórás pénteki tanácskozáson tájékozódtak a kormány szerda­csütörtöki ülésén hozott intézke­désekről, és további támogatá­sukról biztosították a gazdasági stabilizációs munkát. Helyesel­milliárd jut e célra az ágazat­nak. A befektetések adóösztönzé­sében is változtatásokat határo­zott el a kormány. Egymilliárd feletti beruházás esetén, amennyiben a termelés leg­alább 25 százaléka exportra megy, öt évig 50 százalékos lesz a befektetők társasági adó- kedvezménye. Az elmaradott térségekben, illetve a mezőgaz­daságban beruházók 100 száza­lékos adókedvezményre szá­míthatnak öt évig. Jövőre megszűnik a külföldi befektetők tárgybeli apportjá­nak vámmentessége. A fejlett államok nem ismernek ilyen tí­pusú kedvezményeket, és ehhez - lévén, hogy jövőre az OECD tagjává válhat Magyarország - alkalmazkodni kell. Az eddi­giekben is sok visszásság kí­sérte e kedvezményt, előfordult például, hogy ajakrúzs érkezett ték, hogy a kabinet kiemelt fi­gyelmet fordít az arányos közte­herviselés érvényesítésére. Tá­mogatták azt a tervet, högy jö­vőre a kormányzati munka priori­tásai között szerepeljen a fekete- gazdaság visszaszorítása. Szor­tárgyi apportként vámmentesen az országba. A nyugdíjrendszer reformjá­ról a kormány nem tárgyalt, egyelőre az Államháztartási Reform Bizottság albizottságai vitatkoznak az ügyben. Kormányrendelet született viszont a nyugdíjszerű rendsze­res szociális ellátások emelésé­ről. Eszerint szeptember elsejé­től a nyugdíjakkal azonos mér­tékben, 4 százalékkal emelke­dik a politikai rehabilitációhoz kapcsolódó ellátások, valamint az átmeneti járadék és a bányá­szok 20 ezer forintot meg nem haladó egészségkárosodási já­radéka. Havi 200 forinttal nő a vakok személyi járadékának, il­letve rendszeres szociális segé­lyének az alsó összeghatára. Egységesen havi 300 forinttal kapnak többet a rendszeres szociális, valamint a rokkant­sági járadékban részesülők. Havi 150 forinttal emelik a há­zastársi pótlékhoz járó kiegé­szítést és a házastárs utáni jö­vedelempótlékot. FEB galmazták, hogy a kabinet tevé­kenységében erősödjön a stratégiai szemlélet. Fontosnak ítélték a tárcák koordinációjának megerősítését, hibátlan működé­sét és azt, hogy stílusában és módszerében javuljon a kormány kommunikációs gyakorlata. Az elnökség azt is aláhúzta: ahhoz, hogy a stabilizáció sikeres legyen, nélkülözhetetlen a társa­dalom támogatása. Június azzal tette emlékeze­tessé magát, hogy bővelke­dett csapadékban, utódjáról pedig máris elmondhatjuk, hogy meteorológiai törté­nelmet írt: a hátralevő két nap időjárásától függetlenül is bizonyos, hogy az évszá­zad legmelegebb júliusa. A sokéves 20,7 fokos jú­liusi átlagot magasan felül­múlva ugyanis csaknem 25 fokos középhőmérséklettel izzasztott meg bennünket. Komolyabb változást a következő hetek sem ígér­nek; a kánikula egészen au­gusztus 20-ig hű marad hozzánk - idézi a legfris­sebb előrejelzéseket Török László, az Országos Meteo­rológiai Szolgálat munka­társa. Szent István napja vi­szont valószínűleg már esős, hűvös idővel köszönt ránk. Ez egyáltalán nem számít ritkaságnak, hiszen ilyentájt az utóbbi esztendőkben már előfordult, hogy több-keve­sebb ízelítőt kaptunk az őszből. Az addigi 30 fok kö­rüli hőmérséklet várhatóan 5-8 fokkal esik vissza. A változékony hőmérséklet záporokkal, zivatarokkal, az átlagosnál több csapadékkal jár majd. Az előrejelzés alapján a lehűlés csak átmeneti lesz, és augusztus végére vissza­tér a meleg. (Le)épül a körgát Hamarosan befejezik a nagy­marosi körtöltés felvízi oldalá­nak bontását, és az alvízi részen is megkezdődhet ez a munka - közölte tegnap Vincze László, a Főber Kft. területi igazgatója. Ha a töltésnek ezt a részét is el­bontják, akkor a hajóforgalmat ismét átterelhetik hajdani „nyomvonalára”. A még száraz mederben a körtöltésen belül megépített közműalagút műszaki átadását augusztusra tervezik. Itt víz-, csatorna- és elektromos vezeté­ket helyeztek el, itt lesz a pos­takábel és a termálvízvezeték helye is. Ä körtöltés bontása, az új ha­jóút kiépítése a visegrádi olda­lon lévő félsziget kialakítása 3,6 milliárd forintba kerül. Jelentős tétel még a zebegé- nyi csatornázás, a váci szenny­víztisztító bővítése, valamint a csatlakozó parti közművek megépítése. Ezek költsége 3 milliárd forint. Mintegy 800 millió forintba kerül a közmű­alagút, a vízkivételi mű és egy parti víztároló. Tereprendezés­sel és növénytelepítéssel együtt több mint 8 milliárd forintba a teljes helyreállítás. Vezérkari tanfolyamot végzett fiatalokat köszöntöttek. Tegnap a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia kibocsátó ünnepségén Fodor István, a HM politikai államtitkára üdvözölte a felsőfokú katonai képzettséget szerzett 90 ifjú tisztet. fotó: feb/diósi imre Az MSZP elnöksége az arányos közteherviselés mellett Kongresszus Miskolcon A Magyar Szocialista Párt elnöksége úgy döntött, hogy anyagi és politikai okok miatt nem Budapesten, hanem Miskolcon rendezi meg a párt IV. kongresszusának második fordulóját november 25-26-án. Viszály a Vöröskeresztben Ügyészségi és állami számvevőszéki vizsgála­tot kezdeményezett pénteken Szilárd István, akit szerdán rendkívüli hatállyal felmentettek a Magyar Vöröskereszt főtitkári tisztségéből. Pénteken egyébként azonnali költségcsökkentő intézkedéseket vezettek be a szervezet országos titkárságán. Áttekintik az eszközbeszerzést és az ingatlanvásárlást, értékesítik a felesleges raktárkészleteket, ésszerűsítik a létszám- és bérgazdálkodást. Közös kutatások két folyón Folytatódik a Maroson 1991-ben elkezdett kö­zös magyar-román kutatómunka folyóink élő­világának és egészségügyi állapotának megis­merésére. A Szamost 1993-ban, a Fehér és a Fekete Köröst 1994-ben vizsgálta ugyanaz a kutatócsoport, amely most azért indult Romá­niába, hogy a Fekete Körös és a Berettyó forrá­sától a torkolatáig vett minták alapján megálla­pítsa: milyen növények és állatok népesítik be a két folyó vizét és árterét. A közös munkát a ko­rábbiakhoz hasonlóan a marosvásárhelyi Liga Pro Európa és a szolnoki Tisza Klub szervezi számos hivatásos, nemzetközileg elismert szakember közreműködésével. Pihenés idején is tárgyalás Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter hi­vatalában fogadta Kurt Biedenkopf szász mi­niszterelnököt, aki Magyarországon tölti sza­badságát. A megbeszéléseken mindketten elen­gedhetetlennek tartották a folyamatos szakértői konzultációkat az ipar területén jelentkező együttműködési lehetőségekről. Csúcsforgalom a keleti végeken A számok cáfolják az utakat a minap blokáddal eltorlaszoló autósokat. Minden korábbi rekor­dot megdöntött a magyar-ukrán határállomá­sok személy- és teherforgalma az első fél év­ben. A záhonyi, valamint a barabási, a beregsu- rányi, a lónyai és a tiszabecsi átkelőn június vé­géig több mint 7 millió 722 ezer utast és 3 mil­lió 15 ezer járművet léptettek be és ki a határ­őrök. A személyforgalom 69, míg a teherforga­lom 55,8 százalékkal nőtt az idén. Beszélgetőpartnerünk: a képernyő 60 éves mindenese Antal Imre „nyugdíjas” terveiről Százezrek kedvence, a mű­vészvilág örökvidám ezer­mestere, Antal Imre hétfőn lesz 60 éves. A jubiláns a nyugdíjkor küszöbéhez érve sem tagadja meg önmagát. Mielőtt bármit kérdezhet­nénk, komoly arccal közli: ne örüljön senki, esze ágá­ban sincs nyugdíjba menni.-Továbbra is elvállalok min­dent, amit jó szívvel meg is tudok csinálni. Tehát marad a televízió, az Operettszínház, a rádió és sok más.- Van-e olyan álma, vágya, amit még nem ért el?-A zongora! De hát há­rom ujjam lebénulása örökre megfosztott a zongorázás gyönyörűségétől. Ettől elte­Antal Imre fotó: feb kintve elégedett ember va­gyok. Megvan mindenem, ami kell, egyszerre két szelet rostélyost pedig úgysem tu­dok megenni.- Hol a humorforrás, amelyből mindig merít?-Á természetemben. A vi­lágon mindent a fonákjáról nézek, ami roppant vicces.- Hogyan ünnepli a jeles napot?- Sehogy. Igazán addig volt ennek szertartása, amíg élt az édesanyám, illetve éltek a sze­retteim. Most már nem készü­lök semmire és ajándékot sem várok senkitől.- Ha választhatna, élete me­lyik szakaszát idézné vissza?-Gyermekkoromat, ami nagyrészt Hódmezővásár­helyhez kötődött. A többi saj­nos, szinte észrevétlenül sza­ladt el. (Németh) Hűséges hőség

Next

/
Thumbnails
Contents