Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-26 / 147. szám

SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1995. június 26., hétfő Sarkadkeresztúr, orto­dox kápolna Hírek Bardócz Leltei, Benedek Elek híres mesemondó egyik kisbaconi unokája a közelmúlt­ban Mezőgyán vendége volt. Megtudtuk, hogy dédapja nem­csak mesekönyveket írt, hanem ifjúsági és történelmi regényeket is. Kilenc lányregénye mind a mai napig csupán eredeti kiadás­ban létezik. Kötegyánban június 30-án üléseznek a falu elöljárói. Érté­kelik a lezárult óvodai és az isko­lai tanévet, meghallgatják az is­kolaszék éves beszámolóját. Tűzgyújtási tilalmat ren­deltek el Sarkadkeresztúr köz- igazgatási területén. Az idén jó termés ígérkezik — mondta Nagy Mihály polgármester —, kár lenne tűzgyújtással kockára tenni ezt a szerencsés állapotot. Tizenkét embert alkal­maznak Méhkeréken közhasznú munkára. Az elmúlt héten már megkezdték a belvízlevezető csatornák karbantartását, amit 2- 3 utcában járdaépítés követ majd. A 148 lakosú Újszalontán 16 munkanélkülit jegyeznek, ebből heten jövedelempótló tá­mogatásban részesülnek. Közülük is kettőnek hamarosan lejár az a kétéves időszak, amíg jogosult lehet erre a támogatás­ra. Az önkormányzat pedig csak egyetlen takarítói állást tud fel­kínálni. Több mint negyven gesz­ti óvodás látogatott el a közel­múltban a debreceni állatkertbe. A többszörösen hátrányos hely­zetű település legkisebbjeinek nem adatott volna meg ez az él­mény, ha a Volán nem ajánl fel számukra egy többszörösen ked­vező utazási lehetőséget. Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária. Fotó: Such Tamás Húsz év után újra együtt volt a 8. c osztály A szívek a régiek... „Minden pedagógusnak, aki osztályfőnöknek tétetik, csak ilyen aranyos, csupa élet és okos kedvességgel megáldott osztályt kívánok! Mindig öröm volt taní­tani őket, és bármilyen formában közöttük lenni. Boldog voltam, hogy négy éven át részese lehet­tem az életüknek, fejlődésük­nek” — mondta Vass Róza, a sarkadi 1-es iskola 8. c osztályá­nak egykori osztályfőnöke a na­pokban. A 32 tanulót számláló hajdani matek tagozat ugyanis most tartotta 20 éves találkozó­ját. A helyszín ugyanaz az osz­tályterem volt, amelyet annak idején együtt alakítottak át szol­gálati lakásból tanteremmé. A szívek is a régiek voltak, egyedül a külsők változtak egy hangyányi húszévnyit. Huszon- ketten jöttek el a nagy találko­zásra, de pontosan kiszámolták (merthogy matematikusok vol­tak): a valamikori 8. c osztály 54 gyermekkel járult hozzá a ma­gyar népesség növekedéséhez. Közülük is tizennyolcán kifeje­zetten Sarkad lakosságát gyara­pították, a többiek távolabb ta­láltak otthonra. A legmesszebb­re Varga Anikó került, aki most Pécs környékén él. Az osztály­ból 30-an szereztek érettségit, és tízen felsőfokú diplomát. A sor­sával senki sem elégedett iga­zán, pláne mostanában, amikora bizonytalanság érzése szinte senkit sem kerül el. S hogy kiből mi lett? A két minden lében kanál örök szerve­zőből, Szujó Ildikóból kozmeti­kus, Sándor Gézából pedig rak­tárvezető. A legjobb tanuló Tóth Juditból dr. Feketéné dr. Tóth Judit három gyermekes orvosnő. Az osztály „lókötőjéből”, Pusz­tai Péterből, alias Vityiből anyagbeszerző. (Vityi híres volt arról, hogy mindent megszer­zett, amit akart. Még a feleségét is megszöktette, fittyet hányva arra, hogy már a huszadik szá­zadban élünk, és ez a szokás né­hány évszázada megszűnt.) Az osztály kiemelkedő személyisé­ge volt még Sopronyi Károly, aki igazi agynak számított ma­tekból. Ma számítástechnikus. Szabó Tamás László, az osztály legjobb rajzolója pedig amatőr festő. Ha az utóbbi húsz év nem lett volna, ők még mindig 8. c-sek lennének. Új „ruhában” a kápolna A közelmúltban szentelték újra a sarkadkeresztúri román ortodox kápolnát. A felszentelésen neves román és magyar egyházi szemé­lyiségek vettek részt. A helyi ön- kormányzat tavaly és az idén 50- 50 ezer forinttal járult hozzá a község görög keleti imaházának restaurálásához, ami egyébként nem kis feladatot jelentett a viká- riusságnak, hiszen az épületet új­Mármint a gáz mellett—mondta Molnár Sarolta, Újszalonta jegy­zője, amikor a községi gázbeve­zetésről kérdeztük. Zsadány tér­ségében nyolc település kapott 350 millió forint központi támo­gatást a vezetékes gáz kiépítésé­re, ha ezt megyei és helyi pénz­re kellett vakolni, festeni, és a tetőszerkezetet is javítani kellett. A munkálatokkal egyidejűleg be­vezették a gázt is az imaházba. A faluban egyébként csupán né­hány család gyakorolja aktívan e vallást, ám a vikáriusság és a hely- béliek mégis fontosnak tartották ennek a kápolnának a megmenté­sét, amit kellő összefogással meg is tudtak valósítani. forrásokkal kiegészítik. Hosszú huzavona után mára végre el­dőlt, még az idén megkezdhetik a munkálatokat a szóban forgó települések gázellátása érdeké­ben. Hogy ehhez Szalontának mennyi saját erőt kell biztosíta­nia, még kérdéses. Hírplesz Ketten jelentkeztek Mező­gyán, Geszt, Újszalonta és Sar­kadkeresztúr gazdajegyzői állá­sára. Mint kiderült, július 1-jétől e körzetben Buka Lajos nyerte el ezt a tisztet. Újszalonta főutcáján befe­jeződött a járdaépítés. A páros oldalon létesült csaknem 900 méteres járdával a Béke utca mindkét oldala sármentessé vált. Sarkadkeresztúr min­den percben várja, hogy meg- kapják-e a forráskiegészítő álla­mi támogatást. Ettől függ ugyan­is, mennyi közhasznú munkást tudnak foglalkoztatni. Sarkadon a hét végén tar­tották a megyei lovasbajnokság II. fordulóját. Az eredményekről a későbbiekben számolunk be. Elköteleztük magunkat! Vissza a sóspuskához? , Attól félek, kialakul az önbíráskodás" — találkozásunk óta a fülemben cseng a sarkadi Sánc-Nagykert Egyesület elnökének e mon­data. A szőlőskerti lopásokról beszélgettünk, arról, hogy a földtulajdonosok már kiábrán­dultak a magyar igazságszolgáltatásból. Idős nénik fájó derékkal kínlódnak egy kis krump­lival, zöldséggel, hogy legyen mit enniük egész évben, kispén­zűek költenek drága vetőmagokra, vegyszerekre, hogy a csa­ládjuk ne éhezzen, és akkor olyanok, akik sose fogtak kapát, soha nem ültettek el egyetlen növényt sem, tönkreteszik a termést, elviszik a szőlőkarókat, élőfákat tépnek ki gyökeres­től. A gazda, a kertőr vagy a rendőrök sok esetben meg is fogják az elkövetőt, ám az ügyek megrekednek az igazságszol­gáltatás útvesztőin. A bűnös joggal érezheti, a világ legjobb üzlete elvenni a másét, hiszen úgysincs következménye. Nem csoda, hogy az elfásult földtulajdonosok már-már azt fontol­gatják, hogy felelevenítik a sóspuska hagyományát. Ha ebben az országban egyeseknek lehet büntetlenül lopni, akkor má­soknak miért ne lehetne büntetlenül lövöldözni a tolvajokra!? Harc a kerti tolvajok ellen „Kétfajta kerti tolvaj van — me­sélte Veres Albert, a sarkadi Sánc-Nagykert Egyesület elnö­ke —, az egyik csak a káposztát viszi el, de vigyáz, nehogy összetapossa eközben a többi zöldséget, vagy letörje a gyümölcsfák gallyait. Ezekről látszik, hogy alapjában tisztelik a természetet, csak épp a szükség lopásra vitte őket. A másik típus már sokkal rosszabb. Tör, zúz maga körül mindent, több évre tönkreteszi a gyümölcsfák termő ágait, szanaszét dobálja a föld­ből felnyűtt termést, szóval könnyen kitalálható, hogy az il­letőnek nem sok dolga volt még életében a kapával, gereblyével vagy az öntözőkannával.” Veres Alberttel az egyesület örömeiről, gondjairól beszél­getünk. — Örömünk sajnos nem sok van — tárta szét a karját. — Pedig lehetne, ha nem ment vol­na tönkre ez a kert az utóbbi 10- 15 évben, vagy ha ma nem vív­nánk szélmalomharcot a zöld­ség-gyümölcs tolvajokkal. A Sánckertet már 1711 óta jegyzik az írásos emlékek. Valamikor Almássy gróf gyümölcsöskertje volt, később kisajátították, és az utóbbi évtizedekben 450-480 család birtokában van ez a rend­kívül jó fekvésű, a városhoz kö­zel eső 80 hektárnyi terület. Még a 60-as, 70-es években is szépen beépített szőlőskert volt, amit 3- 4 kint élő csősz őrzött. Később már sem megfelelő őrizete, sem vezetősége nem volt a kertnek, így a kapukat elhordták, a kerí­tést lebontották, a kertet pedig folyamatosan dézsmálták a tol­vajok. Ezért volt szükség arra, hogy három évvel ezelőtt új egyesületet alakítsunk. A be­folyt pénzből fegyveres kertőrt alkalmazunk, a fiatalabb kerttu­lajdonosok éjszakai portyákat szerveznek, a rendőrökkel és a vagyonvédelmi egyesülettel megállapodásunk van, lezártuk a Szalontai úti bejárót, ahol a legtöbb jogtalan behatolás volt. Sajnos a legnagyobb baj az, hogy a gazdák egy része ennek ellenére elfásult, hiszen a jogsér­tők büntetésvégrehajtása olyan hosszadalmas és reménytelen, hogy igazából nem riasztja el őket a bűntől. Már attól félek, kialakul az önbíráskodás. Az pe­dig senkinek sem jó... A düledezőfélben lévő csöszház ennél sokkal jobb állapotban is lehetne, ha a kert nem lett volna elhanyagolva hosszú időn keresztül Csütörtökön nem kell órát Húzniuk azoknak a sarkadiaknak, akik 6 órakor szeretné­nek ébredni, ugyanis a város önkormányzata központi ébresztést rendelt el abból az alkalomból, hogy június 29-én, azaz Péter-Pál napján átadják a település életében is komoly fejlődést jelentő új vásárteret (képünkön a pavilonsor). A korai majorette bemutató és kinderszínházi műsor után 10 órakor tartják a piacnyitó ünnepet. A programok délután a Napsugár Bábegyüttes műsorával, tűznyelő attrakcióval, tombolasorsolással (fődíj egy Mountainbike) és a helyi Grund együttes koncertjével folytatódik Kevesebb is elég! A NYÁRNAK VÉGE LESZ (előbb mint szeretnénk...) De a tatai brikett eláll! MOST ELŐSZEZONI ÁRON KÍNÁLUNK kitűnő hazai tüzelőt. Ilyen olcsó már nem lesz! TATAI BRIKETT­A MELEGSÉG VARÁZSA!

Next

/
Thumbnails
Contents