Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-04 / 103. szám

KÖRKÉP 1995. május 4., csütörtök Sporttal az egészség megóvásáért Tegnap Békéscsabán a me­gyeházán, az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés Megyei Inté­zete, a Békés Megyei Testne­velési és Sporthivatal és Békés Megye Képviselőtestületének szervezésében a gyógytestne- velés helyzetéről és tovább­fejlesztéséről tartottak konferen­ciát a megye testnevelőtanárai, polgármesterei részvételével. Köszöntőjében dr. Kiss Vik­tória, a megyei tisztifőorvos elmondta: — Az ország felnőtt lakos­ságának csaknem 84 százaléka nem végez rendszeresen test­mozgást. Már a gyermekek előtt is két út áll: vagy teljesítik az igen magas elvárásokat, vagy fel­mentést kapnak a testnevelés alól. Ezzel már gyakran igen ko­rán elveszik a kedvüket a moz­gástól, és az egészségtelen élet­mód felé fordulnak. Dr. Dénes Edit egészség- védelmi osztályvezető főor­vos szerint egy nemrégiben készült felmérés adatai meg­lepő eredményt mutattak: —A megyében több, mint 10 ezer diák szorulna gyógy- testnevelésre, és ehhez mindössze nyolc gyógytest- nevelőadatik meg nekik. Bár egy nemrégiben született törvény szerint az önkor­mányzatok feladata lesz gondoskodni a testnevelési órák számának növekedésé­ről és arról is, hogy 1997-re már minden településen le­hetősége legyen a rászoru­lóknak gyógytestnevelő se­gítségét igénybe venni. Ezek után Andrásáé Teleki Judit, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium tanácsosa a gyógytestnevelés törvényi, rendeleti szabályozásáról, dr. Gunda András, a Magyar Testnevelési Egyetem ad­junktusa a gerincdeformitások megelőzéséről és felismerésé­ről, dr. Búzás Erna, megyei reumatológus szakfelügyelő főorvos a gyógytestnevelés szerepéről, dr. Tóth János fő­orvos a mozgásszervek védel­mének fontosságáról, Szászné Sziklai Hona gyógytestnevelő a mezőberényi gyógytestne­velés helyzetéről és Gőcze Mária főiskolai docens a Kö­rösi Csorna Sándor Főiskolán hamarosan induló gyógytor­nászképzésről tartott előadást. Antal Gyöngyi A kunhalmok az Alföld kis hegyei, gyöngyszemei Csehák Judit a családi pótlékról Csehák Judit (MSZP) a stabilizá­ciós törvénycsomag egy kis szele­tével foglalkozott felszólalása el­ső' részében, a családi pótlék fo­lyósításának tervezett változásá­val. A jövedelemhatárhoz kötött rendszerrel a képviselő' asszony­nak több problémája van. Javasolta, hogy a három- és többgyerme­kes családok esetében továbbra is alanyi jogon járjon a pótlék, hiszen ezer ilyen család közül mindössze kettőnek a jövedelme esik túl a határon, többe kerülne az adminisztráció, mint e két ezrelék­nek a családi pótléka. A vagyoni feltételek szerepeltetése az eló'feltételek között politi­kailag szépen hangzik ugyan, mondta a képviselő asszony, de nem biztos, hogy el lehet érni vele a kívánt célt. Azt gondolja, hogy aki nem vallja be a jövedelmét, az a kétmilliónál értékesebb autóját is cégautóként tartja nyilván, és nem biztos, hogy a saját nevén van a háza, vagyona. És ki fogja felértékelni az ingatlant? Mennyi idő alatt dönt a bíróság, ha vita van az ellenőrző adóhatóság és a személy között? Ezeknek a jövedelemfeltételeknek az inflációhoz igazítása sincs megoldva a törvénytervezetben. Példaként arra utalt, hogy 1995. március 12-e óta a gépkocsiárak 40 százalékkal, az ingatlanárak pedig 25-30 százalékkal emelkedtek. És a 25 ezer forint meddig 25 ezer, vagy hogyan fog emelkedni? A képviselőnő azt is javasolta, hogy a jövedelemhatár csúszó legyen, egy-két forintos jövedelemkülönbség ne jelenthessen több­ezer forintos támogatáskülönbséget. Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a fogyatékos gyermekek ügyét nem kezeli a jogszabály- tervezet, holott a fogyatékos gyermek többe kerül a családnák. Azt sem értette, hogy miért nem kap pótlékot az a hat éven felüli egy gyermek, akit két szülő nevel ugyan, de az egyik munkanélküli. Ha ugyanezt az egy gyereket a szülő egyedülállóként neveli, szintén egy fizetésből, akkor kaphat. Ha a család nagyszülőt, testvért, rokkant családtagot is eltart, azokat miért nem lehet figyelembe venni az egy főre eső jövedelem kiszámításakor? Végül pedig a végrehajtásra szánt egy hónapot kevésnek tartotta Csehák Judit. Ne feledjük, mondta, a társadalombiztosításnak 1,3 millió igényt kell elbírálnia. Magyarországon, ahol nagyon sokan a családi pótlékból és a munkanélküli segélyből élnek, nem megol­dás, hogy esetleg három hónap elteltével, utólag fizessék ki a járandóságokat. c \ Fidesz: nincs összeborulás Megismétlik. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Köz­pontban a közelmúltban elő­adást tartottak azoknak a to­vábbtanulni kívánó általános is­kolai tanulóknak, akik a későb­biek során számítástechnikával is foglalkozni szeretnének, illet­ve érdeklődnek az informatika iránt. Az előadást Galbáts Dé­nes, a gyulai Erkel gimnázium és a 2. F olasz magániskola in­formatikatanára tartotta. Mivel azóta egyre több az érdeklődő gyermek, a művelődési központ vezetői úgy határoztak, a foglal­kozást május vége felé megis­métlik. Pontosítás. Lapunk április 4- i számának 3. oldal án az Elad­ta lapjait a Népszabadság című írásunkban az szerepelt, hogy a Népszabadság a német Bertels­mann cég tulajdonában van. Az érintettek kérésére közöljük, hogy a lap részvényeinek csak ötven százaléka a Bertelsman- né, a másik ötven százalék hazai részvényesek tulajdona. Véradás. Május 5-én dél­előtt a végegyházi művelődési házban véradás lesz, melyet a Vöröskereszt helyi alapszerve­zete rendez. Testületi ülés. Békés város önkormányzata ma délután két órakor, a városháza nagytermé­ben tartja soron következő ülé­sét. Egyebek között napirendre kerül a városi Vöröskereszt munkája, s az a javaslattervezet, mely a honalapítás 1100 éves évfordulójának városi ünnepsé­geivel kapcsolatos. Fórum. Koltay Zsoltné or­szággyűlési képviselő Békésen, a polgármesteri hivatalban fo­gadóórát tart május 5-én 14 órá­tól. Május 5-én Csárdaszálláson, a művelődési házban 19 órától falu­fórumra várja választóit. Fogadóóra. Tóth Sándor országgyűlési képviselő május 5- én 9—12 óráig fogadóórát' tart Mezőkovácsházán, a Hősök tere 1. szám alatti irodájában. * Tóth Károly (MSZP) ország- gyűlési képviselő, Galisz Géza önkormányzati képviselő, a vá­rosgazdálkodási és városfej­lesztési bizottság tagja, Molnár László, a gazdasági bizottság tagja fogadóórát tart 1995. má­jus 5-én 14.00—15.30 óra kö­zött az MSZP megyei irodájá­ban (Békéscsaba, Szabadság tér 11—17., félemelet). „GAZSÁG ELLEN ÉSZ­SZEL ÉLJ” (Shakespeare) (Folytatás az 1. oldalról) — A kunhalmok sorsa, meg­őrzésük kérdése a privatizáció­val kezdődött — mondta a me­gyei főtanácsos. Miként világo­sítsuk fel az embereket, hogy a kárpótlással visszakapott föld­területeken megvédjék a termé­szeti, botanikai és kultúrtörté­neti értékeket? — tettük fel a kérdést a tulajdonváltás után. Különösen az úgynevezett kun­halmok kerültek veszélybe, amelyek a radioesztéták, fiziku­sok szerint is többet jelentenek, mint csupán egy halom. Ezek az Alföld kis hegyei, akár a gyöngyszemek követik az egy­kori vándorlás útját. A legré­gebbi ember által épített kultúr­történeti emlékek. A kommunikáció segítsé­gével kezdtük meg a felvilágo­Az emberi erőforrások fejlesz­tése világbanki program Bé­kés és Csongrád megyei területi konferenciáját május 3-án rendezték meg a Békés­csabai Regionális Munkaerő­fejlesztő és Képző Központ­ban. Dr. Pap József, a MüM osztályvezetője nyitotta meg a tanácskozást. Molnár György, a BRMKK igazgatója bemu­tatta az intézményt, ismertette tevékenységét, eredményeit és fejlesztési elképzeléseit. Ludányi István, a szegedi Gábor Dénes Szakközépiskola igazgatóhelyettese, az ifjúsági képzési program elektronikai szakcsoportjának vezetője ok­tatási rendszerünk problémá­jának tartja, hogy a tanulóknak 14 éves korban kell dönteniük sító munkát, majd felhívással fordultunk az önkormányza­tokhoz. Munkánkhoz támoga­tó ígéretet kaptunk a miniszté­riumtól és szerencsére a helyi képviselő-testületek is fontos­nak látták a dolgot. Megértet­ték a szándékot és egyre töb­ben csatlakoznak, segítik a vé­detté nyilvánítást, a tulajdono­sok felvilágosítását. Bár az előkészítő munkánál tartunk, de az Alföldön található 70— 80 halomból, a dombegyházi Attila- és Kriptájhalommal együtt már 14 védett lesz. S ekkor még nem említettem a szabadkígyósi tájvédelmi kör­zetet, ahol 36 kisebb-nagyobb halmot a területtel együtt már korábban védetté nyilvánítot­tunk. Egyébként itt van az úgyne­arról, hogy 4—5 évig milyen képzési formában vesznek részt. A világbanki program azonban lehetőséget nyújt ar­ra, hogy az oktatási rendszer alkalmazkodjon a változó gaz­dasági körülményekhez. Az első két évben a szakmai ori­entáció a cél, a 3. és 4. évben 13 szakmacsoport közül lehet vá­lasztani. A 4. év után a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Az 5. és 6. évben folyik a speciális szakmai képzés. A korszerű tankönyveknek kiemelt jelen­tősége van. Tuskáné Papp Erzsébet, Bé­késcsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala okta­tási irodájának vezetője beszé­dében elmondta, hogy Békés­csabán jelenleg két intéz­vezett pávaszemes kör Domb­egyház térségében, amely át­nyúlik a romániai területre, közepén az Attila-halommal. Természetesen a humánum je­gyében azon is gondolkoz­nunk kell, hogyan ellentéte­lezzük a tulajdonosok jószán­dékát. Adómentesség, örökö­södés vagy egyszerű vásárlás? — a kérdés még kidolgozás alatt áll. A most felmért két domb­egyházi halom közül az egyik jelenleg tagi részaránytulaj­donban van — egészíti ki a szót a polgármester —, amely­nek védetté nyilvánítását szin­tén szeretnénk békességben megoldani. Reméljük, az em­berek megértik a szándékot és támogatják e nemes ügyet. Halasi Mária ményben folyik képzés a vi­lágbanki program alapján. A cél, még több intézmény bevo­nása a programba, ehhez azonban több pénzre lesz szükség. Király István, a me­gyei munkaügyi központ mun­katársa a kialakult munkaerő­piaci helyzethez való rugal­mas alkalmazkodás fontossá­gát hangsúlyozta, melyben ki­emelt jelentőségét tulajdoní­tott a képző központtal való további folyamatos együttmű­ködésnek. Molnár György összefoglalójában utalt arra, hogy a világbanki program egyes elemeinek szorosabb együttműködésére van szük­ség a jövőben, melyhez elen­gedhetetlen a megyei koordi­náció. Dóczi Magdolna Megyénket 15 küldött képvi­selte a Fidesz VII., tisztújító és programalkotó kongresszu­sán, és a túlnyomó többség Or­bán Viktor elnökké választása, valamint a Fidesz—Magyar Polgári Párt elnevezés mellett szavazott — mondta tegnapi, békéscsabai sajtótájékoztató­ján Végh László, a Fidesz me­gyei elnöke. A megyei küldöt­tek támogatták A polgári Ma­gyarországért című program- nyilatkozatot is, valamint azt a törekvést, hogy a párt alapvető célkitűzései ne változzanak. Szó nincs arról, hogy össze­(Folytatás az 1. oldalról) orvosa elé, jut a gyógyító sze­rekhez, ezért a statisztikák szerint a daganatos betegek mintegy 50 százaléka gyó- gyultnak mondható. A mi be­tegeink elhanyagolják beteg­ségüket, szemet hunynak a tünetek felett vagy netán a há­ziorvos sem rendelkezik kellő tapasztalattal a felismeréshez. Ez a konferencia a házior­vosok számára kellő képzett­borulnánk az MDF-fel vagy a KDNP-vel, illetve, hogy kon­zervatív párttá válna a Fidesz —jelentette ki Végh László. A közeljövő feladata éppen az, hogy saját szervezeteiket erő­sítsék, és törekvéseikkel meg­ismertessék a polgárokat. Nagy Sándor, a párt megyei irodavezetője arról beszélt, hogy megyénkben is hamaro­san lezajlik a tisztújítás, elő­ször a helyi szervezetek vá­lasztanak elnököket és elnök­ségeket, majd a megyei vá­lasztmány teszi ugyanezt. Ny. L. ségük megszerzéséhez to­vábbképző pontot szerez, mégsem jelentkeztek a pén­tek, szombati konferenciára. Még nem késő, a helyszínen, a Park Hotelben pénteken reg­gel 8-tól 10 óráig regisztráltat­hatják magukat. A részvételi díj a vállalkozásból leírható vagy a kórház nonprofit alapít­ványának javára utalható „on­kológiai napok” megjelölés­sel. B. Zs. Területi tanácskozás a világbanki programról Konferencia a daganatos betegek gyógyításáért­Ismét tét: Gyula televíziója Tegnap este immár harmad­szor kísérelt meg döntést hozni a városi televízió ügyében a gyulai képviselő-testület. Lebenszky Attila polgár- mester előterjesztésében el­mondta: — Az önkormányzat és a KÖVIZIG tulajdonában lévő városi televízió helyzete az anyagi körülmények miatt egyre nehezebbé vált. Fel­merült annak az igénye is, hogy ezentúl ne csak a kábel- rendszeren jelenhessen meg az adásuk, hanem sugárzott mű­sorként akár az egész régió él­vezhesse műsorukat. Ehhez azonban további berendezések megvásárlására lenne szük­ség, mintegy 14 millió forint értékben. A jelenlegi két tulaj­donosnak erre nincs pénze, ezért a Békés Megyei Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány­hoz fordultak, ahonnan több milliós kölcsönhöz jutnának PHARE-program keretében. Ennek feltétele azonban, hogy a televízióban a magántulaj­don aránya meghaladja az 51 százalékot. Ezért kérték a tele­vízió jelenlegi munkatársai, hogy tőkeemelés keretében ezt a tulajdonrészt megkap­hassák, és a továbbiakban Gyula városa 26, a KÖVIZIG pedig csak 23 százalékban ma­radna tulajdonos. A tervezet ellen azonban több érv is elhangzott: többen féltik a televízió pártatlansá­gát, a testület beleszólási jo­gát, valamint az is felmerült: a 20 millió forintnyi vagyont a munkatársak alig egymillió forintért kaphatnák meg. A két alpolgármester javas­lata szerint a beterjesztés to­vábbi kiegészítésekre szorul, ezért javaslatuk szerint a jelen­legi anyagot csak első olvasat­ként tárgyalják. Hosszas vita után a testület elfogadta azt a módosító indítványt, hogy a kinevezés és a felmentési jog­kör továbbra is az önkormány­zaté marad. Elutasította azon­ban azt, hogy a leendő tulajdo­nosok anonimitását feloldják. A végső döntést a május 15-ei testületi ülésen hozzák meg. A.Gy. A kamerák füzében Lebenszky Attila polgármester és az operatőr Fotó: Lehoczky Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents