Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-30 / 151. szám
o BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPHat méterrel megnövelték a Gyulai Városi Televízió antennájának magasságát a napokban, így a városban hamarosan antennával lesznek foghatóak a helyi adások Az oldalt írta: Baracsi . Magdolna, Bemáth Nándor és Lovász Sándor. Fotók: Kerekes István Hírek ÍJj igazgatók. Az eleki képviselő-testület legutóbbi ülésén Grósz Pétemét bízta meg a román tanítási nyelvű általános iskola igazgatói teendőinek ellátásával, a mezőgazdasági és ipari szakiskola és diákotthon igazgatója Simon Mihály lett, a megbízások 2000-ig szólnak. Búcsú két helyen. A hagyományos eleki búcsút idén július másodikán, vasárnap tartják meg, a tradícióknak megfelelően két helyszínen: Eleken és a németországi Leimenben, ahol ma is nagyon sok Elekről kitelepített él. Mindennap piac. A lökös- házi önkormányzat rendeletet alkotott a piacokról, amely egyebek között kimondja, hogy a településen a hét minden napján lehet piacot tartani az Eleki úton és az Alapítók útján erre a célra kiépített területen. Az engedéllyel nem rendelkezők csak az Alapítók útján árusíthatnak. A piaci helypénzek mértékét részletes melléklet tartalmazza, a szabálysértők 10 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatóak. Angliai turné. A Gyulai Kamarazenekar és a Körös Néptáncegyüttes angliai meghívásnak tesz eleget június 30-tól július 10-ig. A zenekar és a táncosok Crawleyban, az évente megrendezésre kerülő fesztiválon vesznek részt, amelyen ötször lépnek fel. Hazafelé jövet megállnak Ditzingenben, Gyula testvérvárosában is. Térképeink Budapesten. Tegnap Budapesten, a III. kerületben, a Bécsi út 85 sz. alatt új térképbolt nyílt, amelynek ünnepélyes átadásán mutatta be a fővárosi nagyközönségnek Göndöcs Péter, a gyulai székhelyű HISZI Kft. ügyvezető igazgatója Békés megye településeinek atlaszát. Rákóczi Népdalkör. Az 1987-ben megalakult gyulai Rákóczi Népdalkor hetente egy alkalommal, Somogyi István vezetésével tartja próbáit az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Házban. A népdalkor eddig nyolcszor szerepelt eredményesen a megyei „Ki mit tud?”-on, idén a második díjjal a tarsolyukban térhettek haza. Véradók. A Vöröskereszt Eleken évente általában három önkéntes—külön a szívműtétekhez — véradási akciót szervez. A helybeliek szívesen eljönnek az akciókra, néhány évvel ezelőtt 70—80 önkéntes véradót tartottunk számon. Két évvel ezelőtt azonban ez a szám — a munkahelytől egy nap helyett négy igazolt órát kapnak a véradók — a felére csökkent. Célunk a közeljövőben az, hogy fiatalítsuk az önkéntes véradók táborát. GYULA ÉS KÖRNYÉKE Megalakul a Gyulai Várfürdő Baráti Köre Lakossági kezdeményezést felkarolva, a Gyulai Várfürdő Kft. vezetősége támogatásával a napokban összeült a Gyulai Várfürdő Baráti Körének megalakulását előkészítő bizottság. A téma felkért szakembereiből álló testület úgy döntött, hogy a baráti kör 1995. augusztus 5-én, a Gyulai Várfürdőben tartja meg alakuló ülését, amelyre minden érdeklődött elvárnak, szeretettel meghívnak. Nádházi András, az egyik szervező kérdésünkre elmondta, hogy a fürdő annak idején lakossági összefogás nélkül nem épülhetett volna meg. Most ismét korszakváltás időszakát éljük, amikor a minőségi fejlesztésre és szemléletváltásra van szükség. A fürdő csak akkor felelhet meg az új kihívásoknak, ha az egész város cselekvőén segíti, támogatja. A gyulaiaknak érdeke, hogy városukban üzemeljen az ország legjobb gyógyfürdője, amely a jelentős bevételeket hozó idegenforgalom alapját jelenti. Az alakuló baráti kör mindezekhez szeretne hozzájárulni, segíteni a várfürdőt. Az idegenforgalom a legdinamikusabban fejlődő iparág Gyulai németek stációja Máriaradnán Arad megyében, Máriaradnán a híres katolikus templomhoz tartozó kálvária stációi között a Gyulai Német Kisebbségi Ön- kormányzat tagjai a közelmúltban egy gyulai vonatkozású emlékre bukkantak. Az egyik stációt — a felirat tanúsága szerint— 1896-ban a gyulai német ajkú katolikus hívek • állíttatták a messzeföldön híres búcsúhelyre. Pfeff Ferenc, a kisebbségi önkormányzat elnöke kérdésünkre a következőket mondta: — Véletlen bukkantunk a homokkőből faragott stációra, erre az egyszerű, de szép történelmi emlékre, amelyet valószínűleg a millennium alkalmából emeltek az itteni svábok. Egyébként hasonlót készítettek Máriaradnán más alföldi települések is, mint például Csanádapáca, Mezőko- vácsháza és Kiskunfélegyháza. — Milyen állapotban van napjainkban a stáció ? — Sajnos elég rosszul néz ki, a fülkét kifosztották, az üveget betörték. — Tudják-e, hogy eredetileg mi volt a fülkében? — Sajnos nem, de természetesen szeretnénk felderíteni, hogy a helyreállítását, szükség esetén a pótlását mihamarabb megoldhassuk. Jövőre éppen százéves lesz a stáció, nem szeretnénk, ha a mostani állapotában kellene „megünnepelni” a centenáriumot. Kérjük mindazokat, akiknek bármilyen adatuk van róla, azt jelezzék a német kisebbségi önkormányzat valamelyik tagjának, vagy a németvárosi klubban, vagy a németvárosi templomban. A segítséget előre is köszönjük. Jövőre lesz százéves a gyulai németek máriaradnai stációja Elek nagyközség még nem lett város Megérkezett a Belügyminisztérium levele Elekre, amely arról tájékoztatja Kecskeméti János polgármestert, hogy a köztársasági elnök jelenleg nem adományozott városi címet a településnek. Az indoklásban többek között a következő olvasható: Elismerésre méltóak az önkormányzatnak lakossági támogatással elért településfejlesztési eredményei. Örvendetesek a gazdasági fejlesztésre irányuló törekvései is, amelyek várhatóan csökkentik majd a nagyarányú ingázást, munkanélküliséget. Elek nagyközség fejlettsége azonban igényli a közműhálózat kiépítését, így a csatornahálózat fejlesztését is. Reméljük, hogy ^nagyközség tervszerű munkája rövidesen eredményes lesz. 1995. június 3ö„ péntek A jószándék és a pokolhoz vezető út Délután kettőtől este negyed hétig tartott az a megbeszélés, amelyen a Békés megyei kórházi szolgáltatások racionalizálása című anyag angol készítői, szervezési szakemberei és a gyulai megyei kórház vezetői, osztályvezető főorvosai találkoztak, immáron nem először. Nem vagyok egészségügyi specialista, de munkám révén az utóbbi időben többször foglalkoztam ezzel a kérdéssel, igyekeztem megismerkedni a megye egészségügyi ellátását hosszú időre meghatározó ,.racionalizálási" kérdéssel. Azt is elmondhatom, hogy volt már részem, sajnos—igaz, az élet más területén—végigszenvedni a dolgok intézésének ezt a fajta mechanizmusát. Mindent úgy kell csinálni, ahogyan odakinn működik, és kész! Persze való igaz, a magyar egészségügy—pénzhiány miatt —jelentős átalakításra szorul. De ugyanakkor hatványozottan igaz, hogy megyénk itt sem kapja meg azt a pénzt, amit megérdemelne, ezért ellátásunk messze elmarad az országos átlagtól! A csabai kórházi fejlesztéssel lényegében tehát nem túlfejlesztés történt, hanem egy szégyenteljes ellátásifehér folt eltüntetése. Úgyhogy a nagy országos racionalizálást, leépítést valószínűleg nem nálunk illene elkezdeni. Az angol szervezők több hónapos előkészület után, és legfőképpen a hazulról hozott nyugati tapasztalataik birtokában immáron megingathatatlan magabiztossággal fejtették ki, hogy szerintük milyen — hatásukban óriási—átcsoportosításokat kellene végrehajtani a gyulai és csabai kórház között. Lényegében a szakmailag egységes gyulai, megyei rangú intézményben folyó gyógyítási munka színvonalának kárára. S hiába jöttek sorra az ellenérvek az alapvető kérdésben, hitükben megingatni nem lehet őket. Pedig egyetlen dolgot igazán megérthettek volna a szigetországból, jószívvel fogadott vendégek: ebbe a sajátos magyar valóságba a nyugati tapasztalatokat nem lehet egy az egyben átültetni, mert ez nem Anglia, nem Németország, de még csak nem is Ausztria. Mi sokkal ,,betegebbek” vagyunk náluk... S hiába van a legnagyobb jószándék, jól tudjuk, hogy a pokolhoz vezető utat is azzal kövezték ki. Különben itt is igaz egyik kollégám kiszólása, amely egy nyugaton megtartott nemzetközi tanácskozáson buggyant ki belőle, a több órás kioktatásunk után: ,,Hölgyeim és Uraim! De hát mi nem hülyébbek, hanem csak szegényebbek vagyunk Önöknél! Ráadásul ismerni sem tetszenek bennünket...” Úgyhogy én akkor lennék nyugodt, ha a a kórházaink esetében (is) az érintett orvosokra és szakemberekre bíznák, hogy—az adott anyagi keretek között—miként hajtsák végre a racionalizálást. Ha egyszer már betegként úgyis a kezükbe adjuk az életünket! Az egészséges városért A Gyulai Egészséges Városért Alapítvány és Mozgalom környezetvédelmi munkacsoportjának vezetője, Bujdosó Antal a napokban tartott beszámolót a tavasz óta végzett munkájukról, terveikről. Többek között elhangzott, hogy szorosan együttműködnek a White Club gyulai csoportjával, a természetvédőkkel, környezetvédőkkel és más civil szerveződésekkel. Közösen rendezték meg a Föld napját, a víz napját és a világkörnyezetvédelmi nap gyulai rendezvényét is. Idén ősszel az Élővíz- csatorna paijtának rendbetételéből szeretnék kivenni részüket, karöltve a vízügyi és a városi ön- kormányzat szakembere ivei. Vendégségben otthon Minden Magyarok III. Táncfesztiválját augusztus 17—20 között tartják meg Gyulán, amelynek jelmondata a következő lesz: Vendégségben otthon. A fesztivál szervezője és házigazdája az Erkel művelődési ház lesz. A megnyitót a tószínpadon tartják augusztus 17-én, csütörtökön este fél kilenckor, majd először a Magyar Állami Népi Együttes ad műsort. Különösen látványosnak ígérkezik az augusztus 19-éremeghirhetett táncos felvonulás, amikor a fesztiválon fellépő táncosok — akik Kanadából, Erdélyből, Kárpát- aljáról, a Vajdaságból, a Felvidékről és persze magyarországi településekről érkeznek Gyulára — végigropják a művelődési háztól a tószínpadig vezető utat. Húszéves érettségi találkozóját tartotta a napokban a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium 1975-ben végzett 4. A osztálya. Egykori osztályfőnökük, Agód Sándor tanár úr sajnos már nem üdvözölhette öregdiákjait, ezért a „húszévesek” kedvenc tanárukat, Domokos Györgyöt kérték meg a tiszteletbeli osztályfőnöki teendők ellátására OPELOKÖRÖS Autócentrum Kft. ÁRUHOZ viriKA.vAtrtiiis/rivAi 1995. július 1„ Békéscsaba, főiskola sportcsarnoka, 1995. július 2., Orosháza, Eötvös Téri Általános Iskola, 1995. július 3., Szarvas, sportcsarnok. • Veterán autók ügyességi versenye! • Egész napos program, büfé, tombola, zene(bona)! A fesztivál mindhárom helyszínen 9—18 óráig várja Önt!
