Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

Orosháza város címere Hírek Nyelvi labor. 16 tanuló képzésére alkalmas, számító­géppel vezérelt nyelvi labort kapott a csanádapácai iskola. Ez komoly segítséget jelent valamennyi nyelv elsajátításá­ban. Itt a tanulók egyéni és csoportos foglalkoztatását va­lósítják meg. Néprajzi pályázat. Az orosházi mezőgazdasági szak- középiskola IV. A osztályos tanulója, Barna Brigitta a XLII. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtő Pályázatra beküldött munkájával ifjúsági kategóriában I. díjat nyert. Szertartások. Kardoskú- ton az anyakönyvi szertartáso­kat (névadók, házasságköté­sek) Verasztóné Szabó Irén és Skorka Pálné végzi. A legün­nepélyesebb és leglátványo­sabb része munkájuknak a há­zasságkötési szertartás. Az ün­nepi beszédek összeállításánál igyekeznek figyelembe venni a fiatal házasulandók igényeit, kívánságait. Évente a község­ben 8 pár köt házasságot, a névadók száma viszont az utóbbi években egyre keve­sebb. Az oldalt szerkesztette Csete Ilona. Fotó: Kovács Erzsébet és Such Tamás. A Békés Megyei Hírlap Orosházi Városi Szer­kesztőségének levélcí­me: 5900 Orosháza, Könd utca 56. Telefon: 68/311-656. Önkéntesek Apácán Évtizedes hagyományai van­nak Csanádapácán az önkén­tes tűzoltók munkájának. Molnár Sándorral, az egyesü­let elnökével a szervezet múltjáról és jelenéről beszél­gettünk: — 93 évvel ezelőtt alakult meg a községben az önkéntes tűzoltó egyesület. Adataink a negyvenes évektől vannak, je­lenleg is tagjaink: Annus And­rás, Kűri György, Sallai Ká­roly és Ürmös Mihály. Az összlétszámúnk 39. A tűzoltó szövetség tagjai vagyunk, ahogy a diák tűzoltók is. Az utóbbi években az anyagi ne­hézségek miatt egyre keve­sebb a verseny. Éelszerelt- ségünk is elavult. Némi segít­séget már csak az önkormány­zattól kapunk — mondta az elnök, aki bízik a szövetség összetartó erejében, abban, hogy ismét rendeznek majd versenyeket, rendezvé­nyeket. T. B.I. OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Ma városi szerkesztőséget nyitunk Orosházán Olvasóink jöjjenek el, írjanak be és nyerjenek! Szeretnénk emlékezetessé tenni 1995. június elsejét, ugyanis ma nyitjuk meg a Bé­kés Megyei Hírlap Orosházi Városi Szerkesztőségét a Könd utca 56. szám alatt, a piactéri Fuji Fotócentrum szomszédságában. Olvasóink közül akik tehetik, látogassa­nak el hozzánk! Meglátják, megéri! Bizonyára sokakat érdekel, mi az, ami becsábíthat bárkit egy napilap városi szerkesztő­ségébe. íme: mától a hirdetők­nek nem kell Békéscsabára utazniuk, itt feladhatják hirde­téseiket akár telefonon (68/ 311-656), faxon, vagy szemé­lyesen. Akinek észrevétele van a lapunkkal, a cikkekkel kapcsolatban, azt is szívesen látjuk. Ha valaki még nem fi­zetett elő a Hírlapra, itt erre is lehetősége van. Előfizetőink­nek a terjesztéssel kapcsolatos elképzeléseit, kívánságait to­vábbítjuk. (Természetesen a Szabó Dezső utca 4. szám alat­ti ügynökséget is felkereshe­tik.) Ha valaki egyszerűen „csak” beszélgetni szeretne, az is bátran kopogtasson be hozzánk! Figyelem! Ma, azaz a nyi­tás napján bárki megkísért­heti a szerencsét: vendég­könyvünkbe június elsején valamennyi látogatónk neve bejegyzésre kerül. Közülük sorsoljuk ki a legszerencsé­sebbeket, akik a Fuji Fotó­centrum albumát, az Illés Bt. ajándékcsomagját, a Titanil- la Butik vásárlási utalványát és a Forrás Antikvárium könyvét nyerik majd meg. Akik a mai napon fizetnek elő a Békés Megyei Hírlapra, ajándékként azt a 200 forin­tos sorsjegyet kapják meg, amivel a továbbiakban Re­nault személygépkocsit nyerhetnek. Az egész éves előfizetést vállalók között pedig a Fuji Fotócentrum bűvárfényképezőgépét sor­soljuk ki. Hívjuk, várjuk Önöket a Békés Megyei Hír­lap Orosházi Városi Szer­kesztőségébe! Orosházi szerkesztőségünk a piactéren található • • Ot katonafiút nevelt Falugazda. Csanádapácán Oláh Béla falugazdász ked­den, szerdán és csütörtökön tart fogadóórát 9 órától 12-ig a polgármesteri hivatalban. Harangsző. Megjelent az Orosházi Evangélikus Egy­házközség lapjának, az Oros­házi Harangszónak a legújabb száma. Mai és egykori lelké­szek pünkösdhöz kapcsolódó gondolatai mellett érdekes cikket találunk Veres József látogatása Kossuth Lajosnál címmel, de figyelemre méltó Táncsics imádsága és a terem­tés csodája. A gyülekezet hírei, nyári programjai után az Oros­házi 2. Számú Általános Iskola egyházi tagozatának esemé­nyeiről is hírt ad az újság. A zsidóság története. Az orosházi zsidóság története a betelepüléstől a deportálásig címmel pályázatot írt az oros­házi Kossuth Lajos Mezőgaz­dasági Szakközépiskola IV. A osztályos diákja, Juhos Éva. Dolgozatát emléklappal és ju­talomkönyvvel értkelték. Lassan 5 éve annak, hogy Gádo­ros testvérkapcsolatot létesített az erdélyi Torja községgel. Az elmúlt évekről beszélgettünk a polgármesterrel, Fábri István­nal annak apropóján, hogy az elmúlt hetekben ismét megláto­gatta a testvérközséget: — A két település barátsága 1990-ben kezdődött. 1991-ben gádorosi delegáció utazott Tor­jára, a következő évben pedig a gyerekek csereüdültetését szer­veztük meg. 1993-ban az erdé­lyiek vettek részt ünnepségün­kön, amikora kopjafát állítottuk fel. Vendégeink sikeres színhá­zi előadást is tartottak Gádoro­son és Nagyszénáson. Tavaly a Gádorosi AmatőrNépdalegyüt- tes viszonozta a látogatást — elevenítette fel az elmúlt idő­szakot a polgármester, akitől azt is megtudtuk, hogy a torjai isko­la tanítói náluk tanulmányozták a magyar anyanyelv tanításá­nak módszereit, az igazgató pe­dig itt ismerkedett a számítás­A gádorosi özvegy Prozlik Lászlóné május 5-én a Békés Megyei Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnoksá­gon elismerő oklevelet vett át Csepregi Péter ezredes, me­gyei parancsnoktól, mert öt katonafiút nevelt az ország­nak. Ebből az alkalomból ke­restük fel otthonában az édes­anyát, aki meghatódva mutat­ta az elismerést, hiszen Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Keleti György honvédelmi miniszter írta alá a dokumen­tumot. Azt már szégyenlősen Orosházán a Kossuth Lajos Me­zőgazdasági Szakközépiskolá­ban a madarak és fák napját az iskola egykori tanáráról nevez­ték el: Németh Imre-emléknap. Az ünnepélyes megnyitó ke­retében ifjú Németh Imre a csa­technikával Kun János gádorosi pedagógus segítségével. A test­vérközség iskolája egyébként 80 ezer forint értékű számító­gép-ajándékot kapott egy betéti társaságtól. — Hetekkel ezelőtt ismét ki­utaztam Erdélybe, mert Brassó­ban továbbképzést tartottak, ahol találkozhattam torjai bará­tainkkal. Átadtam nekik egy 10 ezer forint értékű ifjúsági könyv csomagot. Ennek előzménye, hogy egy nem hivatalos úton Gádoroson tartózkodó torjai polgártól már küldtünk hasonló értékű könyveket. A gádorosiak újabb lehető­ségeit keresik a tartalmas kap­csolattartásnak. Legutóbbi testületi ülésükön a képviselők javasolták, a két falu gazdái is cseréljék ki tapasztalataikat, látogassák meg egymás gaz­daságait. Bizonyára hasznos útravalóval térhetnének haza a gádorosiak és a torjaiak is. K. I. említette, hogy boríték is járt az elismerés mellé. Beszélgetésünk során ki­derült, hogy Prozlik Lászlóné 26 éve özvegy, férje halálakor csak László fia volt katona. Antal, Pál, István és Imre kato­naidejét már egyedül „szol­gálta ki”. Nehéz volt a gyere­kek nevelése, hiszen a fiúk mellett három lányáról is gon­doskodnia kellett. Ma már az unokákért aggódik, közülük három már szintén öltött baka­ruhát, kettő pedig a behívót várja. Kovács István Varsa (Varga) Zoltán költő Orosházán született 1945- ben. 1975-től az Orosházi Vá­rosi Könyvtár vezetője. 1990- től Orosháza országgyűlési képviselője, az MDF tagja, 1993-tól független, majd az NDSZ tagja. A könyvtárban munkaviszonya 1994. decem­ber 31-én megszűnt, most vál­lalkozó. Két verseskötete je­lent meg eddig. A városi könyvtárban a napokban meg­rendezett költészetnapi verses beszélgetés vendégeként ta­lálkozhattunk vele. A költő az előadást követően válaszolt kérdéseinkre. —Elhangzott ma este, hogy a költők egy része napjainkban írja, másik része éli a költésze­tet. Véletlen volt ez a mondat? — Semmiképpen sem. Úgy érzem, a költészet nem halt meg bennem, keresi az alkal­mat, amikor megszólalhat, csak most éppen nem az írás Gádoros és Torja kapcsolata Németh Imre-emléknap 1995. június 1., csütörtök Nagy élet volt , A Békés Megyei Népújság szerkesztő­sége közli orosházi olvasóival, hogy 1977. január 1-től lapunk mutációja­ként eddig megjelent Orosházi Hírlap megszűnik. Intézkedésünket az tette szükségessé...” olvastam a korabeli sajtó közleményét, ami az orosházi új­ságírás egy korszakának is véget vetett. A laphoz a Vörös­marty utcában egy parányi szerkesztőség is kapcsolódott, ami szintén bezárta kapuit. Pedig a 60-as, 70-es években nagy élet volt az újságírók körül—állítják a toliforgatók és mindazok, akik betértek oda (jogi tanácsokért dr. Székács Lajoshoz, panaszaikkal Tóth Ibolyához és Seleszt Ferenchez, a lap szerkesztőihez, leveleikben megfogalma­zott gondjaikkal Navotáné Julcsikához). Akkoriban sem volt másként: az olvasók szívesen zsörtölődtek a szemét, a rendezetlen városkép, a személyes sérelmek miatt. És hová fordultak orvoslást remélve? Természetesen az újságírók­hoz. Állítólag akkor is voltak már ,,cikis" cikkek, a város vezetése viszont a békés egymás mellett élés politikáját tartotta szem előtt. A felsoroltak mellett az Orosházi Hírlap munkatársa volt Pásztor Béla, Sz. Farkas Lajos, Opauszki László, Gyevi József, Somogyi Márton és még számos tollnok, fotós. De ne feledkezzünk meg a hirdetőkről sem: bizonyá­ra sokaknak mond ez a név valamit: Matild. Ő volt a Kossuth utcán a hirdetésfelvevő. Ugye rémlik? így teltek az évek egészen 1977-ig, amikor a szerkesztő­ség és az Orosházi Hírlap is megszűnt. Olvasóink viszont továbbra is hűségesek maradtak, miközben mi azon igye­keztünk sok külső munkatársunkkal közösen, hogy minél több orosházi és környékbeli hírrel töltsük meg az immár 50 éves múlttal rendelkező Békés Megyei Hírlapot. Mától pedig akár ott is folytathatjuk, ahol 18 évvel ezelőtt elődeink abbahagyták: a ma nyíló helyi szerkesztő­ségünkbe várunk minden kedves olvasónkat, előfizetőnket, hirdetőnket és barátunkat! , A kardoskúti kulturális élet már jó ideje katasztrofális állapotban van. Idejét se tudni, mikor volt utoljára színházi előadás a műve­lődési házban. A miértről—arról, hogy a pénztelenség vagy az érdeklődés hiánya okozta-e az űrt—sokat lehetne vitatkozni, ám nem érdemes. Nem bizony, mert valami megindult a faluban. Dunai Attila nevét talán már nem csak a kardoskúti, hanem az orosházi és a környékbeli verskedvelők is ismerik, hiszen lenyűgöző szavalataival több­ször ámulatba ejtette közönsé­gét. Most is erre készül, igaz, Komoly táncos hagyományok­kal rendelkezik Orosháza. Ezt bi­zonyítják a rendszeresen megren­dezésre kerülő színvonalas orszá­gos és nemzetközi versenyek a városban. Open ’95 néven júni­us 17-én és 1 8-án 18 órai kezdettel ideje van, más komoly teen­dők várnak. —1987-ben megjelent köte­tének címe Hadüzenet. Meg­békélt azóta? — Megbékélni? Soha! Ki­csit „megnyugodni” voltak al­kalmaim, de nem adhat meg­nyugvást az az állapot, az a magyar sors, ami a statiszti­kákból közismert: elszegénye­dés, várható élettartam, alko­holizmus... Tehát nincs béke, vannak dolgok, amiről szólni kell. —Tehát hadüzenet? — Mikor a könyv címét 1987-ben meglátta egy felette­sem, nagyon szigorúan nézett rám: miféle hadüzenet ez? Ak­kor azt mondtam, el kell olvas­ni. Most is ezt mondom. Las­san elkészül új kötetem Kisvá­rosi üdvözletek címmel. Csak akkor akarom befejezni, ha az elmúlt 6 év történéseit élesen és világosan tudom megfogal­már rendezőként. A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója című darabot szeretné színpad­ra állítani. A szereplők kardos­kúti fiatalok (Csongrádi Anita, Hajdú Marietta, Verasztó Ágnes, Dunai Zsolt, Hegedűs János, Bú­zái Csaba, Varga Pál, Veres Ta­más), valamennyien amatőrök. Elmondásuk szerint ők nagyon jól szórakoznak a próbákon, re­mélik, hogy azok is jól érzik majd magukat, akik megnézik az előadást. S hogy az mikor lesz? Az időpont még kérdéses. De lesz! És ez is valami! 'b.cs. ismét nagyszabású nemzetközi társastáncversenynek ad otthont az Eötvös Téri Általános Iskola Sportcsarnoka. A parketten a junior I., a junior II. és a felnőtt standard táncokot mutatják be a nevezők. mazni. E nélkül csonka lenne a kötet. —Mivel foglalkozik most? — Vállalkozóként kény­szerpályán mozgok: egy 100 ezer példányban megjelenő gazdasági magazinhoz gyűj­tök anyagot különböző válla­latoktól. —Idén lesz 50 éves. Korsza­kokra osztja életét? — Nem igazán. Az út, amit én bejártam, nem tartalmaz különösebben általam nem kedvelt cikcakkokat. Elég egyenes a pályám politikusi időszakommal, képviselői munkámmal együtt. Egysé­gesnek és oszthatatlannak ér­zem az életemet. Az a körül­mény, hogy Orosházán állást veszítettem, nem tölt el harag­gal vagy elkeseredéssel. Én orosházinak vallom magam... — Köszönöm a beszélge­tést! M.E. Adrian Mole Kardoskúton Open ’95 Megbékélni? Soha! — vallja Varsa Zoltán Iád nevében a természet és a környezet témakörében írt leg­jobb dolgozatok készítőinek — Nagy Szilviának és Borsányi Csillának (3. c), valamint Szabó Adriánnak és Varga Sándornak (3. a) — pályadíjakat adott át.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents