Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-20 / 142. szám
0 1995. június 20., kedd Hazai Tükör \ Hirdetés A püspöki kar nyilatkozata Magyar Katolikus Egyházunk örömmel fogadja, hogy II. János Pál pápa 1995. július 2-án, Kassán a szentek sorába iktatja Körösi Márkot, Grodecz Menyhértet és Pongrácz Istvánt, azt a három papot, akiket kassai vértanúként tisztel a horvát, a lengyel, a szlovák és a magyar nép. Különböző népek fiaiként születtek. Körösi Márk horvát, Grodecz Menyhért lengyel, Pongrácz István pedig magyar származású volt. Nemzetiségük ugyan különböző, de mindennél szorosabban összekapcsolta őket katolikus hitük, buzgó papi szolgálatuk, amely a közösen elnyert vértanúságban teljesedett be. A reformáció és a katolikus megújulás korában, 1619. szeptember 7-én Kassán adták életüket hitükért. Szentté avatásuk négy ország közös öröme, hiszen a horvát, a lengyel és a magyar népen kívül a szlovák nemzet is magáénak érzi vala- mennyiüket. Amikor 1905-ben Szent X. Piusz pápa boldoggá avatta őket, lelkiségüket Szent Pál szavaival foglalta össze: „nektek az a kegyelem jutott, hogy ne csak higgyetek Krisztusban, hanem szenvedjetek is érte” (Fii 1,29). A szó igazi értelmében vértanúk ők. Vérük hullatásá- val, életük feláldozásával tettek tanúságot katolikus hitükről. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia meggyőződése szerint e három szent közös vértanúsága arról tanúskodik, hogy a Krisztusba vetett hit legyőzői kassai vértanúk szentté avatása alkalmából A kassai dóm heti a nemzetek és a vallási közösségek közötti feszültségeket, és a népeket egy^ mást becsülő közös- ' séggé teremtheti. Szívből kívánjuk, hogy a három új szent közös tisztelete által a négy nemzet—a horvát, a lengyel, a szlovák és a magyar — közelebb kerüljön egymáshoz. Emlékeztetünk arra, hogy ugyanaz a II. János Pál pápa, aki a kassai vértanúkat július 2-án szentté avatja, 1991-ben Debrecenben tisztelettel és megbecsüléssel hajtott fejet a református gályarab prédikátorok emlékműve előtt. Ugyanezt a nemes gesztust ismételték meg a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa képviselői, amikor 1993-ban az esztergomi bazilikában koszorút helyeztek a kassai vértanúk oltárára. Ezek a vértanúk a mienktől különböző korban, más társadalmi körülmények között éltek. Eletpéldájuk azonban mindnyájunk számára felhívó jel. Egymás vértanúinak és hitvallóinak tisztelete által a vallási közösségek tagjai között megerősödik a kölcsönös szeretetés bizalom. Buzdítjuk a magyarországi katolikus híveket, hogy ezzel a lelkülettel, minél nagyobb számban vegyenek részt július 2-án Kassán a három vértanú szentté avatásán. Budapest, 1995. június hó 8-án a Magyar Katolikus Püspöki Kar Erdélyben a XVI. században hozott törvények szerint négy elfogadott vallás létezett; a kálvinista, az evangélikus, a katolikus és a mérsékelt unitárius vallás. Amint A katolikus egyház történetében írja dr. Szántó Kom ád, a kálvinisták gáncsoskodásai miatt a katolikusok a mindennapi életben sokszor még a törvény-adta csekély engedelmekkel sem tudtak élni. A püspöküket Erdélyből kitiltotta a törvény könyvi végzés, a helynökökpedig nem szentelhettek papokat. Az egyre fogyatkozó papság megsegítésére a jezsuita misszionáriusok siettek, dacolva az őket fenyegető veszélyekkel. Az erdélyi protestáns fejedelmek a királyi Magyarország területén is harcoltak a katolicizmus ellen. A fegyveres küzdelmet Bethlen Gábor indította el, aki vallási okokat is hangoztatva kapcsolódott be a harmincéves háborúba. 1619-ben, a Felvidék meghódítása után Rákóczi György hajdúi kínozták halálra Kassán Grodecz Menyhért és Pongrácz István jezsuita atyákat, valamint Körösi Márk esztergomi kanonokot, mert nem mutattak hajlandóságot megtagadni hitüket. A megszállottság könyve A füzet címlapján látható ez az Endrődre jellemző napsugaras, soromplós ház Endrődön van egy egyesület, amely hihetetlen szívóssággal fáradozik a múlt értékeinek megőrzésén. A Honisméreti Egyesületről van szó, amely elindította az Endrődi Füzetek könyvsorozatot. Az első három kötet az endrődi gyerekek, asszonyok és parasztemberek életével foglalkozott. Megjelenésük után lidérces szünet következett, amiből azt lehetett kiérteni, hogy a tíz kötetre tervezett sorozat megszakadt. Nem így történt. A napokban megérkezett a negyedik kötet, a címe: Népszokások Endrődön. A 160 oldalas, címlapján napsugaras, soromplós házat ábrázoló könyv az endrődi hétköznapok hitvilágával és a jeles napokkal foglalkozik, az idevonatkozó szokásokat gyűjti egybe. A Hétköznapok Hitvilága fejezet az endrődi ház leírását, imákat, a péntek, szombat és vasárnap rendjét, templomtörténetet és templomrajzot, a búcsújárások történetét, köszöntőket, halotti szokásokat, a harangok és keresztek bemutatását, valamint a szellemek és a varázslások világát tartalmazza. A Jeles Napok fejezetben pedig a vallási és naptári ünnepekről, szokásokról olvashatunk. „Úgy gondoljuk, hogy vannak időszakok, amikor a hozzáértőknek nem csak joga, de kötelessége is »ránk parancsolni«, mert ha nem figyeljük ezeket az ősi szövegeket, imákat, mi magunk leszünk kevesebbek” — olvashatjuk a könyv bevezetőjében. A lényeg alighanem ebben a mondatban rejlik: menteni, ami még menthető, ami még nem hullott ki az emlékezet rostáján. Az utolsó pillanatban vagyunk, s nem mentség, hogy nincs rá pénz. Endrődön megmutatták: lehet, ha nagyon akarják. Elismerés érte Kiss Katalinnak, a könyv összeállítójának, Barna Gábor lektornak, Gellainé Kálé Zsuzsa és Bella Imréné tanároknak, Kovásznainé Mikó Klárának, az endrődi iskolás gyerekeknek, az adatközlőknek és adatgyűjtőknek, s talán legfőképp Homok Lajosnénak, a Honismereti Egyesület vezetőjének. A. Z. A MAMI A KEDVENCEMET CSOMAGOLTA TÍZÓRAIRA. mám liiféMési jegy befektetési lehetős Az Állami Vagyonügynökség a Békési Gabona Rt. részvényeit kárpótlási jegyek ellenében megvételre kínálja. A részvényvásárlásban olyan hazai mezőgazdasági termelők vehetnek részt, ♦ akik magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként legalább 5 hektáron gazdálkodnak ♦ olyan kárpótlási jeggyel rendelkeznek, amelynek megszerzését a Kárpótlási Hivatal által kiadott határozat igazolja, illetve ♦ a kárpótlási jegyet eredeti kárpótolttól vásárolták és ezt igazolni tudják. Célunk, hogy a Békési Gabona Rt. privatizálását elősegítsük és az érdeklődő befektetők szerepvállalását támogassuk. A befektetőknek egymással társulva, közös ajánlattal kell jelentkezniük. Várjuk ezért a fenti feltételeknek megfelelő kisbefektetők jelentkezését. ÉRDEKLŐDNI A KÖVETKEZŐ SZEMÉLYEKNÉL LEHET Lamper Lajos termelési és kereskedelmi igazgató, telefon: 447-422, 451-112, Árvái László gazdasági igazgató, telefon: 447-422, 449-522. m BÉKÉSI Békési Gabona Rt. vezetése
