Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-31 / 126. szám

A kihívás napja legyen... Hlconn«ll ns 20 Cllu ...a leszokásé. A vezető halálokok sorá­ban élenjár a dohányzás, mégis nagyon nehéz leszokni róla. (4. oldal) Ma: Sarkad és környéke SAAKAD Mai lapszámunk városoldalán Sarkad és í%| környékéről tudósítunk, békéscsabai olva­sónknak készült a Csabai Napló. (7. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Miért beteg a magyar futball? — kér­désünkre többek között a körösladányi Nagy Elek válaszátolvashatják. (5. oldal) 1995. MÁJUS 31., SZERDA ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 126. SZÁM Balázs Lambéria Centrum Lambéria Akciós ár! — I. o. 800 Ft + áfa — II. o. 680 Ft + áfa helyett 560 Ft + áfa Hajópadló — I. o. 1100 Ft + áfa — — II. o. 860 Ft + áta helyett 700 Ft + áfa Telephely: Gyomaendrőd, II. kér., Blaha L. u. Telefon/fax: 06 (60) 384-045. Határmegbízottak találkozója Képekben a múlt. A mezőkovácsházi könyvtár Honfoglalás című körzeti rajzpályázatot hirdetett meg az általános iskolásoknak, amely tegnap díjazással és kiállítással zárult. A képen Pásztor Hajnalka mezőkovácsházi tanuló az előkészületi munkákban segít. A kiállítás a tanév végéig tekinthető meg a városi könyvtárban potó: $uch Tamás Békéscsabai Bokros-csomag? Tömegek „bőrére megy” az 500 milliós előterjesztés Jövőnk a tét—így emlegetik a békéscsabaiak a városi köz­gyűlés holnapi ülését. Biztosra lehet fogadni, hogy a legna­gyobb vitát (vihart?) a pénz­ügyi-költségvetési bizottság előterjesztése váltja majd ki, mely A költségvetés konszoli­dálásának programja címet vi­seli. A célkitűzésben az 1995. Tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a Sárréti Tej Rt., amelyen dr. Tóth Lajos vezér- igazgató adott tájékoztatást a huszonöt éves vállalat elmúlt évi tevékenységéről. Elmond­ta, a tavalyi év második felétől megváltoztatták az rt. termék- szerkezetét, legfontosabb szempont a vásárlói igények Szigorítások Vésztőn is A település gazdasági stabilizá­ciós programjáról vitázott hét­főn a vésztő képviselő-testület. Az ad hoc bizottság által készí­tett és Kaszai János polgármes­ter által előterjesztett javaslat számos szigorító intézkedést tartalmaz. Ezek egy része a be­vételek növelését szolgálja, pél­dául új adók bevezetése, esetleg ingatlanértékesítés, másik fele a kiadásokat csökkenti. Elvetet­ték a képviselők a 15 százalékos hivatali létszámleépítést, ezzel szemben a 11 százalékos bér­csökkentést jóváhagyták. Dön­tést hoztak arról, hogy a sikerte­len pályázat után Gyulai István­ná személyében önkormányzati biztost nevez ki a napközi ottho­nos konyha élére. Ugyanakkor elhalasztották a határozathoza­talt az első lakáshoz jutók támo­gatása ügyében. Cz.M. évi költségvetés számaihoz vi­szonyítva 500 millió forintos pozíciójavulást fogalmaznak meg, és a megtakarítások már a jövő évben jelentkezhet­nek. A bevételnövelő lépések egyike a vagyonhasznosítás, a másik a helyi adók növelése. A legnagyobb tételt az iparűzési mind tökéletesebb kielégítése. Ez a tendencia az idén is foly­tatódik, több új, a piac által máris kedvezően fogadott ter­mékkel, például 12-féle, 25 g- os kiszerelésű vaj-, illetve sajtkrémmel. A 310 főt foglal­koztató két üzem összesen több, mint 42 millió liter tejet vásárol fel, mintegy 1,3 milli­adókulcs 5 százalékról 8-ra, a maximumra növelése jelente­né. A program szerint a vállal­kozók kommunális adója és az építményadó megduplázható. Indokoltnak tartják a magán- személyek kommunális adójá­nak kivetését is, melynek alap­ja a tulajdonban lévő lakás. (Folytatás a 3. oldalon) árd forint értékben, míg a két­milliárd forint értékű készter­méket több, mint kétezer üz­letben vehetik meg a vásárlók. A részvényesek az elmúlt évi sikeres gazdálkodás eredmé­nyeként 8 százalékos osztalé­kot kapnak, melynek vég­összege huszonegymillió fo­rint. Háromszoros lakbér. Az önkormányzati testület éjfé­lig tartó ülésén a kisebb hordere­jű döntései mellett háromszoro­sára emelte lakásainak bérét Eleken. Mivel a bérlakások majd mindegyikét megvásárol­ják a bentlakók, az emelés gya­korlatilag csak a szolgálati la­kásban élőket érinti majd. A Békés Megyéért Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány megke­resésére az önkormányzat úgy döntött, hogy együttműködik az alapítvánnyal egy vállalkozó­kat segítő iroda létrehozásában. 11 ezret visszakapnak. Kétegyházán a közeljövőben befejeződik a gázberuházás. Az önkormányzat hétfő esti ülésén előzetes számvetés alapján úgy döntött, hogy a több mint ezer bekötőnek lakásonként 1.1 fo­rintot visszaadnak. A gyűlésen Veress Vilmos falugazdász tá­jékoztatta a testületet, s a kábel­tévén keresztül a község lakos­ságát a mezőgazdasági pályáza­ti lehetőségekről. Gazdafórum. Dr. Lakos László földművelésügyi mi­niszter részvételével június 5- én Gyulán, a városháza díszter­mében gazdafórumot tartanak, amelynek további vendégei lesznek: dr. Simon Imre ország- gyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Tokaji Ferenc országgyűlési képvise­lő, dr. Kulcsár László, a megyei gazdakörök szövetségének el­nöke és Lebenszky Attila, Gyu­la város polgármestere. A fó­rum bevezetőjeként a miniszter tájékoztatót tart az aktuális ag­rárpolitikai kérdésekről. Várszínház '95. AGyulai Várszínház június 12-én Buda­pesten, a Risterante Da Belló- ban tartja sajtótájékoztatóját a nyári szezon műsorairól. Annyi már most elmondható, hogy az előzetesen elképzelt műsorterv­ben jelentős módosulások lesz­nek. A Magyar Köztársaság és Ro­mánia határmegbízottai: Dávid Károly ezredes, az orosházi, Se­res József ezredes, a Nyírbátori Hatőrőr Igazgatóság vezetője, Stancu Gheorghe ezredes, a Nagyváradi Határőrbrigád pa­rancsnoka és Maftei Constantin alezredes, az aradi határőr ala­kulat vezetője május 30-án Orosházán találkozott. A tár­gyaláson részt vett Tótorceg Vasile ezredes, a Temesvári Határőrbrigád parancsnoka, és a magyar határőrség országos parancsokságáról dr. Dián Jó­zsef ezredes, a nemzetközi jogi osztály vezetője. Műszaki szakértők bevoná­sával vitatták meg a résztvevők a magyar—román államhatárt jelölő határjelek helyzetét, va­lamint a határjelek ellenőrzésé­vel és soros karbantartásával kapcsolatos teendőket. A felek két vegyes műszaki munkacso­port felállításában állapodtak meg, amelyek 1995. június 21- én kezdik meg a magyar- román—jugoszláv hármasha­tárponttól és a magyar— román—ukrán hármashatártól kiindulva, egymással szembe haladva a munkát. A terep­munkák előreláthatóan 1995. augusztus végéig befejeződ­nek. A sikeres tárgyalás után Nagyvárad, Temesvár, vala­mint Arad határőreinek módjuk nyílt megismerkedni Tótkom­lós város történetével, neveze­tességeivel, illetve az Orosházi Hunguard üveggyárral. A szövetkezetek többsége talpon maradt Rangos eseménynek adott ott­hont a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ, hiszen olyan találko­zóra hívta a termelő, az ipar és a fogyasztási szövetkezetek képviselőit, amelyre nem volt példa mostanában. Az ese­ményre meghívták Bartus Pált, az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnökét, valamint Hódsági Tamást, a Békés Me­gyei Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökét, Kiszely Mi­hályt, a Békés Megyei Ipar- szövetség szarvasi szerveze­tének elnökét, valamint azo­kat a szövetkezeti vezetőket,, akik Szarvason tevékenyked­nek. Ezen találkozó bár baráti beszélgetésnek indult, mégis fontos, égető gazdasági és politikai témáról szólt. Még­pedig a szövetkezetek helyze­téről, egymás közötti kapcso­lataikról és a fejlődés útjáról. — Úgy gondolom, büszkék lehetünk arra — mondta beve­zetőjében Bartus Pál, az ÁFE­OSZ elnöke —, hogy a szövet­kezetek többsége talpon ma­radt. Mi nem politizálunk, de úgy gondoljuk, az állam keve­set ad vissza abból, amit a szövetkezetek neki adnak. Nem kezeli a kormányzat megfelelő szinten a fekete- gazdaság visszaszorítását. Ádós a kormány és a parla­ment az új szövetkezeti tör­vénnyel. Bődi Jánosné, a szarvasi áfész elnöke arról beszélt, hogy erősíteni kell a szövetke­zeti szolidaritást, s hogy si­került bebizonyítani: az el­múlt ötven évben a lakosságot szolgálták, és talán igazi de­mokratikus vezetési módszer csak a szövetkezetekben léte­zett. P.J. Szanazug és az ő keresztje Emlékeznek még a szép nyári szanazugi napokra? Szeren­csére százak és ezrek doppin­golhatják most magukat a ta­valyi élményekkel, hogy idén is jó kedvvel felkerekedhes­senek, s átadják magukat a természet lágy ölének. Kezdetben vala, hogy élesszemű környékbeliek ki­jelölték a Körös és a kiserdő közti területet: akik tehetik, vegyenek maguknak telket, építsenek rá kicsi nyaralót, s a hely néhány család csöndes, tiszta pihenőjévé váljék. Telt, múlt az idő, s a terveknek valahogy módosulniuk kel­lett, hiszen Szanazug hatal­mas vállalkozássá, üdülő- centrummá nőtte ki magát. Ez ugyan nem lenne baj, csak éppen konfliktusok sorát ter­melte ki. Az „őslakosok”, a magánszemélyek mellett megjelentek a vállalatok a maguk üdülőivel és zajával, olykor szemetével. Szűkek lettek a kisutcák, autók hada lepte el a köztereket, a vízpar­tot. Mostanára megvetették a lábukat a vállalkozók, a kem­pingek, szállók, éttermek üzemeltetői. S jönnek a ven­dégek, a vendégek vendégei, még külföldről is. Ahogy szá­molgatjuk, Szanazug leg­alább négyfajta érdek ke­mény ütközésének a színteré­vé vált. Igaza van a legrégibb telektulajdonosoknak, akik a csendet, a jó levegőt, a tiszta­ságot követelik maguknak? Igen. Igaza van a vállalati üdülőkben nyaralóknak, akik gyerekeikkel végre kibuliz­hatják, éjszakába hajlóan „ki- szalonnasüthetik” magukat? A kilengéseiktől eltekintve hogyne lenne igazuk! S mit tehet a vállalkozó? Minél több vendéget magához csa­logatni, műsort, zenét, ételt, italt szolgáltatni, amíg a ked­ves kuncsaft óhajtja, akár reg­gelig is. Mit mondjak? Én is így tennék. Csak éppen a nyu­galomra 'vágyók csöndben elküldenének a francba. Tavaly is volt, félek, az idén is lesz aláírásgyűjtés, fel­jelentés, csönd helyett zaj, tisztaság helyett kosz és a für- dőző kutyák helyett talán akad majd néhány ember is a vízben. Mondják meg, kinek az igaza az igazság Szanazug- ban? László Erzsébet BERUHÁZOK, ÉPÍTKEZŐK, FELÚJÍTOK FIGYELEM! Wienerberger téglagyár termékei, betongerendák, áthidalók, Bramac-cserepek gyári áron befizethetek! SZÁLLÍTÁS, ÜGYINTÉZÉS A HELYSZÍNEN. Fagyálló olasz padlólapok, csempék óriási választékban Magyar cement telepi áron 920 Ft/q 30 q felett házhoz szállítva 945 Ft/q Import cement telepi áron 780 Ft/q (Viszonteladóknak további kedvezmény!) 30 q felett házhoz szállítva 805 Ft/q Hejőcsabai diszpozíció befizethető 750 Ft-os áfás áron. Szállítás saját fuvareszközzel. Fenyő fűrészáru, szigetelők, nyílászárók széles választékban. Nemesvakolatok, natúr farostlemezek, natúr és laminált faforgácslapok, orosz pala, 300-as eternitcső, perit, kőpor, műkő, oltott és darabos mész, sóder, homok, kapható. Kémény béléscső, üvegtégla érkezett. TÜZELŐK NAGY VÁLASZTÉKBAN, AKCIÓS ÁRON! ARAINK AZ A FAT IS TARTALMAZZAK! Kisebb tételek házhoz szállítását is vállaljuk! VÁRIUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT SZEMÉLYESEN ÉS TELEFONON! Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton 7—13 óráig. Telefonszámaink: (66) 441-264, (66) 453-687. "/// Tűr*» Borbély Gáborné tüzelő- és építőanyae-kereskedő A piac értékítélete a legfontosabb Hírek

Next

/
Thumbnails
Contents