Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-19 / 141. szám
Keleti szél Sarkadon A sarkadi Gárdonyi Újságíró Akadémia vizsgalapjának „főszerkesztője” B. Széli Katalin lett. (4. oldal) SPORT melléklet 12-16. oldal Ma: Csabai Napló 1 A pecsenyére sült bőr, a hámló orr és a keserű tapasztalat egy boltban sem váltható tornacsukára. (7. oldal) 1995. JÚNIUS 19., HÉTFŐ ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 141. SZÁM Igazi barátságok szülessenek! Az „iszapbirkózás” méltatlan o gyógyítókhoz Dr. Nagy Balázs: Gyula és Békéscsaba kórháza megegyezhetne Goirle, Waalwijk — a két holland városkával gyümölcsöző kapcsolata van, illetve alakul az orosháziaknak. Az elsővel már évek óta, az utóbbival pedig hónapok óta ismerkednek megyénk kisvárosának polgárai. Tavasszal néhányan ellátogattak már Waalwijkba, tárgyalásaik eredményeként pedig a napokban Orosházára érkezett Wimkox úr és felesége, hogy felkeresse Gonda Gézát, Pusztainé Szabó Margitot és Fülöp Bélát, a régi ismerősöket. Mint megtudtuk, látogatásuknak egyéb célje is volt, de erről meséljen a holland nyugalmazott gimnáziumi igazgató: — Azért is jöttünk, hogy beszéljünk a jövőről. Szeretnénk, ha városaink között nem hivatalos, hanem valódi baráti viszony alakulna ki az egymás országába ellátogató emberek jóvoltából. Az orosházi festők már jártak nálunk, a mieink pedig (Folytatás a 3. oldalon) HÍREK Horn bizalmat kér. Bizalmat, türelmet kért a kormány munkájához Horn Gyula miniszterelnök a Hűvösvölgyi Nagyréten vasárnap megrendezett mun- kásjuniális politikai fórumán. Egyebek mellet hangsúlyozta: gazdasági és szociális téren rendbe kell tenni az ország ügyeit, ez elől nem lehet kitérni. Amennyiben a kormány nem felel meg a megannyi komoly kihívásnak, akkor a választók jogosan mondhatják majd, hogy távozzanak, de addig türelmet kér a lakosságtól. A Bokros-csomagról szólva kijelentette: sem ő, sem a kormány tagjai nem támogatták azt szívesen, de az ország jelenlegi helyzetében nem lehetett kitérni a döntés elől. Egyebek között elmondta: a szakszervezetekkel egy-egy ügyben hónapokig tárgyaltak eredménytelenül. A kormány mindig is kész volt a megállapodásra az ésszerű érvek alapján, de nem lehetett a végtelenségig húzni a tárgyalásokat. A kormány felelőssége a döntés, a cselekvés. Elégedett ellenőrök. A megyei önkormányzat gazdasági osztályának három képviselője a közelmúltban ellenőrizte a megye és Gyula városa állal megkötött szerződés végrehajtását a Tourinform Turista Információs Irodában. Az ellenőrök elégedetten nyilatkoztak a tapasztaltakról, a gyulai iroda működéséről, jelentésükben további támogatásukról biztosították aTuorinform gyulai vezetőjét. Határforgalom. A határőrség tájékoztatása szerint a hétvégén az ország határátkelőhelyein a személy- és teherforgalomban a várakozási idő a szokásosnak megfelelően alakult, így a kifelé irányuló teherforgalom áthaladása Nagylaknál 9 óra, Gyulánál 12 óra, Záhonynál 21 óra, Biharkeresztesen 10 óra volt. A befelé haladó személygépkocsiknak Tompánál 1 órát, Tiszabecsnél pedig 2 órát kellett várakozniuk. Több interjú megjelent már megyénkben az egészségügy racionalizálása kapcsán, de a békéscsabai Réthy Pál Kórház igazgatója még nem hallatta a hangját. — Mi a magyarázat? — kérdeztük dr. Nagy Balázstól. — Egy szakmai továbbképzésen voltam és a távolból értesültem az itt zajló dolgokról— hangzik a válasz. — Kedden találkoztunk ugyan a Népjóléti Minisztériumban a megye tisztifőorvosa, orvosvezetői, önkormányzati vezetői és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetékesei egyeztető tárgyaláson. Gyula és Békéscsaba kapcsolata volt az egyik vitás kérdés. Megegyezés nem született, a minisztérium vezetői orvos szakmai kollégiumot kémek fel a két kórházban lévő párhuzamos funkciók egyeztetésére. — A békéscsabai kórház rekonstrukciójának tervei a hatvanas évek második felében fogalmazódtak meg... — Éppen azért, mert megyénk az ágyszámmutatókban az országos utolsó vagy utolsó- előtti helyen szerepelt. Annyira reálisnak értékelték a beruházást, hogy a rendszerváltást követően a kormányok mind egyetértettek vele. Ez nemcsak Békéscsaba, hanem a megye egészségügyének válik a javára. Arról szó sem volt, hogy Gyulát bármilyen vonatkozásban hátrányos helyzetbe hozzák, hozzuk. — Szükség volt ekkora kórházat építeni Békéscsabán? — Békés megyében a rekonstrukciót követően érjük el (az országosan tervezett ágy- számleépítést figyelembevéve) a normákat. —A rekonstrukcióhoz, a műszerezettséghez szükséges hatalmas összegek nem a másik kórház rovására kerültek Békéscsabára? — Nem a Népjóléti Minisztérium, hanem az országos költségvetés, címzett beruházásként a parlament biztosította a négy és fél milliárdot. Hadd ne legyen már bűn, hogy a jövő évezred elvárásainak megfelelő szinten sikerült megvalósítani, műszerezni ezt a kórházat! —Mi az Ón véleménye a körvonalazódott elképzelésekről? — A gazdasági helyzet diktál, ezt tudomásul kell venni. Kevesebb pénzből, racionalizálva, netán az orvostudományban még újat is produkálva próbálják szinten tartani az egészségügyet. Anélkül, hogy az (Folytatása3. oldalon) Hermina a Sztár! Az első mezőhegyesi nemzetközi kanca- és ménverseny szupersztárja a hatéves Hermina lett. A Mezőhegyesi Rt. tulajdonában lévő ló tegnap délutánra minden bírálót elbűvölt, ráadásul remekül ugrott és a leggyorsabb is volt, így Szász Attila vehette át az 1000 dolláros fődíjat. (Beszámolónk a 12. oldalon) fotó: Fábián istván Szülővárosaként szereti Orosházát Orosházán a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete és a Petőfi Művelődési Központ kiállítást rendezett Horváth János festőművész munkáiból. A szombati megnyitón (Keletei György honvédelmi miniszter betegsége miatt lemondta orosházi programját) dr. Szabó Mihály méltatta az 1964-tol Orosházán élő festő munkásságát, aki 1958 óta a hadsereg munkatársa polgári alkalmazottként. Horváth János először az Orosházi Festők Csoportjának tagjaként mutatkozott be, azóta viszont több mint 150 csoportos kiállításon és 18 egyéni tárlaton láthatták festményeit az ország minden részében. Az elmúlt 3 évtized során Orosházát szülővárosaként szerette meg a művész, a város pedig sajátjának tartja Horváth Jánost és annak művészetét. cs. i. „Minden haza önnön nyelvét emeli” Szorongva olvasom a szlovákiai nyelvtörvényről, az úgynevezett alternatív oktatásról szóló híreket. Romániában most zajlik az új tanügyi törvény vitája, a szenátus már áldását is adta arra a tervezetre, amelynek számos pontja ellentétes a soknemzetiségű ország hatályos alkotmányával. Persze az „egy állam egy nyelv” eszméje nem újkeletű ebben a régióban. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogsértő megkülönböztetése immár 75 éve tartó folyamat, kimondva-ki mondat lanul mindenütt és mindenkor része a nagypolitikának. Pedig ’89-ben, az összeborulás eufórikus hangulatában azt hittük, hogy ennek egyszer s mindenkorra vége. Botorul úgy képzeltük, hogy ezután mindenki korlátozás nélkül használhatja anyanyelvét az utcán, a közéletben, a hivatalokban és természetesen az oktatási intézményekben is. A felvilágosodás jeles gondolkodójától, a Magyar Tudományos Akadémia megálmodójától, Bessenyei Györgytől tudjuk: „... soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességeket, mélységet, valameddig a tudományokat a maga nyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Hallva a nyelvünk ellen intézett újabb és újabb támadások híreit, az a kényszerképzetem támad, hogy határainkon túl a többségi nemzetek politikusai megszívlelték, mi több: ellenünkre fordították Bessenyei tanításait. Tudom, a konkrét megoldás elsősorban az alapszer-, ződéseket megkötő politikusainkra, illetve a parlamentre tartozik. Nyelvünk (Bessenyei így mondaná: magyarságunk) szolgálata és védelme azonban közös feladatunk. (Jut eszembe: a rendőrautókon ez olvasható: „Szolgálunk és Védünk!” így: nagy v-vel.) A kérdés tehát az, hogy itthon megteszünk-e mindent közös nemzeti kincsünkért, az anyanyelvért. Sajnos a válasz egyértelmű. Ménesi György Kenyérkóstoló. Mezőhegyesen a közelmúltban a csorvási Genuin Kenyérgyár kenyérkóstolóval egybekötött vásárt rendezett a Zala György-lakótelepen. Az ABC-ben 11 fajta kenyeret és több mint 70 féle süteményt mutattak be a vásárlóknak. Felvételünkön Kecskés Edit, a gyár dolgozója éppen a házi jellegű veknit adja át Balogh Andrea vevőnek fotó: sí h ;h tamás Szomorú búcsú a főiskolától. Szó sincs a tanítóképzés megszüntetéséről — hangzott el tegnap délután a békéscsabai Körösi Csorna Sándor főiskola diplomaosztó ünnepségén. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó:suchtamás
