Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-15-16 / 164. szám

»iatMÉS MEGYEI HlKÜP­MEGYEIKÖRKÉP 1995. július 15-16., szombat-vasárnap © Megkérdeztük olvasóinkat Bevezetnék-e a tervezett vízumkényszert? Földi László, 35 éves, füzes­gyarmati tanár: Ha rajtam múlna, én biztosan nem kérnék vízumot a szomszé­dos országok állampolgáraitól. Amikor a nyugati országok tőlünk is elvárták a vízumot, azért harcoltunk, hogy ez a megkülönböztetés megszűnjön. Tehát saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy milyen. Ráadásul, ha valóban bevezetnénk, akkor a határon túli magyarsággal is kitolnánk, hisz csak azok járhat­nának át, akiknek van pénzük vízumra. Lukoviczki György, 30 éves, muronyi áru beszerző: Nem támogatom a tervezett vízumok bevezetését. Évek óta mindenütt azt hangoztatjuk, hogy átjárható határok kelle­nek, s hogy az egységesülő Eu­rópa gondolatát támogatjuk. Márpedig ez a „vízumosdi” egyik képbe sem illik bele. Rá­adásul a kábítószercsempé­szés, meg a többi illegális tevé­kenység vízumoktól függet­lenül szokott történni. A vízum­mal nem lehet megállítani a bűnözést. Machvik Attila, 20 éves, békés­csabai munkanélküli: Nem hiszem, hogy a vízum bevezetésével komoly eredmé­nyeket érhetnénk el a bűnözés visszaszorításában. Ha valaki bűnözési szándékkal akar Ma­gyarországra jönni, akkor az a vízum bevezetése esetén is megteszi. A bűnözés tiszta ha­szon, az elkövetők nem fizetnek adót, ezért nekik vízumra min­dig fog telni. Én egyáltalán nem támogatom a vízum bevezeté­sét. Higgyék el: az semmire sem lenne jó. Szíjártó Gyula, 30 éves, szeg­halmi vállalkozó: Nem vagyok a vízumbeveze­tés híve. Szerintem csak egyet érnénk el vele, azt, hogy saját utazási szabadságunkat korlá­toznánk. Hisz, ha mi vízumot akarunk kérni a románoktól, a szlovákoktól, szerbektől, meg még ki tudja kiktől, akkor vá­laszlépésként az érintett orszá­gok is vízumra köteleznek majd bennünket. Tehát ez a kezdemé­nyezés könnyen a visszájára for­dulhat, ezért nem támogatom. (Magyari) Mozifelújítás. Gyulán a napokban befejezték a Petőfi mozi homlokzatának felújítását. A kivitelezés költségeit az önkormányzat állta, az összeg jó részét a mozibérleti díja fedezte. Schachy György, a Petőfi mozi bérlője kérdésünkre elmondta, hogy az épület felújítását folytatják, a következő ütemben — terveik szerint még ősszel — az előcsarnokot és a kamaratermet szeretnék megszépíteni fotó: kerekes istván Battonya nemet mondott A közelmúltban Mezőkovácshá- zán megtartott polgármesteri fó­rumon felvetődött az államhatár két oldalán lévő, egymáshoz kö­zeli települések kapcsolatainak bővítése. A battonyai és a dombegyházi határátkelőhely ré­vén a korábbinál kedvezőbbek a feltételek az oktatásban, a sport- és a kulturális életben való együtt- működésre. A régiók ilyenfajta együttműködését a PHARE-program is elősegíti, az önkormányzatok pályázati úton anyagi támogatást kaphatnak a kapcsolatépítéshez. Mezőkovácsháza polgármes­tere, Szűcs Károly megküldte a tanácskozás anyagát a környék képviselő-testületeinek, kérve őket a szándéknyilatkozat megté­telére, illetve a csatlakozásra. A battonyai önkormányzat — mi­vel már hosszú évek óta vannak kapcsolatai romániai és kis-jugo- szláviai településekkel—nemle­ges választ adott a mezőkovács­házi kezdeményezésre. M. Gy. Hirdetmény! A KÖFE Dél-Békés Megyei Közműfejlesztő és Üzemeltető Részvénytársaság, 5743 Lökösháza, Alapítók útja 17—19. sz., 1995. augusztus 15-én RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉST TART. A közgyűlés helye: KÖFE Rt., 5743 Lökösháza, Alapítók útja 17—19. Ideje: 1995. augusztus 15., déleló'tt 10 óra. Napirendi pontok: 1. Az igazgatóság 1994—1995. évi üzleti beszámolója. 1.1. A társaság üzleti, vagyoni helyzetéről szóló igazgatósági beszámoló. 1.2. A társaság szerződéses kötelezettségvállalási teljesítéséről szóló igazgató- sági beszámoló. 1.3. Határozathozatal az igazgatóság beszámolóival kapcsolatban. 2. A társaság könyvvizsgálójának jelentése a társaság vagyonkimutatásával és vagyoni helyzetével kapcsolatban. 3. Határozathozatal a társaság igazgatóságának tagjai lemondásával, visszahí­vásával kapcsolatban. 4. Határozathozatal a társaság felügyelő bizottsága tagjainak lemondásával, visszahívásával kapcsolatban. 5. Határozathozatal a társaság könyvvizsgálója megbízatása lemondásával, visszavonásával kapcsolatban. 6. Határozathozatal a társaság ügyvezető igazgatója megbízásának lemondá­sával, visszavonásával kapcsolatban. 7. A részvénytársaság alapító okiratának módosítása. 8. A részvénytársaság új igazgatósági tagjainak megválasztása, személyi java­dalmazásuk meghatározása. 9. A részvénytársaság új felügyelő bizottsága tagjainak megválasztása, szemé­lyi javadalmazásuk meghatározása. 10. A részvénytársaság új könyvvizsgálójának megbízása. 11. A részvénytársaság új ügyvezető igazgatójának megbízása. 12. A részvénytársaság által kötött munkaszerződések, egyéb személyes közre­működést igénylő, munkavégzésre irányuló szerződések felülvizsgálata. 13. Aktuális bejelentések. A szavazati jog gyakorlásának módja: az alapító okiratban meg­határozott módon. A szavazati jog gyakorlásának feltétele az alaptőke rájuk eső ré­szének befizetése. KÖFE RT. IGAZGATÓSÁGA Pályázati felhívás! Szeghalom Város Önkormányzati Képviselő­testülete pályázatot ír ki az irányítása alá tartozó Városi Gondozási Központ vezetői meghatározatlan időre történő betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — szakirányú felsőfokú végzettség, amely megfelel a 2/1994. (I. 30.) NM. rend. 2. sz. mellékletében meghatározott képesítési előírások, a nappali ellátást nyújtó intézmények intézményve­zetői munkakörére vonatkozóan. Előnyben részesülnek az egészségügyi főiskola szociális szakán szerzett diplomával rendelkezők; — a pályázó szakirányú végzettségének megfelelő munkakörben eltöltött legalább ötéves gyakorlati idő igazolása — büntetlen előélet. A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KELL: — az intézmény működtetésére vonatkozó vezetői programot — a pályázó személyi adatait — szakmai önéletrajzot — végzettségét és szakképesítését igazoló iratok másolatát — erkölcsi bizonyítványt — személyes adatainak közlésére vonatkozó nyilatkozatát. A pályázat benyújtásának határideje: a Népjóléti Közlönyben történő megjelenést követő 30. nap. Bérezés: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletmény + vezetői pótlék. Az álláshely a pályázat elbírálását követően legko­rábban 1996. január 1. napjától tölthető be. Lakásigény kielégítésére nincs lehetőség. A pályázatot Szeghalom város polgármestere címére lehet benyújtani (5520 Szeghalom, Szabadság tér 4— 8. Telefon: 371-142). Ötven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólal­nak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Javul a tejellátás megyénkben 1970-ben a tejtermelés megyénkben 123 millió liter volt, s a gyűjtőcsamokok 73 millió litert vásároltak fel. A negyedik 5 éves terv előirányzata szerint 1975-ben a tejtermelés eléri a 140 millió litert. A tejfelvásárlás zavartalan biztosítása szükségessé teszi a gyűjtőcsamokok korszerűsítését. A feldolgozás helyzete a korábbi évekhez képest nem sokat változott. 1969 óta a „Sárréti tej”, a termelőszövetkezetek önálló vállalkozása naponta 20 ezer liter, 1971 óta a „Zalka tej” az ipari szövetkezeti kooperációja naponta ugyancsak 20 ezer liter tejet dolgoz fel. A feldolgozó kapacitás bővítésére Békés­csabán és Orosházán 1—1, napi 30 ezer liter feldolgozására alkalmas üzem létesítését tűzték célul. ■ A békéscsabai üzem terve már elkészült. Az építkezést ez év második felében kezdik meg. Városokban a tejárusítás 90 boltban történik. De árusítanak tejet strandokon, piacokon, üzemi büfékben és iskolákban is. A községekben 27 helyen a tsz-ek látják el a tejbegyűjtő csarno­kon keresztül a lakosságot. A mezőkovácsházi Uj Alkotmány és az orosházi Dózsa Termelőszövetkezet csomagolt tejet is hoz forgalomba.. A tejellátás fejlesztési terve szerint Gyulán, a Budrió lakóte­lepen Delikátesz boltot, Békéscsabán pedig tejáruházat létesíte­nek. (Békés Megyei Népújság, 1973, július 15.) így lettem újságíró Évtizedekkel ezelőtt az általam mindig is tisztelt és kedvelt közíró-újságíró Ruffy Pétertől valaki megkérdezte, hogy ő hogyan lett újságíró? „Úgy mint az utcalány: először magam, majd mások szórakoztatásáért, végül a pénzért” — írja egyik visszaemlékező kötetében. Valahogy hasonló módon kerültem én is a pályára, kezdetben szórakozásból. Éppen negyedszázada, az 1970-es nyári tiszai árvíznél kezdődött ez a sze­relem. Katonaként egy hosszú és fárasz­tó nap után éhesen, sárosán, izzadtan érkeztünk meg a Maros gátjáról a már kiürített makói szakmunkásképző intézetnek a tornatermébe, ahol hálókörletünk volt. Egyszer csak azt vet­tem észre, hogy fényképeznek, majd néhány perc múlva odalépett hozzám egy középkorú férfi. Bemutatkozott, s mondta: újságíró és riportot ír az árvízvédelemben részt vevő katonákról Szóval riportalanyként kezdtem. Leszerelésem után nem sokkal a Békés Megyei Népújság újságíró stúdiót hirdetett és indított Cserei Pál akkori főszerkesztő kezdeményezésére. Je­lentkeztem, ám a dologról csak a felvételi után szóltam csalá­domnak. Ezt még valahogyan lenyelték, de abból már majdnem komolyabb perpatvar lett, amikor bejelentettem, hogy újságíró leszek, és az építőiparból, a tervezőasztaltól átnyergelek tolifor­gatónak. Megmondom őszintén, mindez nem volt könnyű. Huszonkét esztendeje, egy nagy beruházás befejezésekor, s egy újabb indítása előtt váltottam. Szegény édesanyám mondogatta is '.„Fiam, elment az eszed, van neked tisztességes foglalkozá­sod, minek adod a fejedet ilyen hülyeségre? Ezért dolgoztam én három műszakban, s ezért taníttattalak?” Aztán következtek a tanulóévek, a papírok, a tapasztalatok gyűjtése. Az évek során a családom is megbékélt döntésem­mel. Az újságíró diploma átvételekor a korrekt és hiteles tájékoztatásra tettem esküt. Hogy ezt mennyire sikerült meg­valósítanom? Annak eldöntését a kedves olvasókra bízom. (Folytatjuk) Szekeres András Szabadlábon a feltaláló Gádoros Kelet-Európa meleg­háza lehet—írtuk éppen 2 évvel ezelőtt a szenzációs hírt a Hírlap hasábjain. Akkor kereste meg ugyanis Vén István feltatáló és vállalkozó a település vezetőit, hogy előadja: a gyümölcsösben lévő melegkút alkalmas geoter­mikus energia termelésére. Az Első Magyar Geotermikus Villa­moserőmű Kft. ügyvezetője azt is elmondta, hogy a Mól Rt. és jog­elődje által végzett fúrások és vizsgálatok egyedül Békésben és Csongrád megyében körülbelül 1 és 10 milliárd tonna kőolaj­egyenértékű, nagy energia sűrűségű, nedves geotermikus rezervoárt (tározót) való­színűsítenek körülbelül 200 fok hőmérséklettel és 300 atmoszfé­rafelszíni túlnyomással. A vállalkozó a helyhez szüksé­ges területek megvásárlása érde­kében kereste a kapcsolatot a gá- dorosi és a nagyszénást önkor­mányzatokkal. Egy idő után vi­szont az országos sajtóból ér­tesült a közvélemény: Vén István előzetes letartóztatásban van, csalással vádolják az 1,2 milliárd forint értékben felvásárolt kár­pótlási jegyek miatt. A napokbanOrosházán talál­koztunk a feltalálóval, aki immár szabadlábon várja a... Mit is vár valójában? — Őszre talán megszületik a felmentő ítéletem, addig viszont dolgozom töretlenül. Ebben a lá­tens állapotban nem is tehetnék mást. Az erőmű építésének műszaki előkészítése, a hatósági engedélyeztetések, a tőkepiac orientálásának a folyamata zaj­lik. Az érintett települések önkor­mányzataival, gazdálkodó egy­ségeivel is megkezdődött a tulaj­donátadás. A jövőben itt nem li­balegelő lesz, hanem felbecsül­hetetlen értékű bányatelket lefe­dő üzem — nyilatkozta lapunk­nak Vén István, aki 30 éve dolgo­zik ezen a találmányi rendszeren. A konkrét kivitelezési munkála­tokat, a 200 ezer köbméteres táro­lóét, az 50 ezer köbméteres ké­szenléti tározóét, az infrastruktu­rális beruházásokat az ősszel sze­retné elkezdeni. Csete Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents