Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-28 / 175. szám

A csapatszellem a régi? Július elsejétől a tűzoltóságok önkor­mányzati intézményként működnek. Interjú Kuncze Gáborral. (3. oldal) Ma: Gyomaendrőd és környéke Megyei lapszámunkban ma Gyomaend- rodrol tudósítunk, békéscsabai olvasóink­nak készült a Csabai Napló. (7. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Árpád helyében hol választottak volna ha­zát? —kérdeztük olvasóinktól, többek kö­zött acsabai Uhrin Pálnétól (5. oldal) 1995. JÚLIUS 28., PÉNTEK ÁRA: 23,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 175. SZÁM Cserkészd be, aztán légy résen! íme, a legtága­sabb orosházi hasadék, melynemannak készült: Gyereke­inknek, mire felnőnek, remélhetően már nagyobb rés jut majdaboldogságból... (Cikkünka3. oldalon) Nigéria, az ígéret földje? Megélénkült a zöldhatár, és népszerűbbek lettek a kiscsoportok A legtöbb jogsértőt itt fogták el A nagy nigériai átverés címmel lapunkban több cikk is megje­lent sokat ígérő, ám valótlan üz­leti ajánlatokat kapó Békés me­gyei üzletemberekről. Többen pecsétes hivatalos levélben ér­tesültek arról: egy ottani olajtár­saság vezetője több millió dollár „tisztáramosásáért” 20-30 szá­zalékosjutalékot ígér. Nem tudjuk, hányán kaptak hasonló levelet, hányán jártak pórul, ám az ügyben érdekes for­dulat történt. Nigériának, a hí­rekkel ellentétben van magyar- országi nagykövete, sőt augusz­tusban — a hírek hallatára — Békés megyébe látogat. IDI-ALGONI ADAMU lát­ványnak sem lesz mindennapi: 234 cm magas termetével és 160 Szarvasi fesztivál Hipp-hopp fesztiválra várják a rendezők ma és holnap a szarvasiakat és a környéken la­kókat. A kétnapos rendezvény ma délután 17 órakor barátságos kosárlabda-mérkőzéssel kezdő­dik, itt a szarvasi öregfiúk mérik össze tudásukat a rendező csa­pattal. A helyszín a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola udva­ra. Este breakversenyben és be­mutatóban gyönyörködhetnek a városi strandra látogatók. Ezt követően több, mint tíz neves együttes lép fel. Szombaton 15.30-kor BMX- és görkorcso­lya-bemutató lesz talajon, ugra- tón és rámpán a Kossuth utcá­ban. A program érdekessége, hogy fellép „Mandula”, Euró- pa-bajnok és Ágoston István vi­lágbajnok. 18 órakor Graffiti- verseny, este fürdőruha-bemu­tató, majd szintén a városi stran­don zenekarok bemutatkozása és koncertje lesz. kg-os súlyával bizonyára fel fog tűnni a békéscsabai utcákon. A nagykövet és kísérete au­gusztus 11-én, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vendégeként érkezik városunk­ba és több egyéb programja mel­lett beszélgetni szeretne olyan Békés megyei vállalkozókkal, akik szeretnének kialakítani Ni­gériával valós — vélhetően gyümölcsöző — üzleti kapcso­latot. Békés megyei vállalkozá­sok nigériai kapcsolatairól egyelőre nincs adat: ezért vár minden érdeklődőt látogatása­kor Idi-Algoni Adamu. Jelent­kezni és érdeklődni előre a Bé­kés Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál lehet a követke­ző napokban. A. Gy. Hírek Szent Kristóf. Gyoma- endrődön tavaly a Körös-hídnál avatták fel Nepumuki Szent Já­nos szobrát, amelyet Kiss György szobrászművész terve­zett. Nemrégiben arról döntött a képviselő-testület, hogy a híd másik oldalán újabb szobrot állít. Az elképzelések szerint most Szent Kristóf megörökítését bíz­zák szintén Kiss Györgyre. Eh­hez a képviselő-testület 400 ezer forintot ad. Az összegből 200 ezer forintot az 1996-os polgár- mesteri alap terhére. A városban nem egyöntetű az öröm a két szo­borral kapcsolatban. Mint mond­ják, jelenleg csak a katolikus egy­háznak vannak szentjei, és a vá­rosban legalább annyi református és evangélikus él, mint katolikus. Istentisztelet Gyuláról. Július 30-án, vasárnap 10.05-tőla Kossuth rádió élő közvetítésként sugározza a Gyulai Baptista Gyülekezet istentiszteletét. Az istentiszteletben az igehirdetést Mészáros Koméi lelkipásztor végzi és a gyülekezet énekkara énekel. Közterületdíj. A köz­területek gondozásáról és hasz­nosításáról szóló helyi ren­deletét új díjszabások bevezeté­sével módosította a nagykamará- si képviselő-testület. Eszerint a vállalkozási hirdetőtáblákért ha­vonta négyzet-deciméterenként 1 forintot kell fizetni. Az építési anyagok közterületen történő tá­rolása esetén egy évig nem, de azt követően 5 forintot kell fizetni havonta és négyzetméterenként. Egyéb célokra történő használat esetén ez az összeg 10 forintra nő. Vendégkiállítás. A jó ka­szások dicsérete — szlovén tok- mányok című vendégkiállítás megnyitója augusztus 3-án, csütörtökön 15 órakor lesz Buda­pesten, a Néprajzi Múzeumban. A kiállítást megnyitja dr. Paládi- Kovács Attila, az MTA Néprajzi Kutatóintézet igazgatója. A kiál­lítás megtekinthető naponta (hét­fő kivételével) 10—18 óráig. Az Orosházi Határőr Igazgató­ságon tegnap tiszti értekezletet tartottak, majd Dankó József alezredes, rendészeti igazgató- helyettes a sajtót tájékoztatta az igazgatóság I. féléves munkájá­ról. Elmondta, hogy határszaka­szukon 2 ezer 382-en követtek el jogellenes cselekményeket. Az elkövetők 41 ország állampol­gárai voltak. Az első negyedév passzivitása után újra meg­élénkült a zöldhatár, hiszen a régebben elfogott embercsem­pészek (akik letöltötték már bör­tönbüntetésüket) ismét megje­lentek. Korábbi módszereikben lényegi változás történt, a nehe­A településvezetők mindenek­előtt a Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudomá­nyos Intézet békéscsabai cso­portját hallgatták meg arról a vállalkozásfejlesztési prog­ramról, amelyet a kutatócsoport Sarkad térségében készít majd a közeljövőben. A megjelent kutatók elmondták, hogy a program elkészítését a Vállal­kozás Fejlesztési Alapítvány támogatja, ezért az amúgy is nehéz gazdasági helyzetben lé­vő településeknek mindez nem jelent kiadást. A tudomány szakemberei csupán annyit kér­tek a polgármesterektől, hogy információikkal, meglévő adat­bázisaikkal segítsék a kutatást. zen mozgatható, könnyen felde­ríthető nagy csoportok helyett a népszerűbb kiscsoportokat szöktetik át. A személyforgalom is nőtt annak köszönhetően, hogy Ro­mániában megszüntették a ki­utazási illetéket. Az átkelőhe­lyek bűnügyi fertőzöttsége to­vább növekedett. A szervezett bűnözés jelenlétét bizonyítja a kábítószercsempészethez kötő­dő esetek emelkedő száma (az idén már 5 alkalommal történt kábítószer gyanús anyag felfe­dése majd 1 mázsa mennyiség­ben). A jövőre nézve az alezredes Az elkészült dokumentumot azután a települések (sőt a tér­ség egésze!) különböző pályá­zatokhoz használhatja majd alapul. Gadócziné Fekete Éva kuta­tásszakértő elmondta például, hogy a csereháti településszö­vetség (amelynek egyébként el­nök-helyettese is) egy hasonló dokumentummal a kezében különböző pályázatokon több mint 100 millió forintot nyert az elmúlt egy-két esztendő alatt. Tóth Imre, Sarkad polgármes­tere mindezt azzal egészítette ki, hogy legújabban a nyugat­európai támogatásokat biztosí­tó PHARE-programok is első­sorban a településszövetségek kiemelte, hogy a határőrizeti ki- rendeltségeken a hivatásos ha­tárőrizetre való átállást be kell fejezni. Ezzel párhuzamosan az ott tevékenykedő sorállományt ki kell vonni, teljes létszámmal fel kell állítani a BIHAR Határ­vadász Századot. A sajtótájékoztatón Béndek József ezredes, a HÖR Orszá­gos Parancsnokság rendészeti főigazgató első helyettese a szomszédos délszláv háború kapcsán elmondta, hogy közvet­len háborús veszély nincs, a ha­társzakaszon szigorító intézke­déseket nem vezettek be. Csete Ilona számára nyújtanak anyagi se­gítséget. A 73 esztendős Már­ton János professzor (aki mel­lesleg Sarkad szülötte) aktívan segíti a szóbanforgó tanul­mánykötet elkészítéséi. Mint elmondta, a tanulmánynak a „mi van?” feltárásán túl azt kell bizonyítania, hogy Sarkad tér­ségében van annyi erő, kezde­ményezőkészség és elszántság, amihez bármely pályázatkiíró­nak érdemes támogatást adni. A megjelent polgármesterek elvi nyilatkozatot tettek arról is, hogy térségük szeretné felven­ni a kapcsolatot a legközelebbi romániai kistérséggel. Ezügy- ben folytatott előtárgyalásokat a napokban Sarkad polgármes­tere Nagyszalontával. A két kistérségre kiterjedő együtt­működési program ugyanis to­vábbi millióknak nyithatná meg az utat, hiszen egyes nyu­gati támogatások kifejezetten a kistérségek határmenti együtt­működését célozza meg. M.M. Vízumkényszer? Igen! Nem! Hiába vágyódunk a határok nélküli Európába, a bürokráci­ától mentes utazásokra, a való­ság nap mint nap rácáfol álma­inkra. Egyre nő a hazánkban külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma, vi­rágzik a feketepiac, terjed a csempészet, felkapott tranzitút lettünk drogkereskedők és em­berrablók számára, mindna- gyobb az illegálisan munkát vállalók tábora. S ahogyan romlanak a magyar állampol­gár életkörülményei, fogy a pénze, az ereje, a türelme és biztonságérzete, külön terhet, ellenséget lát az idegenben. Nincs nekünk elég bajunk, még másokkal is kínlódjunk?! Az elmúlt napokban politi­kusok többször nyilatkoztak a vízumkényszer esetleges kiter­jesztéséről. Vajon mit nyer­hetünk, mit sikerülne megolda­ni, ha kötelező lenne a vízum a Romániából, Kis-Jugoszláviá­ból és Ukrajnából hozzánk uta­zók számára? Mekkora terhet róna ez az intézkedés az érin­tettekre, jönnének-e továbbra is, megémé-e? S főleg: véget vetne-e a vízumkényszer a csempészetnek, a bűnözésnek, a feketegazdaságnak? Nem biztos. Miközben a mindenképp visszalépést je­lentene a határok nélküli Euró­pához, az áhított Európai Ház­hoz képest. Ugye, éppen szom­szédainkkal kapcsolatban nem dicsekedhetünk felhőtlen vi­szonnyal, és egy ilyen intézke­dés tovább mérgesítené a hely­zetet. Félő, hogy a bűnözők dolgát kevésbé sikerülne meg­nehezíteni, az utazók szabad­ságát annál inkább korlátozná és mintha a századvéghez mér­ten sem lenne korszerű ez a lépés. Nem lehet kizárni a meg­torló válaszokat sem, elvégre a beléptetések megtagadására korábban már akadtak példák. S akkor még nem szóltunk a vízumkényszer legfőbb vesz­teséről, az anyaországon kívül­re rekedt magyarságról. Könnyű kitalálni, hogy az er­délyi, kárpátaljai vagy vajdasá­gi magyarság végképp le­mondhatna a hazautazás örö­méről. Árpád nekünk itt választott hazát; ráadásul a szomszédja­inkat sem lehet lecserélni. Nekünk itt élnünk s halnunk kell — s élnünk inkább a fel­készült, szigorú határőrizet le­hetőségével, mint a vízum- kényszerrel. Niedzielsky Katalin Végvári vitézek és tortavár. A hétvégén immár ötödik alkalommal rendezik meg Gyulán a Végvári estéket. A nyitány ma 18 órakor lesz zenés, táncos kivonulással, eb-kavalkáddal és hajnalig tartó muzsikával. (Cikkünk a 3. oldalon.) (archív fotó) Polgármesterek a parketten Avagy: Hogyan hozzunk milliókat Sarkad térségébe? A sarkadkeresztúri Big Life-ban, azaz a Nagy Élet elneve­zésű volt pártházban általában diszkót szoktak tartani a helybéli fiatalok számára, ám tegnap délelőtt a Sarkad térségi polgármesterek és jegyzők foglalták el a táncpar­kettet. Ezúttal azonban csak a szavak, vélemények és megállapodások tánca folyt a disc-jockey felszerelések között.

Next

/
Thumbnails
Contents