Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-19 / 141. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1995. június 19., hétfő-----------------------------------------------------------------------------------------------^ „Serdülővé avatás” Geszten Tánc- és illemtanból megfelelt, serdülőkorba léphet... Képünkön a geszti vizsgabálosok fotó: lehoczkypéter Földink vált. Szathmári Sándor író 1897-ben ezen a napon született Gyulán, és 1974- ben Budapesten halt meg. Műegyetemet végzett, gépészmérnöki oklevelet szerzett. A Vagongyárban kezdte mérnöki tevékenységét. A társadalmi kérdések iránti érdeklődése ezalatt mélyült el. 1930-tól1934-ig nagy szabású regénytrilógia írása foglalkoztatta. Elkészültekor azonban már nem vállalta művét, s így az kiadatlan maradt. 1935-ben kezdte írni fő művét, a Kazohiniát. Az 1946-os kiadás tartalmazza a háborús cenzúra miatt kimaradt részeket, s Szathmári Sándor újabb részletekkel is bővítette írását. Műfajának érdekessége, hogy az utópiát és a szatírát egyesíti magában. Nyári szünet. A megyei könyvtár július 3-ától 30-áig zárva tart. A nyári szünet után július 31-én délután 2 órától várják a látogatókat. Geszt község nevét a legtöbben a Tisza-kastéllyal, a híres geszti pálinkával vagy Arany Jánossal társítják. Tizenöt év óta azonban az iskola végét jelző szalontánc- vizsga is épp úgy a falu életéhez tartozik. A nyolcadik osztályosok —a felnőttek tudtára adván, hogy ők már nagyok —, ilyenkor évvégén bemutatják illem- és tánctudományukat, amit geszti tanulmányaik utolsó tanévében sajátítottak el Szász Andrásné pedagógustól. Az egész falut felrázó esemény nem más, mint egy sajátos serdülővé avató ünnep. A táncvizsgabál látogatottsága bizonyítja, a falu elfogadta, várja, sőt kifejezetten kedveli ezt a hagyományt. Persze a pénz egyre kevesebb, és azért egy bál attól bál, hogy ott csillogjanak, ragyogjanak a főszereplők. Szerencsére mindig akadnak támogatók, így — eddig legalábbis! — a gesztieknek nem kellett lemondaniuk erről az eseményről. Az idén a szegedi Tóth Gyula segített a táncvizsga szervezőinek. Biharugrai üzemében varrták meg a lányok csodaszép ruháit. Mint beszélgetésünkkor elmondta, egy romos épületet vett meg, s alakított át varrodává. Úgy érezte, segítenie kell a szülőfalujának, hiszen manapság nem mindegy, mennyi munkalehetőség van egy településen. — Sajnos, sokan gyanakvással fogadtak — panaszolta ezután —, s olyan hangokat is lehetett hallani, hogy ők bizony nem akarnak a „cselédeim” lenni. Pedig tényleg segíteni szeretnék. Nemes célra mindig szívesen áldoztam, legyen az óvodaépítés vagy lovas napok, ha tudtam, adtam. Tóth Gyula nemcsak segített a gesztieknek, de a vizsgabáli meghívást is elfogadta. — Magam is népművelő vagyok, és kíváncsi voltam, hogy egy kis településen hogyan lehet megszerettetni a kultúrát az emberekkel, mit. lehet kihozni a gyerekekből — magyarázta. A geszti vizsgabál bevételének egy részét tablókészítésre fordítják, a másikat pedig egy 1848. március 15-e emlékét őrző kopjafa felállítására. Összefogás, akarat, segítőszándék, lelkesedés—ezek voltak az idei tanévzáró bál mozgatórugói. így is lehet... M.M. —SZ. A. Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük az ingyenes fogorvosi ellátás megszüntetéséről? Balogh Sándor, 34 éves, dobozi kéményseprő: Engem személy szerint fölöttébb kellemetlenül érint a dolog. Eléggé rosszak a fogaim, s nagyon bánom, hogy eddig miért nem csináltattam meg őket. Szerintem sok embert olyan érzékenyen érint ez a döntés, mintha a fogát húznák. Én csak azt kívánom: aki ezt a dolgot kitalálta, annak minél több rossz foga legyen, s minden hónapban fele fizetését fogorvosi ellátásra költse. Bozó Vilmos, 30 éves, keverme- si műszaki előadó: Ez a döntés jelentős gondokat okoz majd a lakosság egészségügyi ellátásában. Az átlagember eddig sem sokat törődött egészségével, a fogorvost pedig legtöbben csak a sürgősségi esetekben keresték fel. A fogászati kultúra Magyarországon mindig nagyon kezdetleges stádiumban volt, az ingyenes fogorvosi ellátás megszüntetésével pedig tovább erősödik ez a kedvezőtlen állapot. Lőrincsik Zsuzsanna, 20 éves, békéscsabai értékesítő: Engem közvetlenül nem érint a dolog, ugyanis én eddig is magánfogorvoshoz jártam. Ám elképzelhető, hogy a jövőben a „maszek” is drágább lesz. Én főleg azokat a kispénzű embereket sajnálom, akik rákényszerülnek (hisz a fogfájás nagyon kellemetlen dolog) majd arra, hogy utolsó filléreiket fogorvosi ellátásra költsék. Vajon ők kapnak-e fogcsináltatási segélyt? Miksi Tímea, 17 éves, mezőgyá- ni tanuló: Ez a döntés nagyon helytelen. Eddig is nagyon kevesen jártak rendszeresen fogorvoshoz, eztán pedig még kevesebben fognak. Tehát ebből az állam nem remélhet jelentős bevételt. Mezőgyánban nincs fogorvosi ellátás, ezért szinte mindenki csak végső esetben ment fogorvoshoz. Ha eztán az utazáson kívül még az ellátásért is fizetni kell, tovább romlik majd a helyzet. (Magyari) • • Otven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólalnak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. A munkanélküliek helyzete az USA-ban Amerikában egyre kevesebb a derűlátó vélemény és mind több a pesszimista nyilatkozat a válságjelenségekkel kapcsolatban. Ma már szertefoszlottak azok az illúziók, amelyeket egyesek tápláltak, hogy következik a gazdasági fellendülés. Emlékezetes, hogy magá Eisenhower elnök jelentette be, hogy a gazdasági fellendülés közel van, mert azt két tényező — az olcsó hitel és a hadimegrendelések — fogja biztosítani. Ennek ellenére az USA-ban jelenleg a termelés színvonala állandóan csökkenőben van, az árueladás kilátsai pedig mind a belső, mind pedig a külső piacon egyre rosszabbodnak s a munkanélküliek száma egyre emelkedőbb tendenciát mutat. A munkanélküliek sorsa sem rózsás! Több heti várakozás után kapja csak meg az elbocsátott munkás a segélyt, amely korábbi munkabére arányában — államonként változó. Általában a munkanélküli segélyt heti összege csupán 40—50 százalékban fedezi a család legszükségesebb kiadásait. Amerikában a munkáscsalád legnagyobb kiadását a házbér teszi ki. Ezért elsősorban az élelmezésben kell takarékoskodni s minden más kiadásról le kell mondani a munka- nélkülieknek. Az egyedülálló munkanélküliek számára egyes helyeken felállították a leveskonyhákat, de csak azok vehetik igénybe, akik már nem kapnak munkanélküli segélyt. Ilyen a helyzet a maga nyers valóságában és az amerikai munkások többsége attól retteg, hogy a helyzet még súlyosbodni fog. (Népújság, 1958. június 19.) így lettem újságíró — Fotóriporter leszek — jelentettem ki a tízévesek elszántságával és elhatározásom bizonyítandó összekuporgatott zsebpénzemen vettem egy CMENA fényképezőgépet. A gép persze azóta is a tokjában porosodik. Hiszen nem sokkal azután és legalább olyan lelkesen már régésznek, majd rendőrnek készültem, azután tanár akartam lenni — magyar—orosz szakos. Végül a gyomai Kiss Lajos Gimnáziumból a népművelői pályára vezetett az utam. A művelődési otthon kiváló iskola volt, ahol nap mint nap vizsgáztam emberismeretből, kapcsolatteremtésből, pedagógiából. Mindezek mellett — talán kárpótlásképpen — a „krimibe illő” fordulatokkal sem maradt adós ez a munka. Egyszóval jól éreztem magam ebben a nyüzsgő világban, kiadványokat szerkesztettünk, hébe-hóba a helyi lapba is írtunk, s bár az olvasás és a könyvek szeretetét megőriztem, az újságírói álmaimra egyedül csak a sarokban lógó kis CMENA emlékeztetett. Három évvel ezelőtt jelentkeztem a Bálint György Újságíró Iskolába. „Csak úgy”. Inkább magam kipróbálása, az agytoma volt a célom, és sok-sok remek emberrel kötött ismerettség, néhány máig tartó barátság lett a jutalmam. Meg az addig számomra ismeretlen világ, ami kinyílt előttem. Az iskola elkezdésével szinte egyidőben lettem a Hírlap gyoma- endrődi tudósítója. Az élet fokozatosan terelt a toliforgatók felé, mígnem egészen közéjük akartam tartozni. Százszor átírt, majd összetépett kéziratok övezték idáig az utat. Ám máig is kísért a kisördög, az örök elégedetlenség. Hát így lettem újságíró, és az is szeretnék maradni, amíg hitem és kitartásom lesz hozzá. (Folytatjuk) Csath Róza Vizsgamunka Megyeszerte folyik a szakmunkástanulók vizsgáztatása. Bár már hagyománya van annak, hogy Gyomaendrődön Tímár Vince vállalkozó saját tanműhelyében vizsgáztatja a település géplakatos tanulóit, a megoldás újszerűsége és eredményessége figyelmet érdemel. Tímár Vince igen korszerű tanműhelyt alakított ki, melyben jelenleg 7 tanulót alkalmaz. Egyikük 16 más helybeli lakatostanulóval — a 617-es Ipari Szakmunkásképző és Cipőipari Szakközépiskola hallgatóiként — a minap e tanműhelyben tette le szakmunkásvizsgáját. A vizsga edményéről a fiúk kedden szerezhettek tudomást. Képünkön: a vizsgáztatást megtekintette dr. Frankó Károly, Gyoma- endrőd polgármestere (középen) és Gellai Attila, a városban működő Hőtechnikai és Gépipari Kft. ügyvezető igazgatója (balról) is. FOTÓ: SUCH TAMÁS Kevesebb is elég! A NYÁRNAK VÉGE LESZ jv (előbb mint szeretnénk...) De a tatai brikett eláll! MOST ELŐSZEZONI ÁRON KÍNÁLUNK kitűnő hazai tüzelőt. Ilyen olcsó már nem lesz! További információ: Tatai Brikett Kft., értékesítési osztály. Tel./fax: 06/34-311-801 valamint a TÜZÉP-telepeken TATAI BRIKETTA MELEGSEG VARÁZSA!
