Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-08 / 106. szám
1995. május 8., hétfő MEGYEI KÖRKÉP A famegmunkálásról. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban nyílik kiállítás A hagyományos famegmunkálás címmel május 10- én, szerdán 15 órakor. A tárlatot dr. Sípková Zelmira, a zólyomi múzeum igazgatója nyitja meg, és a kiállítás június 5-éig tekinthető meg. A rendezők a tárlattal a fa természetes szépsége mellett be kívánják mutatni azt az ügyességet, tapasztalatot kívánó munkát, amely létrehozta a tárgyakat, valamint lehetőséget nyújtanak a már sok helyen feledésbe merült mesterségek megismeréséhez. A Suli-Híradóból. Ugye mindenki tudja, hogy a banán jót tesz a szemnek? S hogy mi erre a bizonyíték? Látott már valaki majmot szemüveggel? — a viccen kívül számtalan érdekes és szellemes írással találkoztunk az Orosházi 5. Számú Általános Iskola diákönkormányzata által kiadott Suli-Híradó legfrissebb számában. A tanárok és a diákok cikkei mellett humor és rejtvény is olvasható a lapban. Természetvédelem. Biharugra önkormányzata május elsejétől három évre bérbe adta az idősek klubjának volt épületét a Körös—Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgatóság részére. Az igazgatóság célja a dévaványaihoz hasonló központ kialakítása, a tájvédelmi körzetek összehangolása. Mint Tirják László igazgatótól megtudtuk, a most megkapott épület több funkciót tölt majd be. Irodát nyitnak a tájvédelmi központ vezetői számára, szállást biztosítanak a természet- védelmi kutatóknak, míg a legnagyobb termet előadóvá alakítva rendezvények megtartására hasznosítják. Az akadémia néhány lelkes hallgatója (balról jobbra előtérben) B. Széli Katalin, Varga Ágnes, Tóth Mariann és Nagy jfcdit, (háttérben) Nyisztyár Erzsébet és Varga Enikő Fotó: Kovács Erzsébet A „gárdonyisok” a Bartókban vizsgáznak A magyar-svájci érdekeltségű, budapesti székhelyű Xénia könyvkiadó újságíró képzéssel és képzőművészeti szabadiskolák szervezésével is foglalkozik. A könyvkiadó 1992-ben aj apí- totta a Gárdonyi Géza Újságíró Akadémiát, amely később több magyar városban (Szolnokon, Nyíregyházán, Győrben) indított kihelyezett tagozatokat. Tavaly ősszel Sarkad is „feliratkozott” a sorba. Büki Attilától, az akadémia vezetőjétől azt kérdeztük, a nagyvárosok után hogyan került a „repertoárjukba” ez a 11 ezres kisváros. A következőket mondta: — A sarkadi származású dr. Kesztyűs Ferenc festőművész ötlete volt, hogy szülővárosában létrehoz egy XX. századi képzőművészeti gyűjteményt. Mivel festege- tek, így az én képeim is szóba kerültek az adományok összeszedésekor. Két képet ajánlottam fel a Márki Sándor Múzeumnak, mire a sarkadi- ak meghívtak az ünnepélyes tárlatnyitásra, és az azt követő díszvacsorára. Itt a véletlen úgy hozta, hogy a városi művelődési osztály munkatársa mellé keveredtem, akivel többek között az újságíró akadémiáról is beszélgettünk. Megtetszett neki a lehetőség, és a „mi lenne, ha...?”-ból lassanként kibontakozott a valóság, vagyis októbertől Sarkadon is megszerveztük a kihelyezett tagozatot. Sajnos az újságíró képzés hosszú évtizedekig Pestcentrikus volt, ezért számunkra külön öröm, ha a fővárostól távolabbra is igénylik az ilyen irányú képzést. — Milyen végzettséget ad az újságíró iskola a hallgatóinak? —kérdeztem. — A képzési szintünk felsőfokú, de államilag elismert diplomát nem tudunk adni. A tíz hónapos iskola elvégzése után a hallagtók vizsgát tesznek, amiről oklevelet kapnak. Az oklevél igazolja, hogy elvégezték az akadémiát, s ezáltal az írott és elektronikus sajtóban is jogosultak újságírói tevékenységre. Akinek nem sikerül levizsgáznia, az sem veszít. Ha nem is válik valakiből újságíró, de mindenképpen figyelmesebb, kritikusabb újságolvasó lesz. Mint Büki Attila elmondta, Sarkadon húsz hallgatóval indították el a tagozatot. A lemorzsolódás itt is hasonló, mint bárhol máshol. Minden képzésben akadnak olyanok, akik menetközben meggondolják magukat, még akkor is, ha ez esetleg a tandíjukba kerül. A kitartóak viszont lelkesek. Pedig nem mindenki sarkadi. Többen autóval, vonattal vagy busszal érkeznek a képzés helyszínére, a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központba. Az akadémián oktatott tantárgyakat (politológia, műfajismeret, írásművészet, sajtótörténet, sajtójog, etika, laptervezés, kommunikációs elmélet, stilisztika, beszédtechnjka, tévés, rádiós újságírás) neves fővárosi személyiségek tanítják. Büki Attila példaképpen néhány nevet is említett: dr. Valkai Zsuzsanna szakíró, dr. Zentai László, a sajtójog és etika szakértője, Sipos Tamás író, nyugalmazott televíziós főszerkesztő vagy dr. Kesztyűs Ferenc grafikus, festőművész. A tantárgyankénti vizsgára, amelyen eldől, kinek lesz újságírói minősítése, júliusban kerül sor a képzés helyszínén, a sarkadi Bartókban. M.M. Táncbemutató Orosházán Anyukák, apukák mentek el megnézni csemetéiket, majd a profi versenytáncosokat a hétvégén Orosházán a Petőfi Művelődési Központban a Gyopár Táncklub tavaszi táncbemutatójára. Horváthné Kricz- ki Zita klubvezető kérdésünkre az alábbiakat mondta: — Az első táncklubot 1963- ban alakították, így komoly hagyományai vannak a táncoktatásnak a városban. Ezzel a rendezvénnyel szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik segítséget nyújtottak a táncversenyeinken. t A műsort az általános iskolásokból álló táncstúdiósok nyitották meg. A szerencsésebbeknek jutott fiú partner, de a közönség vastapsa azokat is kárpótolta, akik lányokkal táncoltak. Ezután a tapasztalt táncosok léptek csillogó ruhakölteményeikben a közönség elé. Az idősebb kormeghatározás nem illett mindenkire, hiszen a versenytáncosok között egy 9 esztendős ifjú párra bukkantunk, Bottó Balázsra és Keresztes Zsuzsannára, akik felnőttek komolyságával koncentráltak produkciójuk tökéletes bemutatására. T. A. ízlett Charlie „whiskyje” A zenei csemegéket falta a közönség, és a hallgatóság száma a legvérmesebb reményeket is túlszárnyalta a szombaton hajnalig tartó jazz-blues találkozón a békéscsabai ifjúsági házban. A Pataj Jazz Trió „melegített be”, majd Horváth Charlie és a Tátrai Band műsora alatt izzott a katlan, vagyis a zsúfolásig telt nagyterem. Charlie jéggel és dupla whiskyvel fokozta a hangulatot, azaz nagy sikerű dala nélkül nem engedték le őt a színpadról. Ezt követően a tomboló tömeg lecsillapodott, persze nem a hangulat romlott, hanem a stílus változott. Az In Line-varázslat szintén magával ragadta a közönséget. Csepregi Gyula szaxofonozott, Tóth Gyula szólógitározott, Solti János dobolt, Vasvári Pál pedig basszusgitározott. Akik végig kitartottak, a Herfli Davidson fergeteges produkcióját is láthatták, hallhatták. A blues-casinó vendégei sem maradtak zenei élmény nélkül, hiszen itt az est házigazdája, a békéscsabai Jackpot együttes játszott. Ny. L. Horváth Charlie a közönséget is tűzbe hozta Fotó: Such Tamás A rendőrök kialvatlanok és fáradtak Dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatója tartott előadást hazánk közlekedésbiztonságának helyzetéről azon a tudományos konferencián, amelyet május 5—6-án rendeztek a megyeszékhelyen. Tájékoztatójából megtudtuk, hazánkban a baleseti helyzet 1990-ben volt mélyponton, amikor 1 millió lakosra 250 halálos baleset jutott. A rendszerváltás idején ugyanis lanyhult a baleset-megelőzés, kevesebb rendőr volt a közutakon... A lakosság szinte törvényszerűnek tartja a közlekedési balesetek bekövetkezését Sok esetben indokolatlannak vélik a rendőri intézkedéseket. Korszerűtlenek, balesetveszélyesek az útjaink. Alig van az országban autópálya, jó minőségű útszakasz. Ismert, hogy hazánkban a keleti kocsik vannak többségben, amelyek kevésbé biztonságosak. Átlag- életkoruk 11 év. A balesetek okai a gépjárművezetőknél is keresendők, hiszen az országban 3,5 millióan vezetői engedéllyel rendelkeznek. Évente 150 ezer új jogosítványt állítanak ki. Sok a fiatal gépkocsivezető, akiknél nincs tekintélye a KRESZ-nek. Az ország legbal- esetveszélyesebb helye Budapesten és Pest megyében található, második Bács megye, míg Békés a harmadik helyet foglalja el. A rendőrök ugyan kiszűrtek 30 ezer ittas vezetőt, 150 halálos baleset mégis az ittasság miatt következett be. Másik fő ok a gyorshajtás. Ebben az országban mindenki siet, mindenki türelmetlen és ideges, sokak vezetési stílusa agresszív. A rendőrség tehetetlenül áll a gyalogosok elütésének ténye előtt. Vannak viszont elképzelések, amelyekkel megelőzni és csökkenteni lehet a baleseteket. Nyugat-európai tapasztalatok szerint nagyon jó eredményeket értek el azzal, hogy hétvégén például szüneteltették a teherforgalmat. Azzal is csökkent a balesetek száma, hogy próbajogosítványt használnak néhány országban. A vezérőrnagy elmondta, szeretnének közlekedésbiztonsági rendszereket beállítani, de ezeknek persze anyagi vonzatai vannak. Nagy gondot okoz a személyi állomány helyzete, hiszen a rendőrségen jelenleg 2000 rendőr hiányzik. 2000-en tanulnak, átlagban 1200-an vannak beteg- szabadságon, s így csak néhány százan tudnak szolgálatot teljesíteni közútjainkon. Túrós Ándrás főigazgatót előadása után kértük rövid beszélgetésre. — Magyarország neuralgikus pontja jelenleg az MO-ás körgyűrű, amit halálútnak is neveznek mert egy év alatt, szomorú statisztikát mondhat „magáénak" 13-an haltak meg és 54- en sérültek súlyosan. Hogyan lehetne itt a baleseteket csökkenteni? — Az MO-áson rossz a vonalvezetés, indokolatlanul kanyargós, rosszak a jelzőtáblák, nincs kellően megépítve ez a 28 kilométeres szakaszt. Kezdeményezni tudjuk, hogy az autópályákért felelős igazgatóság technikai bejárást folytasson le. Teszünk javaslatot arra is, hogy a svéd minta szerint próbálják a pályát acélsodronnyal elválasztani. Sebességkorlátozást is be kellene vezetni, mert a valóságban ez még autóútnak is gyenge. Vissza kellene tehát minősíteni. Ez óriási összegbe kerülne, s addig is amíg nem találnak valamilyen megoldást, a rendőrség folyamatos ellenőrzést tart, tra- fipaxot telepít...-— Milyen eredményeket vár egy ilyen konferenciától, amelyet most ,,Orvosok aközleke- dés biztonságáért” rendeznek? — Fontosnak tartom, hogy a mentőszolgálatok és az orvosok hogyan reagálnak egy-egy balesetre, hiszen nem mindegy, mikor kap ellátást egy-egy súlyosan sérült. Bizony gyakran előfordul, hogy a mentők és az orvosok — objektív okok miatt — nem kellően tudják ellátni a balesetek sérültjeit. Azt gondolom, egy ilyen tanácskozáson átadják egymásnak a tapasztalataikat, a segítés szándékával. —Beszélt arról, kevés a rendőr! Van kilátásuk arra, hogy javítsanak ezen a gondon ? — Legnagyobb probléma, hogy a rendőrök kis fizetésük miatt másodállással jutnak plusz pénzhez. Az a tapasztalat, hogy emiatt rendőreink fáradtak, kialvatlanok, nem igazán tudnak a közbiztonságra és a bűnügyekre koncentrálni. Előfordul, hogy korrumpálódnak például egy-egy helyszínbírság kiszabásánál. Várhatóan 1996- ban lészünk mélyponton, mert ekkor számításaink szerint ötezer rendőr hiányzik majd az állományból. A javulást 2000- re várjuk. Csak reménykedhetünk, hogy nem kerül drasztikus intézkedésekre sor. Gondolok arra, hogy csökkenteni kell a telefonálások számát, le kell állítanunk a gépkocsikat vagy megszüntetni őrsöket... — Reméljük, erre nem kerül sor, hiszen ez ellehetetlenítené a munkájukat. B.V. Jk BÉKÉSCSABAI AGROKER RT. MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐESZKÖZ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BÉKÉSCSABA, Szerdahelyi út 14. H—5602, pf. 16. Telefon: (66) 443-143. Telefax: (66) 441-583. Telex: 83-329, 83-605. Szabad földterülete van? Segít az Agroker! Szuperkedvezményes áron szerezhet be kiváló minőségű kukorica vetőmagokat. TELJES FAJTAVÁLASZTÉK! Műtrágya-vásárlási akció! Minden igényt kielégítő választékkal és készlettel állunk vevőink rendelkezésére. Telephelyeinken kényelmes, gyors kiszolgálás. Agroker Rt., Békéscsaba műtrágya- és vetőmag-kereskedelmi üzletág.
