Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-03 / 153. szám
A mester, az igazgató... Sóhajtalan hajshow mulattatta a Dánfokra látogatókat, ám közben senkinek hajaszála sem görbült. (3. oldal) Csendes szezonkezdet... Reméljük, hogy a jóidőt „visszaigazoló” megyei strandkörképünkkel nem riasztjuk el a kánikulát! (3. oldal) Humor, jókedv, derű... A békéscsabai — két tagú! — Milla Trió is benevezett a televízió „Humorista kerestetik” vetélkedőjére. (5. oldal) 1995. JÚLIUS 3., HÉTFŐ ÁRA: 23,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 153. SZÁM Táborzárás Békés—Tarhoson. Nagy sikerű hangversennyel zárult tegnap este a békés— tarhosi vonószenekari tábor. Felvételünkön Szecsődi Ferenc hegedűművész Svendsen Románcát adja elő. (A zenei napok rendezvényére későbbi számunkban visszatérünk.) fotó: such tamás Battonyánál nem kell várakozni! Csak a kamionok okoztak fennakadást a határokon Serkentőszer” tűzoltóknak Gyomaendrődön, a város önkéntes tűzoltó egyesületének vendégeként Szilágyi Menyhért elnök vezetésével kihelyett ülést tartott a hét végén a Békés Megyei Tűzoltószövetség öt személyből álló elnöksége. Tímár Vincétől, a helyi önkéntes tűzoltók parancsnokától, a szövetség alelnökétől megtudtuk: az elnökség tájékoztatást kapott arról, hogy az Országos Tűzoltószövetség ebben az évben — pályázatukat elfogadva — mely hatékonyan működő Békés megyei egyesületeket támogat a kormány által biztosított 100 millió forintból. A gyo- maendrődiek 750 ezer forintot, Csorvás és Békés 200-200 ezret, Battonya és Dévaványa HOMO ezret kapott. A megyei szövetség 300 ezer forinthoz jutott. Az elnökség elfogadta második félévi munkatervét, majd arról döntöttek, hogy a burgenlandi tűzoltóversenyen résztvevő ke- vermesi önkéntes tűzoltók költségeihez a szövetség is — szerény mértékben — hozzájárul. Tervezik, hogy az országszerte (megyénkben talán kevésbé) „tűzoltófaluként” ismert Kever- mesen szeptemberben ismét megrendezik a sajátos hangulatú búcsút, melyen terv szerint az országos tűzoltószövetség vezetői is megjelennek majd. Az Alkotmánybíróság „meghozta a vállalkozói kedvet” Kézművesek, folytassák az ipart! Hírek Mától drágulnak. A 887, hazai előállítású patikaszerből 509- nek emelkedik az ára mától, de kivételesen lesznek olyan készítmények is, amelyekhez ezentúl olcsóbban lehet hozzájutni. Az utóbbi négy hónapban ez már a harmadik gyógyszerár-emelés, ésValószínű, hogy októberben ismét drágulnak a patikaszerek. Többet kell fizetni például az Al- gopyrinért, a Polyvitaplex-8 tablettáért és a Rubophenért. A gyógyszerek ára különböző mértékben változik; lesz olyan, amelyik csak egy százalékkal drágul, de akad olyan is, amelyik másfélszer többe kerül július 3-tól. Néhány nagyforgalmú patikaszer árát csökkentik a gyártók, olcsóbb lesz az egyik legkeresettebb antibiotikum, az Augmen- tin, valamint a Silegon nevű májgyógyszer. S. O. S.—esküvő. Battonyán örök hűséget fogadott egymásnak július 1-jén az S. O. S.— gyermekfalu két lakója, Szalai Csilla és Varga Csaba. A menyasszony és a vőlegény egyaránt 19 éves, mindkettőjük szakmát tanult. Csilla Darók Veronika, Csaba pedig Varga Piroska családjában nőtt fel. A fiatal pár Battonyán vásárolt családi házat, felnőtté válásuk után sem kívánnak elszakadni a várostól. MCP, a könyvművész. In memóriám címmel a grafikus-fa- metsző-illusztrátor Molnár C. Pált ismerheti meg a nagyközönség az Országos Széchényi Könyvtárban kedden nyíló tárlaton. A nemzeti bibliotéka négy esztendeje indított Ars Librorum sorozatában mintegy negyven eredeti fametszet, illetőleg rotációs rajz ad ízelítőt a festőművész könyvművészeti munkásságából. A tárlókban helyet kaptak s többi között Keleti Artúr Angyali üdvözlet, illetőleg a Benvenuto Cellini mester élete című művek illusztrációi. Az érdeklődők láthatják az alkotó Rostand Cyranó- jához készített legendás fametszetsorozatának darabjait, a Magyar legendárium lapjait, valamint válogatást az Est-lapokban napvilágot látott rajzok közül. Ezen a hét végén öt német és három osztrák tartományból indultak hazánkon keresztül haza szabadságra a török vendégmunkások. Annak ellenére, hogy az illetékes magyar belügyi szervek folyamatosan tájékoztatták az utazókat: nem csak a megszokott útvonalon lehet elhagyni az országot, legtöbben mégis arra vették az útjukat. Miután a battonyai átkelő június közepétől nemzetközi átkelőhelyként működik, Nagylakról a személyforgalmat Battonyára terelték át. Nagylakon az átépítés miatt mindössze egy sáv áll a ki- és belépők rendelkezésére. A kamionok hosszú sorban várakoznak, több kilométeren, mintegy 27 órát. Időnként átléphetik a határt mellettük a személygépkocsik, ám ha felszaporodik a számuk, a rendőrök átterelik őket Battonyára. A személyforgalom, valamint az élő állatot, veszélyes anyagot szállító kamionok elsőbbséget élveznek. Az idén sokkal zökkenőmente- sebb a török vendégmunkások átvonulása, mint tavaly volt. Személyforgalomban a mostani csúcsban sem kell egy óránál tovább várni a kilépésre. A román határőrökkel szoros a magyarok kapcsolata, jó az együttműködés. Gyulán a kamionforgalom okozza a legtöbb problémát, a hétvégén előfordult, hogy a várakozási idő megahaladta a 44 órát, ám ez is lecsökkent vasárnap este 34 órára. A személyforgalomban nem volt fennakadás, az érkező vendégmunkások ellenére nem kellett hosszabb időt várakozni a gyulai határon. Vasárnap este arról érdeklődtünk az átkelőhely ügyeletesétől, Tóth Mihály törzszászlóstól, hogyan vizsgázott a battonya—tornyai átkelőhely. — Nálunk gyakorlatilag nincs várakozás, az átkelés folyamatos — közölte a jó hírt. — A ki- és belépők együttes száma naponta 1500 és 3000 között változik. — Ez nyilván nem fele-fele arányban értendő. — Természetesen nem. A Románia felé távozók aránya 80, a hozzánk érkezőké 20 százalék. Az előbbiek jelentős része németországi vendégmunkás, az utóbbiak zömét pedig román állampolgárok alkotják. — Történt-e baleset vagy rendkívüli esemény? Ezt azért kérdezem, mert félelmetes látni esténként az autókonvojok között lavírozó kivilágítatlan kerékpárosokat, illetőleg az útszé- lén leállított teherautókat és mezőgazdasági gépeket a határhoz vezető battonyai utcákon. — A terelés bevezetése óta rendkívüli eseményünk nem volt, a közlekedési gondokat mi is ismerjük. Reméljük, az ön- kormányzat és a rendőrség — egyetértésben a közúti igazgatósággal — megteszi a szükséges intézkedéseket. Mindent egybevetve, megismételném a határőrség szóvivőjének, Krizsán Attila ezredes úrnak a szavait: az utazók — elkerülendő a több órás várakozást — bátran vegyék igénybe a battonyai átkelőhelyet! Antal Gyöngyi— Ménesi György Fontos felhívással keresett meg bennünket a hétvégén Németh Béla, a megyei Kézműves Kamara elnöke. A Bokros-csomag Alkotmánybíróság által alaptörvénybe ütközőnek minősített rendelkezései között ugyanis találhatók olyanok, amelyek a szakma egyes képviselőit is érintik. — A Parlament korábban megszavazta, hogy a második félévtől a kiegészítő tevékenységet folytatók is 44 százalékos társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni — kezdte Németh Béla. — Ezért mielőtt a törvény hatályba lépett volna, sok-sok nyugdíjasunk, illetve akik főállásuk mellett mellékfoglalkozásként a kézműves iparban dolgoztak, visszaadták a vállalkozói igazolványukat. A magas járulékfizetési kötelezettség miatt voltak kénytelenek úgy dönteni, hogy „leveszik a cégtáblát”. Nos, az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte ezt a jogszabályt, ily’ módon a régi rendelkezések változatlanul érvényben maradnak. Arra kérjük mindazokat, akik az előbb említettek miatt csukták be a műhelyajtót, váltsák vissza igazolványukat. folytassák az ipart! A kézművesek mellett Németh Béla a helyi önkormányzaAz Alkotmánybíróság döntése a nyugdíj mellett dolgozó kézműveseket, illetve a mellékfoglalkozásban iparral foglalkozókat érinti kedvezőBn FOTÓ: SUCH TAMÁS tokát is megszólította. Fontosnak tartja, hogy akik a fenyegető 44 százalék miatt szüntették meg vállalkozásukat, s az Alkotmány- bíróság döntése nyomán most visszakérnék igazolványukat, az önkormányzatok térítésmentesen teljesítsék ezeket a kéréseket. Ehhez az indítványhoz egyébként csatlakozott a megyei ipartestület is — tudtuk meg Kertész Jánostól, az ipartestület elnökétől. L.E. Ápolónők továbbképzése A gyulai egészségügyi főiskolán négynapos előadássorozatot tartottak a múlt héten a Népjóléti Minisztérium szervezésében, a Soros Alapítványtól elnyert pályázat jóvoltából, Kiss Ferencné nyugdíjas ápolási igazgatónő koordinálásával. Az ország különböző részeiről .érkezett ötven egészségügyi szakoktató, ápolónő hallhatott a legújabb ápolási elméletekről, az idősek speciális ápolásáról, a közösségi' betegápolásról és vezetési ismeretekről is. Az előadók — Kathryn Hegedűs és Henrietta Bemal — az U S A-ból érkeztek, mindketten Connecticut Állam egyetemén tanítanak. Az amerikai vendégek elmondták, hogy szeretnék, ha az angolul beszélő védőnők és egészségügyi szakoktatók a tengerentúlon folytathatnák a tanulást, a gyulai stúdiumot egy hosszabb folyamat első állomásának tekintik. L. S. Csak mindent a maga idejében... A pokolba kívánhatják most az Alkotmánybíróságot egyes miniszterek, tisztviselők és képviselők, hiszen ugrott a nyaralás, a szabadság, a megérdemelte?) pihenés. Az idő sürget, és a magyar gazdaság nincs abban a helyzetben, hogy a kormány és a parlament őszig halaszthatná teendőit. A Bokros-csomag bizonyos pontjainak alkotmányellenessé nyilvánítása és törlése miatt a behajtandó milliár- dokból legalább 30—40-nel kevesebbre lehet csak számítani, ezért most a szakértőknek valami mást, újat kell kitalálni. A pénzügyminiszter napokon belül újabb tervezetet ígér, a csütörtöki kormányülésen pótintézkedésekkel állnak elő, és valószínűleg nyári rendkívüli ülésszak lesz az országgyűlésben. A sietség, a kapkodás és a rögtönzés persze nem idegen a kormánykoalíciótól, bár emiatt párszor (éppen az Alkotmánybíróságtól is) kellő dorgálást kaptak. Csakhogy arról sem híresek mifelénk általában a politikusok, hogy okulnának korábbi mulasztásaikból. S alábecsülik a „tálalást”, a stílust, amelyben mondandójukat el szeretnék fogadtatni, pedig oly nyilvánvaló, hogy a tisztességes fellépés, az emberséges hangnem és a következetesség célravezetőbb, mint a lekezelő, kioktató bánásmód. A pénzügyminiszter is hű maradt önmagához, amikor a legfőbb bírói testület határozata után kijelentette: állampolgárként és a kormány tagjaként is tudomásul veszi, tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, de kétségbe vonja annak jogi alkalmasságát. Nem tévedés, jogit mondott! Ha a gazdasági szakértők nem tartják magukat jogban, alkotmányjogban is olyan profinak, talán nem fordulhatott volna elő, hogy utólag derül ki a törvénytelenség? S nem dobunk ki előre egy csomó pénzt feleslegesen az új rendelkezések bevezetésére, majd a visszavonásukra? Elég nagy szégyen és presztízs- veszteség, hogy előbb szavazott a T. Ház, és csak aztán döntött az Alkotmánybíróság. Niedzielsky Katalin Végétért a Körösi Nyári Akadémia A hétvégén vették át diplomájukat és búcsúzkodtak el Békéscsabától a Körösi Nyári Akadémia „diákjai”, akik igazából nem is diákok, hanem pedagógusok, méghozzá külföldön élő magyar pedagógusok. Mintegy nyolcvanan érkeztek elsősorban Romániából, Szerbiából és Ukrajnából az egy hetes továbbképzésre. Idén újdonságként — nagy sikerrel — magyarországi román és szlovák nemzetiségi tanítók külön szekcióban vehettek részt a rendezvényen. Köteles Lajost, a főiskola igazgatóját a tapasztalatokról kérdeztük: — Úgy tűnik, bevált az a módszer, hogy egy-egy témában külön szekciókat indítottunk, ahol a részvevők nagyobb óraszámban ismerkedhettek meg egy szakterülettel. Jobb lenne, ha az előkészítés is közvetlenül a mi kezünkben lehetne, így a résztvevők igényeit, kéréseit nem tudjuk előre felmérni. — Mi érdekelte leginkább az akadémia hallgatóit? — Talán legtöbben a számítógép felhasználását találták a legérdekesebbnek, de sok újat hallottak a nyelvoktatás módszertanáról, az önismeret és a pszichológia területéről. —Áz itt kapott diplomát elfogadják-e valahol? —Néhány magyar nyelvű iskolában igen, de a cél nem ez. Sokkal fontosabb, hogy a határon kívüli magyar pedagógusok itt lehetőségük van a hazai szellemi élethez csatlakozni. Talán a legnagyobb eredménynek tartom, hogy ma már a Körösi Nyári Akadémiának helye van városunkban, igénylik, keresik, ha nem lenne, sokaknak hiányozna. A. Gy.
