Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-12 / 135. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1995. június 12., hétfő Magyar Elektra Jó lenne, ha vitairat kerekedne ehhó'l az írásból! Egy ország láthatta a tévében azt a minapi dokumentumfilmet, mely okot ad az eltöpren- gésre — hála a szerkesztőiknek. A történet dióhéjban vagy inkább mikrochipben: évekkel ezelőtt sok ezred magával kirúgtak egy művezetőt a Videotonból, s véle öt beosztottját. Nyomban káeftét alapítottak — az Elektrát—, összedobták az alapításhoz szükséges milliócskát. A (volt) főnök kiválasztódott ügyvezető igazgatónak, eleinte szégyelite is a dolgot. A film dokumentumhűséggel nyomon követi életüket. A szerzők valamiért éppen most látták jónakfilmmé gyúrni a nyersanyagot. Tették ezt anélkül, hogy akár csak egy csipetnyi kommentárral is fűszerezni akarták volna azt. Ettől lett fenséges az étek. A film az éveken átívelő változások balladája. Öltözködés. A főnök és társai — az újsütetű tulajdonosok—eleinte egyöntetűen, melós módi szerint (nem) váltogatják köznapi ancúgjai- kat. Aztán a főnök zakót, nyakkendőt ölt, kissé mucsaias még a felvett figura, aztán sötét öltönyre vált, végül igazi, vadkeleti menedzseröltözetre. Diplomatatáskát ragad kezébe, társai képtelenek e fejlődésben lépést tartani vele. Önkép. Kezdetben első vala az egyenlőik között. Szabódás: ,,lgaz, a többiek dolgoznak, én viszont mászkálok a meló után, helyettük is intézem az ügyeket”. Kicsit ugorva: ,,Az az igazság, a társaim jó szakemberek, de egyikük sem alkalmas a vezetésre". Lóugrással később bejelenti: a tulajdonostársak — igaz, semmibe nem szól(hat)nak bele—akadályozzák a káefté szárnyalását. A (dokumentum)film végén: feleségével együtt ,,kivásárolja” társai tulajdon- hányadát. De még hogyan! Módszer. A főnök főnököl, a melós melózik, a cég talpra áll. Az alkalmazottak szaporodnak, aztán fogynak. A tulajdonostársak sorra megszavazzák a kirúgásokat, még a magukét is. Indokolásként afőnök állít, de nem bizonyít: a korábbi jó szakemberek ramaty munkaerővé válnak a főnök színe(változása) előtt. A balekok közül egy fölényes mosollyal,,teszi helyre” az okvetetlenkedő riportert, mikor rákérdez: nem fél, hogy ő lesz a következő? Jól ismerem Lacit, nem tenne ilyet”. Néhány hét, s Danton és társai után repül ő is, a minapi „bezzeg” társ. Érvek. A főnök szerény kisfiúból—szemünk láttára — racionális, kizárólag a cég(e) érdekeire figyelő üzletemberré válik. Állítása szerint. Egyszemélyi döntések kellenek, kolonccal a nyakán nem megy, állítja. Magánérdeke beszél belőle? Ugyan! A káefté nehéz helyzetben van: hajlandó saját zsebből visszaadni a társak tulajdonosi 150 ezreit, csak menjenek már a francba! Igaz, a sok évi kamatról szó sem eshet, végtére is a szerszámkopással,,letudható”. S az öt örök (betűcsere kizárandó!) munkás-kapitalista nem jön rá: azok a szerszámok az övék is voltak, s maradnak az egyszemélyesnél. Pénzt soha ki nem vettek a cégből: az osztalék a jövő reményében mindig elmaradt. Hej, ha annak idején csak a legrosszabb kamatra is beteszik a pénzüket a bankba! Demokratizmus. Ennek Jelvállalása” nélkül ma már az inkvizíció sem működhetne. A főnök demokratikusan felveti mindenki — vélt vagy valós — hibáját, ám a válaszokra nem figyel: minden előre elrendeltetett. Megható jelenetek: munkahelyről, tulajdonból való kirúgásokkor — barátok között ugye ez így természetes? — ünnepélyesen és megindultáli kíván továbbit!) sok szerencsét a szerencsétlenné, ismét munkanélküliekké tetteknek. A válasz mindig bárgyú mosoly. Meg sem fordul a fejükben: a rosszul fizető káefté — immár korlátlan — tulajdonosa vajon miből fizette ki őket, mikor pár éve rá volt szorulva garasaikra ? Mentség. A főnök félidő tájt, két év elteltével elismeri: sokat változott, amióta vállalkozó lett. Kemény, céltudatos, érzelmektől elvonatkoztató. Pontosan fogalmaz, nem teszi hozzá: ember. Következtetés. Nem szívesen bújtam volna a főnök bőrébe a sugárzás másnapján. Persze, ha sok dehidratálóval kente be képét, nem kellett az eláztatástól tartania, végigsétálhatott a fehérvári utcákon. Talán megállt mellette egy öt-hatszázas Merd, s kiszólt neki valami nagyfőnökféle: szükségem van rád. Azon azért eltöprenghetünk, hogy amit itt látunk manapság, vajon ama magasabb erkölcs-e, mely felváltani hivatott az előző időszakét? Csöbörből vödörbe? Egyáltalán, rossz em- ber-e ez a főnök? Nem mondanám, nyilván inkább korunk hőse. Bizonyára ő és a hozzá hasonlók húzzák majd ki a gazdaságot a mélyinterjúk során is szigorúan alulnézetből megközelíthető szintről. Akkor most jó ember, vagy rossz ember ez a jóember? Kiss A. János Orosháza és a nyelvoktatási centrum... Évforduló. Tatay István tanár 1821-ben Keszőhideg- kúton született, és 1888-ban ezen a napon halt meg Szent- lőrincen. Tanulmányait Sopronban végezte, majd Jénában, Halléban és Berlinben költészeti és nyelvészeti tanulmányokat folytatott. 1846-tól tanár Sopronban. Részt vett az 1848-as első egyetemes tanügyi kongresszuson. Az 1848- as szabadságharc lelkes támogatója és résztvevője, emiatt a szabadságharc leverése után tanári állásától megfosztották. Az elnyomatás éveiben egy ideig Szarvason Petz Gyulánál húzódott meg. Innen 1850-ben Tiszaugra, majd Aradra menekült. 1855-től taníthatott a szarvasi főgimnáziumban, ahol 1856-tól 1884- ig, nyugdíjazásáig igazgató is volt. Az iskolai önállóság, a tanügyi reform, a magyar nyelvű oktatás és a hazafias szellemű nevelőmunka harcosa. Diáktárlat. A megyei könyvtár aulájában nyílt meg a hét végén az a kiállítás, amelyre a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium művészeti tagozatának tanárai és tanulói készültek. A tárlatot Cs. Tóth János művészeti író nyitotta meg. Huszonhat első és másodéves tanuló rajzait, festményeit, reklámgrafikáit, francia gobelinjeit és szobrait láthatja a közönség. A diákokat Udvardy Anikó és Varga Géza szobrászművészek és Szereday Ilona grafikus festőművész készítette fel a kiállításra. Városi nőklub alakul. Békéscsabán a szlovák kultúra Kossuth téri házában kedden, június 13-án 18 órakor találkoznak az alakuló városi nőklub tagjai. Az egész nyelvoktatás és vizsgáztatás rendszere átalakulóban van hazánkban. Egyre inkább a nemzetközi trendek, a külföldön bevált tematikák, módszerek kerülnek előtérbe. Ezt próbálja elősegíteni a három éve alakult budapesti központú Nemzetközi Oktatási és Nyelvvizsga Centrum is, amelynek igazgatója, dr. Galló György a napokban Orosházán járt. A helyi önkormányzati vezetőket tájékoztatta a pályázati rendszerekről, a kommunitatív nyelvtudás megszerzésének lehetőségeiről. A mostani tájékoztató folytatása az lehet, amikor az orosházi önkormányzat illetékesei — az „ajánlatcsomag” tanulmányozása után — konkrét segítséget is kémek a Nemzetközi Oktatási és Nyelvvizsga Centrumtól. F. I. Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a többmilliós végkielégítésekről? Barna Lajos, 54 éves, körösla- dányi munkanélküli: Szerintem, ha valakit ténylegesen elbocsátanak, és a továbbiakban egyáltalán nem talál munkát, akkor sem kaphat többmilliós végkielégítést. Bokros pénzügyminiszter esetében pedig egészen más a helyzet. Őt a Budapest Banktól nem bocsátották el, hanem előbbre léptették. Ezekből a nagy összegekből a szociálisan rászorulókat kellene támogatni. Deszpoth Erzsébet, 55 éves, békéscsabai befektetési tanácsadó: Ami ma végkielégítés címszó alatt történik, az már több mint tűrhetetlen. Ez az ország egyáltalán nincs olyan gazdasági helyzetben, hogy a tizenhatmilliós végkielégítéseket elbírja. Ha pedig erre futja, akkor egészségügyi ellátásra, családi pótlékra és tandíjra miért nem telik? Én két-hárommillió forintos végkielégítésnél többet senkinek sem adnék. Győri János, 48 éves, vésztői munkanélküli: Felháborító, hogy míg én havonta 5980 forintból élek, addig mások jogtalanul több milliót tesznek zsebre. Ha az országnak van pénze, azt miért nem a nép között osztják szét? Úgy látom ez a Bokros Lajos nagyon tisztességtelen, és Horn Gyula is összejátszik vele. Göncz Árpád pedig gyenge, tőle a Bokros-félék korlátlanul rabolhatják az ország vagyonát. Pásztor Ferenc, 67 éves, bat- tonyai nyugdíjas: Nyugdíjam 11300forint, s ha Bokros 16 milliójára gondolok, azonnal elönt a méreg. Szerintem a pénzügyminisztert egyetlen fillér végkielégítés sem illeti meg, hisz neki nem mondtak fel, hanem munkahelyet cserélt. Ráadásul ebben az országban minden fordítva történik: nem a pénzügyminisztert meg a többi vezetőt, hanem a kisnyugdíjasokat kellene anyagilag támogatni. (Magyari) Otven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólalnak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Megyénk nyerte el a minisztertanács begyűjtési vándorzászlóját Megyénk termelőszövetkezeteinek tagjait, élenjáró dolgozó parasztjai állampolgári kötelezettségeik teljesítésével köszöntötték a kommunisták nagy tanácskozását, a III. pártkongresszust. Sz. D. nagybánhegyesi, F. A. gerendási, H. L. kevermesi dolgozó parasztokhoz hasonlóan többezer dolgozó paraszt, számos községünk és termelőszövetkezetünk között folyt nemes vetélkedés a tervek határidő előtti teljesítéséért; az első helyért. E versenyben szinte naponta változtak az eredmények. A lendületet mutatja az is, hogy például a szarvasi járás és Nagybánhe- gyes község az utolsó napokban szerezték meg az első helyet a járások, illetve a községek versenyében. Ä lelkes verseny, a jó munka eredményeképpen megyénk első helyre került az országos versenyben, büszke tulajdonosa lesz — az egész ország megbecsülését jelentő — minisztertanácsi vándorzászlónak. Járásaink közül négy került az ország tíz legjobb járása közé. Az országos és egyben a megyei első helyen a szarvasi, a második helyen az orosházi járás áll. A mezőkovácsházi járás a 9., a békési járás a 10. helyet biztosította magának az országos versenyben. Termelő- szövetkezeteink is szép eredményeket értek el. A gádorosi Gerő tsz a harmadik, a nagyszénási Lenin tsz a negyedik helyre került a termelőszövetkezetek országos begyűjtési versenyében. Ezek az eredmények híven tükrözik azt a forró szerete- tet, felelősséget, amit megyénk dolgozó parasztjai éreznek a párt — a dolgozó nép jobb élelmezése — iránt. Az eredményben benne van pártszervezeteink, tanácsaink, begyűjtési hivatalaink jó munkája is. Megyénk élenjáró dolgozói vasárnap Békéscsabán ünnepi nagygyűlésen veszik át a zászlót, mely hirdeti majd, hogy Békés megye jó munkát végzett az év első öt hónapjában a begyűjtésben, s a jó munkának megvan az eredménye is. A nagygyűlés után a Rádió 160 tagú együttese ajándékműsorral szórakoztatja a résztvevőket... (Viharsarok Népe, 1954. június 12.) így lettem újságíró Nehéz arról írni, hogy miért írok. Persze más lenne, ha ez valami tudatos életcéj lett volna. Ilyenkor talán olyanokat kellene írnom, hogy... már gyerekkoromban elhatároztam, megmentem az országot, az embereket, könyveket írok, újságot írok... Az élet persze más. Pécsen születtem, ■ .. . vegyészként érettségiztem, aztán a Sors Antal Gyöngyi m£s fe]é sodort. Több évet dolgoztam a Pécsi Nemzeti Színháznál és nem is igazán gondoltam, hogy valaha mással fogok foglalkozni, mint az irodalom vagy a színház. Szinte „természetes”, hogy ezután bérelszámolóként folytattam életemet — majd jött sok minden, a vendéglátástól a biogilisztáig — az embernek valamiből meg kell élni. 1991-ben kerültem családommal Békéscsabára. A dunántúli nagyváros után az első évben azt hittem: ezt nem lehet kibírni. De az idő telt, én is egyre inkább megismerkedtem a várossal, és mi tagadás: egyre inkább meg is szerettük egymást. Itt kerültem — talán véletlen folytán — először a sajtó közelébe. A helyi televízióknál töltött idő fájóan szép és mégis keserű tapasztalatai után kezdtem keresni arra módot, hogy újságírást tanuljak. Ekkor hirdetett a Hírlap újságíró tanfolyamot, ahova sikerült bejutnom — és ami úgy látszik, meg is pecsételte a sorsomat. Ma sem igazán értem miért. Mire észhez tértem, már újságíróként dolgoztam. És ma már el sem tudnám képzelni, hogy ez másként legyen... A bajnokok bemutatkoznak! Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt 1995. június 13-án a Fiume Hotel előtti parkolóban és 1995. június 14-én a főiskola sportcsarnokában megrendezendő, egész napos Ford haszongépjármű-bemutatóra! Éljen a lehetőséggel és próbálja ki a legújabb modelljeinketl Autó Körös Kft., Békéscsaba, Baross u. 9—21. Telefon: (66) 327-520, 323-585. Szerviz: Békéscsaba, Dobozi út 108. Telefon: 06 (60) 384-804. Alkatrész: 06 (60) 384-825.
