Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-14 / 163. szám

GAZDASÁG 1995. július 14., péntek Cégfotó Szarvasi Szirén A szarvasi Szirén Ruházati Szö­vetkezet 1950. november 30-án alakult. Fő profiljuk az inggyár­tás. E termék valamennyi típusát gyártják, az exkluzív férfiingtől a sportingeken keresztül minden termék szerepel a gyártási listáju­kon. A portékák 80 százalékát nyugati piacon értékesítik. Legje­lentősebb külföldi vevőik az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban, Németország­ban és Svájcban találhatók. Eves kapacitásuk mintegy 1 millió da­rab ing. Ebből belföldre mind- összesen 150 ezer terméket hoz­nak forgalomba. Mint Kiszely Mihály elnök­igazgatótól megtudtuk, ma 1437 tulajdonosa van a Szirénnek. A 700 dolgozóból 400 a tag és 300- an alkalmazottak. A vagyon most 245 millió forint felett van. Tava­lyi forgalmuk meghaladta a 600 millió forintot. 45 éves fennállá­suk óta töretlenül fejlődnek. Mindvégig nyereségesen dolgoz­tak, adósságmentesen gazdálkod­nak, ami rendkívül nagy szó a jelenlegi körülmények között. Jö­vőre szeretne a Szirén saját nevén Magyarországon is hazai piacra férfiingeket gyártani. Az 1400 tag, üzletrésztulajdo­nos a 20 ezer forintos részjegy után 35 százalék az üzletrésze után 0,3 százalék osztalékot ka­pott. A Szirén megtartotta mind­azokat a szociális vívmányokat, amelyek fennálása óta jellemzik. A Szirén egy alapítványt is fenn­tart, amellyel támogatja Szarvas város egészségügyi, oktatási, sport-, és kulturális feladatait. P.J. 1 437 Tagok Vagyon W» 1950 ■ 1 995 Bábolnai naposcsibét nevel a gyarmati vállalkozó „Hosszú távon gondolkodom” Veress Károly né az idén vette bérbe ezt a telepet FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A jószágtartás, a baromfine­velés sohasem volt könnyű vállalkozás. Nem az termé­szetesen ma sem, mégis „van benne lehetőség” — leg­alábbis így látja egy csirke­neveléssel foglalkozó szak­ember, a füzesgyarmati Ve­ress Károlyné. Ó majd tíz esztendeig a baromfifeldol­gozóiparban, termelésirá­nyítóként foglalkozott a ba­romfitenyésztéssel. Most pe­dig... — Most magam is termelő­ként folytatom — mondja Ve­ress Károlyné. — Az idén áp­rilisban vágtam bele, úgy lá­tom, nem annyira reménytelen ügy ez a csirkenevelés, ma­gam éppen azzal próbálom te­hát bizonyítani, hogy elkezd­tem termelőként a „csirké- zést.” A korábbi munkámat nagyon szerettem, tehát nem azért váltottam, mert belefá­radtam, hanem azért, mert a bábolnaiak felajánlották ezt a hatvanezer férőhelyes telepet itt Füzesgyarmaton. Köze­lebbről: az Agrártermeltetési Kft.-jüktől bériem a telepet. —Mekkora a telep? — Öt istálló van, ebből négy 800 négyzetméteres, egy pedig 360 négyzetméter. Egyébként kft.-ben üzemel­tetjük a férjemmel. —Hitelt vettek fel? — Nem. Szerencsére a bér­leti díjat nem kellett előrefi­zetni, ennyi segítséget kap­tunk Bábolnától. Az első tur­nust saját erőből tudtuk indíta­ni. Bérnevelésre van szerző­désünk az Agrártermeltetési és Kereskedelmi Kft. Békés­csabai Igazgatóságával. Raj­tuk keresztül Bábolnáról ka­pom a naposbaromfit. Vannak kidolgozott programjaik, amik segítik az embert. —Ezeken a meleg napokon nyilván különösen oda kell fi­gyelni az állományra. — Nagyon! A telepítéssű­rűség igen fontos, ha össze van zsúfolva az állomány, nyilván nagyobb a veszély. A higiénés előírásokat is komo­lyan kell venni. Természete­sen rendszeres az orvosi ellen­őrzés. —A takarmányt hol szerzi he? — Itt, Gyarmaton, a Páz- mán Szövetkezet takarmány­keverőjéből veszem. Nem készpénzért: a bérneveléshez tartozik, hogy a csabai igazga­tóság szolgáltatja a takar­mányt. A minőség alapján vá­lasztottam ezt a keverőüze­met, meg aztán itt van, hely­ben, a szállítás is egyszerűbb. — Mindent öszevetve, mi­lyenek az első tapasztalatai? — Egy turnust adtam le, olyan sok tapasztalatom tehát még nincs. Ez idáig nem bán­tam meg. A követelmény 1,80 kilogramm, és az általam leadott csirkék átlagsúlya 1,88 kg volt 43 naposán. Most a telep továbbfejlesztésével foglalkozom, mát több na­gyobb felújítást végeztünk a tartástechnológia javítására, egy ólban még láncos etető volt, azt csigás hordóra cse­réltük. Lassan a gázfűtést sze­retném megoldani. Ami ha­szon bejön, azt szeretném rá­fordítani, nem okos dolog gyorsan, mindenáron meg­gazdagodásra hajtani, „lera­bolni.” Hosszú távon gondol­kodom. — De lehet-e hosszú távon tervezni? — Optimista vagyok. — Amúgy szereti a csirke­húst? — Hogyne! Mindenféle módon, nagyon finom például káposztával, rakottasan! Tóth Ibolya / A Budapesti Árutőzsde hírei A kukoricaárak limitnapot (300 Ft/t) emelkedtek egészen 96. júliusá­ig, ami 14 600 Ft/tonnán zárt. A búzaárak továbbra is hosszban, az augusztus hamar eléri a bűvös 12 000 Ft/tonnát, ez történelmi ár. Aki távolabbi határidőkben akar eladni, rögzítse az árait. Az augusztusi takarmánybúza 10 300 Ft/tonnán zárt. A napraforgóárak tovább repülnek, a 96. október 41 570 Ft/tonnán zárt. Hó . Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Ft/t Kukorica Október 10870 10600-10870 November Búza 11350 11900-11350 11300-11350 11300-11350 Augusztus 11880 11620-11900 11800-12000 11800-11900 Szeptember Napraforgó 12250 12050-12250 12250-12450 12250 Október 33700 33400-33700 33700 33700 EU vágósertés I., Ft/kg Augusztus­168,00 181,00 . Szeptember­168,00 182,00­EU vágósertés 0., Ft/kg Augusztus 174,00 170,00—171,00 177,00-178,00­Szeptember 180,00 178,00 180,00-182,00 Ballai Pál B AT-tőzsde t aj Béraratás, előszerződések A gabonaválasztmány elnöke, Szemenyei Sándor a héten tájé­koztatta a gabonatermelés helyzetéről, a lehetőségekről és a termelési vertikum kérdéseiről a megyei mezőgazdasági szövet­ség elnökségét. E tájékoztató főbb megállapításai a következők. A termésbecslés időszakában a szövetkezeti szektor megyénk­ben 4,8 tonnát becsült hektáron­ként. A betakarítás eddig ismert adatai alapján a búza átlagtermés 5-10 mázsával alacsonyabb, mint az elmúlt évben. Biztató kilátásokról csupán Gyula— Kétegyháza térségéből érkeztek hírek. A kombájnkapacitás az ál­lomány elöregedése miatt jóval kisebb, mint a névleges teljesítő- képesség. Azokon a települése­ken, ahol felszámolták a szövet­kezeteket — így Sarkad, Gyo- maendrőd térségében — felére csökkent a kombájnpark, de a környező üzemek szabad kapa­citásának igénybevételével va­lószínűleg nem lesz gond az ara­tás. A búza betakarítása kedvező időjárás esetén július 25—26-ra befejeződhet. A nagyüzemek zöme várhatóan a jövő hét köze­pére végez a búzaaratással. A terület 30 százalékát kitevő kis- parcellákat elsősorban a magán­kézen lévő kombájnok aratják. Más megyéből egyelőre nem ér­kezik segítség, ugyanakkor már több üzem jelezte, hogy megyén kívül béraratást végez. A kiala­kult átlagos szolgáltatási ár hek­táronként 5500 forint. Ami az értékesítést illeti, a búza 60 százalékára a termelők előzetesen értékesítési szerző­dést kötöttek, 9500—9800 fo­rint, 104 dollár tonnánkénti áron. Kárpátalja, a Délvidék és Burgenland még fehér folt Határtalan vállalkozás A jó gazdasági kapcsolatok a politikai feszültségeket is feloldják Hazánk és a határon túli magyar lakta területek közötti keres­kedelem és tőkemozgás fejlesztésén, továbbá egzisztencia- és munkahelyteremtésen fáradozik a kormány és az Illyés Alapít­vány által létrehozott Új Kézfogás Közalapítvány. A kisbirtok hatása a búzavirágokra Megfelelő védekezés híján több tízmilliárd forintos kárt is okozhat nálunk évente a gyomok elszapo­rodása. A megművelt ma­gyar mezőgazdasági terü­letnek 20-25 százalékát borítja dudva a szakembe­rek szerint, akik akkor tart­ják elgazosodottnak a táb­lát, ha 10 százalékát már gyomnövények borítják - hangzott el az Európai Gyomkutató Társaságnak a Kertészeti és Élelmiszer­ipari Egyetemen rendezett 9. konferenciáján. Hazánkban évente mint­egy 140 millió dollár ér­tékű növényvédő szer fogy. A szakemberek úgy vélik: kémiai és mechani­kai módon egyaránt véde­kezni kell a gyomok ellen. A konferencia egyik elő­adásának témája például a lángszórós gyomirtás. Elterjedt gyomnövény nálunk a parlagfű, de sok kárt okoz a vadköles és a maszlag is. A birtoknagy­ság-változást követően ismét megjelentek a száz évvel ezelőtti gyomnövé­nyek. A szántóföldeken ismét látható a konkoly és a búzavirág is. A konferencián 36 or­szág 300 küldötte tanács­kozik a héten a gyomok el­leni védekezésről. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,41 Osztrák schilling 12,86 USA-dollár 126,67 ECU (Európai Unió) 167,69 A határon túli magyar lakta te­rületek kulturális, egészségügyi és oktatási programjait segé­lyező Illyés Alapítványhoz négy-öt évvel ezelőtt egyre- másra érkeztek olyan pályáza­tok, amelyek induló vállalkozá­sokhoz kértek támogatást. Mindez arra ösztönözte az alapítványt, hogy keresse a módját, miképpen tudná segí­teni a kelet-európai régió in­duló vállalkozásait. A megoldást az 1992-ben, saját berkein belül létrehozott Kézfogás Egzisztenciateremtő és Gazdálkodásélénkítő Alapít­vány jelentette, amely - tavasz óta - Új Kézfogás Közalapít­vány néven él tovább. Életre hívója a magyar kor­mány, illetve az Illyés Alapít­vány. Költségvetési támogatása a duplájára nőtt, a kuratórium pedig számos gazdasági szak­emberrel bővült, ám célja a régi: változatlanul hazánk és a határ menti magyar lakta régiók közti kereskedelem és tőke­mozgás fejlesztésén, továbbá munkahely-, és egzisztenciate­remtésen fáradozik - tájékoztat Horváth Lajos, a közalapítvány kizárólagos tulajdonában lévő Cooperatio Vállalkozás-, és Gazdaságfejlesztő Kft. ügyve­zető igazgatója.- Alapítványuk a vissza nem térítendő támogatások helyett a követhetőbb és haté­konyabb megoldás híve. Mi ennek a lényege?- A kft. tőketársként, meg­határozott pénzzel, illetve tárgyi apporttal - gépekkel, berendezésekkel - csatlako­zik egy-egy vállalkozáshoz, illetve hoz létre határon túli céget. Ötletekben nincs hiány, ám kevés az induló tőke és a vállalkozási tapasztalat. Az utóbbi időben a kft.-nk egyre kisebb részarányra tö­rekszik, helyette annál több magyarországi befektetőt pró­bál bevonni. Egyszerre segít­jük ezzel a tőkemozgást, il­letve a keleti kapcsolatok fel­élénkítését. A kft. a megerő­södött vállalkozásból kivonja a tőkét, s az országon belül azt újabb tevékenységbe fekteti.-A korábbi évek támoga­tási összegéhez képest idén kétszer annyit, kereken 200 millió forintot remélnek a központi költségvetéstől. Mire elég ez a pénz? . - Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy sikeresebb vál­lalkozás indításához legkeve­sebb 10 millió forintra van szükség, akkor nem sokra elég. Az alapítvány együttes va­gyona 340 millió forint, ezen­kívül számolunk a vállalkozá­sokból származó és a kft.-t megillető profitrésszel is. Ily módon bővítjük saját forrásain­kat, lehetőségeinket.- Hol a legsikeresebb a köz- alapítvány tevékenysége?- Forrásainknak több mint kilencven százalékát Erdély­ben hasznosítják. Az egzisz­tencia-, illetve munkahelyte­remtésen kívül elsősorban az alapellátást nyújtó tevékeny­ségeket - pékség, tej-, és hús- feldolgozás - támogatjuk. Je­lentős az ipari termelés is, ezen belül a speciális kisgé­pek és egyedi alkatrészek gyártása, valamint a fafeldol­gozás. Leghamarabb talán az Er­délyben élők éltek ezzel a lehe­tőséggel, a siker azonban kö­szönhető a román gazdasági jogrendszernek is, amely tavaly év végéig 2-5 esztendőre szóló adómentességet biztosított a vegyes vállalatoknak. Az idén bejegyzett cégekre már nem ér­vényes ez a kedvezmény. Szlovákia és Szlovénia terü­letén egy-egy működő, illetve indításra váró vállalkozásról számolhatok be, ám Kárpátalja, a Délvidék és az osztrák határ menti terület még fehér foltnak számít.- Hogyan fogalmazná meg a közalapítvány küldetését?- Elsősorban közvetítő sze­repre törekszünk, hiszen a hazai vállalkozók bevonásával a saját erőnknél jóval nagyobb tőkét szeretnénk megmozgatni. Próbáljuk ráébreszteni a tér­séget, hogy nem csak a Nyugat­tal érdemes kereskedni. Nem célunk visszahozni a KGST-t, ám e sokat szidott szervezet mégis tükrözte a régió kereske­delmi és földrajzi egymásra utaltságát. Vallom egyébként, hogy a jól működő gazdasági és üzleti kapcsolatok a politikai feszült­ségeket is képesek feloldani. Csath Róza Az Új Kézfogás Közalapítvány székhelye: Budapest, Kossuth Lajos tér 4. Telefon!fax: (36-1) 132-7136 ÚTON, ÚTFÉLEN... Jövőre: hét végi kamionstop A közlekedési tárca tervei szerint jövőre bevezetik a kamionforga­lom hét végi korlátozását. Az intézkedést környezetvédelmi, köz­lekedésbiztonsági szempontok indokolják, valamint az, hogy a hét végeken megnövekvő személyautó-forgalomban ne okozzanak zsúfoltságot a kamionok - nyilatkozta Székely András, a KHVM közlekedési főosztályvezető-helyettese. Magyarország e tekintetben —-Ukrajnával és Szerbiával együtt - lemaradt a nyugat-európai és a környező országoktól, ahol már régóta szabályozzák a hét végi kamionforgalmat. A forgalomkorlátozásnak több feltétele is van. így például a ka­mionok és vezetőik számára éjszakázásra alkalmas parkolókat kell kialakítani a határátkelőhelyek körzetében. Mint Székely András kifejtette, a költségvetésből nem kívánnak erre a célra pénzt elkü­löníteni: csak vállalkozói tőkebevonás képzelhető el. De hogy ren­deltetésének megfelelően elégséges lesz-e ez az egyetlen finanszí­rozási forrás, még nem tudni. A szükséges parkolók létesítésére ed­dig Gyulán, Békéscsabán és Záhonyban akadt már jelentkező. Jó félévet zárt a Mazda Motor Hungary A Mazda Motor Hungary Kft. forgalma 25 százalékkal nőtt a múlt év első feléhez képest. Ä cégnél mégis számítanak arra, hogy az idén nem sikerül megközelíteni a tavalyi eladások számát, és a kü­lönféle kedvezményes akciók ellenére sem tudják értékesíteni az eredetileg tervezett 2400 darab gépkocsit. Németh Zoltán marketingigazgató szerint az első félév sike­rei egyrészt annak köszönhetők, hogy a vámpótlék bevezetése és a forintleértékelés miatt sokan előrehozták egyébként is ter­vezett vásárlásukat. Ugyanakkor eredményesnek bizonyult a tavasszal indított gyors és kedvezményes lízingkonstrukció, va­lamint az egyes típusoknál bevezetett általános árcsökkentés. Júliustól új akciókat tartalmazó árlistát bocsátottak ki, és folyta­tódik a haszonjármű-program is, amelyben havonta más-más gépkocsit kínálnak árkedvezménnyel. A cég magyarországi piaci részesedése tavaly 4,6 százalék volt, eladásainak több mint fele ma már haszongépjármű, része­sedésük ezen a piacon meghaladja a 10 százalékot. Halálra ítélt üzletág Egyre többen szorgalmazzák a kitiltott motorcsónakok visszaenge- dését a Balatonra, ezért a Balatoni Szövetség elnöksége fontosnak tartotta, hogy ez ügyben ismét állást foglaljon. A testület hétfői ülé­sén ismét nemet mondott erre a vízi járműre. Ezzel, úgy tűnik, egy most éledő üzletágra mondták ki a halálos ítéletet. Országszerte egyre több járműkereskedésben kínálják mind a motorcsónakokat, mind a legújabb vízi motorbicikliket. Az új hobbi nem olcsó, de máris sokan érdeklődnek iránta. A jet sky szerelmeseinek nem ma­rad más: irány a szomszédos országok tavai. A Balatoni Szövetség tiltása a hazai idegenforgalom bevételeit csökkenti majd.

Next

/
Thumbnails
Contents