Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-17-18 / 140. szám
Ötven erdélyi a barátság hídján Benedek Elek dédunokája és felesége tegnap Mezőgyánba látogatott, a vendégek ma Debrecenbe utaznak. (3. oldal) Ötös eső hullott... A 32 békéscsabai külkereskedelmi szakközépiskolás közül huszonegy kitűnően, négy jelesen érettségizett. (4. oldal) 1995. JÚNIUS 17-18., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 140. SZÁM Kézműves kamara kényszerhelyzetben? Németh Béla megyei elnök: „Nem célunk a büntetés” Kötelező tagság, újabb sarc a maszekok nyomorgatására semmi ellenszolgáltatásért — ilyen és ehhez hasonló véleményeket hallottunk egyik oldalon, a másikon pedig kényszer- helyzetről, bizonytalan és hiányos jogszabályi háttérről beszéltek az illetékesek. A vészjelek a kézműves kamarától és háza tájától érkeztek, de a problémák hasonlósága miatt jöhettek volna az agrár- és az ipari kamarától is. Tény, hogy a kamarák létrehozásáról, a kötelező kamarai tagságról törvény rendelkezik, a részletek azonban kevésbé ismertek, s főleg a tagokat érintő kötelezettségek — elsősorban a díjfizetés — váltanak ki ellenállást a vállalkozók körében. Németh Bélát, a megyei Kézműves Kamara elnökét azért kerestük meg, hogy világos képet kapjunk a jelenlegi helyzetről, kézműves és kamarája (leendő) kapcsolatáról. Az elnök mindenekelőtt a törvényi hátteret világítja meg: Az Oltáriszentség ünnepe Hírek Továbbképzés. Az MDF békéscsabai szervezete és az MDF országos hivatalának ön- kormányzati irodája ma az MDF székházában a megyénkben működő MDF-szervezetek elnökei, polgármesterei és ön- kormányzati képviselői részére szakmai továbbképzést szervez, melyen többek között a kormány oktatáspolitikájának hatásairól, az iskolabezárásokról, a településfejlesztésről, szociálpolitikáról és az önkormányzatok gazdálkodásáról hallhatnak előadásokat a résztvevők. Megállapodlak. Az elmúlt héten tartott megbeszélés eredményeként—amelyen Bakos Sándor, a kömyeztvédelmi miniszter titkárságának vezetője, Nagy Tibomé, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal vezetője és Gyula város első számú vezetői vettek részt — három éve húzódó vita végére került pont. Sikerült olyan építészeti megoldást találiű a vár rekonstrukciójára, amely eredményeként nem csorbul a történelmi nevezetesség értéke, a Várszínház működési feltételei kialakíthatóak és a múzeum működése is biztosítható. Béres István, a gyulai polgármesteri hivatal városfejlesztési osztályának vezetője elmondta: a részletkérdések tisztázása érdekében újabb tárgyalást folytattak a szakemberek, hogy minél alaposabban előkészített anyag kerülhessen a gyulai képviselő- testület elé, majd azt követően a kormány asztalára. Új piac Sarkadon. Sarkadon az Anti úti piac beruházója és leendő üzemeltetője, a Sarka- di Piac Kft. június 29-én nyitja meg az új vásártér kapuit. A vásártér egyhektáros területén üzletsor, piactér, valamint kereskedői és vásárlói gépkocsiparkolók várják a látogatókat. — A parlament 1994 márciusában alkotott jogszabályt a kamarák létrehozásáról, a kötelező tagságot 1996. január 1-jétől írta elő, a díjfizetés felső határát az adó 5 százalékában jelölte meg. A díj tehát adócsökkentő tényező volt. Ezzel együtt 1995-ben még az állam finanszírozta volna a kamarák működését. Tavaly novemberben módosították a törvényt, s a kötelező tagságot egy évvel előrébb hozták, 1995. január 1-jére. Mondanom sem kell, hogy a 8 ezer érintett megyénkben — akiket most folyamatosan értesítünk — sokkal inkább elfogadta volna a kötelezettségeket, ha az idei év számukra ingyenes kamarai tagsággal jár, s mi közben végezzük a munkát. — Mit nyújt tagságának a kamara, mi a szerepe? — A gazdasági élet szereplőinek eddig az állam volt a hatósága, ezt a feladatot kapják meg a kamarák, a kézműves mellett az ipari és kereskedelmi, illetve az agrárkamara. Ily’ módon az igazolások kiadása, az etikai ügyek, a tanuló- és továbbképzés, a kiállítások szervezése, a külkapcsola- tok, a származási bizonyítvány és még sorolhatnám, mind-mind kamarai feladat. — Hatóság lévén büntetést is kiróhat? (Folytatás a 3. oldalon) A magyarországi katolikus naptár szerint holnap: Űrnapja, az Oltáriszentség emlékezetére rendelt nap, s mint ilyen, az egyházi év egyik legnagyobb ünnepe. A katolikus egyház és a görögkeleti egyházak tanítása szerint az Oltáriszentséget az utolsó vacsorán Jézus Krisztus rendelte, amikor tanítványainak kenyeret és bort adott, amelyet előzőleg saját testévé és vérévé változtatott. Az Oltáriszentség kultusza, a Kenyér és Bor kiváltságos ünnepe a középkorban alakult ki; a — Na, nézd már, kivonul a munkásőrség? — kérdezi egy bajszos középkorú férfi a vele söröző társától, miközben a vámhivatal háromfős képviselője kivonul a sörsátorból. Az ügy felbolygatta tegnap a békéscsabai Elektroház eseményeken részt vevő közönséget. Hat nap után eszébe jutott a vámosoknak, hogy rajtaütésszerűen lefoglalják a Bököm Bt. Sörkészletét, mondván, nem kértek engedélyt a helyszíni árusításhoz. Zsibrita Pál fegyelmezi magát, bár látszik rajta az iszonyatos feszültség: — Törvénytisztelő és becsülettel adózó állampolgár vagyok. Megbíztam az egyik emberemet, szerezzen be mindenféle engedélyt, ami a rendezvénysorozatunkhoz szükséges. Miután rendelkezem jövedéki engedéllyel én is és a Bököm Bt. is, álmunkban sem jutott eszünkbe, hogy külön engedély szükséges a sör kiméréséhez. Szabjanak ki büntetést, ha hibáztunk, de hagyják befejezni normálisan a rendezvényünket. Nincs az ügyben semmiféle susmus, a renkésőközépkori búcsújáró helyek többsége is erősen kötődik az Oltáriszentség tiszteletéhez. Űrnapja a barokk időkben a katolikus egyházhoz való tartozás kifejezésének, megváltásának ünnepélyes alkalma is. Űrnapjához számos hiedelem és népszokás fűződött, amelyek közül néhány ma is él, például a templom kövezetét virágszirmokkal szórják tele. Vasárnap Békéscsabán is lesz úmapi körmenet, liliomszentelés a belvárosi katolikus templomban. dezvényt meghirdettük a sajtóban. A vám három képviselője (akiket munkásőröknek néztek), elzárkózik a nyilatkozattól. Pedig lett volna mit megkérdeznem tőlük. Mondják, hívjam Kárpáti Zoltánt, a vámhivatal megbízott vezetőjét. Hívtam. Kárpáti úr rövidre zárta a témát: nem nyilatkozhat! Gondolom csak létezik a vám- és pénzügyőrségen valaki, aki veszi a fáradságot és tájékoztatja a közvéleményt az alábbiakról: Miért hat nap után jutott eszükbe, hogy körülnézzenek az Elektroház háza táján? Ha valami szabálytalanságot találtak, miért nem szabták ki a bírságot és hagyták, hogy befejeződjön az esemény? Kinek lesz haszna abból, hogy lehetetlenné tegyék az utolsó napokat, ahol az emberek ezrei érezték jól magukat? — Valakinek nem tetszik, hogy sikerünk van — mondja megkeseredetten Zsibrita Pál. — Akkor sem adjuk fel! Mi áruljuk a sört, három méterre a sátor előtt, mert itt már szabad. Hát nem nevetséges? Béla Vali A „munkásőrség” kivonul? Zrenjanini kézfogás A testvérkapcsolatok megerősítésének céljából vendégeskedett Békéscsabán a kis-ju- goszláviai Zrenjanin küldöttsége. A csapat a helyi képviselő-testület elnöke, Ljubo Szli- jepcsevics vezetésével ellátogatott szerkesztőségünkbe is, ahol dr. Árpási Zoltán főszerkesztő lapunk múltjáról, fejlődéséről, a sajtópiacon elfoglalt helyéről beszélt, majd a vendégek megtekinthették a lapkészítés egyes fázisait. A zrenjaniniak tegnap néhány órát Gyulán töltöttek, ismerkedtek a város nevezetességeivel. Programjaik között szerepelt a Csaba Expo és az Elektroház megtekintése. A zrenjanini polgármester rövid interjút adott lapunknak, amelyet a napokban közreadunk. Védőbeszéd a befeketítettek nevében Az még csak hagyján lenne, ha mindössze engem feketítenek be. Gyanítom, pénteken reggel sokadmagammal jártam így. A Vészéi Csárda előtti építési fronton hol innen, hol onnan szakaszolgat- ták az autósforgalmat. Itt is, ott is forgalomirányító lámpa csikicsukizott, sőt, erősítésként az előttünk álló lámpára támaszkodhatott egy életerős fiatalember is. Feltehetően útépítő volt, mi másért szorongatta volna naphosszat a jelzőtárcsáját? Nyilván ő volt a talonban tartott kézi vezérlés, ha valamely főnökben felmerül: túl önállóan értelmezik a várakozók a piros- sárga-zöldet. Zöldet kaptunk, elektromosát. Egy kocsi át is kelhetett a sorból, aztán újra piros. Kis bosszúság, Bokros után egyben áfástól lenyel ilyesmit az ember. Várakozás, zöld megint, megyünk az építők által szabadon hagyott egyetlen nyomsávon. Kényszerpályára kerülünk. Valami frissen csillog a burkolat teljes hosszán. Útitársam megjegyzi: bizonyára technológiai követelmény a műveletek előtt alaposan lemosni az utat. Ja — bólogatok szakértelemmel. Később leparkolok a megyeszékhelyen, s mikor újra találkozom négykerekűmmel, oldalát, keréktárcsáit, sárfogóit — s velük együtt életkilátásaimat — feketébben látom, mint megszokottan. Eltalálták, merő lucsok volt a reggel víznek vélt bitumentől. Istenem! Jámbor a Te jószágod, aki az elmúlt hónapokban rendszeresen autózott errefelé: ke- resztül-kasul kanyarogtunk az építkezésen, az se lepne meg, ha a hétvégi tisztogatáskor az útépítők leltárcéduláját is megtalálnám felragadva. De eddig békésen megfértünk a harcmezőn. Csak tudnám, mi a sejtelemnek ácsorgott ott az a deli legény? A jelek szerint nem azért, hogy irányítson vagy figyelmeztessen. Megvan! O írta fel a póruljártak rendszámait, hogy tudja a főnökség, hová küldjék a kártérítési összeget! Kiss A. János 125 éves vasútvonal. 125 évvel ezelőtt, 1870. június 16- án adták át azt a vasútvonalat, amely Békéscsabát Hódmezővásárhellyel köti össze. Az évforduló alkalmából nyílt tegnap délután kiállítás a csorvási művelődési házban, dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter mondott beszédet. A kiállítás június 30-áig tart nyitva. Fotó: Lehoczky Péter Negyvenkét év a pedagógusi pályán. László Istvánné Jolika nénit tanítványai köszöntik. (Tudósításunk a 3. oldalon) 'Fotó: Such Tamás
