Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-05 / 104. szám

--------------------------- BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE A szakállas óvó bácsi «jSüÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Békés város címere Az oldalt írta Bíró György, Ladányi Erika és Szekeres András. A fotókat Such Tamás készítette. Telefon: 450-450. Hírek _____ E lsősegélynyújtó verseny. A Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Szervezete a napok­ban a megyeszékhelyen ren­dezte meg a megyei elsőse­gélynyújtó versenyt. Ezen a Békési Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet öttagú csapata a középiskolás kategóriában a második helyet szerezte meg. Anyák napja. A bélme­gyeri óvodások vasárnap dél­előtt a helyi művelődési házban anyák napi ünnepség keretében köszöntik az édesanyákat. A műsorban az óvoda hatvan ap­rósága szerepel majd. Fogadóóra. Koltay Zsolt- né országgyűlési képviselő ma, pénteken délután két órá­tól Békésen, a városházán (I. emelet, 11-es szoba) fogadó­órát tart. Focidöntök. Az általános iskolások megyei nagypályás labdarúgódöntőjét május 10- én, kispályás döntőjét május 12-én Békésen, a városi sport­telepen rendezik. Napirenden az egészségügy. Murony önkormányzata má­jus 22-én délután három óra­kor tartja legközelebbi ülését. A képviselők megtárgyalják a közoktatás helyzetét, napi­rendre kerül a település egész­ségügyi ellátása, majd tájé­koztató hangzik el a helyi idő­sek klubjáról. Talán sokak számára meglepő­nek tűnik,' hogy városunkban ismét dolgozik férfi óvó. Igen. Ismét, hisz amikor 1842-ben Békésen megalakult az első óvoda, annak vezetője Csató Jó­zsef volt. Sőt, Csató József után is férfi óvót alkalmaz a város, az igen jó hírű Dapsy Gézát. Békés megyében a múlt század köze­pén az óvodákban főleg férfiak működtek. Városunk ifjú óvó bácsiját Bihari Gábornak hívják, s a Baky utcai óvodában dolgozik. A nyurga fiatalembernek az ar­cát divatos szakáll keretezi. — Gábor, édesanyád óvónő az Epres kerti óvodában. Befo­lyásolta-e ez pályaválasztáso­dat? — Nézd, sokat bejártam hoz­zá már középiskolás koromban. Figyeltem az óvodapedagógu­sok munkáját. így tudtam, mit vállalok. Már jóval érettségi előtt eldöntöttem, a kicsikkel való foglalkozást tekintem éle­tem céljának. —Hol végeztél? Rajtad kívül voltakfiúka végzősök között? — Tavaly júniusban kaptam meg az óvodapedagógusi diplo­mát Szarvason. Rajtam kívül „Bemutatkozikaz iskola" cím­mel egynapos rendezvényre került sor a muronyi általános iskolában a hét végén. A prog­ram a gyerekek munkáiból készült kiállítás megnyitójá­val indult, majd az osztályok néptáncbemutatójával, s a végzősök csodaszép keringő- jével folytatódott. Válogatást láthattunk az iskolai „Ki mit tud?” díjnyertes verseiből, Gábor óvó bácsi zenei foglalkozás közben még három fiú végzett az óvó­képző főiskolán. Közülük kettő maradt a pályán. —Mivel látom, hogy valóban hivatásodnak tekinted a kicsik­kel való foglalkozást, ezért hi­szem, hogy nem leszel pályael­hagyó. — így van. Ha el is végzem levelezőn a tanítóképző főisko­lát, szeretnék továbbra is az óvodában dolgozni. Tudod, az ideális családmodellnek meg­felelően itt is jó lenne, ha egy csoportot, amit ketten ve­prózáiból. A tomabemutató során meggyőződhettünk a gyermekek ügyességéről és mozgásszeretetéről. A részletekről kérdeztem Bukva Vilmosáét, az iskola ta­nárnőjét, a rendezvény szerve­zőjét. — Mi adta az ötletet a ren­dezvény megvalósításához? — Az ötlet egy pedagógus­értekezleten született. A ren­zetünk, egy férfi is irányítana. S ha figyelembe vesszük a csonka családok egyre szaporodó szá­mát, ahol legtöbbször az anya neveli a fiait, fontos lenne a gyermek egészséges lelki fejlő­désének érdekében, ha megfe­lelő férfimintát is látnának gyer­mekeink. — Ez számomra is természe­tes. Sőt, ezt vallja Vekerdy Ta­más pszichológus is. S ahogy a kis Takács Gabika átölelte a nyakadat, amikor hozzáhajol­tál, meggyőzött, hogy ragasz­kodnak hozzád a gyerekek. Az óvodapedagógusok munkáját ugyanolyan fontosnak érzem, mint a tanítókét, tanárokét. — A ti munkátok sem jár le, ha hazamentek, ugye? — Nyilván a nevelő itt is készül, ha nem is az óráira, de az egyes csoportok tevékenységi formáit részletes alapossággal itt is meg kell tervezni. Sőt, az óvodapedagógus szemléltető­eszközöket is készít. Arról nem beszélve, hogy mi is ugyanúgy olvasunk pedagógiai szaklapo­kat. A mi hivatásunk egy élet­forma. Ezt úgy szoktam monda­ni, a pedagógus lakása egyben a munkahelye is. dezvény célja az iskola és a falu lakói kapcsolatának szo­rosabbá tétele. A pedagógusok dolgoznak az iskolában, órá­kat tartanak, a gyerekek tanul­nak, majd otthon elmondják, milyen jegyet is kaptak, de va­lójában még annyi minden tör­ténik, sok kevésbé kötött dol­got is csinálunk. Ezt akartuk megmutatni a szülőknek és minden érdeklődőnek. —Mikor indult a készülődés a bemutatóra? — Már két-három hónapja folytak a próbák, s a gyerekek lelkesedése nem lankadt. Nagy örömmel, izgalommal várták a bemutatkozás napját. —Ón hogyan értékeli a ren­dezvényt? — Úgy gondolom, hogy jól sikerült. Minden ment, mint a karikacsapás. Remélem, min­denki jól érezte magát, s ez a rendezvény majd hagyo­mánnyá válhat. Úgy vélem, hogy évenkénti rendszeresség­gel az iskola diákjai, pedagógu­sai a megszokottól eltérő formá­ban be tudnak majd mutatkozni a szülők és az érdeklődők előtt. Bukva Vilmosáé és a társastánc-csoport „Legyen szorosabb az iskola és a falu kapcsolata” 1995. május 5., péntek Békés-Tarhos ’95 Június közepétől július derekáig tartanak majd a Békés-Tarhosi Zenei Napok. Ez a rendezvény a csaknem két évtized során olyan rangos zenei eseménnyé nőtte ki magát, melyre nem csak az ország, hanem a nemzetközi zenei világ is odafi­gyel. A hazai és a külföldi zenei szekemberek randevúznak a zenepavilonban, melyet harminckét esztendővel ezelőtt Kodály Zoltán avatott fel, s azóta nyomdokait követve a zenei élet kiválóságai fordultak meg itt, adtak hangver­senyt a koncertteremben.- Bő egy hónap múlva—június 17-én este hét órakor—újra felcsendülnek majd Tarhoson, Bartók Bélára emlékezve, a nyitó díszhangverseny dallamai, hogy azután majd a külön­féle kurzusok vegyék birtokukba a koncerttermet, a dánfoki üdülőközpont és a Békési Művelődési Központ termeit. A ten'ezet szerint az idén is gazdag program, sok hangverseny és találkozó vár a zenei napok közönségére, résztvevőire, s minden bizonnyal az anyagiak sem szabnak határt az előze­tes elképzeléseknek. ^ „ / A Szivárvány Gyermekszínpad Alapítvány békési csoportja hi­vatalosan az év elején alakult meg. A fiatalok nyomban ke­mény fába vágták fejszéjüket: közösen döntöttek arról, hogy műsorukra tűzik, s bemutatják a Szörényi—Bródy szerzőpáros közös művét, az Jsh’án, a ki­rály" című rockoperájának gyerekekre „szabott”, vagyis rövidített változatát, melynek címe: „Elkésett a békevágy’'. A főbb szerepekben színpadra lép: Zsíros Péter, Mangó Melin­da, Csiillög Edina, Somogyi Im­re, Bíró Imre, Szabó Ilona, Piis- ki László és Mangó Zoltán. Hol­nap, vagyis szombaton este hét órakor a Békési Művelődési Központban bemutatják a rock­opera feldolgozását. árultak, vagyis munkájukkal te­remtették elő azt a pénzt, mely­nek összege magyar fizetőesz­közben eléri az egymillió 300 ezer forintot. A békési iskola vezetőitől megkérték azt a listát, amire a tanintézetüknek szüksége len­ne. Hogy végül is mit kapnak? Az majd június 12-én derül ki, ugyanis az adományt kamion­nal akkor hozza egy tizenkét tagú delegáció, s adja át az iskola vezetésének. Diák tűzoltók sikere A napokban Budapesten, a BM Tűz- és Polgárvédelmi Parancs­nokság oktatási és kiképző bázi­sán rendezték meg a középisko­lások számára kiírt IV. Orszá­gos Tűzvédelmi Vetélkedő döntőjét. Megyénket a megyei bajnokcsapat jogán a Békési Mezőgazdasági Szakközépis­kola és Szakmunkásképző Inté­zet negyedikeseiből álló trió — Boros Csaba,KondorosiTamás és Szilágyi Tibor, valamennyi­en önkéntes tűzoltók — képvi­selte. A békési együttes az erős mezőnyben az ötödik helyet szerezte meg, s minimális pont­számmal szorultak le a dobogó­ról. A diákok felkészítésében segített Bagdi Gábor tűzoltó százados és Bartyik János, az iskola tanára. Az alelnök úr még elfoglalt tanuló Szücs László egyik kedvencével, Tódival Tódi — becsületes, törzskönyvi nevén Tódor —, a kétéves ma­gyar őshonos kecskebak kíván­csian szemléli a birodalmába lépő idegent. Szakállát meg­megrázza, hatalma? szarvaival vakargatja hátát. O még nem tudj«, hogy hamarosan Békés­ről, Szűcs László kecsketenyé­szetéből a Hortobágyi Nemzeti Park génbankjába kerül. A he­lyi mezőgazdasági szakközép- iskola másodikos, alig 17 esz­tendős diákjáról kevesen tud­ják, hogy országosan az elis­mert kecsketenyésztők közé tartozik. Mi több, a tavaly ala­kult, s ma már negyven tagot számláló Kecskenemesítők és Tenyésztők Békés Megyei Egyesületének alelnöke, s az or­szágos szervezet felügyelő bi­zottságának elnökhelyettese. A Tátra utcai családi házuk gazda­sági udvarában most éppen tíz kecske alkotja a tenyészetet. Van közöttük még svájci keve­rék, s magyar parlagi fajta. — Mindegyik fajta más­más tulajdonságú — kezdi, s máris mutatja: — ez hús jelle­gű fajta, az tejelő típus, az a sarokban vegyes hasznosítá­sú... — sorolja, miközben a gidák játékosan ugrálják körbe a gazdit, aki immáron kilenc éve foglalkozik kecskete­nyésztéssel. — Egyik-másik kis erőszakos — szabadkozik kifelé menetben. Aztán a be­szélgetés során kezembe nyom egy 45 oldalas szakdol­gozatot, mellyel Kaposvárra, a Guba Sándor-emlékversenyre készült. Erre huszonegy isko­lából 102 pályamű érkezett, s közülük a 36 legjobbat hívták meg a döntőbe, ahol a 8. helyet szerezte meg. Csak úgy záró­jelben jegyzem meg, hogy a többiek III., IV. és V. évfolya­mosak voltak. —Honnan a kecske szeretete? — Én ezt úgy kérdezném, hogy honnan az állatok szere­tete? — pontosít. — Akkor legyen így — bó­lintok. — Szüleimtől örököltem, nekik volt kecskéjük és szarvasmarhájuk. Mindig azt hallottam a felnőttektől, hogy* a kecsketej nagyon egészsé­ges, s én egészséges akartam lenni. A kecske igénytelen ál­lat, szinte minden porcikája hasznosítható. Tejéből készít­hető túró, sajt, vaj, gomolya, húsából kitűnő a pörkölt és pe­csenye, s bőre is hasznosítható — hallom, miközben édesapja megáll egy kistányérral, rajta ínycsiklandozó, illatozó Pick szalámival. — Kecskehúsból készült— teszi elébem, s invitál, hogy kóstoljam meg. Mi tagadás, nem gondoltam, hogy ilyen finom. Közben megtudom, hogy Laci rendszeresen jár to­vábbképzésre Gödöllőre, az agrártudományi egyetemre, s szoros barátságba került dr. Molnár Józseffel, az egyetem nyugdíjas tanárával, aki a hazai kecsketenyésztés pápá­ja­Egy-egy kecske átlagosan két fejéssel naponta 3-4 liter tejet ad, az intenzív tejtermelő fajták ennek a mennyiségnek akár a kétszeresére is képesek. S nem elhanyagolható az ér­tékük sem: a nemesített, törzs­könyvezett jószág ára 30 ezer forintnál kezdődik, a húsvéti gidákat kilogrammonként 320—370 forintért vásárolják fel — exportra. S kicsit a jövő­ről beszélgetünk. Az édesany­jától tudom: régi álma, hogy farmer legyen, állatokat ne­veljen. Ezért is választotta a mezgét. — Érettségi után szeretném elvégezni a technikusképzőt, majd egyetemen vagy főisko­lán folytatni a tanulást — hal­lom a korát meghazudtoló ko­molysággal gondolkodó fia­talembert, aki az állattartás, a tanulás mellett még sportol is: a helyi kézilabdaklub tagja­ként a korosztályos válogatott keretébe kapott meghívást. Mindehhez mit lehet hozzá­fűzni? Elképzeléseihez sok si­kert! Elkésett békevágy Holland adomány A napokban ért haza a hollandi­ai Oostelwoolde-ból a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium igazgatója, aki az ottani református fiatalok meg­hívásának tett eleget. Mint meg­tudtuk, az oostelwoolde-i fiata­lok gyűjtést rendeztek a békési egyházi iskolának az oktatást segítő felszerelések megvásár­lásához. A holland fiatalok a pénz előteremtéséhez autót mostak, s a különféle rendezvé­nyeken, ünnepségeken fánkot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents