Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-27 / 148. szám
1995. június 27., kedd MEGYEIKÖRKÉP #BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Felzárkózás. Az alig 150 lakosú Újszalonta már több mint 20 éve várja, hogy bekapcsolódhasson a sarkadi térség vérkeringésébe. Ehhez pedig csupán egy 5-6 kilométernyi útra lenne szüksége, amely Me- zőgyánnal köti össze. A két település már többször is kísérletezett pályázatokkal, ezidáig sikertelenül. Most az újszalontai- ak — igaz, hivatalosan meg nem erősített forrásból —, de újabb pályázati lehetőségről hallottak. Az összekötő út teljes beruházási költsége 100 millió forint lenne, amelyből a pályázó községeknek 20 milliót kellene téríteni. Már csak az a kérdés, azt honnan teremtenék elő!? Mezőhegyesen 203 helyi lakos részesül jövedelempótló támogatásban, közülük 100-an a külterületi majorokban élnek. A regisztrált munkanélküliek száma 206; a majorokban 73- an, a belterületen 133-an vannak jelenleg munka nélkül. Nem fizetnek. A lassan már tengeri kígyóvá nyúló hétvégi orvosi ügyelet dolgában hétfőn Zsadányban döntés született. Heves vita alakult ki a hat település által közösen működtetett hétvégi orvosi ügyelet tavalyi veszteségének finanszírozásáról. A többiek kétségbe vonták a hatszázezer forint nagyságát, ám a zsadányiak javaslatát, hogy pénzügyi szakembereik vizsgálják felül az ügyelet elmúlt évi elszámolását, nem fogadták el. Négyen — Körösnagyharsány, Mező- gyán, Biharugra és Okány — továbbra sem hajlandók fizetni. A zsadányi polgármester kapott megbízást arra, hogy dolgozza ki a hétvégi ügyelet vállalkozásba történő kiadásának lehetőségét. Ezen a héten csütörtökön a zsadányi képviselő- testület rendkívüli ülésen foglalkozik a kialakult helyzettel, dönt a megteendő lépésekről. Rövidlátók, távollátók, „tisztánlátók” Az effajta szemvizsgálat csak otthon ingyenes Olvasóink postaládájában bukkant fel egy szórólap, amely ingyenes szemvizsgálatot ígérve rövidlátóknak és távollátóknak egyedülálló műtéti eljárást ajánl a Fjodorov intézet kizárólagos magyarországi képviseletének nevében. A tájékoztató szerint néhány perces beavatkozást követően, egész életen át látási előnyt élvezhet a páciens. A mai csodadoktoroktól nyüzsgő világban olvasóinkban kételyek merültek fel a vizsgálat ingyenességét és hatásosságát illetően. Információinkat dr. Mészáros Piroskától, a békéscsabai Réthy Pál Kórház osztályvezető szemész szakfőorvosától gyűjtöttük. Először is tisztázandó egy félreértés. A Focus Medical Budapesti Mikro-Szemsebé- szeti Központ szórólapján szerepel egy méretarányos táblázat, amelynek leolvasásával a látásélességünkről bizonyos információkat szerezhetünk. Ez az, ami ingyenes. Ha valaki a pontos értékekre, személyes dók; ha rövidlátó ember szemüveget visel, s az javít a látásán, annál hatásosabb lehet a kontaktlencse. Az ajánlott műtéti eljárás esetében az a pozitív drámai hatás, hogy valaki bemegy egy igen vastag szemüveggel és kijön anélkül, ugyanolyan látásképességgel. Elkerülheti a szemüveggel járó kényelmetlenségeket és mégis jobban lát. A saját családtagjaimnak mégsem javasolnám tiszta szívvel ezt a műtétet. — Jó lehet a hatás, ha sikerül a műtét, de kinek javasolható és mennyire tartós az eredmény? — Csak végszükség esetén latunk, hogy ha egy tíz-, húszvagy harmincévesnél elvégzik a műtétet, hogyan változik a szeme néhány évtized múltán? — Előfordulhat baleseteknél, hogy ez a heg felszakad és visszafordíthatatlanul megsérül a szem? — Sérülékenyebb lesz a szem, az kétségtelen. Lehet, hogy soha nem történik semmi baj, de lehet, hogy egy fejsérülésnél felszakad a heg és nagyobb heggel gyógyul vagy még látásvesztést is okozhat. A fiataloknál végzett műtétnél később a bemetszés után kialakuló heg belóghat a pupilla területébe. Ez pedig fénytörést, különösen este pontszerű fényforrások körüli sugaras fénycsíkok megjelenését eredményezheti. Abban sem lehetünk bizonyosak, hogy a műtét után jól látó beteg 5-10- 20 év múlva nem lesz-e újra A főorvosnő alaposan megvizsgálja korszerű műszereivel a betegeket FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET vizsgálatra kíváncsi, netán műtétet kíván végeztetni, azért már fizetni kell. —Az eljárás, a szaruhártya- bemetszés nem új dolog — tájékoztat a főorvos asszony. — Egy viszonylag régebbi keletű beavatkozás felújítása. Hogy ismét népszerűvé vált, az az emberi hiúság és az anyagi viszonyok változásának a következménye. Húsz-harminc éve nemigen lehetett elképzelni, hogy valaki ilyen kiadással járó műtétet végeztetett — folytatta dr. Mészáros Piroska. — Nemcsak esztétikai a kérdés, példát monajánlanám annak a betegnek, aki sem a szemüveget, sem a kontaktlencsét nem bírja. Sajnos vannak ilyenek. Akkor megkísérelném, hogy ezt a beavatkozást végeztesse el. Vagy próbálja meg a féloldalas nagyfokú rövidlátó, ha a hétköznapi életben az egyik szemére nem szükséges szemüveg, a másikra viszont hatalmas dioptriaméret kellene. A két szem közötti dioptriakülönbség legfeljebb három lehet, nem több. Ha valahol sebet ejtenek, az heggel gyógyul. Igaz, hogy ez a heg mikroszkopikus méretű. Nem tudom, nincs rá tapasztarövidlátó. A szem szempontjából sokkal kíméletesebb eljárással gyógyítanak a budapesti egyes szemklinikán és a szegedi Forrás Szállóban dolgozó orvoscsoport módszereivel. (A Magyar Orvosi Kamara szemészeti szakmai kollégiuma egyetért a szemorvosok kételyeivel. Állást foglaltak, hogy a szaruhártyabemetszést akkor tekintik gyógyító beavatkozásnak, ha az a két szem közötti nagyfokú különbség kiegyenlítését szolgálja. Egykét dioptriás rövidlátás műtét kozmetikai beavatkozásnak minősül.) Bede Zsóka Olvasóink írják < ----A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Köszönet a jóságért A Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Egyesület tagjai június 17-én, szombaton kirándulni voltak Szarvason. Nyilvánosan szeretnénk megköszönni azt a szíves vendéglátást és gondoskodást, amiben részünk volt. Köszönet a Lazarenus-NEC Gondozó Központ minden dolgozójának, az evangélikus templom lelkészének, Demján Sándor úrnak, az arborétum vezetőjének, a Katalin III. sétahajó kapitányának és a Ciprus fogadó tulajdonosának. Ok gondoskodtak arról, hogy az erősen mozgáskorlátozott emberek jól érezzék magukat, erre az egy napra elfelejtették velük másságukat. A Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Egyesület tagjai Nyugdíjasklub kirándulása A gyulai 613. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola nyugdíjas tagjai június 15-16-17-én háromnapos kiránduláson vettek részt. Az útvonal: Kecskemét, Veszprém, Szombathely volt, ahol a város nevezetességeit tekintettük meg. A második nap Burgenland volt az úticél, Oberwart, Lockenhaus, ahol Léka várát tekintettük meg. Ezután Forchtenstein volt a következő állomás, ahol Fraknó várát csodálhattuk meg, sajnos csak a buszból, mert felhőszakadás volt. Majd Eisenstadt következett, ahol az Esterházy kastélyban és Haydn házában gyönyörködhettünk. Hazafelé Sopron nevezetességeivel ismerkedtünk. Vépre érkezve az étteremben vidám zeneszó mellettfogyasztottuk el a finom vacsorát, mely után a társaság nagy része táncra kerekedett. Az utolsó nap Kőszeg és Győr volt az a két város, ahol kellemes órákat töltöttünk el a városok nevezetességeit megtekintve. Végül a programnak megfelelően szombat este néhány perccel hét óra után szerencsésen hazaértünk. A kiránduláson mindenki nagyon jól érezte magát és szeretnénk, ha máskor is szervezhetnénk hasonlót. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetét mondjak Kelló István igazgató úrnak, aki lehetővé teszi az intézetben a klub működését és lehetőség szerint anyagilag is támogatja. Ugyanakkor köszönetét mondok a gyulai önkormányzatnak, hogy a kiránduláshoz biztosította az autóbuszt, és végül Marosvölgyi Lászlónak, aki biztos kézzel vezetett, így sértetlenül érkezett haza a 44 fős nyugdíjas csapat. Kestyűs Lajos klubvezető Kell a sintér? — Nem tudom, szükség van-e arra, hogy sintér fogja be a kutyákat és elpusztítsa őket—kérdezi Ilona asszony, aki keverék kutyáját sétáltatja Mezőhegyes árnyékos, szép parkjában. — Mert az a hír járja, hogy Batto- nya és Mezőhegyes térségét egy sintér látja majd el. Ha az én kutyám párzási időben az utcát járja, talán még megérem, hogy befogják... * — Sok a kóborló kutya? — kérdeztükt dr. Tóth Balázs mező- hegyesi körzeti állatorvosnak. — A párzási időben valóban lehet utcán kóborló kutyákat látni, szerintem nem sokat. — S ilyenkor a sintér, illetve a gyepmester minden további nélkül befoghatja őket? — A polgármesteri hivatalban ki van függesztve, hogy milyen „jogosítványa” van a gyepmesternek. Ha el is fogja a kóbor ebet, két hétig a megadott helyen megtalálhatók az állatok. — És utána? — Utána elpusztítja a gazdátlan állatokat. Két testvér ismét egymásra talált Beszélgetés Ljubo Szlijepcseviccsel, Zrenjanin polgármesterével Amikor a közelmúltban a zrenjaniniak csapata megtisztelte szerkesztőségünket, és megkísérelték a lehetetlent: néhány perc alatt mindent meg akartak tudni rólunk, munkánkról, elgondolkodtunk. A testvérvárosi kapcsolat nyilván akkor értékes igazán, ha mindkét „rokonnak” egyformán szüksége van a másikra. Nos, igazán jó példa erre a Zrenjanin—Békéscsaba szövetség, s természetesen az sem lehet véletlen, hogy néhány éves kényszerszünet után éppen mostanában talált egymásra ismét a két város. Hogy is fogalmazzunk helyesen? Testvérvárosi kapcsolat volt, lesz, van? Beszélgetőpartnerünk Ljubo Szlijepcse- vics, Zrenjanin polgármestere: — Engedje meg, hogy mindenekelőtt üdvözöljem a Békés Megyei Hírlap olvasóit. Örülök annak, hogy az ismert okok miatt bekövetkezett ötéves szakadás után itt lehetek Békéscsabán. Szeretnénk újra feléleszteni az együttműködést, a testvér- városi kapcsolatok megőrzése a célunk, ezért szorgalmaztuk a találkozást. Békéscsaba polgár- mestere nemrégiben Zrenjanin- ban járt, megtartottuk az első megbeszéléseket, s egy héttel később viszonoztuk a látogatást, ily’ módon egyértelművé tehetjük a további lépések irányát. Népes küldöttségünk többek között találkozott az itteni gazdasági kamara képviselőivel. Azt hiszem, a kapcsolat léte a gyors és sikeres munkától függ. — Hogyan jellemezhető Zrenjanin élete ma a háborútól feldúlt egykori Jugoszláviában ? — A háború kirobbanása óta Zrenjaninnak és környékének az embargó, a zárlat okozta a legnagyobb kárt, hiszen a hadműveletek elkerülik a mi területünket. A gazdasági élet áll. Most a csabai expón alkalmunk nyílt arra, hogy lássuk, az embargó négy éve alatt milyen óriási fejlődés történt bizonyos területeken. Ljubo Szlijepcsevics: „Egyértelművé tehetjük a további lépések irányát” —A zrenjaniniak életszínvonalára milyen hatást gyakorol a háború közelsége, nyomasztja-e őket a munkanélküliség, a szegénység? — A háború természetesen rendkívüli módon befolyásolja a zrenjaniniak életszínvonalát. Az országban 4—500 menekült él, őket is el kell látni. Az iparban dolgozók a gyárak leállása, illetve minimális működése miatt élnek nehezen. A jelek szerint a nyugati nagyhatalmak nem értették meg, hogy az ország politikája a békét szorgalmazta. Ennyi év után a zárlat feloldásáról beszélnek, bízunk benne, hogy ez a döntés felpezsdíti a gazdasági életet, s vele együtt fellélegezhet a lakosság is. —Önök látnak-e reményt arra, hogy a háborús konfliktus a közeljövőben rendeződik a térségben? — Mint említettem, állampolitikánk mindig is a béke mellett szólt, és az első perctől kezdve nem vettünk részt a háborúban. Annak idején a nemzetközi szervezetek is hozzájárultak a konfliktus kirobbanásához azzal, hogy túl korán ismerték el Bosznia önállóságát. Ez volt a háború indítéka. Mivel a nemzetközi nagyhatalmak megértették elnökünk, Milosevic úr béketörekvéseit, megadatott a lehetősége, hogy a felek asztal mellé üljenek, s megállapodjanak egymással. A szomszédos országok is sokat tehetnének értünk, elvárjuk a segítségüket. “ L.E. / Értékteremtés cigányközösségben A Békés megyei cigánylakosság XII. sportnapjának fő szervezője Hevesi József, a megyei közgyűlés nemzetiségi és etnikai bizottságának titkára volt. Ebből az alkalomból kerestük meg, s kértünk tájékoztatást a megye cigány önkormányzatainak helyzetéről. —Idestova fél éve jöttek létre a cigány önkormányzatok. Mik a tapasztalatok? — Ez a fél év tanulóidőszak volt. Megyénkben 19 önkormányzatot alakítottak a cigányok, jelenleg 18 dolgozik. Próbálnak megkapaszkodni sok esetben sem ők, sem a segítőik nem tudják, mit kell tenni. Szinte a semmiből kellett elindulni. Az állam 114 ezer forintot adott egy-egy önkormányzatnak. Ezt az összeget sok helyen megtol- dották a települési önkormányzatok, de a legtöbb kisebbségi önkormányzat ebből az alapösszegből gazdálkodik. Ez nagyon kevés, de a 18 önkormányzat felvállalta ezt a munkát. — Ez a sportrendezvény mit jelent a cigányok életében? Alkalmi eset vagy túlmutat ezen? — Tizenkettedik alkalommal rendezzük meg. Egy hagyományteremtő folyamat részesei vagyunk. Tizenöt településről 500 ember jött össze a sport ürügyén. Játszanak, versenyeznek, sok élményben van részük, díjakhoz jutnak. Hasonló nagy rendezvényünk lesz ősszel is. Tizenkettedik alkalommal rendezzük meg a cigánylakosok megyei kulturális napját október 24-én Orosházán. — Nem rejt-e veszélyt az ilyen események túlértékelése? Hiszen akik itt megjelentek, jól öltözött, tisztességesen viselkedő emberek. A gond azzal a réteggel van, amelyik nem jut, de nem is akar munkához jutni. Közülük kerülnek ki a bűnözők is, hisz a létminimum alatt élnek. Mi lesz ezekkel az emberekkel? — Bízom abban, hogy itt a rendes emberek vannak. Differenciáltan kell a cigányközösségek felé közelíteni. Nem szabad általánosítani, hogy a bűnözők és a szélsőséges magatartásúak megnyilvánulásait rávetítsük az egész cigányközösségre. Az ilyen rendezvények mutatják azt, hogy képes a cigányság önmagát fegyelmezni, képes a jó célok érdekében megmozdulni, képes saját közösségén belül is pozitív értékeket felmutatni. Kutas Ferenc
