Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám

^FIÉS MEGYEI HÍRUp­Erikának Gyulára! , Ahogy a város szíve feldo­bog, és jó reggelt kívánnak áfák egyre csak arra gondolok, mi lenne velünk egymás nélkül... Már egy hete, hogy nem beszéltünk, de érzem, az egyedüllétből nem lesz magány. Mert tudom, hogy hívni fogsz. Nagy adag szerencsét kívá­nok az államvizsgádhoz! Sanyi * Nem futó kaland! Sajnálom, de a szombati idő­pont nekem nem jó. Ezért talál­kozzunk szerdán vagy csütörtö­kön (a megjelenéstől függően) ugyanott 20 órakor. Megismer­hetsz arról, hogy újság lesz a kezemben. Sárga rózsa * Let’s Try It Ne haragudj, de 14-én zene­kari próbánk volt, azért nem tud­tam elmenni a ligetbe. Ha neked is megfelel, találkozzunk ugyan­ott 22-én, csütörtökön 14,30- kor. A kezemben dobverő lesz. Enjoy the Life! * Valakinek! Az utóbbi időben olyan felfe­dezést tettem, ami lehetetlenné teszi Ígéretem betartását. Ne ne­heztelj érte, de mást nem tehetek, mint hogy lemondom. Csókol: Tatának a lánya (tudod ki) * Kedves „Szivárvány”! Üzenetedet olvasva úgy érez­tem, nekem szól. Habár még egy hónap hiány ik a 22 évből. Remé­lem ez nem nagy probléma. Saj­nos a címedért nem tudok el­menni, ezért írok itt. Szeretnék veled találkozni. Öt óra után ál­talában ráérek. Ha komolyan gondolod, adj meg egy helyet és időpontot! Girl * Enjoy The Life! Azt hiszem, hogy vannak kö­zös vonásaink. Én is szeretem élni az életemet, mindenféle sza­bályok nélkül. 16 éves, (jelen­leg) barna hajú gyulai lány va­gyok. Szívesen megismerked­nék veled. Ha felkeltettem e pár sorral az érdeklődésedet, üzenj a Szívküldiben. I Need you * A bántódást soha nem kívántam neked, és nem is akartam. Ezen­túl sem. Erről te magad sem tudsz lebeszélni, mert ismersz... A.L.E.G. VISZ... * Te vagy a legaranyosabb... jel­igére a válaszom: szeretnék biz­tos lenni abban, hogy nekem szólt-e az üzenet. Ezért légyszí­ves írd le a Szívküldiben, melyik hónapban és hányadikán talál­koztunk utoljára, mi a keresztne­vem kezdő és utolsó betűje, hány szám alatt lakom, és ha tudod, arra is kíváncsi lennék, melyik hónapban születtem vagy hány éves vagyok. * Kicsimnek, Évának! Nézek ki az ablakon és kívá­nom, bár veled lennék újra. Mennék hozzád és melletted ma­radnák... örökre. Soha el nem engedlek, és szeretnélek úgy, mint eddig még soha senki nem szeretett... örökre. (Egy kukac) A „szíved csücske” * Édes szerelmemnek! Hát nem sikerült, sok minden közbeszólt. Hogy legyen ezután, bízzuk megint a véletlenre? Úgy hiányzol majd bele halok. Még most is érzem kezed érintését. Szeretlek, úgy mint eddig soha senkit. Várlak minden nap, ha csak 1 percre is, lássalak ha erre jársz. ^ „Az én hazám félig a te hazád is.” Megértettem * Blue Eyes! Igen, fölkeltetted az érdeklő­désemet, de sajnos nem tudtam elmenni az általad leírt időpont­ban, mert dolgoztam. Találkoz­zunk a válaszom a megjelenése napján Gyulán, 17 órakor a Vár előtt lévő Lovas szobornál. Egy szál rózsa legyen a kezedben. Barbara * 178 cm magas, 17 éve barna ha­jú, kék szemű srác, aki hosszú távú, komoly kapcsolatra vá­gyik, mindent szeretek, ami szép és jó, ha megfelelek ízlésednek írj! Személyesen döntsd el, mi­lyen vagyok! Üzenj a Szívküldi­ben „Süni” jeligére vagy cím a szerkesztőségben. * Gy.-nek Nagyon sajnálom, hogy a kapcsolatunknak két év után vé­ge. Nem bírtam már tovább így, inkább ezt választottam. A gon­dolkozásod nagyon gyerekes, a jót nem tudtad megbecsülni, két éven át mindig a rosszabb kel­lett. Nem lehet rád bízni egy csa­ládot. Sajnálom, és úgy érzem, így lesz a legjobb. Valaki * Nyilasnak Már egyszer letagadtál en­gem. Igaz én kértelek, hogy ne zavarjál. Hja belehalok, akkor sem közeledek hozzád. Ahol a család dönti el, hogy szeretetlek- e vagy sem, én abban a család­ban nem érzem jól magam. Haltól * Love jeligére Én 16 éves, csabai fiú va­gyok. Én is szeretem a zenét, az állatokat, de szeretek motorozni és túrázni is. Ha úgy érzed, ez megfelel elvárásaidnak, kérlek még írj a Szívküldibe. Secret * Törpapának! Olyan jó, hogy rád találtam! Mióta Veled vagyok tudom csak milyen az igazi szerelem. Nincs olyan perc, hogy ne gondolnék Rád, és ahogy telnek az évek, egyre jobban nő a szerelmem. Mégha az egész világ fordul is ellenünk, nem hagylak e! soha, és várni fogok Rád addig, míg igazán boldogok lehetünk. Köszönöm azt a sok jót, amit Tőled kapok! Bármi történjék is, soha ne feledd, hogy én nagyon-nagyon szeretlek! Törpilla-* Deannának és Beverlynek! Remélem, remekeltél az orosz érettségin Deanna! Ha már a doktor is azt tanácsolja, akkor együnk meg valamit az Enterpri­se fedélzetén. Ajánlom a vegetá­riánus pizzát Data módra. Data * Tücsök! Hosszúak a napok, melyek csókod nélkül múlnak el. Na­gyon szeretlek! Nem tudom leír­ni, mennyire hiányzol. Nem aka­rok Tőled többet, csak amennyit eddig adtál, és adni tudsz. Sze­relmet, boldogságot, megértést, gyönyört, nyugalmat, az „éle­tet”. Ne hidd, hogy a szíved, a lelked megnyugszik, mint ahogy az enyém sem. A mostani hely­zet kényszer, nem lehet a végső megoldás. Gondolj az érzésre, amikor a két test egymáshoz ért! Szeretlek, és míg élek, szeretni foglak! írj! Várok Rád a végső­kig, mert őszintén, tiszta szívem­ből szeretlek! Süni Tarka Oldal 1995. június 20., kedd Arara, a papagájok királya Dél-Amerikából jött, és megtöri a diót Minden bizonnyal az egyik legnagyobb termetű papagáj­faj a dél-amerikai arara, a pap- gájok királya. Nem csoda, hogy az Orosházi III. Számú Általános Iskolában a Föld Napján a legnagyobb népsze­rűségnek örvendett a gyerekek körében. Legszembetűnőbb ismerte­tőjegyével, félfejnyi csőrével és a testénél hosszabb farkával nyűgözte le ez a szép példány a diákokat. A jácintkék arara ugyan nem olyan tarka, mint többi fajtársa, mégis egyike a legszebb papgájfajoknak. A vadon élő arara életmódjáról nem sokat tudunk, csupán föl­tételezzük, hogy a természet­ben is azzal él, amivel a kalitká­ban: magvakkal, különféle fák gyümölcseivel. Csőrével a dió kemény héját is fel tudja tömi, de ez a szerszám igen finom mozdulatokra is képes, az egé­szen apró falatokkal is megbir­kózik. S. Gy. Arara a legnagyobb népszerűségnek örvendett az orosházi III. számú iskolában Utcahosszal nyert a választáson A Mercedes-Benz Sprinter az év transzportere A többieket messze megelőzve választotta egy nemzetközi zsűri a Mercedes-Benz Sprintért az év autójává. A bizottság, mely ti­zenhárom európai ország ha­szongépjármű szakújságíróiból tevődött össze, a lehetséges 91 szavazatból 78 szavazattal vok­solt a Mercedes-Benz düsseldor­fi gyárából készülő új transzpor­ter program mellett. A bírák így értékelték azt a technikai komp­lett felszereltséget, amelyet ez a gépjármű egy nagyon kedvező ár/érték arány mellett nyújt. Döntő szempont volt a válasz­tásnál az új fejlesztésű közvetlen befecskendezésű dízelmotor alacsony üzemanyagfogyasztá­sa és gazdaságossága. A szállítási költségek egyértelmű csökkenése A gazdaságossági szempontok az egyik oka annak a rendkívüli pozitív visszhangnak, amely a Mercedes-Benz Sprinter februá­ri piaci bevezetése óta tapasztal­ható a vásárlók részéről. A ked­vezőbb árfekvés és a lecsökken- tett üzembentartási és szerviz­költségek eredményeként a kilo­méterenkénti költségek nagyon kedvezően alakulnak. A Merce­des-Benz gazdaságossági szá­mítása, a TransCalc alapján 7,5 százalékos kilométerenkénti költségcsökkenés keletkezik az új Sprinter 212 D, illetve az eddi­gi 210 D típusok összehasonlítá­sakor. A feltételezett üzemi körülményeket alapul véve évi 50 ezer kilométer futásteljesít­mény mellett négy év alatt 7000 márka takarítható meg. A gép­kocsi közepes, 50 százalékos ki­használtsága esetén az egy köb­méter szállított árura jutó költsé­gek 14 százalékkal csökkennek. A Sprinter innovatív technikája mellett a szériafelszereltség olyan plusszokat is tartalmaz, mint például a szervokormány és tárcsafék a négy keréken. Átfogó program Németországban 1995. február­ja óta folyik a Mercedes-Benz- Sprinter piaci bevezetése és 1995 közepéig a többi európai országban is lezajlik ez a folya­mat. A Düsseldorfban gyártott transzporter a legkülönbözőbb, a dobozostól a kombin keresztül a platós kivitelig, alacsony, ma­gas, normál vagy dupla veze­tőfülkével valamint járóképes alvázként vezetőfülkével vagy csak homlokfallal is kapható. Ä motorprogram két dízelmotort és egy benzinmotort ölel fel. —sz— A rendkívül pozitív visszhang egyik oka a racionális gazdasági szempontok Mese Gyerekeknek Volt egyszer valahol egy rátarti teáskanna. Majd felvetette a büszke­ség, mert finom porcelánból égették, mert hosszú csőre és széles füle volt, méghozzá elöl a csőre és hátul a füle. Az egész ritka dolog, emlegette is a teáskanna, hacsak tehette. Hanem a födeléről nem beszélt soha. Tudta miért nem: afödele törött volt, s ha megragasztot­ták is, csorba maradt. Minek beszéljen hát az ember a hibáiról, mikor azt úgyis megteszik helyette má­sok? A csészék, a tejszínes kancsó meg a cukortartó—a teáskészlet többi tagja — úgyis többet gondolnak csorba födelére, többet is beszél­nék róla, mint szépen ívelő füléről és pompás csőréről. Ezt a teáskanna nagyon jól tudta. “Ismerem őket! — sóhajtotta. — Ismerem a hibáimat is, be is látom, s éppen ezért vagyok szerény és alázatos. De hát nemcsak hibái — erényei is vannak az embernek. A csészéknek fülük van, a cukortartónakfödele, de nekem ez is, az is, ráadásul még valami, ami nekik nincs: csőröm. Ezért vagyok én a teásasztal királynője. A cukortartó és a tejszínes kancsó inkább csak a jó ízlést szolgálja, de az adakozó, az uralkodó én vagyok. Áldás lehetek a szomjazó emberiségre! Az ízetlen forró víz bennem dolgozza fel zamatos itallá a kínai leveleket." Gondtalan, vidám ifjúságában így elmélkedett magában a teás­kanna. Ott díszelgett a terített asztalon, s a legszebb kéz emelgette: de a legszebb kéz ügyetlen volt, s elejtette a rátarti kannát. Ott hevert a teáskanna ájultan a földön, s a forró víz szétfolyt belőle, letörött a csőre, letörött a füle—a födeléről ne is beszéljünk, arról már elég szó esett. Rettenetes csapás volt ez neki, s ami a legszörnyűbb: mindenki rajta nevetett, rajta, s nem az ügyetlen kézen. —Sohasem felejtem el azt a pillanatot!—sóhajtotta a teáskanna, amikor később elbeszélte élete történetét. — Azt mondták rólam, hogy rokkant vagyok, félreállítottak egy sarokba, másnap aztán odaajándékoztak egy szegény asszonynak, aki zsírt kunyerált a konyhán. Koldusbotra jutottam, nem volt tartalma az életemnek, nagyon elkeseredtem. És mégis—akkor kezdődött az én igazi életem. Mert a világon mindenki máshová ér el, mint ahová elindult. Belém földet tömtek, s ez egy teáskanná­nak annyi, mintha eltemetnék. De a földbe aztán virághagymát dug­tak, hogy kicsoda, nem tudom, ajándékba kaptam, a kínai levele­kért, meg a forró vízért kárpótlásul, meg hogy elfelejtsem letört csőrömet, letört fülemet. A földem befogadta a hagymát, s az enyém lett, a szívemmé vált, eleven szívemmé — addig, tudjátok, nem volt szívem. De akkor élet támadt bennem, élet és erő. Nedvek keringtek a . bensőmben: a hagyma csírába szökkent, aztán virágot bontott, s én hordoztam, én voltam a bölcsője. Néztem, nem tudtam betelni a szépségével—boldog voltam, mert boldog, aki másnak tudja áldozni az életét! A virág nem mondott köszönetét nekem, nem is gondolt velem. Mindenki megcsodálta, mindenki megdicsérte. Én meg örül­tem —bizony, megérdemli a dicséretet a szépséges virág! Egy nap aztán azt mondta valaki: “Jobb cserepet érdemelne!" Akkor kettétörtek, ami nagyon fájt, de a virág sokkal szebb cserépbe került, s ez megvigasztalt. Most itt heverek a szemétdom­bon, törött cserép vagyok. De az emlékeimet nem veheti el tőlem senki. Andersen meséje immi.m: Rab Zsuzsa A teáskanna

Next

/
Thumbnails
Contents