Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-06-07 / 105. szám

ák napján

Lipták Gergő, békéscsabai óvodás rajza

Édesanyám nagyon-nagyon szeretlek.

Anyák napján mit is adjak teneked, megcsókolom értem fáradt kezedet.

Neked adom hálás kicsi szívemet.

Venczellák Mónika, Kaszaper

Mama vigasztalj!

...ma nem történt semmi, csak meghaltam.

Zavartan hallgattam a sírást.

Felnéztem csukott pillám alól: a házak visszanőttek a földbe,

s a képek, jaj a képek zuhogtak vissza az égbe.

Egyszer csak elfogyott minden... órám diadalmasan számlálja az IDŐT

percre perc, mit testem kinőtt,

és rámborul féltőn egy lepel, félrehúzom picit én balga halott mögötte semmi, mit látni akarok,

...eltűnt a nap, a hold nincsen.

Mama fogd a kezem, s vigasztalj, hogy: kincsem.

Varga Imréné, Békés

Anyámhoz

Maradj még anyám, pihenj lazíts a ráncok kusza ölelésén nem akarom, hogy messzire nézzél, távolra, nagyon maradj még, kérlek lábad e)é hordom a megkopott szavak melegét ami csak van, mindet csak maradj még, kérlek.

Hófehér hajadra tavasszal koszorút fonok illatos virágból nyáron meg aranyló búzakalászból s bele szivárványból szalagot. Maradj, éhezd a langyos őszi illatot

s ha jön a tél, majd együtt melegítjük föl a Napot csak maradj még: ne legyek végleg elhagyott.

Balogh Örse, Orosháza

¥

Maradj még velem

Szíved alatt hordtál hónapokon át, Karjaid közt leltem békém otthonát. Olyan kincset adtál, ami végtelen. Mit adjak cserébe? Maradj még velem.

Krizsán Anna, Gyula

Nehezen aludtam el az este.

Az aznapi munkám leltárba véve. Enyéimnek jó éjszakát kívántam. Elkezdtem imám. mint minden este, Ha el nem alszom előtte.

Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben... Az álmon innen, az ébrenléten túl, Csillag-szirmú virág nyílott.

Kitárult a lélek, mesélt a múlt:

Két gyerek, egy nagy kemence, Ropogós kiflik, sós perecek, de... ■Legjobb volt Anyánk fánkja. Szenteltessék meg a Te neved...

■ Meleg ujjainak nyomán kelt a sok fánk

a gyúródeszkán.

Én soha nem sütöttem fánkot Olyan szépet, pántlikásat,

Amilyet csak O tudott.

Barackízzel dúsította, porcukorral is beszórta.

Legyen meg a Te akaratod...

Jaj — hová tettem altatóm?

Sötétben keres kezem,

Éjfél elmúlt, én még nem alszom, Erősen lehunyom'szemem és látom Anyám szaggatja álomfánkjait. Szentmiklóssy Erzsébet Valéria, Kötegyán

(f--------------------------------- ^

Zsó

fia Édesanyámnak

Oly régen elhagytál engem. Megpihenni elmentél tőlem. Elhagytál engem, nem szóltál. Gyönyörű ősz hajad nem borul már rám.

Találkozunk még fenn a mennyekben, s akkor elmondom mennyire Szeretlek!

Blaskó Dezsőné, Orosháza

Anyák napjára

Ez a nap az én Édesanyám napja.

El is keresztelném Édesanyák Napra.

Mert az Anyám édes, és mindenben nagyszerű,

Gondoskodó, szorgos, megértő, egyszerű.

Derűsen jókedvű, türelmes tünemény,

Igazságos, jólelkű, csupa-csupa erény;

És szép, nagyon szép, legalábbis nekem,

És neki köszönhetem az egész ' életem.

Polczer Roland, Békéscsaba ■

Anyukám

Az én anyukám Kedves, jószívű.

Ha rosszak vagyunk Haragszik, de majd Utána megnyugszik.

Sosem akar rosszat a Jótündér, kedves szava Mindig elkísér.

A hangja fülemben Cseng,

Kedves hang, jóságos hang.

Ha beteg vagyok, ápol,

Jóságos két keze,

Varázslatos mosolya,

Szívemet megnyugtatja.

Sokszor éjjel sem alszik,

Hogy mi tiszta ruhát kapjunk, Jóságos arcától Mosolyra vigadjunk,

És mindig meggyógyuljunk.

Kiss Magdolna, Mezőkovácsháza

Idős Szegfű Andrásnénak Muronyba

Kedves Édesanyám Köszöntelek téged Azt, hogy anya lettem Neked köszönhetem Nem kívánok sokat,

Csak azt, amíg élek Mindig tárt karokkal várjál haza minket.

Icu, Pityu és a gyerekek

Ha majd megöregszel mi vigyázunk reád, óvunk minden bajtól drága édesanyánk.

Kovács Dóra, Szatai Edina, Szatai Anita, Füzesgyarmat

Édesanyánk

Édesanyánk emlékére Pár sort írok emlékezve A jóságos dolgos keze Szíve, lelke melegére A feltámadás reményébe Szólítunk a messzeségbe Tekints rá az életünkre Békességgel, szeleteibe Köszöntünk az emlékedre Tiszta szívből elmélyülve

Özv. Györgyi János, Orosháza

¥

Édesanyámnak

Boldog ember vagyok, mert Anyámnak mondhatlak Téged én.

— Ne haragudj, ha bánatomban Hozzád fordulok vigaszért.

Olyan jó sírod mellett üldögélni S Teveled együtt emlékezni.

Anyák napján is ezt teszem Végig peregnek az együtt töltött évek

S ez az ami engem éltet.

Oláh Péterné, Kondoros

Anyánk

Egész életében nagy költő volt Szegény, szenvedő, gondterhelt Anyánk,

Aki sohasem írt papírra egyetlen Költői verset, egy sort sohasem.

Költeményeit gyermekeibe írta,

A költeménysorok megsokszorozódtak.

Ezer színpompás virágba szökken A fogalmazás.

A megpendített húr tovább zeng És egyre zeng.

Bele a végtelenbe,

Sok generációkon át.

S lelkünk mélyén élő Sok intő szó felelevenedik.

A gondolatoktól megrezdülve Megérezvén a zengő húrokat És a sugalmazást...

Tasnádi Tréba Katalin, Gyula

*

Édesanyám

Kedves Édesanyám,

Rövid az én dalom,

Aranyos nevedet Imába foglalom.

Reggel, délben, este Az a kívánságom,

Sokáig éljél boldogan Ezen a világon.

Nagy Ilona, Szeghalom

(f ' ^

Betegen, szenvedések között próbált meg mosolyt csalni az én elgyötört, megfáradt, életunt arcomra az én édesanyám. Most a Szent József szanatóriumban fekszik, Balogh Juliannának hívják, s a 3. számú belosztályon van. Sokat gondolok rá. Szeretném, kérem, ha valamennyire megfelel a vers, tegyék be az újságba — hadd érezze édesanyám, hogy az Ó Istenfélő élete nem hiábavaló e földön; közöttünk, férje, lányai, unokái, embertársai között sem — még ott, a betegek között sem.

Édesanyám! Én nem tudom!

De áldom Istent, ki a próbák felett

és minden erőtlen-erődben, apró hitedben ki nem mondott szavaidban szerény-csendes életedben megtartott

A Te hited—életemnek is értelmet adott.

Szenvedéseid közt ne csüggedj Hisz Isten fogja kezed... érzed?

Szeretettel: Judit

^

.......... ■ JJ

An

yám karja

Véd, ha az ijesztő világ keze felém nyúl.

Harcol, ha a félelem

hálója rám borul.

Küzd, ha a csalódás szikrája felettem lángra gyúl.

Tudom, hogy anyám ölelő karjában sebem mind begyógyul.

Küzd, ha üvöltő, fekete kezek rámtörnek vadul.

Harcol, ha a biztos talaj alattam megindul.

Vigasztal, ha szememből a bánat könnye hull. tudom, hogy anyám karjában minden seb begyógyul.

Duliskovich Jolán, Csorvás

Megfáradt tested megpihent örökre. Míg élek, emléked itt lapul szívemben.

Tarka virágcsokor remegő kezemben,

Sírodra rakom könnyekkel öntözve.

• Borkő Lászlóné, Battonya

Édesanyám emlékére

Hogy a gyermeked lehettem — nagy öröm.

Sok szeretettel felneveltél — köszönöm.

Itt nálunk ezerszám nyílnak a virágok,

Melyekből most egy szép csokrot csinálok.

Hálás szívvel ezt viszem ki Hozzád, Drága Édesanyám, aki a legjobb voltál hozzám.

Szabó Istvánné, Békéscsaba

Édesanyámnak

Köszönöm, hogy Te vagy, s áldom mosolyodat.

Köszönöm, hogy lettem, s Neked cseperedtem.

Köszönöm, hogy vagyok, s láthatom a napot

Köszönöm, hogy élek NAGYON SZERETLEK TÉGED!

Pauló Andrea, Békéscsaba

Anyám

Már nem fogod kezem ,

Már nem vagy itt velem.

Mégis hallom a hangodat,

Mégis látom az arcodat.

Sokat álmodom veled,

Sokat köszönök neked.

Nyugodj békességben odalent, Köszöntelek téged idefent.

Kása József, Békéscsaba

Édesanyámnak

Köszönök hát mindent, mit értem tettél anyám,

hogy ennyi időt s ennyi gondot fordítottál re ám.

Ez a szép nap most csakis érted van,

Kívánom, hogy élj örökké s boldogan.

KokaveczZsolt

Az oldal párt szerkesztette Tóth Ibolya