Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-17-18 / 140. szám

Ötven erdélyi a barátság hídján Benedek Elek dédunokája és felesége teg­nap Mezőgyánba látogatott, a vendégek ma Debrecenbe utaznak. (3. oldal) Ötös eső hullott... A 32 békéscsabai külkereskedelmi szak­középiskolás közül huszonegy kitűnően, négy jelesen érettségizett. (4. oldal) 1995. JÚNIUS 17-18., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 140. SZÁM Kézműves kamara kényszerhelyzetben? Németh Béla megyei elnök: „Nem célunk a büntetés” Kötelező tagság, újabb sarc a maszekok nyomorgatására semmi ellenszolgáltatásért — ilyen és ehhez hasonló vélemé­nyeket hallottunk egyik oldalon, a másikon pedig kényszer- helyzetről, bizonytalan és hiányos jogszabályi háttérről be­széltek az illetékesek. A vészjelek a kézműves kamarától és háza tájától érkeztek, de a problémák hasonlósága miatt jöhettek volna az agrár- és az ipari kamarától is. Tény, hogy a kamarák létrehozásáról, a kötelező kamarai tagságról tör­vény rendelkezik, a részletek azonban kevésbé ismertek, s főleg a tagokat érintő kötelezettségek — elsősorban a díjfize­tés — váltanak ki ellenállást a vállalkozók körében. Németh Bélát, a megyei Kézműves Kamara elnökét azért kerestük meg, hogy világos képet kapjunk a jelenlegi helyzetről, kéz­műves és kamarája (leendő) kapcsolatáról. Az elnök minde­nekelőtt a törvényi hátteret világítja meg: Az Oltáriszentség ünnepe Hírek Továbbképzés. Az MDF békéscsabai szervezete és az MDF országos hivatalának ön- kormányzati irodája ma az MDF székházában a megyénk­ben működő MDF-szervezetek elnökei, polgármesterei és ön- kormányzati képviselői részére szakmai továbbképzést szer­vez, melyen többek között a kormány oktatáspolitikájának hatásairól, az iskolabezárások­ról, a településfejlesztésről, szociálpolitikáról és az önkor­mányzatok gazdálkodásáról hallhatnak előadásokat a részt­vevők. Megállapodlak. Az el­múlt héten tartott megbeszélés eredményeként—amelyen Ba­kos Sándor, a kömyeztvédelmi miniszter titkárságának vezető­je, Nagy Tibomé, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal ve­zetője és Gyula város első szá­mú vezetői vettek részt — há­rom éve húzódó vita végére került pont. Sikerült olyan épí­tészeti megoldást találiű a vár rekonstrukciójára, amely ered­ményeként nem csorbul a törté­nelmi nevezetesség értéke, a Várszínház működési feltételei kialakíthatóak és a múzeum működése is biztosítható. Béres István, a gyulai polgármesteri hivatal városfejlesztési osztá­lyának vezetője elmondta: a részletkérdések tisztázása érde­kében újabb tárgyalást folytat­tak a szakemberek, hogy minél alaposabban előkészített anyag kerülhessen a gyulai képviselő- testület elé, majd azt követően a kormány asztalára. Új piac Sarkadon. Sarka­don az Anti úti piac beruházója és leendő üzemeltetője, a Sarka- di Piac Kft. június 29-én nyitja meg az új vásártér kapuit. A vásártér egyhektáros területén üzletsor, piactér, valamint ke­reskedői és vásárlói gépkocsi­parkolók várják a látogatókat. — A parlament 1994 márciu­sában alkotott jogszabályt a kamarák létrehozásáról, a kö­telező tagságot 1996. január 1-jétől írta elő, a díjfizetés fel­ső határát az adó 5 százaléká­ban jelölte meg. A díj tehát adócsökkentő tényező volt. Ezzel együtt 1995-ben még az állam finanszírozta volna a kamarák működését. Tavaly novemberben módosították a törvényt, s a kötelező tagságot egy évvel előrébb hozták, 1995. január 1-jére. Monda­nom sem kell, hogy a 8 ezer érintett megyénkben — aki­ket most folyamatosan érte­sítünk — sokkal inkább elfo­gadta volna a kötelezettsége­ket, ha az idei év számukra ingyenes kamarai tagsággal jár, s mi közben végezzük a munkát. — Mit nyújt tagságának a kamara, mi a szerepe? — A gazdasági élet szerep­lőinek eddig az állam volt a hatósága, ezt a feladatot kap­ják meg a kamarák, a kézmű­ves mellett az ipari és kereske­delmi, illetve az agrárkamara. Ily’ módon az igazolások ki­adása, az etikai ügyek, a tanu­ló- és továbbképzés, a kiállítá­sok szervezése, a külkapcsola- tok, a származási bizonyít­vány és még sorolhatnám, mind-mind kamarai feladat. — Hatóság lévén büntetést is kiróhat? (Folytatás a 3. oldalon) A magyarországi katolikus naptár szerint holnap: Űrnap­ja, az Oltáriszentség emléke­zetére rendelt nap, s mint ilyen, az egyházi év egyik leg­nagyobb ünnepe. A katolikus egyház és a gö­rögkeleti egyházak tanítása szerint az Oltáriszentséget az utolsó vacsorán Jézus Krisztus rendelte, amikor tanítványai­nak kenyeret és bort adott, amelyet előzőleg saját testévé és vérévé változtatott. Az Ol­táriszentség kultusza, a Ke­nyér és Bor kiváltságos ünne­pe a középkorban alakult ki; a — Na, nézd már, kivonul a munkásőrség? — kérdezi egy bajszos középkorú férfi a vele söröző társától, miközben a vámhivatal háromfős képvise­lője kivonul a sörsátorból. Az ügy felbolygatta tegnap a békéscsabai Elektroház ese­ményeken részt vevő közönsé­get. Hat nap után eszébe jutott a vámosoknak, hogy rajtaütés­szerűen lefoglalják a Bököm Bt. Sörkészletét, mondván, nem kértek engedélyt a hely­színi árusításhoz. Zsibrita Pál fegyelmezi ma­gát, bár látszik rajta az iszo­nyatos feszültség: — Törvénytisztelő és becsülettel adózó állampolgár vagyok. Megbíztam az egyik emberemet, szerezzen be min­denféle engedélyt, ami a ren­dezvénysorozatunkhoz szük­séges. Miután rendelkezem jö­vedéki engedéllyel én is és a Bököm Bt. is, álmunkban sem jutott eszünkbe, hogy külön engedély szükséges a sör ki­méréséhez. Szabjanak ki bün­tetést, ha hibáztunk, de hagy­ják befejezni normálisan a ren­dezvényünket. Nincs az ügy­ben semmiféle susmus, a ren­későközépkori búcsújáró he­lyek többsége is erősen kötő­dik az Oltáriszentség tisztele­téhez. Űrnapja a barokk idők­ben a katolikus egyházhoz va­ló tartozás kifejezésének, megváltásának ünnepélyes al­kalma is. Űrnapjához számos hiedelem és népszokás fűző­dött, amelyek közül néhány ma is él, például a templom kövezetét virágszirmokkal szórják tele. Vasárnap Békéscsabán is lesz úmapi körmenet, liliom­szentelés a belvárosi katolikus templomban. dezvényt meghirdettük a saj­tóban. A vám három képviselője (akiket munkásőröknek néz­tek), elzárkózik a nyilatkozat­tól. Pedig lett volna mit megkér­deznem tőlük. Mondják, hív­jam Kárpáti Zoltánt, a vámhiva­tal megbízott vezetőjét. Hív­tam. Kárpáti úr rövidre zárta a témát: nem nyilatkozhat! Gon­dolom csak létezik a vám- és pénzügyőrségen valaki, aki ve­szi a fáradságot és tájékoztatja a közvéleményt az alábbiakról: Miért hat nap után jutott eszük­be, hogy körülnézzenek az Elektroház háza táján? Ha vala­mi szabálytalanságot találtak, miért nem szabták ki a bírságot és hagyták, hogy befejeződjön az esemény? Kinek lesz haszna abból, hogy lehetetlenné tegyék az utolsó napokat, ahol az em­berek ezrei érezték jól magu­kat? — Valakinek nem tetszik, hogy sikerünk van — mondja megkeseredetten Zsibrita Pál. — Akkor sem adjuk fel! Mi áruljuk a sört, három méterre a sátor előtt, mert itt már szabad. Hát nem nevetséges? Béla Vali A „munkásőrség” kivonul? Zrenjanini kézfogás A testvérkapcsolatok megerő­sítésének céljából vendéges­kedett Békéscsabán a kis-ju- goszláviai Zrenjanin küldött­sége. A csapat a helyi képvise­lő-testület elnöke, Ljubo Szli- jepcsevics vezetésével elláto­gatott szerkesztőségünkbe is, ahol dr. Árpási Zoltán főszer­kesztő lapunk múltjáról, fej­lődéséről, a sajtópiacon elfog­lalt helyéről beszélt, majd a vendégek megtekinthették a lapkészítés egyes fázisait. A zrenjaniniak tegnap néhány órát Gyulán töltöttek, ismer­kedtek a város nevezetessége­ivel. Programjaik között sze­repelt a Csaba Expo és az Elektroház megtekintése. A zrenjanini polgármester rövid interjút adott lapunk­nak, amelyet a napokban köz­readunk. Védőbeszéd a befeketítettek nevében Az még csak hagyján lenne, ha mindössze engem feketíte­nek be. Gyanítom, pénteken reggel sokadmagammal jár­tam így. A Vészéi Csárda előtti építési fronton hol in­nen, hol onnan szakaszolgat- ták az autósforgalmat. Itt is, ott is forgalomirányító lámpa csikicsukizott, sőt, erősítés­ként az előttünk álló lámpára támaszkodhatott egy életerős fiatalember is. Feltehetően útépítő volt, mi másért szo­rongatta volna naphosszat a jelzőtárcsáját? Nyilván ő volt a talonban tartott kézi vezér­lés, ha valamely főnökben felmerül: túl önállóan értel­mezik a várakozók a piros- sárga-zöldet. Zöldet kaptunk, elektro­mosát. Egy kocsi át is kelhe­tett a sorból, aztán újra piros. Kis bosszúság, Bokros után egyben áfástól lenyel ilyes­mit az ember. Várakozás, zöld megint, megyünk az épí­tők által szabadon hagyott egyetlen nyomsávon. Kény­szerpályára kerülünk. Vala­mi frissen csillog a burkolat teljes hosszán. Útitársam megjegyzi: bizonyára tech­nológiai követelmény a mű­veletek előtt alaposan lemos­ni az utat. Ja — bólogatok szakértelemmel. Később le­parkolok a megyeszékhe­lyen, s mikor újra találkozom négykerekűmmel, oldalát, keréktárcsáit, sárfogóit — s velük együtt életkilátásaimat — feketébben látom, mint megszokottan. Eltalálták, merő lucsok volt a reggel víz­nek vélt bitumentől. Istenem! Jámbor a Te jószágod, aki az elmúlt hónapokban rendsze­resen autózott errefelé: ke- resztül-kasul kanyarogtunk az építkezésen, az se lepne meg, ha a hétvégi tisztogatás­kor az útépítők leltárcéduláját is megtalálnám felragadva. De eddig békésen meg­fértünk a harcmezőn. Csak tudnám, mi a sejte­lemnek ácsorgott ott az a deli legény? A jelek szerint nem azért, hogy irányítson vagy figyelmeztessen. Megvan! O írta fel a póruljártak rendszá­mait, hogy tudja a főnökség, hová küldjék a kártérítési összeget! Kiss A. János 125 éves vasútvonal. 125 évvel ezelőtt, 1870. június 16- án adták át azt a vasútvonalat, amely Békéscsabát Hódmezővásár­hellyel köti össze. Az évforduló alkalmából nyílt tegnap délután kiállítás a csorvási művelődési házban, dr. Vastagh Pál igazságügy­miniszter mondott beszédet. A kiállítás június 30-áig tart nyitva. Fotó: Lehoczky Péter Negyvenkét év a pedagógusi pályán. László Istvánné Jolika nénit tanítványai kö­szöntik. (Tudósításunk a 3. oldalon) 'Fotó: Such Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents