Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-24-25 / 146. szám

1995. június 24-25., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Jövőre nem nőnek tovább az adóterhek? Szoros költségvetés 96-ra Fölgyülemlettek a kormány­zati teendők, szorosak a ha­táridők. A jövő évi költségve­tés fő arányait és a gazdálko­dás sarokszámait tartalmazó irányelveket például június végéig le kell tennie a kabi­netnek az Országgyűlés aszta­lára. Ez magyarázza, hogy a csütörtöki „rendes” kor­mányülést követően tegnap is tanácskozott a kabinet. (Tudósítónktól) Kiss Elemér közigazgatási ál­lamtitkár elmondta, hogy a kormány valamennyi tagjának részvételével zajlott a konzul­táció a központi témáról: a jövő évi költségvetés előkészítésé­ről. (Egy szemfüles tudósító megfigyelte, hogy Bokros La­jos pénzügyminiszter már dél tájban elment az ülésről. Föl is tette a kérdést: mi oka lehetett távozásának. Nos, nem „kivo­nulásról”, hanem hivatalos el­foglaltságról volt szó: az Érték­tőzsde jubileumi konferenciá­ján kellett előadást tartania.) Az ülésen egységes véle­mény alakult ki arról, hogy 1-996-ban meg kell kezdeni az államháztartási reform végre­hajtásának első lépéseit. To­vábbra is kulcskérdés a stabili­záció folytatása, s a jövő év el­sődleges céljai között helyet kapnak a hároméves moderni­zációs programban megfogal­mazott törekvések is. A kormány az irányelvek meghatározásakor nagy súly- lyal mérlegeli, hogy a társada­lom tűrőképessége igencsak korlátozott. Ezért jövőre nem kívánják a vállalkozói és a la­kossági adóterheket növelni, sőt csökkentésük is szóba ke­rült. A tb-járulék mérséklé­sére szintén erősödik a kor­mányzati szándék. Nem lehet kivonulni a kultúra felperzselt földjéről Alapítványokban a remény Tizenkét pontban foglalta össze a kulturális tárca azo­kat a módokat, amelyekkel a civil társadalom is kiegészít­heti a művelődésre fordítható költségvetési pénzeket. Sze­rény adókedvezményekről, alapítványokról, a támogatás változtatásáról szólnak a ja­vaslatok. Fodor Gábor miniszter tegnap sajtótájékoztatón elmondta: nem engedhető meg a művelő­dési ágazat helyzetének további rosszabbodása. Az állam nem vonulhat ki úgy a kultúrából, hogy fölperzselt területet hagy hátra. A 12 pontos program szerint lehetővé kellene tenni, hogy az állampolgárok jövede­lemadójuk 1 százalékát közvet­lenül a kultúrának juttathassák. Módot kellene találni arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap anyagi eszközeit magánszponzo­rok is gyarapíthassák, s újabb ala­pítványokkal sok közhasznú kul­turális feladatot megoldhatnának. Nélkülözhetetlen az önkormány­zatok közművelődési intézmé­nyeinek normatív támogatása is. Hó végi hajrá a keleti határállomáson Harmincórás veszteglés Hatalmas közlekedési dugó alakult ki pénteken a záhonyi határállomáson: tegnap már nyolc kilométer hosszúságúra nőtt az átkelésre várakozó kamionok sora. Egy-egy teherautó 30 órás veszteglésre kényszerül, amíg átjuthat a magyar-ukrán hatá­ron. A megnövekedett teher­forgalom minden bizonnyal a hó végi időszakkal magyaráz­ható. A szállítók uganis havi megrendeléseik zömét az utolsó napokon igyekeznek tel­jesíteni. Seres József, ezredes, a nyír­bátori kerületi hatarőr-igazga- tóság vezetője elmondta: a megnövekedett forgalom miatt azt kérték ukrán társszerveze­tüktől, hogy gyorsítsák meg a kamionok fogadását. Az intéz­kedés azonban egyelőre nem érezteti kedvező hatását. A határállomáson pénteken kialakult forgalmi dugó szinte megbénította Záhony közleke­dését. Különösen az átkelő­helyre vezető 4-es számú főút mentén lakó helyiek kerültek kellemetlen helyzetbe, hiszen otthonukból gépkocsival sem elmenni, sem oda visszatérni nem tudtak. Egyébként nem a mostani volt az első eset, amikor képte­lenség közlekedni a városon át­vezető 4-es úton. Az ott lakók sürgetésére a helyi és a megyei önkormányzat legutóbbi ülésén is foglalkozott a záhonyiak gondjával. A tanácskozáson több forga­lomgyorsító intézkedést hoz­tak, de ezek eredményességé­hez a magyar vámosok és ha­tárőrök, jóakaratán túl minden­képpen szükség lenne az ukrán fél közreműködésére - ez azonban egyelőre hiányzik. • fä g Korlátozzák a jövedelempótló támogatást FOTÓ: FEB/KAPOSI TAMÁS Diétára fogott juttatások Segély, jövedelempótlás, előnyugdíj - kérdőjelekkel Szűkítés, takarékosság, munkahelyteremtés - ezek a stabili­zációs programhoz szorosan kapcsolódó foglalkoztatáspoli­tika kulcsszavai. Ezúttal a szűkítő, megszorító intézkedése­ket vázoljuk. Az ugyanis egyelőre nem körvonalazódott, hogy a szigorításokkal miként ösztönözhető a munkanélkü­liek munkavállalása, illetve új munkahelyek létesítése. Az egyik lényeges változás, hogy a pályakezdő munka- nélkülieknek járó segély a minimális öregségi nyugdíj 80 százaléka lesz. Ez jelenleg havi 6 720 forint. Eddig vi­szont 9 150 forint illette meg ezeket a fiatalokat havonta. Radikálisan átalakítják a munkanélküliek - úgyneve­zett rászorultság alapján járó - jövedelempótló támogatási rendszerét. A szaktárca szerint ez nem működik megfele­lően, mert alacsony összege ellenére a munkanélküli stá- tusc fenntartására ösztönöz. Ráadásul e jövedelempótló támogatás évi 22 milliárddal csapolja meg az állam és az önkormányzatok költségve­tését. A változtatás lényege, hogy időben korlátozzák a támoga­tás folyósítását, ezzel is érde­keltté téve az érintetteket, hogy ismét kapcsolódjanak a munka világához. Akár átme­neti munkavégzéssel, azaz közhasznú munkával is. Bizo­nyos ideig tartó újabb munka- viszony igazolása után ugyanis ismét folyósítható a munkanélküli-segélyt kiegé­szítő támogatás. Az intézkedés eredményeként évente körül­belül 160-180 ezer embernek kellene valamiféle közhasznú munkát adni a helyi munka­erőpiaci központok szervezé­sében, az önkormányzatok fi­nanszírozásával. A foglalkoztatáspolitika szi­gorítása jegyében az előnyug­díjat a nyugdíjazás előtt álló­kat megillető munkanélküli­segéllyé alakítják át. Mivel ez utóbbi folyósítása is szigorú feltételekhez kötött, sokan lesznek, akik néhány évvel a nyugdíjazás előtt a munkanél­küli-segélynek ezt a formáját sem kaphatják meg. Szinte teljesen megszűnik a lehetősége a korengedményes nyugdíjazásnak. Ennek költsé­geit - elvileg - eddig is a mun­káltatók állták. De mert bizo­nyos hányaduk nem teljesítette az ezekhez kötődő tb-befizeté- seket, most olyan szigorú sza­bályok születtek, amelyek szinte kizárják, hogy a koren­gedményes nyugdíjazás anyagi terheit - bármilyen méltányos esetben is - vállalják. Vértes Csaba Jó hírek a rossz hírű tehergépjárművekről, autóbuszokról Kevesebb bukás a műszaki vizsgán Guruló bombák az országutakon - jó ideje így emlegeti az osztrák sajtó a kelet felől Ausztriába érkező autóbuszokat és teherautókat. A nem túl hízelgő hasonlat a „vendég jármü­vek” rossz, balesetveszélyes műszaki állapotát érzékelteti. A hazai műszaki követelmé­nyek nyugati mércével mérve is szigorúak - mondják a Köz­lekedési Főfelügyelet illeté­kesei. Ennek tükrében jelen­tős eredmény, hogy például tavaly a műszaki vizsgák há­lóján csupán a gépjárművek 5,5 százaléka akadt fönn, 1,6 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Joggal állít­ható tehát, hogy a forgalom­ban résztvevő gépkocsik túl­nyomó többségének állapota a hazai és a külföldi követel­ményeknek egyaránt megfe­lel. Ez nem jelenti azt, hogy gépkocsiparkunkkal általában elégedettek lehetünk. Már csak azért sem, mert a köz­utakon, telephelyeken tartott ellenőrzések során a jármű­vek 16 százaléka ellen merül­tek föl kifogások, s ez az arány rosszabb az egy évvel korábbinál. Igaz, közrejátszik ebben a műszaki, környezet­védelmi követelmények szi­gorodása, és az is, hogy ma már évente több mint félmil­lió alkalmi szűrővizsgára ke­rül sor. A határainkon túlra rendsze­resen utasokat, árut szállító bu­szok, teherautók, kamionok egyébként szigorított ellenőrzé­sen esnek át. A 8 évesnél idő­sebb buszokat hathavonta vizs­gálják a szakemberek. D.G. Felmentés, találgatás Aláírta Pál László ipari és ke­reskedelmi miniszter felmenté­sét Göncz Árpád. A miniszter- elnök javaslatára született dön­tés 1995. július 15-ei hatállyal lép életbe. Az újabb lehetséges utód: Puch László, a parlamenti MSZP-frakció gazdasági mun­kacsoportjának vezetője. Az MSZP egy magát megnevezni nem kívánó országgyűlési kép­viselője elmondta: Puch László a frakció vasárnapi ülésén az egyéni választókerületi képvi­selők jelentős hányadának tá­mogatására számíthat. Jelölését azért szorgalmazzák, mert Du­nai Imre kinevezésével újabb párton kívüli politikus kerülne egy jelentős tárca élére. Kitüntették életművéért a Németországi Szövetségi Köz­társaság volt elnökét, dr. Ri­chard von Weizsäckert. A Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét pénteken vette át Göncz Árpád köztársasági elnöktől a magyar-német kap­csolatok továbbfejlesztése ér­dekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. Egymás után üléseznek a hét végén a Magyar Szocialista Párt vezető testületéi. Szomba­ton a párt országos választmá­nya, vasárnap az elnökség és a képviselőcsoport tanácskozik. A szabad demokraták is két fontos tanácskozást tartanak: szombaton az Országos Tanács, vasárnap pedig az országgyű­lési képviselőcsoport találko­zik. A frakció a jövő évi költ­ségvetés irányelveit tárgyalja. Hívatlan vendégek is megje­lentek tegnap az MDF, a KDNP és a Fidesz nemzetközi sajtótá­jékoztatóján: a Magyarországi Civil Szervezetek szóvivője, valamint a Civil Szervezetek a Magyarságért vezetője azonban nem kapott szót. Várhatóan a jövő héten befe­jezi rendkívüli nyári ülésszakát az Országgyűlés, s leteszi az esküt az új ipari és kereske­delmi miniszter, aki azonban csak július 15-én veszi át tárcá­ját. Ä képviselők legközelebb szeptember 4-én tartanak ple­náris ülést. Az ellenzéki frakciók hétfőn mindenképpen reagálni kívánnak napirend előtt Hóm Gyulának a Süddeutsche Zeitung­gal kapcsolatos közleményére. Amennyiben az említett nyilat­kozatot a miniszterelnök a Ház nyüvánossága előtt ismerteti, az MDF, a Fidesz és az FKgP frak­cióvezetői elállnak attól a szán­dékuktól, hogy ötperces napirend előtti felszólalással éljenek, s csak két percben fognak reagálni. Bilincsben érkezett a tanú Marinkót kivezettették a tárgyalóterembóí A kecskeméti gyilkossággal kapcsolatosan idézték be az első tanúkat pénteken a Fővárosi Bíróságra Magda Marinko és társai büntetőperében. Heves, gyűlölködő szóváltás alakult ki Marinko és a tanú, S. S. között. A „halálosztó” nem fukarko­dott a vádakkal és szidalmakkal; a bírónak ki kellett vezettet­nie a teremből Marinkót. S. S.-t, aki szerb állampolgár, megbilincselve vezették elő, mert előzetes letartóztatásban van egy adósságbehajtással kapcsolatos bűncselekmény miatt. Még alig kezdődött meg a kihallgatás, Marinko máris produkálta magát. „Gyilkos” - üvöltötte s szórta a gyalázkodó kifejezéseket. Pedig - mint ki­derült, valaha haverok voltak, sőt S. S. még Marinko szemé­lyi sofőrje is volt egy ideig. S. S. Kecskeméten tartózko­dott este, amikor Honáth An­talt, feleségét és a szerb Dra- gutin Kujundzicot megölték. Szórakozni mentek barátnőik­kel, a kellemes együttlétet Ku- jundzic megszakította: Hor­váth Antallal pár percre félre­vonult. Többé azonban nem látták. A társaság másnap érte­sült a gyilkosságról. S. S. gya­núja már akkor Marinkóra tere­lődött. Tegnapi viharos párbe­szédüket azzal szakította meg a bíró, hogy kivezettette Marin­kót, majd miután S. S. el­mondta vallomását, visszaho­zatta. Folytatódott kettejük ádáz vitája, Marinko „nemzet­közileg keresett gyilkosnak” ti­tulálta egykori barátját, aki nem titkolta: félti családját, nem is elsősorban Marinkótól, inkább a mögötte állóktól. Ma­rinko erre közölte, hogy S. S. egy rejtélyes szekta tagja s fel­tehetően meggyilkolta Farkas Helgát is. Ezt követően szerb nyelven folytatódott a tanú és a fővádlott közötti vita, de szavai­kat a tolmács nem tudta szalon­képessé tenni, ezért a kihallgatást befejezte a bíróság. N.Zs. Szitkok tömegét szórta a tanúra Marinko - ki kellett vezettetni fotó: feb/bodó Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents