Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-16 / 139. szám

kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­CSABAI NAPLÓ 1995. június 16., péntek Kedves Olvasó! Lehet, hogy Ön hallott már a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskoláról, lehet, hogy valamikor ezen iskola padjaiban tanulóként töltött négy diákévet, felkészülve a szakmára, az életre vagy ke- ményes diáktársai, ismerősei vannak. Azt hiszem, hogy is­kolánk sok vonatkozásban benne van a köztudatban, hi­szen a közlekedés, mint ága­zat stratégiai helyet foglal el megyénkben is, ahol volt di­ákjaink ma már komoly szak­emberként tevékenykednek. A közlekedés, a gépjár­műfenntartás és a kapcsoló­dó területek jól képzett, fia­tal szakemberigényének ro­hamos növekedésére szá­míthatunk. Bizton állítha­tom, hogy iskolánk szemé­lyi és tárgyi feltételrendsze­rével meg tud felelni a vár­ható követelményeknek. Az utóbbi időben az intéz­ményünkben folyó nyugodt szakmai, pedagógiai mun­kától egyre több időt és ener­giát von el a létjogosultsá­gunk megkérdőjelezése. Számunkra és a közvéle­mény számára is érthetetlen indokok alapján rövid távú szükség „értékrendekre” hi­vatkozva olyan, intézetün­ket átcsoportosító intézke­déstervezet született, ami a „Kemény” megszüntetése mellett a megye közlekedés­ágazatának technikusképzé­sét jó időre visszavetheti. Elégedetlenségünknek kíván hangot adni ez az isko­lai különszám is, és re­méljük, hogy S. O. S.-jelzé­seink eljutnak mindazok­hoz, akik eddig is különböző formában segítették intéz­ményünket szakmailag vagy anyagilag. A nyár folyamán várható­an több egyeztetésre, vitára kerül sor, és megteszünk mindent annak érdekében, hogy 1996. szeptember 1- jén a „Keményben” tanév­nyitó ünnepélyen köszönt­hessük diákjainkat. Ehhez a harchoz kérjük mindazok segítségét, akik akarnak és tudnak bennün­ket valamilyen formában tá­mogatni. Dávid Ferenc igazgató Az iskola színpadán a diákok a főszereplők Az oldalt a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola rendkívüli újságja, a Kemény Kömény alapján szerkesztettük. Fotó: Kovács Erzsébet. Hírek Felhívás. A Kemény Gábor Műszaki Szakkö­zépiskola felhívással él minden volt diák, szülő, kolléga, az iskolát támo­gató intézmény és az is­kolával szimpatizáló vá­ros lakossága felé, hogy a június 16-án, pénteken 16 órakor tartandó rendkívüli tanévzáró­ján személyesen is ve­gyenek részt, támogatva ezzel az iskola megma­radásáért folyó küzdel­met. Miért mi? Nem vagyok elfo­gult, tudom, hogy mi mit érünk! Abban a felemás világ­ban, ahol a tanulók némelyiké­nek érettségi ajándékul olyan autót vesz a szülő, amiről az „agyonfizetett”, „kevés órá­ban tanító”, „hatalmas nyári szabadságot élvező”, agyon­hajszolt pedagógus álmodni sem merte, itt van a pályán, mert neki talán még elhiszi a tanuló — NEKÜNK —, hogy van fontosabb emberi érték, a tudás, a szeretet, a becsület és az anyagiak csak másodlago­sak. A II. A OSZTÁLYFŐNÖKE Ragaszkodunk tanárainkhoz. Vajon hogy fog annyi tanuló elférni a 611 -ben? A gyakorla­tokat hogy fogják megoldani? Arról nem is beszélve, hogy addigra már harmadikos le­szek. Két év fog elválasztani az érettségitől. Az esetleges tanárcserék miatt a már jól megszokott tanárokat más ta­nárok váltják fel. Vajon hogy fog ránk hatni az új tanárokhoz való alkalmazkodás? Unyatyinszki Csaba I. A OSZTÁLYOS TANULÓ Veszélyben a „Kemény"! Is­kolánk patthelyzetbe került, hisz tények elé állítottak bennünket, az iskolánkat, mely jelentős kulturális múlt­tal, jó eredményekkel és szép hagyományokkal rendelke­zik, most meg akarják szüntet­ni egyetlen tollvonással. Mindenkiben felmerül a kérdés, mi lesz a diákokkal és mi történik a tanárokkal? Mi, diákok azért jöttünk ide, mert egy jó hírű iskolában akartunk leérettségizni. Véleményünk szerint ez az eljárás egyáltalán nem korrekt és az osztály nevében kije­lentjük, hogy azon leszünk, hogy ez a döntés pozitív irány­ba változzon. A III. A OSZTÁLY TANULÓI Demokratizálódó világunk­ban egyre nagyobb szerep jut a diákönkormányzatoknak. A diákok az iskolában szer­zik első közvetlen közéleti ta­pasztalataikat. Nem mindegy hát, hogyan élik meg az iskolai hierarchiában kétségkívül alá­rendelt szerepeiket. A mi isko­lánk igazgatója segített bennünket abban, hogy kiala­kuljon a diákokban egy meg­győződés, hogy félelem nélkül tehetik a dolgukat, élhetnek a jogaikkal és elmondhatják vé­leményüket. Erre lehetőséget biztosított több alkalommal nyílt fórumon, ahol a diákve­zetőkkel és az osztályok kép­viselőivel elbeszélgetett az őket érintő gondokról, problé­mákról, kérdésekről. Törvény és egyéb jogszabá­lyok garantálják a gyerekek alapvető emberi és a diákok­nak a tanulói jogviszonyukból fakadó diákjogaikat. A mi is­kolánkban ez nem csak tör­vény diktálta kötelesség. De­mokratikus hajlam és józan pedagógiai belátás is segíti a diákok jogainak biztosítását. Iskolánk diákjai a meglévő lehetőségeikkel mindig azon voltak, hogy jelenüket és jö­vőjüket jobbra formálják, eze­ket bizonyítják a diákönkor­mányzatunk által szervezett iskolai rendezvények, vetél­kedők, előadók meghívásai, fórumok, játékok, diákújság és rádió működtetése, színvona­las ünnepélyek stb. Igyekeztünk jól működő di­ákönkormányzatot létrehozni. Á diákok akkor fognak igazi demokratikus élményeket ta­pasztalni az iskolában, ha az őket nevelő tanári kar és isko­lavezetés körében is a békés demokrácia a meghatározó, a jelenlegi bizonytalan helyzet­ben azonban ez nem biztosított és garantált. Az iskola színpadán a diá­kok a főszereplők, őértük mű­ködik minden és most elsősor­ban őértük harcolunk. Bódia Miklósné, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SEGÍTŐJE A hegesztő- és lakatosmühelyben az elsősök a nyári gyakorlaton köracélt vágnak méretre. A bérmunkát Romhányi István szakoktató irányítja „Álmodtunk egy világot magunknak” Még néhány héttel ezelőtt elégedetten értékelhettük szakmai rendezvényünket, a „KEMÉNY NAPOKAT", melyről a szakma elismeréssel nyilatkozott. Értékeltük a felvételi tapasztalatait, kialakítottuk új beiskolázási stratégiánkat. Több szakmai fóru­mon egyeztettük jövőt építő elképzeléseinket. Programot dolgoz­tunk ki az általános közlekedési kísérlet folytatására. Készültünk a 30 éves jubileumra. Költségtakarékosán gazdálkodtunk. Ebben a közel 30 éves történetben benne van minden—sokszor ötletsze­rű és nem átgondolt— „reform” gyötrelme és kínja, de benne vannak az eredmények, a lelkesedés, a hit, a többre és jobbra törekvés is. Vajon mindenekfelett kell, hogy "álljon a megfoghatatlan pénzügyi érdek? Miért úgy építkezünk, hogy előtte rombolunk? A várható 150 millió forint „árbevétel"-nek mekkora lesz a kiadási vonzata (vagy ez egy másik rubrika) ? Bízunk abban, hogy van más megoldás, mely során a pedagó­giai elvek kevésbé sérülnek, a minőség nem romlik, stratégiai ágazatok nem bomlanak részelemeire szét. Ragaszkodunk a Kemény Gáborhoz: — a feladat ellátásához kialakított személyi és tárgyi feltétel­rendszer miatt, —a hagyományaink miatt, —az eredményeink miatt, —a fejlesztési stratégiánk miatt. Keressük együtt a megfelelő megoldást, hogy álmunk a — Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola egybetartása megvaló­suljon. Kelemen Mihály műszaki igazgatóhelyettes Munkáltatói szemszögből Annak ellenére, hogy gazdasági szempontból nehezen ítélhetek, hiszen ahhoz behatóbb információkra lenne szükség a Békéscsa­ba oktatását finanszírozó lehetőségekről, én azt gondolom, hogy az autójavító szakmában is magasabb képzettségű, kreatív, intel­ligens dolgozókra van és lesz szükség. Hiszem, hogy ezen tervezet nem az oktatás színvonalának rovására jött létre, de azzal már mindannyian tisztában kell legyünk, hogy ok-okozati tényezők minden lépésnél felmerülnek. így hát a kérdés továbbra is nyitott. Mit fog ez eredményezni? Úgy gondolom, napjaink nehéz elhelyezkedési problémáinak tudatában, hogy ez az iskola nem kevés energiát fordított arra, hogy még a képzés ideje alatt jó kapcsolatot alakítson ki az esetlegesen diákjait későbbiekben foglalkoztató cégekkel, hogy közös erővel tereljék őket azon legfőbb cél felé, ami a becsületes, szakmáját szerető és értő dolgozó lehet csak. Ez mindannyiunk érdeke! A Kemény Gábor Szakközépiskola rendelkezik azon műszaki adottságokkal, felszereltséggel, melyek révén nem csak elmélet­ben, de gyakorlatban is átfogó ismeretekkel, gyakorlati tapaszta­latokkal tudják felruházni a nebulót. Nagyon fontos szerepe van annak a jó színvonalú gyakorlati oktatóbázisnak, mely most még rendelkezésre áll. Ezt nem érdemes összezsúfolni. Igényeljük az egyre magasabb műszaki színvonalú termékeket, de vajon lesz-e elég intelligenciájuk ahhoz, hogy boldoguljunk is ezekkel, hogy velük élni tudjunk és használni őket, hogy hasznos társaink maradjanak. ■ Véleményem szerint a Kemény Gábor szakközépiskola profi szinten nyújtotta eddig is és tudná nyújtani ezután is — ha hagyjuk neki—ezeket az alapokat. Kérem! Gondolják át még egyszer! Hátha van más megoldás is. Nekünk, a társadalomnak van szükségünk rájuk is és más jól működő oktatási intézményekre is! Meszlényi György ügyvezető igazgató, Renault márkaképviselet, Békéscsaba Egy volt „Keményes” vallomásai Szabad-e átgázolni mindenen egy cél érdekében ? És megvalósul- eaza cél? Jobb helyzetben lesz-e az ország, a város költségvetése azzal, hogy iskolákat szüntetnek meg? A televízió rendszeresen bemutatja, hogy Budapesten és má­sutt is zárnak be oktatási intézményeket. Nincs más megoldás? De van! A Keményt le akarják törölni a föld színéről... A mostani vezetés és a tantestület feladata ezt megtalálni és meg is fogják találni . A megoldás szükséges, de hiányzik! Hogy kinek mit, s főleg: miből? Azt az iskolát akarják megszüntetni, amelyik jövőre 30 éves lesz, és évtizedekig senki nem mondta róla, hogy puha, csak azt: KEMÉNY! Azok a modern gondolkodású tanárok, akik nem pár ezer forintért, hanem a szakma becsületéért dolgoznak, tanítvá­nyaikat az életre oktatják a vállalkozó világban, azok megmentik a Keményt. Segítségükre lesznek diákok és volt diákok, szülők és minden jó érzésű állampolgár. A jelszó nem az: mentsük meg a Keményt, hanem: MEGMENTJÜK A KEMÉNYT! Mert hová szervezzek három év múlva osztálytalálkozót, ha nem a Keménybe, egykori iskolánkba? Szabó Tibor Elég ez a túléléshez? A mai világban csak a pénznek van értéke (?). Elismerem, a pénz nagy úr! De szabad-e feláldozni érte egy iskolát? A gyerekeket, akik azért jelentkeztek a „Keménybe”, mert itt akarnak leérettségizni vagy technikusminősítő vizsgát tenni. A tanári kart, akik itt akarnák dolgozni, s azt a technikai bázist, melyet hosszú évek nehéz, kitartó munkájával terem­tettünk meg. Éveken keresztül sok-sok társadalmi munkával alakítottuk ki műhelyeinket. Most van elektromos mérőlaborunk, jól felszerelt hegesztő- és forgácsolóműhelyünk. A IV. és V. osztályok tanítá­sához korszerű diagnosztikai műhely áll rendelkezésünkre. Ha áttelepítenek bennünket, ezekkel mi lesz? Én bízom abban, hogy a józan szakmai érvek felülkerekednek, s az már elég a túléléshez! Fehér István gyakorlati oktatási vezető A nyári szünet idején is várja a diákokat Bódia Miklósné könyvtáros. Az iskolai könyvtár a vakáció alatt is látogatott hely

Next

/
Thumbnails
Contents