Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-22 / 144. szám

1995. június 22., csütörtök KÖRKÉP Játékpisztollyal hadonászott a dumában Vjacseszlav Maricsev képviselő, miköz­ben az orosz honatyák többsége komolyan vette a dolgát, és megvonta a bizalmat a túszdrá­mában leszerepelt kormánytól fotó: feb/reuters A brit felső tízezer társasági életének nagy eseménye az évente megrendezett Ascot- derby, ahol a lovak legalább akkora érdeklődést keltenek, mint a hölgyközönség ruha- és - főként - kalapkölteményei. Uraknak kötelező a zsakett és a cilinder. fotó: feb/reuters Parlament: Vihar után békésen - katonákról Hadsereg százezer fő alatt Mintha kedden nem csaptak volna magasra az indulatok, s a négy el­lenzéki párt kivonulása mindennapos esemény lenne, tegnap a szok­ványos mederben, hat frakció részvételével ülésezett a parlament. Horn Gyula visszavonta Mind a 13 kisebbségnek le­hetősége van hazánkban anyanyelvű oktatás megvaló­sítására. A Nemzeti Alaptan­terv ugyanis előírja a kisebb­ségi népismeret oktatását - hangzott el az MSZP Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Tagoza­tának ülésén. Kétnapos ülést tart a kor­mány a héten. Csütörtökön egyebek között a kincstár lét­rehozásáról és a felsőoktatási tandíjakról szóló előterjesz­tést vitatják meg, míg pénte­ken, a rendkívüli ülésnapon, a jövő évi költségvetés irány­elveiről tárgyalnak a minisz­terek. Munkához kezdett az adós és bankkonszolidáció tisztázására létrehozott országgyűlési vizs­gálóbizottság. Szerdán úgy ha­tározott: Varga Mihályt, a Fi­desz országgyűlési képviselőjét jelöli elnökének és Keller László MSZP-s képviselőt al- elnökének. Tisztújító közgyűlést tartott tegnap a Magyar Külügyi Tár­saság. A részvevők elnökké újra Kosáry Domokos törté­nészt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, főtitkárrá pedig Valki Lászlót, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetőjét választották. Egyhangúlag támogatta az Országgyűlés külügyi bizott­sága, hogy a parlament plená­ris ülésen tárgyalja meg azt a határozati javaslatot, amely­nek célja az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Vé­delméről szóló keretegyez­ményének megerősítése. Az egyezményt a harmincnégy tagország közül huszonhét írta alá, s eddig csupán Ro­mánia ratifikálta. A hatályba lépéshez tizenkét ország rati­fikálása szükséges. A honvédelmi törvény szerint az Országgyűlésnek kell meg­határoznia a fegyveres erők létszámát, mégpedig részletes bontásban. De a honvédelmi bizottságban sem tudták el­dönteni a honatyák, hogy szü­letett-e erre állásfoglalás, ami Következetesen tagadta, hogy fel­bujtóként része lett volna a gyilkos­ságokban. Állítása szerint Marinké­hoz fűződő kapcsolata arra szorít­kozott, hogy bőrdzsekit rendelt tőle. Néhányszor megfordult lakásán is, de csak a dzsekiügyletről tárgyal­pedig a költségvetés kialakí­tása és a haderőreform szem­pontjából is fontos. Wachster Tamás (Fidesz) önálló indítványában most azt javasolta, hogy rögzítsék: bé- keidőszakbana honvédség összlétszáma 95 875; ebből tak. Amikor rendőrségi vallomásá­val szembesítették, zavarba jött. Aszerint ugyanis Marinkéval gaz­dag családok kifosztásáról folyt az eszmecsere. A kihallgatás végén Magda is kérdéseket tehetett föl Tamásinak. Élt a lehetőséggel: leg­tiszt 16 321, tiszthelyettes és zászlós 10 682, sorállományú 43 964, honvédségi közalkal­mazott, köztisztviselő 24 908 fő. A határőrség összlétszáma 18 319 lenne. Az indítványról tegnap kezdődött meg a vita. Ezután a képviselők zárt ülé­sen, a nyilvánosság teljes kizá­rásával tárgyaltak a honvédség távlati fejlesztéséről. (S. Á.) alább 20 nevet sorolt föl, kérdezve, ismerősek-e bűntársának. Több­nyire nemleges volt a válasz, de Ma- rinko fölfrissítette Tamasi memóriá­ját: ő hozta a „tuti” címeket, hogy szervezze meg a rablásokat. Dohnik János harmadrendű vádlott elismerte bűnösségét a lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélésben. (németh) A kormányfő szerdán nyilatko­zatban tért vissza a parlament­ben kedden történtekre. Emlé­keztetett arra, hogy interpellá- ciós válaszában kijelentette: a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúját kész helyreigazítani, ha a megnevezett parlamenti pártok elhatárolódnak a szélső­séges mozgalmaktól. A három ellenzéki párt képviselői a vitá­ban leszögezték: elutasítják, hogy közük lenne szélsőséges, fajgyűlölő mozgalmakhoz. Alig ötven vasúti átjáróra terjedt ki az Országos Rendőrfőkapi­tányság és a MÁV Rt. kétnapos közös ellenőrzése, mégis lehan­goló tapasztalatokat hozott. Csak­nem 700 szabálytalanságot fedez­tek fel a forgalmat figyelemmel kísérő szakemberek: 364-en a tiltó jelzés ellenére hajtottak át a síneken, 71 -en a vasúti átjárókra, 262-en a közúti közlekedésre vo­Országgyülési képviselők kez­deményezésére tegnap mille- centenáriumi albizottság ala­kult a parlamentben, hogy segítse a honfoglalás 1100. évfordulójától az állam- alapítás 1000. évfordulójáig (1996-2000-ig) tartó ünnep­ségsorozat előkészítését. A testület szerepet vállal a költ­ségvetési és a támogatóktól eredő pénzfedezet biztosításá­ban, az 1996-os esztendő szel­lemi üzenetének kidolgozásá­ban és közvetítésében, a társa­dalom figyelmének felkeltésé­- Az ellenzéki pártok ezen megnyilatkozását a magam ré­széről a szélsőséges mozgal­maktól való elhatárolódásnak tekintem - hangsúlyozta Horn Gyula.- Ezért ígéretemhez híven, a következő üzenettel fordultam a Süddeutsche Zeitung szer­kesztőségéhez: Kérem, hogy tekintsék visszavontnak a ve­lem készült interjúnak a szélső­séges fiatalok debreceni tünte­tésével foglalkozó részét. natkozó egyéb szabályokat sértet­tek meg - sokak életét, testi épsé­gét veszélyeztetve. A MÁV jelentős összegeket költ a közút-vasúti kereszteződé­sek biztonságára. Ám nem rajta múlik, hogy 1994 hasonló idősza­kához képest 1995 első öt hónap­jában 73 százalékkal nőtt a vasúti berendezéseket rongáló cselekmé­nyek aránya. Koós Tamás ben. támogatásának megnyeré­sében. Feladatának tekinti an­nak előmozdítását, hogy az év­fordulókhoz kapcsolódóan - el­sősorban a rádió és a televízió közreműködésével - országos önismereti és kulturális mozga­lom bontakozzék ki. A képviselők szerint mi­hamarabb átfogó elképzelést kell kialakítani arra, hogy a társadalom egészét és a kül­földet hogyan tájékoztatják a szervezők a várható esemé­nyekről, hogyan válnak majd az ünnepi évek szellemi-kul­turális közüggyé. (FEB) Időnként vékonyabb lesz a boríték Szabadság idején másképp fizetnek A munka törvénykönyvének legutóbbi módosításával részben megváltozott a szabadság idejére és a munkából távol töltött időre megállapított díjazás szabálya is. Szeptember 1-jétől a munkavál­lalók ezekre a napokra úgynevezett távolléti díjat kapnak. A távolléti díj az esedékes­sége idején érvényes szemé­lyi alapbér és a rendszeres (például hónapról hónapra fizetett) pótlékok együttes összegének a távoliét idő­szakára jutó része. Többmű­szakos, illetve folytonos munkarend esetén a szemé­lyi alapbér 15, illetve 20 százalékát is figyelembe kell venni megállapításánál. Ugyancsak beleszámítják a túlmunkapótlék meghatá­rozott százalékát akkor, ha a munkavállaló az előző év­ben több mint 50 túlórát tel­jesített. Meg kell növelni az érvé­nyes személyi alapbért, ha az a távolléti díj megállapí­tásakor kisebb, mint amek­kora a megelőző évben elért egy órára jutó tényleges tel­jesítménybér volt. Az új szabályozás szerint szep­tember 1-jétől a távolléti díj 75 százaléka jár a betegsza­badság idejére. (FEB) Szerdán kihallgatásokkal folytatódott az évtized pere A másodrendű vádlott tagad A fővárosi bíróságon tegnap kihallgatásokkal folytatódott Magda Marinko és társai büntetőpere. Először a másodrendű vádlott, a szegedi 26 éves Tamasi Attila válaszolt a bíróság kérdéseire. Még mindig sok a szabálytalanság Lesben a kereszteződésben A millecentenárium közügy Csupa rokon tömörül a csecsen árnyékkormányban Családban maradnak a tisztségek Moszkvában Szalambek Hadzsijevet szemelték ki Dudajev ellensúlyaként. Az orosz fővárosban dolgozó olajipari szak­ember és közgazdász alakította meg azt csecsen kormányza­tot, amely élvezi a központ bizalmát. De vajon miként véle­kednek az új kabinetről maguk az érdekeltek: a véres és vi­haros időszakot átélt Csecsenföld lakói? Miután Dudajevet joggal vá­dolták nepotizmussal: azzal, hogy rokonait, barátait ültette vezető állásokba, mindenki izgatottan várta a pozíciók új­raelosztását. Hamarosan kide­rült, hogy a Hadzsijev família is elég népes. A családfő lett a miniszter- elnök, öccse Deni Hadzsijev a miniszterelnök-helyettes, húga Tamara a pénzügy-, unokaöccse Movladi a bel­ügyminiszter első helyettese. Családtagok foglalták el az újjáépítéssel kapcsolatos kulcspozíciókat, ezeken a he­lyeken döntenek majd a köz­pontból érkező pénzek és a várható külföldi segélyek, adományok szétosztásáról, így lett a miniszterelnök veje, Batarbek Eldarhanov építésügyi miniszterhelyet­tes, unokaöccse az újjáépítési bizottság elnöke, a nagybácsi az építőipari tröszt főnöke. Még Groznij központi piacá­nak igazgatójának is Hadzsi­jev a neve, ő is unokatestvér. Természetesen külön ál­lami bizottság felügyel majd arra, nehogy a családi vagy egyéb összefonódások kö­vetkeztében korrupció, nem kívánt közállapotok burjá- nozzanak el. A megfelelő helyre a megfelelő embert ta­lálták meg Gelani Juszupov személyében. De senkit se tévesszen meg a más veze­téknév. Ugyanis az illető fe­leségének leánykori neve Hadzsijev, és egyike a kor­mányfő számtalan unoka­húgainak. Bukaresti szóvivő nyilatkozott a szakértői tárgyalásokról Új javaslatok a kisebbségekről A megállapodás késik, a megbeszélések folytatódnak Új javaslatokat terjesztett elő a két küldöttség a román-ma­gyar alapszerződésről hétfőn és kedden tartott bukaresti szak­értői konzultációkon. A román külügyminisztérium szóvivője szerint a dokumentum kisebbségeket érintő szakasza az egyet­len, amelynek szövegét még nem véglegesítették. Egyes cikkeket illetően hala­dást értek el a megbeszélésen, míg másokat egy későbbi talál­kozón kell majd megvitatni, az ezúttal előterjesztett javaslatok alapján - mondta Mircea Geo- ana szóvivő. A felek továbbra sem tudtak megállapodni arról, hogyan tükröződjék a szerződésben az Európa Tanács 1201-es aján­lása. A következő megbeszélés időpontját diplomáciai úton fogják megállapítani - fűzte hozzá Mircea Geoana. Melescanu román külügymi­niszter előzőleg ugyan kilá­tásba helyezte egy román kompromisszumos javaslat elő­terjesztését a június 19-20-ai szakértői megbeszéléseken, ám erről a szóvivő megjegyezte: a kompromisszum feltételezné a másik fél egyetértését, s egy­előre még nem ez a helyzet. Mircea Geoana elzárkózott at­tól, hogy ismertesse a román fél által a magyar küldöttségnek átadott „kompromisszumos ja­vaslatot”. Mint mondta, azt a magyar kollégáknak még ele­mezniük kell, majd a külügy­minisztériumok szélesebb körű konzultációja után létrejöhet egyetértés a következő tárgya­lási fordulóról. Akkor válik el, hogy a magyar fél kedvezően fogadja-e a román indítványt. A szóvivő szerint a magyar küldöttségnek átadott román javaslat kiterjed az 1201-es ajánlás kérdésére is, és Buka­rest szempontjából lehetővé tenné az alapszerződés alá­írását.

Next

/
Thumbnails
Contents