Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-27 / 148. szám

#IÉ$ MEGYEI HÍRLAP CSABAI NAPLÓ 1995. június 27., kedd Házasságkötések: Bögre Katalin és Szász Árpád, Flóra Mária (Telekgerendás) és Balogh Zoltán (Telekgerendás), Puskás Ildikó (Mezőberény) és Takács Attila (Vésztő), Budai Anett (Vésztő) és Gurmai Csaba (Vésztő), Bánfi Mária Ildikó (Szabadkígyós) és Bagó Zoltán László (Gyula). Születések: Frank Sándor és Tóth Csilla leá­nya Renáta, Varga Zsolt és Mé­nesi Judit leánya Rózsa, Kun Zoltán és Csemus Katalin fiai Zoltán és Roland, Murzsicz András és Zalai Erzsébet fia Márton, Varga Sándor és Szend- rei Mónika fia Sándor, Csicsely Mihály és Nemes Anna fia Atti­la, Seben Mihály és Pasiak Teré­zia leánya Nikolett Viktória, Ka­csán Pál és Tóth Ildikó fia Dávid, Zsilinszki Mihály és Kutasi An­géla fia Máté, Néma Szabolcs Péter és Szálkái Éva fia Péter, Molnár Ferenc és Jónás Éva leá­nya Fanni (Bélmegyer). Halálesetek: Kurucz Mihály, Papp Lászlóné Kvasz Judit (1909, Gerendás), Seres Istvánná Kurucsó Zsu­zsanna (1912, Vésztő), Csüllög Béla Endre (1942, Vésztő), Csú­cséi István (1927, Szabadkí­gyós), Valach István (1922, Kondoros), Bányai Gábor (1936, Köröstarcsa), Ivanics Andrásné Kraszkó Erzsébet (1910, Csorvás). „Isten hozott benneteket!” A „Cabjanszka Ruzsicska”a nyitrai tanszerkiállításon is sikeresen szerepelt A Domino nem diktál Nyitrai utunk során állomás­helyül sokszor szolgált a Domi­no szabadidőközpont. Az igaz­gatónő, Olga Csakayova vérbeli szakember—állapította meg ró­la egyöntetűen mindenki. Az igazgatása alatt álló intézmény­ben nagy nyüzsgést tapasztal­tunk. Töle tudjuk, egy év alatt 86 ezer személy fordul meg náluk, az egykori úttörőházban, ahol 18 éves korig törődnek a gyerekek­kel, a fiatalokkal. Nyáron sincs náluk szünet: sport, művelődés, klubok, szakkörök, táborok, különböző rendezvények szer­veződnek munkájuk nyomán. Büszkék táncklubjukra, erdei is­kolájukra, két állandó néptánc­együttesükre, filmstúdiójukra, számítógépes központjukra. Eb­ben az évben feladataik között elsőként tartják számon az ifjú­A pápalátogatás lázában Nyitrán most mindenki a pápa június 30-i látogatására készül. Ha valamelyik zsurnaliszta ez­zel kapcsolatban közöl informá­ciót, írásával biztosan bármelyik helyi lap címlapjára kerül — hal­lottuk Öndrej Sivcáktól, a Nitra című havilap főszerkesztőjétől. A Zobor-hegy koronázta vá­ros egyike a Szent István által alapított első hét püspökségnek. Ám a ma 80 ezer lakosú te­lepülés keresztény múltja jóval István király kora elé nyúlik vissza. Adalram salzburgi érsek 833-ban itt szentelte fel az egész Röviden ság egészséges életmódra neve­lését, a harcot a drog ellen. Új törekvés, hogy erősítsék a kap­csolatokat a külföldi, így a vaj­dasági, a Békés megyei szlovák­sággal. Mindehhez 35 állandó mun­katársuk van, 45 szakembert időszakosan foglalkoztatnak. Nagy gondot fordítanak a cso­portok önszerveződésére, hi­szen nem kívülről akarnak dik­tálni. Évente két és fél millió koronából gazdálkodnak. Emel­lett jó szponzorokra találtak a helyi önkormányzatban és a vál­lalkozókban, akik nem is annyi­ra pénzzel, mint felszerelésekkel segítenek. Az intézmény nem bevételre kötelezett. Az igazga­tónő szerint azért, mert az állam felismerte szerepüket az iskolán kívüli nevelésben. Magyar feliratok Köz­vetlenül a határátlépés után Rév- komáromban a csabai szlovák küldöttség tagjai örömmel álla­pították meg, hogy Jókai szülő­városában minden utcatábla két­nyelvű, s a különböző feliratok, hirdetmények magyar nyelven is eligazítanak. Sőt a továbbiakban Komárom járás egész területén, valamint Érsekújvár járásban is hasonlóan kétnyelvű feliratok­kal találkoztunk. — fogadta Nyitón a lakótelepi óvoda vezetője, Marta Valacho- va a pedagógus énekkar ideláto­gató tagjait. (Míg a lakótelepi óvodához vitt a busz, elnézhettük a lakótömbök közötti tágas tere­ket, zöldellő fákat, gondozott gyepet, az utcák tisztaságát. Úgy mondták, a nyolcvanezres város lakosságának 11-12 százaléka munkanélküli, s közülük vállal­koztak megállapodás szerinti összegért e feladatra.) Márta szülei annak idején áttelepültek, maga szépen beszél magyarul, hagyománytiszteletében egyik fia követi. Megnyugtattuk, de­hogy haragszunk a tegeződésért, ennél szebb köszöntéssel nem is fogadhatott volna bennünket... Végigvezetett a tágas óvodán. A szemünknek is alig akartunk hin­ni: száznál több személynek terí­tettek a patyolattiszta ebédlőben, a tornateremben, amely szülői se­gédlettel jött létre, a sportszerek mellett zongora. Itt tartják az ün­nepségeket is. Az igazi meglepe­tés ezután következett: minden csoportnak külön mosdója, fog­lalkoztatóterme, hálója van. Itt igazán nem kell dajka az óvónő mellé—csodáltak meg mindent a csoport óvónő tagjai. Áz óvoda állami fenntartású, az év elejétől fizetnek a szülők havi 200 koronát. Kivétel a nagy­csoport, ők már iskola-előkészí­tősöknek számítanak. A pénz nem marad helyben, az állam visszaoszt, 1500 korona támoga­tást ad gyermekenként. Az óvo­dának önálló költségvetése van, az állam küld annyit, amennyi kell, azonban játékot már nem tudnak venni. Egyre inkább a szponzorokra kell támaszkodni­uk e tekintetben, a legtöbbet a szülők adják. A speciális tagozat gyerekeinek fejlődése fölött szak- pedagógus, logopédus és folya­matos együttműködéssel a pozso­nyi intézet őrködik. Viszontlátásra! — hangzott a búcsú. Rákóczi fiának szülőföldjén II. János Pál látogatására több helyen szépítik a várost vidék első keresztény templo­mát. Metód érsek is végzett arra­felé hittérítő munkát. Majd tör­zsi viszálykodások miatt Nyitra első jelentős szláv fejedelme, Pribina a mai Zala megyébe me­nekült, frank ispánságot kapott, a város pedig a Nagy-Morva Bi­rodalom keleti fővárosává vált. Nyitónak már 88Ö-ban püs­pöksége is volt, amit később az Árpád-házi királyok újítottak fel. A település kővárát I. István király erősítette meg, majd azt Imre hercegnek adományozta. A XIII. század végéig Nyitra a ma­gyar trónörökösök birtoka ma­radt, mígnem 1288-ban a megye örökös főispánjai, a püspökök kapták meg, s 1848-ig maradt az övék. A nyitrai vár legrégibb temp­loma a Szent Emmeramus-temp- lom, amely román stílusban 1158-ban épült. Benne 1933- ban találták meg a templom névadójának szobrát, mely Kö- zép-Európa egyik legrégibb szo­boremléke. Ezt a kis épületet —- csakúgy mint a püspöki székes- egyházat és a püspöki palotát — minden bizonnyal II. János Pál pápa is fel fogja keresni. A Nyitótól harminc kilométerre északkeletre található, három­ezer lakosú Kistapolcsányba (Topolcianky) az ottani művelő­dési központ és a Matica Slo- vensca helyi szervezete hívta meg a „Cabjanszka Ruzsicskát” és „Datelinkát”. Anna Lukacova, a Matica Slovensca helyi elnöke először a helytörténeti múzeumba invitál­ta a külföldi vendégeket. Jóleső érzéssel konstatáltuk, hogy a vi­szonylag kis településnek szé­pen berendezett kiállítóterme van, ahol évszázadokra vissza­menőleg követhettük figyelem­mel a kistapolcsányi emberek életét. Ezt követően a kastélyparkba látogattunk. A kistapolcsányi kastély eredetileg egy gótikus vízivárra épített reneszánsz erő­dítmény volt, s ezt az állapotát máig őrzi gyönyörű árkádos ud­vara. Az építményhez fűződő emlékek között meg kell emlí­tenünk, hogy ennek a kastélynak a falai között született 1696-ban II. Rákóczi Ferenc első fia, György Lipót, aki csupán négy esztendeigélt. Igencsak meglepett bennün­ket az a tény, hogy Szlovákiában egyetlen lepusztult műemléket vagy kastélyt sem találtunk. A kistapolcsányi várszerű kastély is teljesen felújított állapotában pompázik. A kora esti órákban szépszá­mú érdeklődő előtt előbb a „Cabjanszka Ruzsicska”, majd a „Datelinka” együttes adta elő színvonalas műsorát. A vacsorát követően pedig énekes-táncos mulatság tette még teljesebbé a kistapolcsányi, a békéscsabai és a nagylaki szlovákok barátságát. A kistapolcsányi helytörténeti múzeumot Anna Lukacova mutatta be A vendéglátásért nem vártak viszonzást A kistapolcsányi kastély bejárata Az oldal anyagait Szőke Margit és Magyari Barna írta. A fotók Szőke Margit munkái. Oldalszerkesztő: Magyari Barna Amikor Olga Csakayovát, a Do­minó szabadidőközpont igazga­tónőjét faggattuk a csabai szlovák kóms meghívásának okáról, hát­teréről, hamarjában, a múltban kutatva a következő nevek jutot­tak eszébe: Tótkomlós, a Balassi, Bőm Miklós, Szarvas, a békés­csabai szlovákok, középiskolájuk és Zsibrita Pál vendég tanár Nyit- ráról, aki sokat segített. Jó lenne most már szorosabbra vonni a kapcsolatokat, például a középis­kolás sportnapokon... Nyitrán a csabai szlovák szer­vezet égisze alatt először járt kul­turális csoport. Nem így Tren- csénben, amely Békéscsaba test­vérvárosa, Breznóban, Krom- pachyban, Terbisovban, Priehod­ban és Komáromban, ahol évek óta megfordulnak csoportok. A nyitrai alkalmat az itteni tanszer­kiállítás szolgáltatta, melyre a pe­dagógusokból, óvónőkből álló énekkar a meghívást elfogadta. A csabaiak célja, hogy minél több szlovákok lakta településnek le­gyen kapcsolata az anyaország­gal. És ez fordítva is igaz, hiszen ugyanezt mondta a kistapolcsá­nyi plébános egyháza nevében, miközben gratulált a fellépőknek a helyi művelődés intézményé­ben. Ott telt ház hallgatta a kórust és a nagylaki együttest. Kéthetes esőzés után, munkájuktól elmarad­va mégis eljöttek az emberek. Ki a földekről, ki a templomból, az ünne­pi feketében. A Mahca Slovenska helyi elnöke először köszöntött e vidékről érkező szlovákokat. Ok erősítenek minket, mi őket — mondta a távoliakra is gondolva. A nyitraiak sok ajánlatot tet­tek, jelezték, ők is szívesen eljön­nének — például a régi nyitrai hímzést bemutatni —, de nem szabtak feltételeket a meghívások fejében. Minden bizonnyal a nyit­rai középiskolás sportnapokon ott lesznek a megyénkbeli diá­kok, az itteniek pedig azt szeret­nék, ha a Békés megyei szlovák napokon, szeptemberben egy gyer­mek- vagy egy hagyomány-őrző együttes fellépne meghívásukra. Az út példázta: ott megvan a vendéglá­tás szándéka és minden igyekezete —itt is erre törekszenek. Anyakönyvi hírek — Békéscsaba A legfiatalabb szlovák kórus Ancsin Pálrténak, a Csabai Szlovákok Szervezete ügyvezető elnökénekvezetésé- vel a közelmúltban szlovák kulturális de­legáció járt Szlovákiában. A harminchét személy alkotta társaság Révkomárom (Komárno) és Érsekújvár (Nővé Zámky) érintésével jutott el Nyitra járásba. Bé­késcsabát a „Cabjanszka Ruzsicska” (Csabai Rózsa) szlovák pedagógus ka­marakor us—kórusvezető Kovács Erzsé­bet — képviselte, valamint tagja volt még a küldöttségnek a ,.Datelinka" (Lóhere) elnevezésű nagylaki szlovák ifjúsági hagyományőrző együttes is. A kisebbségben élő nemzetiségek számára különösen fon­tos az anyaországgal való közvetlen kommunikálás, mert csak így mérhetők fel reálisan a segítségnyújtás lehetőségei. Az anyaország a konkrét segítségeken kívül erőt és hitet adhat a nyelv és a nemzeti hagyományok megőrzéséhez. Az utóbbi években a békéscsabai szlovákság is rendszeresen ápolja szlovákiai kapcsolatait, s ezt a tendenciát lehetőségeink szerint nekünk is segítenünk kell. hisz a helyi szlovákság nemzeti kultúrájának megőrzésével régiónk összkultúrája is színesedik. A-,,Cabjanszka Ruzsicska” talán az egész ország legfiata­labb szlovák kórusa (megalakulása óta még egy esztendő sem telt el), de máris szép eredményeket ért el, és több meghívás­nak sikeresen tett eleget. Szlovákiában is színvonalas munká­jukról győződhettünk meg. Am a három nap alatt nemcsak a fellépéseket, hanem a kinntartózkodás mindennapjait is fi­gyelemmel kísérhettük. Az oldalt ezekből a szlovákiai,,ihleté­sű” anyagokból állítottuk össze. ii _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents