Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-04 / 103. szám

0 k 1995. május 4., csütörtök SPORT M­5t } Stadler úr a mérkőzés félbeszakítását helyezte kilátásba... A gyulai szurkolók felháborodása Szűcs Mihály: „Nem kívánjuk Bordás Tibort közvetítőnek” ^ Az elmúlt hét végén írtunk arról, hogy az első osztályú yC békéscsabai labdarúgóklub kiszemeltjei közül And- io rássy Vácra került. Meg arról is, hogy ismét felröppent: a román Ciocan esetleg újra Békéscsabán folytatja. Mindkét információnk a gyulai Bordás Tibortól származik, aki érdekelt a játékosok „elhelyezésében”. Ezúttal a klub elnöke, Szűcs Mihály beszélt arról, miért is hiúsult meg a Romániából érke­zettjátékosok leigazolása. — Három héttel ezelőtt Bor­dás Tibor megjelent a klubnál, s felajánlotta, hogy Andrássy já­téklehetőségét biztosítani tudja, 3,5 millió forintért. Arra hivat­kozott, hogy a bukaresti klub őt bízta meg közvetítéssel. Nem zárkóztam el ez elől, még aznap Pásztor Józseffel is megbe­széltük a dolgot. Az edző el­mondta, névről ismeri And- rássyt, s azt is tudja, hogy meg­fordult a Vasasnál és a Ferenc­városnál próbajátékon. O is úgy látta jónak, ha a volt román vá­logatott eltölt egy hetet a csapat­tal, s csak utána döntünk. Két nap múlva Silviu Iorgulescu pá- lyaedzőnk felhívta a játékos ro­mániai menedzserét Bukarest­ben, s ekkor jött az első megle­petés, ugyanis a román partner 15 ezer dollárt mondott vételár­nak, ami nem 3,5 millió, hanem csak 1,8 millió forintot tesz. — Ezt elmondtam Bordás­nak, aki meg is sértődött. Ettől függetlenül mi úgy döntöttünk, nem kívánjuk Bordás Tibort közvetítőnek, mert hamar ki­tűnt, hogy csak pénzszerzési céllal keres bennünket. így én ültem le a játékossal tárgyalni, háromszor is beszélgettünk a nagyon szimpatikus sportoló­val. Először a jobb megismerés érdekében azt szerettük volna, ha nyár végéig kölcsönbe kerül hozzánk, aztán a teljesítménye figyelembevételével tárgya­lunk tovább. O viszont véglege­sen szeretett volna Magyaror­szágra igazolni. Ekkor úgy dön­töttünk, két és fél éves szerző­dést kínálunk neki. Miközben egy napon megjelent a Bog­nár—Bordás duó, s sürgetni kezdték az adásvételt, mond­ván, ha nem döntünk, ők más városba viszik a játékost. Volt már hasonló szándékuk, amikor a nyáron Vácra szerették volna „irányítani” Kulcsárt. A beszél­getés közben a korábbi elnökhe­lyettes, Bognár István elmond­ta, hogy segítene a klubnak, hi­szen most már sok szabadideje van, csak még „tisztulnia kelle­ne a levegőnek” az egyesület­ben. Amikor visszakérdeztem, mire gondol, így fogalmazott: „Többet segítek, _ha majd más lesz a szakmai irányítás!” — Nekem ez sok volt. Ezért nem láttam értelmét a további Czégé győzött Budapesten az Újpesti TE Szi­lágyi utcai atlétikai pályáján nemzetközi atlétikai versenyt rendeztek. A viadalon a hazai versenyzők mellett francia és holland atléták is rajthoz álltak. A Gyulai SE kitűnősége, Czégé Éva a női 3000 m-es távon meg­győző versenyzései szerezte meg az aranyérmet. Vincze Zol­tán edző tanítványa 9:55,17-es idővel végzett az élen. beszélgetésnek, s végképp el­döntöttem, hogy egyenes ágon tárgyalok Andrássyval. Gon­doltam, a Vác elleni Magyar Kupa-mérkőzés után végleg le­zárjuk az ügyet. A játékos az ajánlatunkat meghallgatta, gondolkodási időt kért... Aztán meglepetéssel olvastam a sajtó­ban, hogy Vácra került And­rássy. Vettem a fáradtságot, s utánanéztem, mi hozta ezt a pálfordulást? Az a kép alakult ki bennem, hogy a váciak elleni kupameccs utáni hangulatban Bordás Tibor a Du- na-parti városba „irányította” a játékost. Információim szerint ugyanis kedvezőbb fizetési le­hetőséget biztosítottak a Vác- nak Bordásék. Miközben arról beszél, mennyire tettre kész, ha az Előréről van szó. S ez azért is érthetetlen, mert amikor a gyu­lai labdarúgóklub vezetőségé­nek volt tagja, akkor segítséget kért a csabai egyesülettől, amit meg is kapott, hiszen három já­tékost igazolhattak tőlünk. Az­zal, hogy a munkabérüket és költségeiket átvállalják. Há­romszázötvenezer forintról volt szó, amit viszont a mai napig nem fizettek be a klubunk kasszájába. De azt elhiszem, hogy szakmai nézetkülönbség van Bordás és én köztem, hiszen tény: én nem ismerem a népi­tánc keresztlépéseit, de úgy vé­lem, sportolói múltját tekintve Bordás a labdarúgószakmában kevésbé járatos. — S ha már újra az anyagiak kerültek terítékre: nehéz olyan egykori vezető társakkal pénz­ről beszélni, akik elnökségi döntés nélkül hétmilliós adós­ságot hagytak maguk után, ami­kor felálltak a vezetői székből, s amiről az átadásnál egy szót sem szóltak, miközben fűnek- fának állították, úgy adták át az egyesületet, hogy annak kasz- szájában elegendő pénz van. Kétmilliós megyei önkormány­zati kölcsönt is felvettek, amit nem fizettek vissza. No meg elzálogosították a klub autóbu­szát. — S akkor még van egy ránk visszaszálló ügyük! Stadler Jó­zsef hárommillió forintot köve­tel a klubunktól, mondván, hogy a korábbi vezetők ennyi­vel tartoznak nekik. Mondtam Stadler úrnak, ennek nyoma nincs a klub iratai között, ez magánpénz lehetett, követelje a korábbi elnökhelyettestől. Odá­ig fajult a dolog, hogy a most tavaszi akasztói Stadler FC— Békéscsaba mérkőzés kevés hí­ján botrányba fulladt. Ugyanis Stadler úr a mérkőzés félbesza­kítását helyezte kilátásba, ha nem teljesítjük a kifizetést. — Ha mindezt összeveszem, megkérdem: nem folyamatos zaVarkeltés ez a csapat körül a régi elnökhelyettes részéről? S nem értem, miért? Ma Magyar- országon a legnehezebb anyagi helyzetben lévő klubok közé számítunk. Csökken a támoga­tás. A mi csapatunk kapja a honi NB I-ben saját városától a leg­kevesebb támogatást, mind­össze évi 5,2 millió forintot. Szigorúan kezeljük a közpénzt és a szponzori támogatásokat. Ezért nem értem, hogy miért kellene meggondolatlan sok­milliós átigazolási ügybe bele- ugranunk vakon. —Tudom, vádolhatnak most azzal, hogy a vártnál több a sérültünk, s mégsem igazolunk. Éppen ezért a klub vezetése mó­dosít is a játékosanyag mozga­tásán. Fiatalítunk, de mellette érett játékosokra is szükség lesz. De nem elvtelenül és kap­kodva. Bordás ugye azt állította, Ciocan akár a BVSC ellen már pályára is léphetne, ha fizet­nénk. De kinek? Az FC Bihor nem keresett meg minket, nem tett ajánlatot, ezért a hír alapta­lan és zavart keltő. Annál is inkább, mert most ötszázezer forintról esett szó a cikk tanúsá­ga szerint, a télen pedig tízmilli­ós igazolási összeg is röpködött. Melyik az igaz? S egyáltalán: milyen komoly ajánlatnak vehető az az ötszáz­ezer, ami nem is oly régen ennek húszszorosa volt? De annak érdekében, hogy tisz­tábban lássunk, Silviu Iorgu­lescu felvette a kapcsolatot a nagyváradi klubbal. Lukáes József, az FC Bihor elnöke kö­zölte, az elmúlt hetekben sem Bordás, sem Bognár úr nem kapott megbízást arra, hogy közvetítő legyen Ciocan ela­dásában. Annál is inkább, mert Ciocan egy ideje a csapata pá­lyaedzője lett. „De azért, ha szükségetek lenne rá, hatszá­zezer forintért odaadjuk nek­tek” — közölte az elnök. —Ettől függetlenül a B VSC- mérkőzés utáni elnökségi ülé­sen elhatároztuk, hogy a sok és tartósan sérült játékosunk kiesé­se miatt erősíteni kell a hátralé­vő időszakra. Vannak is kisze­meltjeink, két román és egy ju­goszláv játékos, akik közül ket­tőt szeretnénk mihamarabb so­rainkban látni. E napok e klubok és labdarúgók felkeresésével telnek, s remélem, hamarosan számot adhatok szurkolóinknak arról, hogy kivel erősödünk az idei bajnokság finisére. Jávor Péter Gyulai kerékpárossikerek Május 1-én rendezték meg Balmazújvárosban a hagyományos Balmaz Grand Prix kritérium kerékpárversenyt, amelyen szép­számú induló szállt nyeregbe. A kiválóan szervezett viadalon remek időben verenyeztek a kerékpárosok. A gyulai R Sport versenyzői több számban értek el dobogós helyezést. A pont­gyűjtő viadal második szakaszát az ősszel rendezik, amelyre az R Sportosok jó eséllyel pályázhatnak. A gyulafák eredményei. Nők. 1. Molnár Éva. Férfiak. 1. korcsoport: 1. Gyepes Zsolt, 2. Szabó Tamás. 2. kés: 3. Szabó János. 3. kés: 3. Erdős László, 4. Schlett Győző, 5. Árva János, 6. Erdős Csaba. 4. kés: 1. Szilágyi Gyula, 4. Bogár Imre. Balogh Andor elnökhelyettes: „Mi is a három pontért küzdünk, de nem minden áron” Sajnos, nem telik el hét vége úgy a sportpályákon (sem), hogy ne érkezne hír valamilyen botrányról. Legfeljebb annyi a különbség közöttük, hogy amelyik távolabb történik — a dolgok természe­téből fakadóan — errefelé kisebb vihart kavar. Amikor a hét elején felhívott bennünket Balogh Andor, a Gyulai Futball Club elnökhelyettese, hangja egyszerre volt felháborodott és elkesere­dett. Mint elöljáróban elmondta, régóta jár a helyi labdarúgó-mérkőzésekre, tíz esztendeje pedig közelebbről is érintett, hiszen különböző funkció­kat tölt be a szakosztályban, de meggyőződése, hogy még a legöregebb gyulai szurkolók is na­gyon régen láttak a vasárnapihoz hasonló jelene­teket a pályán. Hozzátette: „Mi is a győzelemért járó három pontért küzdünk, mint valamennyi csapat, de nem minden áron. Amit a kecskemétiek műveltek ellenünk, az minden jóérzésű embert felháborít. És sajnos úgy néz ki, nem is a meccs alatt kezdődtek a szomorú események, hanem már előbb. Sőt!” Már arra sem találnak magyará­zatot a gyulaiak, hogy egy héttel korábban Szege­den miért a vétlen Kiss Lászlónak adta a sárga lapos figyelmeztetést a játékvezető a vétkes Rese- tár helyett... bár okfejtésükben lehetséges verzió­ként az is szerepel: talán valakik nem akarták, hogy erősségük játsszon a mostani, KTE elleni rangadón... De emiatt legfeljebb egész héten bosszankodtak. Az elnökhelyettes a most vasár­napi találkozóhoz kapcsolódva elismerte, joggal állította ki végül az ő játékosukat, Szegedit a játékvezető (a fegyelmi tárgyalás tegnap volt), de ez teljes mértékben csupán következménye volt az események alakulásának. Közben egy tucat fotót tett az asztalra Balogh Andor, mondván, győződjön meg róla mindenki, miért fekszik je­lenleg is kórházban játékosuk, Gyura István? De idézzük fel a GYFC, megyei szövetséghez küldött hivatalos levelét, amely megdöbbéhtő bejelentéssel kezdődik. „A mérkőzés előtt és közben Linka Gábor a 8. sz. Kecskeméti TE játékos többször megismételte ajánlatát és olyan megjegyzést tett: „Mi van, nem elég az ötven­ezer?” Hogy ez mire utal, nem nehéz kitalálni. Az is szerepel a tájékoztatásban, hogy Szabó Csabát, a gyuláik kapusát a meccs előtt két héttel Linka József, a kecskemétiek edzője kereste meg, e szerint kapott volna 50 ezer forintot, ha egyszer hibázik. A kapustól elutasító választ kapott. Ezek után magáról a 90 percről! Az első félidő még „csendben” lezajlott, de a folytatás annál inkább eseményekkel teli volt. A gyuláik 11- esből esett vezető gólja után elszabadult a pokol, a kecskemétiek elvesztették fejüket és ennek lett az eredménye, hogy a kecskeméti Pisont lekönyö­költe Gyurát, akit mentő vitt kórházba. A játékve­zető nem torolta meg az esetet, ami csak olaj volt a tűzre. Még állt a játék, amikor Szegedi elégtételt vett és Pisont is — elsőre súlyosnak látszó — sérülést szenvedett, ám ő végül saját felelősségé­re, rövid ápolás után elhagyta a kórházat. Ez csak a két legkirívóbb eset, még hosszan lehetne sorolni a pályára nem való jeleneteket, amelyeket a GYFC levele is tartalmaz. És amelyeket a korlá­A képhez aligha szükséges kommen­tár. Gyura arca sok mindenről árulkodik Fotó: Kerekes István ton kívülről döbbenettel vegyült felháborodás fo­gadott és sokak szerint csak azért maradt el a tömegverekedés, mert a földön fekvő, eltorzult arcú Gyura látványa szinte riasztólag hatott... Úgy tudjuk, a nyolc napon túli arcsérülést szen­vedett Gyura polgári pert indít Pisont ellen. Az is bizonyos, hogy a szövetségben is lesz folytatása az esetnek. Hogy a játékvezető mennyiben állt fel­adata magaslatán? Erre vonatkozóan sem igen vitatkoznak Gyulán, mondván, ha a jogos piros lapot felmutatja a kecskeméti Sasnak, miután durván leterítette Szegedit, a hazaiak játékosát, akkor szintén valószínűsíthető, hogy kisebb lett volna a botrány, ha lett volna egyáltalán. Márpedig a kérdésekre megnyugtató választ kell adniuk az illetékeseknek. Mód szerint a ké­sőbbiekben ismertetjük majd a játékvezetői jelen­tést, valamint az ellenőrét is, hogy még tisztább legyen a kép. Aligha kétséges, hogy a kecskeméti­ek egészen másképpen látták a dolgokat... A bajnokság hajrájában — ez sajnos évtizedes tapasztalat — már csak a növekvő tét miatt is, várható, hogy sok helyütt hasonlóan fűtött lesz a hangulat. Rengeteg múlik a játékvezetőkön, de talán még több azon, hogy a játékosok miként tudnak uralkodni magukon. Hogy nem felejtik el, valaki (valakik) várnak rájuk a meccs után este... Ez esetben talán mi is kevesebb telefonhívást kapnánk, hogy a magunk eszközeivel — a nyilvá­nosság erejével — segítsük a sportszerű légkört megőrizni. Bárcsak rajtunk múlna. (fábián) Egy szerencsés gól... BVSC-Dreher—Békéscsa­bai Előre FC 1—0 (1—0). NB I-es tartalékbajnoki labdarú­gó-mérkőzés, Budapest, 100 néző. V.: Kiss. Békéscsaba: Udvarácz — Molnár (Nagy K.), Marius, Kovács, Pálfi — Major, Dobi, Csepregi, Petru- zsán (Dani) — Balázs, Tóth Cs. Edző: Moós János. Küz­delmes, színvonlas mérkőzést vívott a két csapat. A fővárosi­ak egy szerencsés góllal sze­rezték meg a győzelmet. Jó: Udvarácz, Kovács, Tóth Cs. A Magyar Kupáért Szerdán lejátszották a labda­rúgó Magyar Kupa két elődön­tőjét. Vácott a helyi Samsung csapata 2—0 (0—-0)-ra le­győzte a Pécsi MSC-Fordant. A másik találkozón, a Kis­pest—Ferencváros mérkőzé­sen 1—1 (1—l)-es döntetlen született. Ismét a MÁV-osok nyertek Szeghalmon, a Budai Nagy Antal Kollégiumban (és a város valamennyi sportlétesítményében) rendezték meg a megyei kollé­giumok sportvetélkedőjét a hét végén, amelyre csaknem ötszázan jöttek el, nyolc lány- és ugyanennyi fiúcsapat nevezett. A középis­kolás diákok hat sportágban — atlétika, asztalitenisz, futball, kézilabda, kosárlabda és sakk — mérték össze tudásukat. Az eseménynek — mint Vidó György, a Békés Megyei Diáksport Tanács titkára megfogalmazta — nemcsak sportértéke van, hiszen a diákok jól érzik magukat, baráti kapcsolatok szövődhetnek. A délutáni eredményhirdetésen a díjakat Szabó János mérnök-vezé­rőrnagy, a Kossuth Lajos Katonai Akadémia parancsnoka, egykori szeghalmi diák adta át. A kollégiumok vetélkedőjében ezúttal is a békéscsabai MÁV-kollégisták nyertek—a fiú- és leány versenyben egyaránt —, sőt még a Fair Play-díj is a MÁV-osoké lett, amelyet a kézilabdacsapat kapusa, Kusnyar Judit érdemelt ki. Szabó János különdíjat adott át a rendezésért a Budai Nagy Antal Kollégium vezetőjének, Papp Sándornak. (gila) Zsoldos Péter-emlékverseny Orosházán Szombaton rendezik meg Orosházán, a sportcsarnokban a Zsoldos Péter kardemlékversenyt, amely egyben az országos serdülő egyéni és csapatbajnokság is lesz. Mint Pusztai Lajos, az OMTK edzője, elmondta: az előzetes nevezések alapján hét-nyolc csapatot és mintegy hatvan-hetven kardozót várnak a viadalra. A versenyen pástra lépnek az OMTK fiataljai is. Az emlékversenyen adják át az „Orosháza Vívósportjáért” emlékplakettet három sportembernek. Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Arpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: Andreas Günther es dr. Toth Miklós j / f • ügyvezető igazgatók. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; főszerkesztő: (66) 446-242; j L|ttj BFT/TC Virrvn Iliül l T) sportrovat: 451-114; telefax: (66)441-020. Kiadói telefonszámok: (66)441-545; hirdetés: telefon/fax: (66)441-311; terjesztés: telefon/fax (66)453-710. Az előfizetők részére terjeszti I -^■•31 Kr.MA VI Lili l| II1 KLAl a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DÉLHÍR” Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztő j ■ || * * * • 1 szervek. Előfizethetőa kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési ; díj egy hónapra 437 forint, negyed évre 1254 forint, fél évre 2448 forint. Készül: a Kner Nyomdában, Békéscsaba, Barossát 9—21. Vezérigazgató: Balog Miklós. HU ISSN 12151068

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents