Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-16 / 139. szám
ifiÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1995. június 16., péntek Évforduló. Körösfői- Kriesch Aladár festő és iparművész, a magyar szecesszió egyik jellegzetes képviselője 1863-ban Budán született, és 1920-ban ezen a napon halt meg Budapesten. 1901-ben Gödöllőn művésztelepet alapított; a csoport fő törekvése volt, hogy a gazdag magyar formakincset a művészet különböző ágaiban felhasználják. 1902-ben ő készítette az Országház ebédlőtermének két freskóját, majd a Zeneakadémia falképeit. Jelentős pedagógiai és szakírói munkássága. Nagyhalfogók. Az UNI- CSABA Horgászegyesület 200 tagja június 18-án, vasárnap 5 órai kezdettel rendezi meg nagyhalfogó versenyét Békéscsabán. Saját vízterületükön — a 44-es út mellett, a tv-torony után — mindkét tónál kisorsolt helyeken történik a verseny. A fogási eredményeket 12 órakor hirdetik ki, különdíj illeti meg azt, aki a legnagyobb halat fogjaki. Orosházi aranydiplomások Több évtizedes munkával a hátuk mögött még most is úgy beszélnek hivatásukról, mintha minden ma történt volna meg velük. Diplomások ők a javából. Az orosházi Germán Endréné, Mária néni aranydiplomás pedagógus, pályája nem indult minden nehézség nélkül, hiszen 1944. áprilisát írták akkor. — Emlékszem, légitámadások közepette vizsgáztunk a kőszegi tanítóképzőben. Azután Szegedre jelentkeztem magyar—történelem szakra, de a háború miatt nem tudtam befejezni tanulmányaimat. Orosházán felkértek, segítsek az akkori katolikus iskolában beindítani a tanítást — így kerültem ide. Szentetomyán 4 évig dolgoztam, majd áthelyeztek a József Attila Általános Iskolába. Tanyasi tanítóként kaptam lehetőséget a főiskola elvégzésére. A diploma megszerzése után a III. számú iskolába kerültem, ott 26 éven át tanítottam magyart. Ebben az időben az úttörőmozgalom a klasszikus korát élte. Sok rosszat mondanak erre a mozgalomra, de szerintem csodálatos volt a maga nemében. Az úttörőcsapat vezetőjeként szenvedélyem volt a táborok szervezése, csak érdekességként jegyzem meg, hogy ilyen táborozásunkon vett részt diákéveiben dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszterünk is. A tartalmas élet nyugdíjba vonulással lett teljes Marika néni számára: — Nagyon megviselt a doGermán Endréné Imreházi Károlyné Fotó: Kovács Erzsébet log, a fájdalom ellen úgy védekeztem, hogy nem mentem az iskola környékére sem. Itthon igyekeztem lekötni magamat. Az arany diploma viszont azt hiszem, munkám elismerésének koronája. — Szólítson csak Mimi néninek, tegeződhetünk is, hiszen 73 éves vagyok, a nagymamád lehetnék — fogad barátságos orosházi otthonában Imreházi Károlyné, aki szintén az aranydiplomások táborába tartozik. O így emlékszik pedagógusi pályafutására: — Családunkban már volt egy pedagógus, az édesapám, aki Szentetomyán igazgatóként dolgozott. Jó tanulmányi eredményem lehetővé tette főiskolai továbbtanulásomat. A háború után, 1946-ban végeztem kémia—földrajz szakon. Előszóra szentetomyai iskolában tanítottam, 4 év után a férjemmel együtt a Táncsics gimnáziumban folytattuk munkánkat. Én 1956-ban kerültem át a kollégiumba, 21 évig voltam annak igazgatója. Szigorú rend és fegyelem volt nálunk. Tanítványaim közül az 1957-ben végzett osztály tagjaival tartok szoros kapcsolatot. 3 évig voltam az osztály- főnökük. Azt hiszem, ez az igazi elismerés, amikor ennyi idő után is telefonálnak, eljönnek hozzám. Mimi néni egyébként nyugdíjasként is a mai napig tájékozódik a világ dolgairól, mindenről van véleménye. — A nyugdíjba vonulás egy életnek a végét, egy másiknak viszont a kezdetét jelentette, ami nem volt könnyű. Nagy törést okozott 31 év után otthagyni azt, amit szerettem. Az arany diploma anyagi és erkölcsi elsimerést jelent nekem. Remélem, adtam néhány gyereknek valamit, amit hasznosítani tudott további életében. Török Anita Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük az Elektroház-napokról? Csapóné Horváth Anikó, 27 éves, békési óvónő: Amit eddig láttam minden nagyon tetszik. Különben az egész rendezvény ötletét jónak tartom. Most egy Gorenje típusú hűtőt szeretnék venni, s bízom benne, hogy összejön. Mi hosszabb ideje törzsvásárlók vagyunk, így a legtöbb esetben hitelre vásárolunk. Hasonlóan kedvező lehetőségekről a megyében máshol nem tudok. Ez a rendezvény pedig ismét meggyőzött: érdemes törzsvásárlónak lenni. Dalmadi István, 42 éves, békéscsabai műszerész: Szerintem ez a rendezvény sikeresen van menedzselve, s a különböző reklámokat nagyon ötletesnek tartom. Zsibrita úr remek időpontot választott, hisz éppen most van a Csaba Expo is, így aki oda elmegy, az biztos felkeresi az Elektroház- napok helyszínét is. Én például holnap is visszajövök. Amit pedig még szintén kiemelnék az, hogy itt a gyerekekre is gondoltak, ők is jól érzik magukat. Sállá Csaba, 50 éves, békéscsabai vállalkozó: Az Elektroház-napok Zsibrita úr nagyszerű „húzása”. A rendezvény üzleti szempontból színvonalas, ugyanakkor a látogatók igényeinek is megfelel. Itt van a mai modern technika veleje, amire egész Békéscsaba nagyon büszke lehet. Engem a tűzhelyek és mosógépek „fogtak meg” a legjobban. Az árfekvéseik is megfelelőek, akciók idején pedig már szélesebb rétegek által is megvásárolhatók. Zalay Agnes, 18 éves, békéscsabai tanuló: A helyi rádiókban már napokkal ezelőtt hallottam, hogy lesz egy ilyen rendezvény. Most édesanyámmal vagyok itt, de biztosan magamtól is eljöttem volna. Sokan mondták, hogy felkeresik az Elekt- roház-napokat, mert érdemes. Én eddig csupán pár percet töltöttem itt, de semmiben sem csalódtam, és minden bizonnyal hasonló érzéssel fogok majd távozni is. (Magyari) Otven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólalnak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Aratási-cséplési verseny / a Felsőnyomási Állami Gazdaságban Augusztus 20-a, Alkotmányunk ünnepe tiszteletére aratási-cséplési és behordási versenyt szervezünk üzemegységeink között. A verseny feltételei az alábbiak: 1. Az egyes gabonaneműek aratását a legkedvezőbb időpontban kezdik meg az üzemegységek, és a legrövidebb idő alatt befejezik. Biztosítják, hogy egy kombájnnak idényterve átlagosan 150 kát. hold, egy aratógépnek pedig 160 kát. hold legyen. 2. Az aratás, behordás, cséplés, tarlóhántás költségeit minimálisra csökkentik és tervükkel szemben megtakarítást érnek el. 3. Betakarításkor a szemveszteséget állandóan mérik, hogy a kombájnnál három, az aratógépeknél kettő, a cséplésnél 2 százaléknál több ne legyen. 4. Az egyes gabonafélék aratása után a legrövidebb időn belül felhántják a tarlót, a kombájnszalmát az aratással egyidőben lehordják, és tarlóvetési tervüket teljesítik. 5. Gyorsbeadási kötelezettségüknek határidőre eleget tesznek. 6. A cséplést augusztus 20-ára befejezik. 7. A hordást úgy szervezik, hogy augusztus első napjaiban a teljes vonóerőt az istállótrágyázásra beállíthassák, és a nyári mélyszántást megkezdhessék. 8. A társ-üzemegységnek és a szomszédos tszcsk-nek segítséget nyújtanak. 9. Az aratás, behordás, cséplés alatt az esedékes.növényápolást, lucemabetakarítást és silózást megkezdik. 10. A versenyt rendszeresen értékelik és a központtal kétnaponként közük. 11. Ügyelnek arra, hogy az üzemegységek hibájából súlyos baleset ne forduljon elő az aratás-cséplés idején. 12. A verseny értékelését augusztus 20-án tartjuk, és a gazdaság aratási ünnepség keretében az első helyezést elért üzemegység dolgozóit ingyen ebéddel látja vendégül a vezetőség. Biztató eredmények a Sarkadi Kendergyárban A Sarkadi Kendergyár dolgozói méltán büszkék idei eredményeikre, amelyeket becsületes munkával értek el. Hogy ez valóban így van, arról a számok tanúskodnak, mert bennük akarva-akaratlanul a puszta valóság jut kifejezésre. A gyár 311 ezer forint nyerséggel zárta az első negyedévet, ami a Délrost-hoz tartozó gyáraknál is ritkaságszámba menő eredmény. (Békés megyei Népújság, 1957. június 14.) dtk\ így lettem újságíró cT A kérdésre az a válaszom, hogy nehezen, r ujjKfl Amikor a lap közelébe kerültem, még jk ” yEM 1970-ben, hallani sem akartak arról, hogy megjelenjenek az írásaim. Az volt a „bű- Béla Vali nőm”, hogy egy hivatásos horthysta katona lánya és egy kormányfőtanácsos menye vagyok. Nem volt más választásom, mint az, hogy kilépek a megye határain túlra. Hála istennek az országban nem ismerték származásomat, így aztán huszonöt-harminc országos lap hozta le folyamatosan az írásaimat. Ezek után próbáltam bejutni a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe, de ez aztán — akkor — végképp nem sikerült. „Bánatomban” megírtam négy kisregényt, amiből hármat folytatásokban leközölt a Képes Újság. Mindhárom a szerelemmel foglalkozik, a mindennapjainkkal. Egyszer talán azt is megérem, hogy kiadásukon gondolkodjak. Közben a Volán 8-as Vállalat sajtótitkára lettem. Több száz megjelent írással és három kisregénnyel a hátam mögött, 1986-ban megkaptam az újságíró-igazolványt. Ma már szinte akárki, pillanatok alatt kaphat igazolványt, így aztán talán nem is okozhat olyan nagy örömet, mint amilyet akkor nekem okozott az a parányi kis igazolvány. Keményen meg kellett küzdenem érte. Hát így történt. (Folytatjuk) Mától megtudhatja, mi múlik a köztársaságielnök-választáson • milyen új nyugdíjelképzelések bevezetése várható • milyen terméskilátásokat ígér ez évre a mezőgazdaság • mit lehet tenni a szaporodó értékpapírszélhámosságok ellen A LEGFRISSEBB ÚJSÁG
