Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-14 / 137. szám
Battonya város címere Az oldalt készítette: Ménesi György. Telefon és fax: Battonya, 310. Rádiótelefon: 06 (60) 302-933 Hírek Kilövési terv. A battonyai Dózsa György Vadásztársaság 1995. évi vadgazdálkodási tervében 70 őz, 30 bak, 40 gida suta, 1200 mezei nyúl, 1400 fácánkakas és 1500 vadkacsa kilövése szerepel. A társaság becsült vadállománya 610 őz, 4200 mezei nyúl, 4000 fácán és 2000 tenyésztett vadkacsa. Nyomozót kopnak? A kevermesi rendőrőrs területén (Kevermesen, a három Dombegyházon és Dombiratoson) 1993-ban 76, 1994-ben pedig 89 ismertté vált bűncselekmény történt. Az első évben a nyomozás eredményessége 38,3 százalékos, a másodikban pedig 53,7 százalékos volt. Az őrs állománya az idén szeretné elérni a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság 61 százalékos nyomozási eredményességét. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy az őrsnyomozói státusz jelenleg betöltetlen Kevermesen. Információink szerint már nem sokáig. Végre elkel? A MOM évek óta üresen álló battonyai gyáregységének megvételére állítólag hárman is pályáztak — hangzott el a képviselő-testület május 25-ei ülésén. Itt hallottuk azt is, hogy a battonyai és egy másik üzemnek a kivételével már valamennyi MOM-ingat- lant értékesítettek. Kevermesi Táj. A nagyközségi önkonnányzat alkalmanként megjelenő lapjának legutóbbi számában a szerkesztők praktikus írásokat közölnek a nyár veszélyeiről, a mérgező növényekről, a gyümölcsfogyasztás tudnivalóiról. Beszámolót olvashatnak a lapban a közelmúltban átadott tornateremről, a rendőrség, a technikai és tömegsportklub, valamint az önkéntes tűzoltók munkájáról. Büszkék rájuk A battonyai magyar általános iskola 95 diákja ballagott el június 10-én. Palotay Béláné igazgató név szerint is elbúcsúzott azoktól, akik az országos vagy megyei szintű tanulmányi és sportversenyeken kiemelkedően szerepeltek. Az iskola hírnevét öregbítették: Formanek Anikó (anyanyelv), Czabai Gábor (földrajz), Csathó András (környezetvédelem, biológia, rajz), Szarka Péter (történelem), Muntyán Gyula, Sztanojev Milán, Ale Ágnes (matematika), Adler Csaba, Adler Vilmos, Máté Gábor (rajz), Sosterics Andrea, Borombós Attila, Fábián Attila, Kocsis Dániel (népdaléneklés), Muraközy Eszter (versmondás); Sosterics Tamás, Juhász Zsolt, Bartha Ildikó, Lenti Csaba, Boros Zsolt, Prágai Erzsébet és Szubin Adrienn (sport). BATTONYA ÉS KÖRNYÉKE 1995. június 14., szerda Harangszó ,Menekülők, emberi tragédiák, 70 ló, töméntelen mennyiségű áru, ember- csempészet, kelet—nyugati irányú migráció, s az erre rátelepülő szervezett bűnözés” — olvasom a jegyzetfüzetemben. Mindezekről Dávid Károly ezredes, a határőrség orosházi igazgatója beszélt a közelmúltban Kevermesen, ahol első alkalommal találkoztak a határmenti települések polgármesterei. A katonásan precíz, tárgyszerű tájékoztatónak a szomorú tények ellenére is pozitív volt a végkicsengése. ,,Az osztrák határszakaszon 20-30, míg a románon csak 100 kilométerenként vannak átkelőhelyek. Indokolt hát Batto- nyánál. Méhkeréknél, később pedig Dombegyháznál és Eleknél is átkelőhelyet létesíteni” — szögezte le Dávid ezredes. Véleményével valamennyi jelenlévő egyetértett. Ebben persze nincs semmi meglepő, hiszen (földrajzilag) olyan közel élünk egymáshoz, hogy halljuk a határon túli települések templomainak harangszavát. Ami pedig a szervezett bűnözést illeti, közös érdekünk, hogy minél ritkábban kelljen miatta félreverni a harangokat. Ennek fontos feltétele az olyan határ, amely a becsületes többség számára is könnyen átjárható. jLi (uc _ Készülnek az aratásra Dombegyház és Elek legyen a következő! A dombegyházi és az eleki határátkelő ügye is szóba került az Arad és Békés megyei polgár- mesterek találkozóján, június 7- én Kevermesen. Gyarmati Jánosáé, Dombegyház polgár- mestere elmondta, hogy 1991 szeptembere óta rendszeresen tartják a kapcsolatot a határ túloldalán lévő Nagyiratossal. A két település — előzetes egyeztetés után, egymás ünnepeire tekintettel — közösen szokta kérni az ideiglenes határnyitásokat. Ezekre évente 3-4 alkalommal került sor az elmúlt időszakban. A legközelebbi határnyitás várható időpontja: június 28—29. Indoka az aratási ünnep, azaz Péter-Pál napja. Ezenkívül szeptemberben az iratosi búcsúra, illetve október 31-én és november 1-jén a halottak napjára is szeretnék megnyitni a határt. S hogy honnan tudható mindez előre? Gyarmati Jánosné elmondta, hogy a Claudia Jurával (Nagyiratos polgármester asszonyával) közösen elkészített terveket évente az aradi pre- fektúrán kell jóváhagyatniuk, ezután az illetékes minisztériumok megadják az engedélyt, s ez megjelenik a román belügyi közlönyben is. A magyar hatóságok az ideiglenes határnyitásokat külön-külön engedélyezik. A kevermesi tanácskozáson román és magyar részről egyaránt elhangzott: a battonyai és a méhkeréki átkelőhelyek után a dombegyházit és az elekit kell megépíteni... véglegesre! Tanévbúcsúztató Dombegyházon a tanév utolsó napjaiban a művelődési ház nagytermében tartották az általános iskolai tanulók művészeti szemléjét. A rendezvényen az 1—8. osztályok tanulói vettek részt, és produkcióikkal nagy sikert arattak. — Ezúton is szeretném megköszönni a felkészítő pedagógusok színvonalas és áldozatos munkáját — mondja Gyarmati Jánosné polgármester. — A szemle után a helyi kisvendéglőben megtartottuk a pedagógusnapot, a gyermekek itt is feledhetetlen műsorral lepték meg tanítóikat, tanáraikat. Evek óta ez volt az első olyan ünnepi alkalom, amelyen (egy-két indokoltan távollévő kivételével) valamennyi pedagógus részt vett. Örülök annak, és a jövőre nézve biztatónak tartom, hogy ennyire összetart a dombegyházi tantestület. A battonyai Május 1. Mező- gazdasági Szövetkezet gépműhelyében nagy munkában találtuk a tmk-sokat, illetve a velük együtt dolgozó traktorosokat. Ottjártunkkor éppen egy kombájn motorszerkezetét emelték ki. Trenovszki Sándor elnököt arra kértük, mondjon néhány szót az aratási előkészületekről. — Szövetkezetünk az idén is 2 ezer hektár bérelt területen gazdálkodik. Búzát 620, őszi árpát pedig 80 hektáron vetettünk — kezdte válaszát. — A kalászosokon kívül termelünk napraforgót, kukoricát, mákot és fűszerköményt. A gabonabetakarításra elkezdtük a felkészülést. Új, illetve hatévesnél fiatalabb gépeink nincsenek. Viszonylag újnak számítanak a kisebb munkagépek, de a nagy traktoraink — egy kivételével — 15 évesnél idősebbek. Öt kombájnunk közül három 106-os dominátor, egy 105-ös, továbbá van egy John Deere-ünk is. Ezeknek az „átlagéletkora” szintén meghaladja a 15 évet. Ennek ellenére úgy véljük, nem lesz fennakadás az aratásban, sőt még mintegy 400 hektáron bérmunkát is tudunk vállalni. — Ehhez nyilván alaposan fel kell készíteniük az öreg gépeket. — Természetesen. Az a célunk, hogy a javítási munkákat időben és jó minőségben elvégezzük, méghozzá úgy, hogy minél kevesebb új alkatrészt kelljen vásárolnunk. A dolgozókat arra kérjük, hogy amit csak tudnak, újítsanak fel. A A gépműhely dolgozói. Nagy Béla, Szubin Iván, Demeter Zoltán, Pelyva Ferenc (takarva) és Nagy György kiemelték a kombájn javításra váró motorszerkezetét takarékosság azonban nem mehet a biztonságos üzemeltetés rovására, hiszen a szezonban egy kombájn meghibásodása, kiesése nagyon komoly károkat okozhat. — Milyenek a terméskilátások? — Pillanatnyilag jók. Az őszi és a téli szárazság ellenére elmondható, hogy a kalászosok a tenyészidő kritikus szakaszaiban elegendő csapadékot kaptak. Szépek a tavaszi vetésű növényeink is, reméljük, júliusban, augusztusban nem ismétlődik meg a tavalyi légköri aszály. Laktanyából szociális otthon A dombegyházi képviselő- testület szeretné könyvjóváírással megszerezni a határőrség megüresedő épületének tulajdonjogát. Az ingatlan a trianoni békeszerződés következtében lebontott Vizesi-ma- lom tégláiból épült, 72 évvel ezelőtt! A nagyközség központjában található, egyik fala, tetőszerkezete közös a „ta- nácsházéval”, illetve az ehhez tartozó orvosi lakáséval. A tervek szerint a dombegyháziak 22 személyes bentlakásos szociális otthonná szeretnék átalakítani az „őrsöt”. Elgondolásukat támogatja a battonyai, a kisdombegyházi, a kunágotai és a magyardombegyházi önkormányzat is, tekintettel arra, hogy egyik településen sincs ilyen intézmény. Információink szerint a határőrség nem zárkózik el az épület átadásától, az erre vonatkozó dombegyházi kérelem — a határőr igazgatóság támogató javaslatával — már megérkezett a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez. Pozitív elbírálás esetén az épület felújítására és berendezésére a dombegyházi önkormányzat pályázatot nyújt be a Népjóléti Minisztériumhoz. Necsev György a battonyai vadászvacsorára egyszerre öt üstben főzött 300 vendégnek. Az alkalmi főszakácsnak sokan gratuláltak nem mindennapi teljesítményéért Lámpa kellene a Hunyadi és a Somogyi utca kereszteződésébe Battonyán felkészültek a nyári csúcsra „Románia egyik legkorszerűbb határátkelólielye épül Tornyán” — mondják a témában járatos szakemberek. Információink szerint az elsó' ütem a harmadik negyedévben fejeződik be. Az utasforgalom azonban napokon beiül megindul(hat). „Mi lesz itt nyáron?” — tettük fel a kérdést Hajdú Lajos századosnak, a battonyai határőrizeti kirendeltség parancsnokának. — Arra számítunk, hogy az előző évihez képest jelentősen megnövekszik a határátkelő- hely forgalma — mondja Hajdú százados. — Várhatóan Nagylaktól ideterelik a személygépkocsik jelentős részét. Mi erre felkészülünk, a gyors és kulturált határátlépés elsősorban a román fél fogadó- készségén múlik. Személyi állományunk, technikai feltételeink megfelelőek, így részünkről nincs akadálya a folyamatos munkának. — Van-e már látható jele a forgalomnövekedésnek? — Örömmel mondhatom, hogy a hétvégi ideiglenes határnyitásokon nagyon sok a visszatérő utas. És itt nem csak román és magyar állampolgárokról van szó, hanem osztrákokról, németekről, törökökről, olyanokról, akik 1994-ben már igénybe vették a battonyai határátkelőt. Közülük sokan kiszámolják, mennyivel rövidebb az út Battonyán keresztül Aradra, Temesvárra, Bukarestbe. Érdekes, hogy a külföldiek tájékozottabbak, mint a magyar állampolgárok. Az ugyan nagyon örvendetes, hogy a Dunántúlról is jönnek utasok, de sok magyar hét közben próbálkozik, ilyenkor kénytelenek vagyunk őket visszafordítani. —Bírja majd ez az úthálózat a megnövekedett nyári, mindennaposforgalmat ? — A határhoz vezető Aradi úton (amely előbb-utóbb felújításra, szélesítésre szorul), a Köztársaság és a Somogyi Béla úton, valamint a Hunyadi útnak a Mezőkovácsháza felé eső szakaszán jelentős forgalomnövekedés várható. Már konzultáltunk a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság illetékeseivel: szeretnénk, ha a Hunyadi és a Somogyi utca kereszteződésében biztosítanák a rendőri jelenlétet. Az elmúlt évek szomorú tapasztalata, hogy a külföldiek — főleg, ha a direkt terelés következtében konvojban haladnak — „elnézik” a stoptáblát. Ezért arra kérném a battonyai- akat, ne vezessenek rutinból, fokozottan figyeljenek ebben a kereszteződésben. — Ha valahova, ide igazán kellene egy forgalomirányító lámpa. — Ez teljes egészében a rendőrség és a közúti igazgatóság hatáskörébe tartozik. Megbeszéléseink során volt róla szó, azt viszont nem tudom, milyen döntés született. Az is kérdés még, hogy melyik útvonalat jelölik ki a Románia felől belépő forgalom megyénkből való kivezetésére. Szóba jöhet Mezőkovácsháza—Orosháza, vagy Mezőhe- gyes — Tótkomlós — Orosháza. Annyi már bizonyos, hogy a határ végleges megnyitásakor a közúti igazgatóság megfelelő forgalom- irányító táblákkal siet az utazók segítségére, és természetesen útlevélkezelőink is tájékoztatják a belépőket. Elképzelhető, hogy az illetékesek szórólapokkal, kis térképvázlatokkal is tájékoztatják a beutazókat arról, hogy melyik a legrövidebb út Kecskemét felé. Ez azért fontos, mert onnan autópályán tudják megközelíteni a fővárost, illetve a nyugati határátkelőhelyeket...
