Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-28 / 175. szám

o MÉS MEGYEI HÍRLAP GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE Gyomaendrődi adótervek Néhány napja a városban az önkormányzat terjesztésével ingyenes különkiadvány jár kézról-kézre. E tartalmas és nehéz olvasató írás az önkormányzat adóterveit foglalja egy­ségbe. Dr. Frankó Károly polgármester bevezetőjében a la­kosság segítségét kéri ahhoz, hogy az új helyi adórendelet­tervezet megismerése után a város polgárai elmondják véle­ményeiket, észrevételeiket. Ezek összegyűjtése után szeptem­ber 11-én közmeghallgatáson találkozhatnak a városatyák­kal és személyesen is véleményt cserélhetnek. Az új adórendeletre azért van szükség, mert a város kiadásai, az intézmények fenntartásának költségei növekvő terheket je­lentenek számára. Jelenleg 7— 8 millió forint folyik be a város kasszájába, valamilyen helyi adó formájában. Ennél jóval többre lenne szükség. Egyrészt, mert a lakos­sági igény is megköveteli az in­tézmények fenntartását. Más­részt, jogos igény fogalmazódik meg jobb minőségű járdák, utak építésére, normális közvilágí­tásra. Ezen igényeket csak ak­kor lehet kielégíteni, ha a lakos­ság terhei nőnek, ez esetben több adót fizetnek. Ä teljesség igénye nélkül egy-egy példát bemutatunk: Az építményadó. Az önkor­mányzat feladatainak ellátásá­hoz szükséges források kiegé­szítése érdekében építménya­dót vet ki. Ilyen adó már beve­zetésre került 1992-ben, akkor az üdülésre, pihenésre szolgáló építményekre vetették ki. Pon­tosan 443 ingatlanról van szó, s ezek után 1212 000 forint bevé­telhez jutottak. A mostani ren­delettervezet szerint bevonásra kerül minden olyan építmény ezen adó hatálya alá, amelyet nem lakás céljára, hanem gaz­dasági célra, továbbá gépjármű tárolására használ a tulajdonos. Az adó mértéke például egy 30 négyzetméter alapterületű épít­A középiskolákról A gyomaendrődi képviselő- testület is fontolgatta, hogy él az­zal a törvényi lehetőséggel, amely megengedné számára középfokú intézményeinek megyei hatás­körbe adását. Ez esetben a megyei önkormányzat finanszírozná a középiskolákat, amely komoly kiadástól mentesíthetné a városi önkormányzatot. Legutóbb azon­ban a kulturális és a pénzügyi Magángyógyszertár nyílik ményután 100 Ft négyzetméte­renként. A telekadó. A város koráb­ban ilyen adót nem vetett ki a település illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi tel­kekre. Az adótervezet szerint egy teljes közművesített lakóte­lek után 10 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Magánszemélyek kommu­nális adója. Ezt az adót is beve­zette már az önkormányzat ko­rábban, 1992. január 1-jén. Ak­kor az adótétel egységesen, la­kásonként évi 1200 forintban került meghatározára. Az új tervezet szerint a településfej­lesztési, valamit településren­dezési és tisztasági feladatok elvégzéséhez növelni kell a kommunális adó mértékét is. Az elképzelés szerint a magán- tulajdonú lakásoknál, ideértve a külterületen, tanyákon lévő építményeket is egy átlagos, 60 négyzetméternél alacsonyabb lakás esetében 1200 forint, e fölött különböző mértékű, pél­dául egy 120 négyzetméter alapterületű lakásnál már 2400 forint lesz a fizetendő kommu­nális adó. Vállalkozók kommunális adója. Hasonlóképpen az elő­zőhöz, ez az adó is ismert. 1992. január 1. óta alkalmazzák. Azon vállalkozók fizetik a kommunális adót, akiknek te­vékenysége a város illetékessé­bizottság olyan javaslatot terjesz­tett a testület elé, mely szerint az iskolákhoz ragaszkodik a város. Döntésüket azzal indokolták, hogy az intézmények átadásával jelentős mértékben csökkenne az önkormányzat vagyona. Az isko­lák használatba adása esetén pe­dig a felújítási, karbantartási költ­ség továbbra is az önkormányzat kasszáját emésztené. Hírek Elköltözött. A gyomaend­rődi földhivatal elköltözött új helyére, a Kossuth utca 45. szám alá, a volt Győzelem Tsz. szék­házába. ígéretes termés. A hunyai Hunyadi Mezőgazdasági Szö­vetkezetben elkezdődött a cse­megekukorica betakarítása. Na­gyon sok szövetkezeti tag háztá­jijába ezt a növényt vetette, s úgy tűnik, az esőzés kedvezett a ter­mésnek. A kukoricát a konzerv­gyár vásárolja meg. Gazdajegyző. Gyomaend­rődön az új gazdajegyző Kertes Imre lett, aki minden héten szer­dán a polgármesteri hivatal épületében 8 órától 12 óráig tart ügyfélfogadást. Bezárt a városi képtár. Gyomaendrődön Varga Gyulá- né hirtelen bekövetkezett halála miatt átmenetileg bezárt a Vi- dovszky Béla helytörténeti gyűjtemény. A képtárban az ide látogatók egyéni és csoportos kérésére mintegy két hétig a szomszédos Katona József Mű­velődési Központ munkatársai mutatják be a gyűjteményt az alkalmi igényeknek megfelelő­en. Tanfolyam. A Katona Jó­zsef Művelődési Központbanjú- lius 29-én és 30-án 9—14 óráig Reiki I. tanfolyam lesz. Reikita- nár: Bartik Lajos. Cigány kisebbség. A vá­rosban Dógi János lett a cigány­kisebbségi önkormányzat elnö­ke. Német kisebbségi szószóló­nak dr. Weigert Józsefet válasz­tották meg. Éj bolt. Gyomaendrődön, a volt Béke Tsz. keverőüzemében az Agro-Dual Kft. megnyitotta új tápboltját. Itt tápok, koncent- rátumok, nemestakarmányok és takarmánykiegészítők egyaránt kaphatók. Anna-bál. Az endrődi város­részben, a Déryné művelődési házban július 29-én, holnap An- na-bál lesz. A zenét Tímár Sán­dor és zenekara biztosítja. Hegedűs Jánosné szakgyógy­szerész kéréssel fordult a városi önkormányzathoz új gyógyszer- tár megnyitása ügyében. A testület a kérést elfogadta, nemsokára a szülőotthon kör­nyékén megnyílik az új gyógy­szertár. gi területén folyik. Az adó alap­ja a foglalkoztatottak állományi létszáma után 1000 Ft/fő/év, ha helyi lakost foglalkoztatnak, ha vidékit, akkor az összeg 150Ö forint. Az adó hatóköre vala­mennyi vállalkozóra kiterjed. Idegenforgalmi adó. Gyo- maendrőd város 1992-ben ve­zette be első ízben az idegenfor­galmi adót. Ezt módosította 1993-ban. A jelenlegi adókon­cepció kapcsán újabb módosí­tásra kerül sor, amely elsősor­ban a közérthetőséget szolgálja. A tervezet szerint az adó mérté­ke külföldi állampolgár estén 100 forint, belföldieknél 50 fo­rint. Mindazok a magánszemé­lyek kötelesek fizetni, akik nem állandó lakosként tartózkodnak a rendelet hatálya alá tartozó területen található kereskedelmi és fizető-vendéglátóhelyeken, szálláshelyeken, üdülőkben. A helyi iparűzési adó. Köte­les ezt az adót megfizetni az önkormányzat illetékességi területén működő valamennyi vállalkozás. Az adó mértéke a vállalkozó nettó árbevételének 8 ezreléke. A kiadott szóróanyag részle­tesen taglalja az itt felsorolt adónemeket és adófajtákat. Mi csak a legfontosabbakat sorol­tuk fel, ám számos tudnivalóról a kiadvány ad felvilágosítást. Mód nyílik azonban arra, hogy bármely állampolgár a képvise­lő-testület tagjaitól vagy a pol­gármesteri hivatal munkatársa­itól segítő magyarázatot, felvi­lágosítást kérjenek. E rendelet- tervezet mindössze „csak egy elképzelés”, bevezetésre az a változat kerül, amelyet a köz­meghallgatás után a képviselő- testület adórendeletben megfo­galmaz. Irány Olaszország A Körös-menti Táncegyüttes nemrégiben érkezett haza Svéd­országból. Három napig voltak vendégei Skövde városának, ahol nagyon szépen szerepeltek, és külön ékességei voltak Halle- gorsi-fesztiválnak. Ötször lép­tek fel és óriási sikert arattak. Ezért hazánkat és természetesen Gyomaendrődöt is ők képvise­lik majd 1996-ban egy hasonló jellegű finnországi fesztiválon. A táncegyüttes alapítványa, a Gyomika gyermektánccsopor- tot kiviszi Olaszországba Ebro- szigetére, ahol bemutatkozhat­nak vendéglátóiknak. Az oldalt írta és szerkesztette: Papp János, a képeket Lehóczky Péter készítette A Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában az önkormányzat engedélyével és jóváhagyásával 4 éves szakmunkásképzés indul. Általános mezőgazdasági szakmunkásokat képeznek ilyen módon szeptember 1-jétől. Felvételünkön a nyári gyakorlaton lévő szakmunkások egyike itatja délidőben az állatokat 1995. július 28., péntek Termelési kedv Az ország helyzete bármilyen nehéz is, a föld megkívánja, hogy megműveljék. Ta­lán a rendszerváltás leginkábba mezőgaz­daság szerkezetében és tulajdonosi össze­tételében hozta a legnagyobb változáso­kat. A nagyüzem mellett megtalálhatók a több 10 hektáros családi vállalkozások, és az 1-2 holdon gazdálkodó kistermelőktől kezdve széles a skála. Egyben azonban megegyeznek, amit termelnek, azt szeretnék jó áron értékesíteni. Hiszen egyébként kárba vész a fáradtság és a munka. A kormány felismerte és ettől a hónaptól kezdődően anya­giakban is mérhető módon jelzi, támogatni kívánja a mező- gazdaságot. A kedvezményes hitelek tavaly a gépvásárlások­nak kedveztek, az idén a tenyészállat-beállítás finanszírozásá­hoz nyújtanak rendkívül kedvezményes, vissza nem térítendő támogatásokat, illetve alacsonyabb kamatozású hiteleket. Az idén azonban nagyon sok mezőgazdasági termelő csalódott. Csalódott, mert a megtermelt gabonája kevesebb lett a szoká­sosnál. Kudarc érte, mert a jól termő hagymát és a bőségében megtermelt uborkát alacsony, nagyon nyomott áron veszik meg tőle. Ha arányokat akarnánk említeni, akkor nem ritka, hogy a piacon 300 százalékkal többért lehet megvenni mond­juk a hagymát, mint amennyiért megvásárolják az őstermelő­től. Így nem csoda, hogy többen megpróbálnak egyenesen a piacon megjelenni portékáikkal. Ez azonban kevés sikerrel kecsegtet, mert az esetek többségében jóval több termett, mint amennyit egy-egy piaci napon el lehet adni. Ahítja már a parasztember, hogy legyen valami garantált felvásárlási ál- termékfajtánként, mert így a befektetett vetőmag, vegyszere­zés és munka sem térül meg. _ n ( Haiman-kiállítás Gyomaendrődön, a Kner Imre múzeumban Haiman György ti­pográfiai kiállítása látható. A grafikus és könyvtervező 1914. május 26-án született Budapes­ten, édesanyja Kner Ilona, Kner Izodor legidősebb lánya. Innen a gyomai kötődés. Édesapja Hai­man Hugó. Az első világháború idején édesapja hadifogságba került, így édesanyjával Gyomára köl­töztek. Itt éltek 1919. januárjáig. Majd visszaköltöztek Budapest­re. Gyermekkori emlékeit a ké­sőbbi gyomai látogatásain ke­resztül egészítette ki. Meghatá­rozó volt számára Gyoma, s nyil­ván ez is közrejátszott abban, hogy „könyves szakmát” vá­lasszon hivatásnak. Gyermek­ként ismerte meg a nyomdát, nagybátyjának, Kner Imrének az irányítása mellett sajátította el a mesterség fortélyait. Később a Budapesti Műszaki Egyetem gé­pészmérnöki karán művészeti­tervezői szakon tanul. 1932-től szintén Kner Imre mellett betű­szedő, majd ugyancsak a nyom­dában segédvizsgát tesz. Vissza­költözik Budapestre 1934-ben, és a Hungária nyomdában he­lyezkedik el. Néhány év múlva a Magyar Bibliophil Társaság ál­tal meghirdetett versenyen az ál­tala tervezett könyv bekerül az év öt legszebb könyve közé. Haiman György Kner Mihály halála után, 1945 decemberéig a Haiman György — Kner Ilona fia gyomai nyomda vezetője. 1948- ig él itt családjával, majd újra Budapest következik, ahol a könyvnyomdái központ vezér­igazgató-helyettesévé nevezik ki. 1973-ban az irodalomtudo­mányok kandidátusa, a Széche­nyi Irodalmi és Művészeti Aka­démia alapító tagja. Számos ha­zai és külföldi tipográfus .és könyvművész társaság tagja. Munkásságáért Guttenberg- és Tótfalusi-Kis Miklós-díjat, ez év júniusában a Magyar Könyv­kiadók és Könyterjesztők Egyesülése Életmű-díjat ado­mányoz számára. Kiállítását minden nap hétfő kivételével 9—13 óráig tekint­hetik meg az érdeklődők. Eladó _________________________ Békés en a 47-es főút mellett 2 szintes, raktározásra, kereskedelmi tevékenység folytatására alkalmas, kb 700 m2 alapterületű épület (Kormos-malom). Eladó___________ Kör östarcsa, Széchenyi u. 97. sz. alatti tüzép-telep Eladó____________________ Béké s, Verseny u. 5. szám alatti, kb. 2200 m2 alapterületű műhelycsarnok Porszóró-technológiás, gáz üzemeltetésű festőberendezés. Érdeklődni lehet személyesen, hétköznap. Békés, Kossuth u. 19. szám alatt vagy a (66) 341-845-ös telefonon a hét minden napján, egész nap.

Next

/
Thumbnails
Contents