Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-29 / 124. szám

Meddig szeretnének élni? Sólyom Lászlóné 60 éves újszalontai nyugdíjas három másik olvasónkkal válaszolt kérdésünkre (5. oldal) SPORT melléklet 12-16. oldal Száznyolcvan millió... Lapunknak nyilatkozik Vashegyi Lász­ló, a Magyar Segélyszolgálat Alapít­vány kuratóriumának titkára (6. oldal) 1995. MÁJUS 29., HÉTFŐ ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 124. SZÁM 31351 A lekötéstől függő eladási kamatok ezen a héten: 30 nap 60 nap 90 nap 26,0% 26,5% 27,0% 180 nap 270 nap 365 nap 28,0% 29,0% 30,0% 450 nap 540 nap 730 nap 30,5% 30,75% 31,0% !<• M. '*7TlK.'t Hírek Befejeződött az MDF-ülés. Für Lajos elnöki zárszavával ért véget vasárnap délután az MDF IX. országos gyűlése. A tanácskozáson Pusztai Erzsé­bet és Kónya Imre személyé­ben két új elnökségi tagot vá­lasztottak, és elfogadták a párt hosszú távú cselekvési prog­ramjának első részét, amely a „Szövetség Magyarországért” címet viseli. Légüres tér. A Tevan Ki­adó gondozásában az ünnepi könyvhétre jelenik meg Ne­mes László Légüres tér című regénye, amelynek bemutató­ját június 1-jén, csütörtökön 15 órakor tartják a békéscsabai St. Johannes Kávéházban. A találkozó vendége az író és felesége, Fehér Klára, a házi­gazda Kántor Zsolt, a Tevan Kiadó főszerkesztője. Születésnapi ünnepség. Á Zánkai Gyermeküdülő­centrum múltjában és jövőjé­ben közös, hogy az ifjúságot szolgálja — ezekkel a szavak­kal nyitotta meg Bogó Ágnes főigazgató, vasárnap a zánkai születésnapi ünnepséget. A korábbi úttörővárost éppen 20 évvel ezelőtt, a gyermeknapon avatták fel. Azóta a kőházak­ban, faházakban és sátrakban több mint 600 ezer magyar és külföldi fiatal töltött el egy hétnél hosszabb időt. A Zánkai Gyermeküdülő­centrum egyébként ma is a fia­taloké, bár az utóbbi években újabb feladatokat is kapott. A téli hónapokban a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ támogatásával a munka- nélküli fiatalok idegenforgal­mi képzését végzi. Heroint találtak Lökösházánál Az Orosházi Határőr Igazga­tóság arról tájékoztatta lapun­kat, hogy a Lökösházánál Ma­gyarországra belépő Kárpátia nemzetközi gyorsvonaton az elmúlt hét péntekén egy honta­lan útlevéllel rendelkező sze­mély viselkedése gyanússá vált az útlevélkezelőnek. Az iraki férfi az ellenőrzés során azt állította, hogy Bangkokból Dániába utazik. Csomagjai között egy nagyméretű FOR­MULA I. mappát találtak, amelynek borítólapján egy preparálás volt látható. Áz útlevélkezelőnek gya­nússá vált az akár rejtekhelyül is szolgáló preparálás, így a mappát alaposabban is meg­vizsgálták. Kiderült, a mappa fedőlapja közel 200 gramm heroint tartalmaz. A szóban- forgó személy nem tudott elfo­gadható magyarázatot adni a nála talált kábítószerre. Azt ál­lította, a mappát egy bangkoki barátnőjétől kapta ajándék­ba. A határőrszerv az ügyet átadta a Békés Megyei Rend­őr-főkapitányság vizsgálati osztályának. Almában törték rá az ajtót A battonyai rendőrőrsön má­jus 26-án reggel 6 óra tájban jelentették, hogy ismeretlen személy vagy személyek a la­kásán kirabolták R. Jánosné helyi lakost. R.-né 86 eszten­dős, és köztudottan súlyos be­teg. — A bejelentést követően mozgósítottam az őrs teljes ál­lományát — mondja Kinyó György őrsparancsnok. — A felderítésbe bekapcsolódtak a mezőkovácsházi kapitányság és a megyei főkapitányság munkatársai, és a nyomkövető kutyát is a helyszínre vittük. Az adatgyűjtés este 18 óra körül eredménnyel zárult, azo­nosítani tudtuk a rablás elkö­vetőit, J. István és A. László battonyai lakosok személyé­ben. J. István régi ismerősünk: a közelmúltban rablásért állt a bíróság előtt, most várja a má­sodfokú ítéletet. Elszámolta­tása során társával együtt őszinte beismerő vallomást tett, cselekményét megbánta, s abban reménykedik, hogy még az ezredforduló előtt sza­badul. (Folytatás a 3. oldalon) Hordák portyáztak Szeghalmon. Vasárnap délelőtt pirosra, feketére mázolt arcú, tépett ruhás apróságok lepték el Szeghalmot. A helyi általános iskolák kisebb és nagyobb diákjai számára gyereknapi buliként szervezték a „Horda-portyát", melynek keretében a vállalkozó szellemű lurkók a legkülönfélébb próbákon mérték össze tudásukat, ügyességüket. Képünkön a Plasztik Mozgás Stúdió majorette csoportja Fotó: Such Tamás A kondoros! evangélikus gyülekezet ünnepe méltóságos és megható napot hozott a nívek életébe Fotó: Such Tamás Felszentelt nyugdíjasház Örömünnepet ült tegnap a kondorosi evangélikus gyülekezet, ugyanis dr. Har­mati Béla püspök felszentel­te a településen nemrégiben kialakított nyugdíjasházat. A helyi önkormányzat és az egyház még 1992 tavaszán állapodott meg arról, hogy az iskolai diákotthont, mint volt egyházi tulajdont, vissza­kapja az evangélikus hitköz­ség. Mivel azonban az új is­kola építése miatt a gyerekek elhelyezése akkoriban még nem oldódott meg, a 18 mil­lió forintos felújítást tavaly kezdhették el, és három hó­nap múltán végeztek is a ki­vitelezők a munkálatokkal. A beruházást 6 millió forint­tal támogatta az országos egyház, segített a Népjóléti Minisztérium, a német part­nergyülekezet és a kondorosi polgárok is hozzájárultak adományaikkal a költségek­hez. A nyugdíjasházban 15 szoba — többségükhöz külön fürdőszoba és előtér is tartozik —, tágas közös he­lyiségek, ebédlő, társalgók szolgálják az idősek nyugal­mát, kényelmét, és a jelenleg 25 személyes otthonban még tudnak fogadni lakókat. Harmati Béla, valamint Táborszky László esperes és Sztojanovics András, a kon­dorosi gyülekezet lelkésze ünnepi istentiszteletet is tar­tott az evangélikus temp­lomban, majd ugyanitt köz­gyűlésen ismertették a hí­vekkel, vendégekkel — Né­metországból és Erdélyből is érkeztek — a nyugdíjas­ház kialakításának folyama­tát, költségvetését. Bemutat­ták az intézmény vezetőjét. Gyurik Katalint. Harmati Béla végezetül kiemelte: az elmúlt 5 évben 27 evangéli­kus intézmény nyitotta meg kapuját az országban, és a kondorosi példa is mutatja, hogy az egyházi iskolák, óvodák létesítése mellett az idősekről sem feledkeznek meg. Ny. L. A hősökre emlékeztek Hősök napi megemlékezést tartottak vasárnap délután Kardoskúton a templomkert­ben lévő II. világháborús em­lékműnél. A már hagyományos tisztel­gés Győri Gábor evangélikus lelkész ünnepi istentiszteleté­vel kezdődött, majd az egybe­gyűltek közösen elénekelték a Himnuszt. Dunai Attila és Ko­csis Péter szavalata után Ra­masz Imre polgármester emlé­kezett meg a hősökről. A ko­szorúzást követően a temető­ben lévő I. világháborús szo­borhoz vonultak át az emléke- zők, ahol a Szózat felcsendülő hangjaival fejeződött be a majd kétórás tiszteletadás. Mint később kiderült, a megje­lentek között Kardoskúton kívül Orosházáról, Székkutas­ról és Hódmezővásárhelyről is érkeztek vendégek. B.Cs. Magyar—magyar testvérvárosok „A testvérvárosi kapcsola­tok témája is megérne egy misét!” — fakadt ki egyik ismerősöm. Természetesen jómagam is tudnék negatív példákat sorolni a felülről elrendelt vagy a rendszer- változás hevében létrejött, s azóta ellaposodott kapcsola­tokra. De pozitívakat is! A minap érkezett vissza Mező­hegyes (gyermek)küldöttsé- ge a székelyföldi testvérvá­rosból, Kézdi vásárhelyről. Irodalmi színpada, énekka­ra, zenekara, tánccsoportja fergeteges sikert aratott. A gyermekek „életre szóló” barátságokat kötöttek, meg­ismerkedtek a táj természeti szépségeivel, ízelítőt kaptak nehéz sorsú testvéreink tör­ténetéből, kultúrájából. Ha­zaérkezésük után már indult is a másik, „még őszinte em- ber”-ekből álló csoport; a diákotthon lakói egész évben gyűjtögették a pénzt erre az útra. „Ha csak annyi haszna lesz e kirándulásoknak, hogy gyermekeink nem románoz- zák le a szomszéd országból érkező magyarokat, már megérte” — mondtam. Ma­gamban persze sok minden­ben igazat adtam ismerősöm­nek. E kapcsolatok ugyanis sok esetben formálisak, s a városatyák át-, illetve ideruc- canásai sokszor csak eszem- iszomból, dínomdánomból állnak. De talán még az ilyen esetek sem okoznak akkora károkat, mint egynémely ha­zai politikus itthoni vagy kinti funárkodása. Példának oká­ért a hét végén, az RMDSZ- kongresszuson „a mi Jó­zsink” szája úgy elkezdett habzani, hogy — meg nem. erősített hírek szerint—a kin­cses város polgármestere szé­gyenében elrejtőzött a Szent Mihály plébániatemplom melletti kutatóárkok valame­lyikében. Hírlik továbbá az is, hogy a hazai küldöttség bo­csánatot kért a „kiszóláso­kért” a vendéglátóktól. Bo­csánatot kérhettek volna Me­zőhegyeseink és Kézdivásár- helyeink fiataljaitól is! Mert elsősorban az ő bőrükre fu- nárkodnak tekintetes T. urai- mék. Ménesi György Románok, szlovákok, németek, cigányok együtt a színpadon, az utcabáli táncban Nemzetiségi együttesek seregszemléje Eleken A megyei művelődési központ és a nagyközségi művelődési ház közös szervezésében ren­dezett tizennegyedik nemzeti­ségi klubtalálkozóra ezúttal Békés megye tucatnyi hagyo­mányőrző együttese gyűlt össze május 28-án a reggeli órákban, Eleken. Kétegyházáról román, Bé­késcsabáról, Mezőberényből, Tótkomlósról, Kardosról és Örménykútról szlovák együt­tesek jöttek, valamint a német- országi Lauenburgból is érke­zett egy együttes. A vendéglá­tó elekiek négy német, két ro­mán és egy cigány csoporttal álltak ki. Délelőtt menettáncos felvonulásban lehetett gyö­nyörködni a falu utcáin. A mű­velődési házban Pelcsinszki Boleszláv, a megyei képvise­lő-testület alelnöke ünnepé­lyes megnyitóbeszédet mon­dott, majd a déli órákban a színpadon az együttesek mu­tatták be egymásnak a tudásu­kat. Délután a hagyományos májusfa-kitáncolásra került sor a községháza előtt. Az esti órákban, aki még bírta szusszal utcabálon rophatta a táncot. Gál István Elek

Next

/
Thumbnails
Contents