Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-19 / 167. szám

GAZDASÁG 1995. július 19., szerda Fáradhatatlanul róják a köröket Vésztő határában az új munkagépek FOTÓ: SUCH TAMÁS Kombájnbemutató Vésztőn Járműbolt Békésszentandráson / „En vagyok a vevőkért” Bankárportré Tóth Géza Tóth Géza az OTP tótkom- lósi fiókjának igazgatója. Tótkomlós várossá nyil­vánításával szinte egy idő­ben lett első számú embere a pénzintézetnek. Az igazgató fia­tal, 30 éves, így hosszú élettörté­netről nem tud beszámolni. Oros­házi származású, ma is ott él fele­ségével és két kisfiával. Az oros­házi Táncsics gimnáziumban érettségizett, majd a DATE hód­mezővásárhelyi állattenyésztési főiskolai karán szerzett diplomát. Ekkor 1987-et írtunk. Ezt követő­en az orosházi Dózsa Termelő- szövetkezetben helyezkedett el, ahol 1991-ig ágazatvezetőként kereste kenyerét. Majd gondolt egy merészet, és az orosházi Ke­reskedelmi és Hitelbank Rt.-hez szerződött. Itt a vállalkozói hite­lek mindenttudója volt három évig. Ezt követően, pontosan 1994. április 1-jétől, amikor az OTP fiatal, agilis pénzügyi szak­embert keresett a tótkomlósi fiók élére, Tóth Géza jelentkezett, és felvették. Úgy érzi, az általa irá­nyított kollektíva elfogadta őt, munkatársai felkészültek, és ten­ni akarással vesznek részt Tót­komlós városi fejlődésében, se­gítve a kis- és nagyvállalkozókat, valamint a lakosságot. —Sportol-e valamit? — Korábban lovagoltam, ma erre is kevesebb idő jut. Olykor­olykor azonban kimegyek az Új Elet lovaspályájára. Tagja va­gyok az orosházi kispályás foci­csapatnak. — Részt vesz-e a házimunká­ban? — Nem, erre nincs szükség, a feleségem mindent rendben tart. P.J. A vésztői Körösmenti Mezőgaz­dasági Szövetkezet ez évben há­rom darab Massey Ferguson tí­pusú kombájnt vásárolt a dán gyártótól. Már ekkor megálla­podtak, hogy az idei aratásra egy legújabb típusú, MSZ 40-es kombájnt kapnak kipróbálásra. Nos, a gép — némi késéssel — a napokban megérkezett és már munkába is állt a szövetkezet földjein. Mint Kincses Zsig- mond elnöktől megtudtuk, ez a kombájn talajkopírozóval és ter­helésszabályzóval van felszerel­ve, számítógép állítja be a vágó­magasságot és az optimális hala­dási sebességet. A gép két hétig dolgozik Vésztőn és környékén, ezalatt az érdeklődők munka közben is megtekinthetik. A szakmabeliek jól ismerik Apá­ti Nagy Ferenc békésszentandrá- si kereskedőt. Nyílt, őszinte em­ber, ami a szívén, az a száján, emiatt nem egyszer adódott kel­lemetlensége. A 60. évet már be­töltötte, most jármű- és horgász­boltot üzemeltet Békésszent­andráson. Előtte a vasipari anyagbeszerzőjeként dolgozott 1979-ig. — Előbb béreltem az üzletet, próbáltam önállóan megélni. Az az elvem, hogy a kereskedel­met szolgálni kell, a vevőt tisz­telni, mert én vagyok a vevőért, s nem fordítva. Mindig ügyel­tem arra, hogy tisztességes ke­reskedőként ismerjenek, és nem igyekeztem máról holnapra mil­liókat gyűjteni, mindig előre, hosszú távra terveztem — mondja el pár gondolatban hit­vallását a szakmáról Apáti Nagy Ferenc. A KISOSZ-nak is tagja egé­szen a kezdetektől, 1979-től. Mint vallja, valahová tartozni kell, bár az is igaz, hogy az utób­bi években a KISOSZ keveseb­bet ad tagjainak, mint korábban. A kereskedők is egyre-másra szaporodnak, nyílnak az új üzle­tek, s ezek a körülmények mind nehezítik régi a szakmabeliek helyzetét is. Megoszlanak a ve­vők, csökken a vásárlóerő. — A fiatal generációnak, két lányomnak és vejeimnek is, akik szintén önálló vállalkozók, azt tanácsolom, legyenek türelme­sek, szorgalmasak, mert a kap­zsiság nem vezet jóra — mondta befejezésül Apáti Nagy Ferenc békésszentandrási kereskedő. A MEGYEI SZÉKHELYŰ IPAR ÉRTÉKESÍTÉSE ÁGAZATONKÉNT BÉKÉS MEGYÉBEN, 1995. L negyedév Élelmisz. és Text. ruh. Fa, papír és Nemfém italok gy. bőr és nyomdaip. t. ásv. term. szőrmeterm. gy. kiadói gy. Gépipar Többi ágazat Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága — papp — A Gyulai Húskombinát felvásárlási árai A Gyulai Húskombinát Rt. az alábbi árakon vásárolja a vágóser­téseket: Alapár ÁFÁ-s ár Kompen­zációs felárral Ft/kg Ft/kg Ft/kg 1.95—140 kg közötti súlyban­nagyüzemi vágósertés 156,00 174,72­nagytermelői vágósertés 145,00 162,40 154,57 kistermelői vágósertés 142,00­151,37 II. 140kgfeletti szalámisertés 142,00 159,04 151,37 III. 150 kg feletti TF koca 142,00 159,04 151,37 A Gyulai Húskombinát felvásárlói valamennyi helységben megtalálhatók. Értékesítési szándékukat jelezzék feléjük. Az információs forradalom lassan, de biztosan minket is elér Korszakos változásra várva Olyan változás előtt állunk, amely csak az egykori ipari forra­dalom korszakalkotó mivoltához mérhető. A jövőben az in­formáció birtoklása és ennek hozzáférhetősége jelenti a gazda­sági előrelépést. A felkészülést segítheti az a nemzeti informa­tikai stratégiarterv, amely ősszel kerülhet a kormány elé. Kevesebb lesz a kukorica? A tavalyinál kisebb kukori­catermést ígér a Kopint-Da- torg legfrissebb elemzése. Az adatok szerint mint­egy 1,1 millió hektáron ter­melnek az idén kukoricát, s várhatóan ötmillió tonnányi lesz a termés. Jelenleg 11 ezer 400, illetve 12 ezer 200 forintot adnak. A tőzsdén októberi jegyzésre 8800-tól 10 900 forintig kötnek üzle­teket. A jövő májusi ár pe­dig 13 ezer, illetve 13 ezer 300 forint között mozog. A várható terméscsökke­nést a szakemberek azzal indokolják, hogy p gazdák az idén kevesebb fémzárolt vetőmagot használtak il­letve a legnagyobb felhasz­nálónak számító sertéste­nyésztés kisebb állomány­nyal dolgozik. A becslések szerint a múlt évi termésből mintegy 300-500 ezer tonna kuko­rica maradt eladatlan. Az idei kivitel sem sikerült jól, mivel a kereskedők nem voltak megelégedve az ex­porttámogatás mértékével. Bizonytalanná tette az ex­port helyzetét az is, hogy a külföldre szállító cégek nem tudhatták, lesz-e május után exporttámogatás. Az árat mindenesetre lenyomták. A kukorica idei garantált ára 9600 forint tonnánként. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,91 Osztrák schilling 12,93 USA-dollár 126,58 ECU (Európai Unió) 168.41 Tárcaközi bizottság dolgozik a terv elkészítésén, erről számol­tak be tegnapi sajtótájékoztató­jukon az érintett minisztériu­mok képviselői. A stratégiai terv kijelöli a feladatokat az információs tár­sadalom megteremtéséhez - mondta Lotz Károly közleke­dési, hírközlési és vízügyi mi­niszter -, és segítheti a kor­mányt döntéseiben. Olyan változás küszöbén ál­lunk, amely csak az egykori ipari forradalomhoz mérhető, és hazánk továbbra is szeretné megőrizni vezető szerepét a távközlésben, legalábbis ami a Az egykor a gyümölcster­mesztő tájkörzet termékeire alapozott Kecskeméti Kon­zervgyárban ugyan már néhány év óta tapasztalják a gyümölcs- félék fogyatkozását - földiep­ret, málnát környékbeli terme­lőktől már tavaly sem tudtak felvásárolni -, az idén már sú­lyos gondokat okoz az alap- anyaghiány. Meggyből például - amely­nek feldolgozása már befejezé­séhez közeleg - a tervezett mennyiségnek alig feléhez tud­tak hozzájutni, jóllehet a szezon környező országok rangsorát il­leti. Nem késlekedhetünk to­vább, a fejlett országok már jócskán előttünk járnak. Ma még a társadalom csupán kis részének nyilvánvaló, hogy a XXI. században az informá­ció birtoklása és ennek hozzá­férhetősége jelenti a haladást, a gazdasági előrelépést. Éppen ezért a legszélesebb rétegekben kell felkelteni az információ iránti igényt - mondta Bölcskei Imre, a KHVM hírközlési he­lyettes államtitkára. Török András, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára az Inter­vége felé már 70-110 forintot is kínáltak kilójáért. A hírős város híres-nevezetes kajszijára, valamint őszibarack­jára a Kecskeméti Konzervgyár eleve nem is számít, hiszen a Kis­kunságban tavasszal a fákat szinte százszázalékos fagykár érte. Tekintettel azonban arra, hogy a bébiételekhez és -ita­lokhoz szükséges nyersanya­got mindenképpen szeretnék beszerezni, ha másutt, például a Dunántúlon nem kapnák meg elérhető áron, a görög import lehetősége is szóba kerülhet. net információs hálózat kap­csán elmondta, hogy Magyar- országon az akadémiai és egye­temi szférában minden kutató, oktató és hallgató számára el­érhető az Internet, de már meg­jelentek a kereskedelmi Inter­net-szolgáltatók is. Ők a nagyközönségnek kí­nálják szolgáltatásaikat, sokak számára még elérhetetlen áron. Átlagos használat mellett ugyanis havonta 30-40 ezer fo­rintért lehet az Internet távköz­lési hálózatán keresztül hozzá­férni a világ legkülönfélébb in­formációs adattáraihoz. Ma már egyre olcsóbb a há­lózatkiépítés, ám mind több pénzbe kerül működtetése, il­letve az információk rendszere­zése, utalt az arányok megvál­tozására Tölösi Péter, a Matáv logisztikai igazgatója. A most már hetente csak vasárnap leálló gyár folyama­tos műszakjaiban a munka­csúcsot jelenleg az uborka, és a naponta immár 90 tonna mennyiségben érkező zöldbab feldolgozása jelenti. Ezt a két zöldségfélét szerződött part­nerektől vásárolják fel, ubor­kát a környékbelieken kívül még Szabolcsból is hoznak. Daragó Dénes, a konzerv­gyár termelési igazgatója az eddigi szállítások alapján úgy ítéli meg, hogy az idén mind­két növény - az uborka és a zöldbab - bő termést ad, s ami a feldolgozó számára a legfontosabb: nagyon jó mi­nőségű. Befőzési szezon - gyümölcs nélkül Kecskemétre görög őszibarackot importálnak ? Elérkezett a munkacsúcs a konzervgyárakban, ám az idei dömpingszezon főszereplője, a megszokottól eltérően, nem a gyümölcs, hanem a zöldség. Kelet-Európa az erős gazdasági növekedés korszaka előtt áll, s az olyan országok, mint Magyarország, Csehország, vagy Lengyelország jó helyet tudhatnak magukénak a „feltörekvő piacok” között. Mégis: a térség még mindig csak nagyon cse­kély részét, kevesebb mint egy százalékát kapja a világban mozgó befektetési összegeknek, s még az Európai Unió is - amely mind földrajzilag, mind stratégiailag nagyon közel van az egykori kommunista Európához - kevés pénzt ruház be a ré­gióban - írta hétfői száfhábán a Lé Monde című francia napilap. A cikk szerint az EU-országok közül a befektetők első helyén Németország áll, amelyet csak igen távolról követ Ausztria, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia. A fekete arany után újabban az igazi arany miatt is ref­lektorfénybe került Dél-Amerika egyik virágzó országa, Vene­zuela. Az olajforrásaira építkező venezuelai gazdaságot várat­lanul érte, hogy nemrégiben újabb, óriásinak hitt lelőhelyekre bukkantak és az országot szinte ellepték a külföldi szerencse- vadászok, akik a gyilkosságoktól sem riadnak vissza. Az újke­letű aranylázról beszámoló Reuters hírügynökség emlékeztet: Venezuelában korábban is volt aranybányászat, de a legjobb években is csak 8-10 tonnát termeltek ki. Az új^bb lelőhelyek alaposabb vizsgálata után azonban merész terveket dédelget a caracasi vezetés. A kormányzat arra számít, hogy sikerül ösz- sZehozni azt a 400 millió dolláros külföldi beruházást, amely­nek eredményeként az évezred végére évi ötven tonnára növel­hetnék a termelést. A becslések szerint a készlet tízezer tonnára rúg, mai áron ez 100 milliárd dollárt ér. A multinacionális spanyol cégek - például a Telefonica, a Nutrexpa és az Endesa - mellett a kilencvenes években renge­teg kisvállalkozás is kitört a nemzetközi piacra. Az utóbbi években spanyol vállalatok külföldi érdekeltségeikbe majdnem 2 billió pezetát fektettek be, s ennek egyharmadát tavaly. Szinte kizárólag családi vállalkozásokról van szó, melyek saját erőből fejlődtek odáig, hogy több országban is leányvállalatot, fiókot vagy elosztóláncot nyissanak. Nem jegyzik őket a tőzsdén, nem áll mögöttük sem külföldi, sem banktőke, és állami támogatást sem kapnak. E családi vállalkozások együttes bevétele alig ha­ladja meg az évi 35 milliárd pezetát, termékeiket mégis az egész világon árusítják, és mindegyiknek legalább két telepe van külföldön. A Világbank 100 dolláros kölcsönökkel kívánja hozzáse­gíteni a fejlődő világ legszegényebbjeit, hogy kisvállalkozóvá válva megálljának a saját lábukon — jelentette be Ismail Sera- geldin, a bank alelnöke. Olyan, 200 millió dolláros programról van szó, amelyet a Világbank egyes fejlett országokkal karöltve valósítana meg a harmadik világ elesettjeinek felemelésére. Se- rageldin szerint a példa nélkül álló kisvállalkozás-fejlesztési alappal 10 év alatt végső soron 50 millió emberből lehetne vál­lalkozót faragni, aki képes, önmagát ellátva, méltósággal élni. Szó sincs adományokról, a kölcsönöket kamatostul vissza kell fizetni - mondta az alelnök.

Next

/
Thumbnails
Contents