Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-03 / 153. szám
ÍBÉKÉS MEKYF.1 HlRUPMEGYEIKÖRKÉP 1995. július 3., hétfő Földi nk volt. Ezen a napon hunyt el 1971-ben a szarvasi születésű Salacz Pál orvos, szülész-nőgyógyász, az orvostudományok kandidátusa. A budapesti tudományegyetemen szerzett diplomát. 1920- tól a II. sz. Kórbonctani Intézetben, majd a Női Klinikán volt gyakornok, tanársegéd, majd adjunktus. 1935-ben magántanárrá lett. 1934-38-ban az orvosegyesület főtitkári teendőit is ellátta. 1944-től a Központi Állami Kórház, majd 1949-től nyugdíjba vonulásáig az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézetben a szülészeti és nőgyógyászati osztályon volt főorvos. Több külföldi tanulámyúton vett részt, számos előadást tartott. Ablakból „rendelt”. Fura módját választotta a rendelésnek egy ismeretlen ember, aki néhány hete egy ablakon át bejutva — miután azt betörte — tette tiszteletét a békési Cégéres Borozóban. Záróra utáni portyáján cigarettát, kávét, italt tett magáévá 40 ezer forint értékben. Csodás vakáció az iljúsági táborban A tábor kis sporthorgászai fáradhatatlanul kémlelik az Élővíz-csatorna víztükrét, hisz a legügyesebbnek ötletünk nyomán talán kijár majd a „Nagy ho-ho-ho-horgász” díj is FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Lovaglás, csónakázás, strand, mozi, horgászás, akadályverseny... igazán csábító programok egy vakációzó gyerek számára. Békéscsabán, az ifjúsági táborban erre lehetősége nyílik minden kisiskolásnak, aki beiratkozik a Garzon szálló Kft. által üzemeltetett táborba. Bizony sokaknak gond a nyári szünetben megoldani gyermekük felügyeletét. Sajnos elterjedt az a hír, hogy az önkormányzat idén nem tud támogatást nyújtani az ebbe a táborba jelentkezőknek, ám ez szerencsére így nem igaz. Az iskolák igazolása alapján minden olyan kedvezmény megilleti az idejárókat, mint az iskolában. Ám a teljes ár is mindössze napi 191 forint. Fehér Istvánnét, a tábor vezetőjét a jövőheti programokról kérdeztük: — Hétfőtől sok új kisdiákot várunk, akik a szokásos események mellett az őslényparkba, a strandra is eljutnak, csütörtökön megismerkedhetnek a rendőrség munkájával és láthatják az Oroszlánkirályt is a moziban. — Hány éves kortól járhatnak ide a gyerekek? — Már öt éves kortól várjuk a résztvevőket, tehát akár már nagyobb óvodásokat is szívesen látunk. Minden héten szerdán illetve hétfőn reggel van pénztár, és a befizetés napjától már maradhatnak is a gyerekek közöttünk. Öt pedagógus és hat főiskolás figyel minden egyes kis táborlakóra. A. Gy. Humor, jókedv, derű: Milla Trió A minap meghívást kaptam a békéscsabai Milla Trió zártkörű születésnapi bulijára. A majdnem kétórás előadás után kértem beszélgetésre a tagokat, Gábor Miklóst és Kis Tamást. — A nevük Milla trió, valójában csak ketten vannak. Mi e különös névválasztás oka? — 1987. nyarán meghívást kaptunk a Balatonra, egy továbbképző táborba. A társulat neve akkor még Milla Duó volt, és tényleg csak két tagból állt. A táborba azonban már négyen érkeztünk. A táborvezető kérdésére, hogy miért vagyunk négyen, ha egyszer a csapat duó, azt válaszoltam, hogy a csapat immáron trió. Később, úgy gondoltuk, hogy ketten is megfelelünk triónak, legalább úgy, mint négyen. —Miért van az, hogy eddig csak szűk baráti körben játszottak? Ifjúsági klubot szeretnének nyitni — Mostanáig a saját fejünk után mentünk és nem vettük igazán figyelembe a „sztárráválás” lehetőségeinek szabályait. Elindultunk a Magyar Televízió szervezésében megrendezett „Humorista kerestetik” című vetélkedőn. Ezenkívül bővítettük profilunkat, és humoros programokon túl zenés gyermek- és tábortűzi műsorunk is van. — Az előadást figyelve, a pikáns humor mellett, erős a napi politika jelenléte is. — Ez valóban így van, de szerintem a humor soha nem képes teljesen elkerülni az aktuális politikát, ellenben egy olyan görbe tükröt állít fel a problémás kérdésekkel szemben, ami az emberek ki nem mondott gondolatait, véleményét fejezi ki. — Milyen terveik vannak Békéscsabán? — Szeretnénk egy ifjúsági klubot nyitni, amely kulturált szórakozási lehetőséget nyújt azoknak a fiataloknak, akik tartalmasán szeretnék eltölteni szabadidejüket. — Ki írta ennek a fergeteges előadásnak a forgatókönyvét? — A műsorszámok megírását, a jelmezek tervezését és a díszleteket mi készítettük el. Magának a produkciónak az összeállítását Gergely László —- a Jókai Színház ügyvezető igazgatója és rendezője — segítette elő. Murányi Teréz Megkérdeztük olvasóinkat Miért történik ennyi gyermekrablás? Hegedűs Sándor, 52 éves, békéscsabai gépkezelő: Föltételezésem szerint ez is a mai nehéz gazdasági helyzettel magyarázható. Aki dolgozik, annak is kevés a pénze, aki pedig munkanélküli, annak teljesen kilátHástalan a sorsa. Valamiből élni kell, ezért sok munka- nélküli bűnözővé válik. Régen már azért is büntettek, ha valakinek nem volt állása, ma pedig még a bűnöző sem kap kellő szankciót. Sajnos a törvények is gyengék. Páger György, 49 éves, med- gyesbodzási munkanélküli: Elsősorban a fiatalok meggondolatlan, laza magatartásával magyarázható ez a helyzet. Sokan a hecc kedvéért, pusztán kalandvágyból is kipróbálják ezt az újfajta bűnözést, de persze az anyagiak is közrejátszanak. Ám aki igazán nagy összeget akar, az kizárólag lányokat rabol (vagy raboltat), hisz azok eladásából jelentős summa származik. Kár, hogy már ez az ország is ide jutott. Szabó Illésné, 34 éves, szabad- kígyósi bolti eladó: Természetesen ezt az újfajta bűnözést is mindenki a pénzért csinálja. A gyermekrabláshoz sok elkövető a bűnügyi filmekből merít ötleteket, hisz a negatív példa mindig „ragadósabb”. Továbbá a külföldi bűnözők beáramlása is jelentős mértékben szerepet játszik abban, hogy már Magyar- országon is megszaporodtak a gyermekrablások. A törvények pedig nem elég szigorúak, nincs visszatartó erejük.. Toldi Gyula, 28 éves, medgye- segyházi férfi szabó: Szerintem a törvények gyengesége miatt történik ennyi gyermekrablás. Ha az elkövetők tudnák, hogy lebukás esetén komoly büntetést kapnak, biztos nem csinálnák. Régen sokkal szigorúbbak voltak a törvények, s ez a bűncselekmények számában is megmutatkozott. Ma a bírósági ügyek nagyon hosszúak, a részletekre a végén már szinte senki nem elmékszik pontosan. (Magyari) Otven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólalnak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Lehetne szerényebben is? Madártávlatból olyan lehet a pusztaföldvári olajmező, mintha egy pók nagy hálót feszített volna egyik kúttól a másikig. A dűlőutak megvastagodtak, néhol 25—30 méter szélesek. Máshol a búza- vagy éppen a cukorrépatáblát szeli át egy-egy rögtönzött útszakasz. E térségben gazdálkodó szövetkezetek nemigen szólhatnak, mert a tröszt kártérítést fizet. A napokban az egyik tsz szakemberével összeszámoltuk az emberi fantázia alapján kialakított utakat. Az orosházi Szabadság Tsz-ben nem is egy olyan tábla van, amelyen átlós irányban nyitottak új utat, pedig a feladat ellátásához ugyanakkor a dűlőutak is megfeleltek volna. Jogosan vetődik fel a kérdés: olajbányászaink meg tudnák-e oldani feladatukat a dűlőutak igénybevételével? A válasz nem lehet egyértelmű igen, hiszen megesik, hogy a szükség törvényt bont, s egy új feladat megoldása toronyiránti új felvonulási utat követel. Amikor a megye csaknem egymillió holdjának töredék részéért, húsz hold termésért vitatkozunk, lehet, hogy kicsinyesek vagyunk, viszont húsz hold búza 260 mázsa hozammal 130 ember évi kenyémekvalója vagy negyven vagon cukorrépatermés, csaknem 60 ezer kiló cukor, élelmezés szempontjából igen jelentős! A kár tehát csak húsz holdat alapul véve is igen tetemes. Igaz, a tröszt állja a cehhet, de vajon mi történne, ha a tröszt valamelyik dolgozója az üzletben nem kapná meg a keresett élelmiszercikket, ha a szövetkezetek élelem helyett a kártérítést küldenék az üzletbe? A kártérítés tehát nem minden, hiszen a pénz nem oltja az éhséget. Hogy mind kevesebb kártérítési kiadása legyen a népgazdaságnak, s hogy mind több élelmiszer jusson az olajmező környékéről is a lakosságnak, az életet adó föld szeretete a jelenleginél rangosabb helyet érdemelne olajbányszaink körében is. (Békés Megyei Népújság, 1965. július 1.) így lettem újságíró Té védésből! Az egész elfuserált véletleneknek köszönhető... Gimnazista voltam, amikor kezembe került Veres Péter egyik írása, amelyben az IGAZSÁG keresésével foglalkozik. Olyan szépen írja le, hogy szinte minden igazság elenyészik az évek, évezredek alatt. Ä nagy hadvezérek hódításai napok alatt széthullanak; nagy államférfiak, politikusok művei (igazságai) kibírhatnak évszázadokat; vallások, eszmék igazságai már évezredekben mérhetőek. De az igazság, ami minden emberben valódi értéket jelent,. amelyet emberemlékezet óta próbálnak kifejezni a művészek, az mindörökké velünk lesz! S mi fejezhetné ki hívebben mindezt, mint az (újság)ÍRÁS, amely a szememben a legszentebb dolog (volt akkor) a világon. Már főiskolásként véletlenül akadt kezembe Karinhy Frigyes egyik cikke, amelynek hatására elolvastam valamennyi írását és a legnagyobb magyar fogalomtisztázó segítségével megtanultam másként látni ebben a világban. Azóta tudom; ha egyszer megtaláltuk az IGAZSÁGot, akkor ott már nincs mit tovább'keresni, ellenben vigyázni kell rá, s felmutatni a világnak: íme itt van, becsüljétek meg nagyon, s az „igazságnál többet” mutatóktól ne hagyjátok becsapni magatokat! S az én Bojszi barátom, akkor a kezembe adta Bulgakov Mester és Margarita című könyvét, amelynek egy ik jelenetében Krisztus ott áll Pilátus előtt és az IGAZSÁGról esik köztük okos szó. De aztán, amikor a helytartó megérti, hogy itt másról van szó, a tét a császár hatalma, akkor jóváhagyja a „bolond vándorfilozófus” halálos ítéletét. Ugye, ezek után érhető, hogy 1981-ben, huszonháromévesen alig mertem belépni a megilletődöttségtől a csabai szerkesztőség ajtaján, hogy megkeressem ezt a különös valamit, ami lelkemben majd megteremti a nyugalmat... Aztán persze gyorsan kiderült, hogy az IGAZSÁG keresése, nem mint napi aktualitás vetődik fel a cikkek megszületésekor, de mentségünkre legyen mondva, akkoriban nem látszott esély arra, hogy valaha megváltozzanak a dolgok... De jött az a csodálatos időszak, amelyet rendszerváltásnak hívunk, amikor az újságírók valóban a saját lelkiismeretük szerint írhatták le — egy megyei lapnál is—a gondolataikat. Aztán azon kaptuk magunkat, hogy teljesen más világban élünk, amelyben — a dolgok logikája szerint! — a (megyei) újságkészítés mindinkább tisztán üzleti vállalkozás lesz, az ebből következő napi „robottal”, racionális követekezményekkel. Hogy mindezek után miért szeretnék újságíró lenni? Lehet, hogy tényleg tévedésből... (Folytatjuk) Lovász Sándor |an-|q vár°* iqpjqtH Tel.: (20) 422-606
