Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-26 / 122. szám
Baleseti sebészek Békéscsabán A Réthy Pál Kórházban működó' megyei sebészeti osztály a házigazdája ezekben a napokban a magyar traumatológusok vándorgyűlésének. (4. oldal) VASÚTI MENETREND 5—12. oldal Öt úszó malájföldről A csabai Árpád fürdő vizében edz Evetovics Iván irányításával naponta kétszer öt malájföldi úszó. (16. oldal) 1995. MÁJUS 26., PÉNTEK ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 122. SZÁM Balázs Lambéria centrum Lambéria I. o. 800 Ft + áfa. Hajópadló I. o. 1100 Ft + áfa. Telephely: Gyomaendrőd II. kér., Blaha L. u. Telefon/fax: 06 (60) 384-045. Matematikaóra 24 Órán át. Rekordkísérlet zajlik a békéscsabai Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskolában. A ll/E osztálya számára tegnap reggel a becsöngetéssel 24 órás matematikaiéra" vette kezdetét. (Cikkünk a 3. oldalon) Fotó: Lehoczky Péter Közérzetünk a közlekedésben Szabálytalanságban összetartás? — Jön a lézeres sebességmérő Kamionnyi citrom és egy kosár alma — nos, mielőtt félreértenék a Tisztelt Olvasók, nem piaci helyzetképet kívánunk adni, s lehet, hogy megdöbbennek, e két gyümölccsel is kifejezhetjük közlekedési fegyelmünket, kultúránkat. Amikor dr. Gál László megyei rendőr-főkapitánnyal és helyettesével, dr. Abrahám Bélával a baleseti helyzetről és a rendőrök munkájáról beszélgetünk, a főkapitány az alma—citrom akción keresztül érzékelteti a közlekedők magatartását. Vagyis: ahhoz, hogy minden szabálytalankodó járművezető kapjon egy citromot, kamionnyi szállítmány kellene, míg a szabályokat betartóknak elegendő egy kosár alma. Költöznek-e az iskolák? Az egyeztetés még hátra van A tervek szerint ez év ó'szétól Békéscsabán a 3. Számú Általános Iskolát átveszi a Szabó Pál téri Általános Iskola, 1996. szeptemberétől pedig a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola is új oktatási intézménybe költözik. Az üresen maradt épületeket más iskolák veszik birtokba. Második alkalom, hogy a rendőr-főkapitány — a közúti igazgatóság és a közlekedési felügyelet vezetőjével — külön napirendi pont keretében ad tájékoztatást a megyegyűlésnek a közlekedésbiztonság helyzetéről, kiemelve tehát a közrendről és a közbiztonságról szóló beszámolóból. Miért? — kérdezzük Gál Lászlótól. — Azért, mert a közlekedés mindenkit érint — válaszol a Lesz elegendő diákjuk Sikeresen zárult a mezőhegye- si szakmunkásképző és szak- középiskola beiskolázási tevékenysége. Egyes szakmák esetében (autószerelő, mezőgazdasági kovács, kőműves) túljelentkezés történt, más szakmákra viszont a kívánatosnál is kevesebben jelentkeztek. A felvételi vizsgák alkalmával lehetőség volt szelektálásra. Akik nem érték el a megfelelő pontszámot, azokat — amennyiben elfogadták — átirányították másik szakmára. Pillanatnyilag a szakmunkás tagozaton 135 fő, a szakközépiskolain pedig 30 fő a beiskolázási létszám. Ehhez járul még a szakmunkások szakközépiskolájának nappali tagozata 41 fővel. Tanévkezdésig még 20-30 jelentkezőre számítanak. M.Gy. főkapitány —, gyalogost, gép- járművezetőt, kerékpárost, öreget, fiatalt. S azért készíti el az összegzést a három szervezet együtt, mert rengeteg ponton kapcsolódik a munkánk. A szakmai együttműködésünk jó, akár az egyedi ügyeket, akár a közös ellenőrzéseket tekintjük. Az elmondottakat Abrahám Béla kiegészíti azzal, hogy az együttműködés egy másik „fronton”, a megyei balesetmegelőzési bizottság tevékny- ségében is megjelenik. Mindezek után induljunk ki abból, ami a két szakember egyöntetű véleménye, s amely valószínűleg megegyezik a legtöbb közlekedő álláspontjával: Magyarországon a közlekedés- biztonsági helyzet rossz. Ezt igazolandó, a főkapitány-helyettes nyugat-európai statisztikai adatot említ, mely szerint ott 100 balesetből 2-3 halálos kimenetelű, míg hazánkban 7,5, Békés megyében 8,5 végződik tragédiával. Kiderül: Békés megyében 1989- ben több mint százan haltak meg az utakon, 1993-ban 46-an. A kedvező tendencia ellenére sajnos tudomásul kell vennünk, hogy a közlekedésbiztonság nemcsak rossz, hanem rapszo- dikus is. Vegyünk egy másik (Folytatás a 3. oldalon) Hírek Kinevezés. Szarvason az Egyesített Gyógyító Megelőző Intézet orvos-igazgatói állására kiírt pályázatot elbírálták. Mint ismeretes az intézmény korábbi vezetője dr. Bencze Sándor alpolgármesteri megbízása miatt felmentését kérte. A képviselő-testület dr. Pásztor Gyula pályázatát elfogadta, így május 18-ától már mint kinevezett orvosigazgató dolgozhat. A kinevezése határozatlan időre szól, s pályázata során a Magyar Orvosi Kamara Békés Megyei Szervezete EGYI közalkalmazotti tanácsa, valamint a népjóléti bizottság támogatását is bírta. Magyar Cukorgyárló Rt. A Mezőhegyesi Cukorgyár Rt. mai közgyűlésével feltehetően befejeződik az öt, magyar kézben maradt cukorgyár egyesülési folyamata. (Ács, Ercsi, Sárvár és Sarkad e héten már igent mondott a fúzióra.) Mezőhegyes 276 dolgozói részvényesének 95 százaléka és a körzet konzorciumi tagjai előzetesen kinyilvánították az egyesüléssel való egyetértésüket. Mindez azt jelenti, hogy július 1-jével megalakul a legnagyobb hazai cukoripari vállalat, a Magyar Cukorgyártó Részvénytársaság. Privatizációs törvény. A békéscsabai Eötvös József Iskolaalapítvány, a Magyar Közgazdasági Társaság Békés Megyei Szervezete és a Magyar Jogászegylet Békés Megyei Szervezete szervezésében Békéscsabán, a Party vendéglőben május 30-án, kedden 10 órakor Sárközi Tamás professzor az új privatizációs törvényről és a gazdasági jogalkotás aktuális kérdéseiről tart előadást. Mindez azon a szerdai munka- megbeszélésen hangzott el, amelyet a békéscsabai képviselő-testület oktatási bizottsága hívott össze a város általános- és középiskolai, illetve kollégiumi vezetői részére, hogy tájékoztassa őket a bizottság raconalizálási tervéről. — Nem döntést közöltünk, csupán tájékoztatást adtunk a Korántsem biztató hírekkel érkezett a Békéscsabai Földtulajdonosok Egyesülete tegnapi fórumára dr. Gondos József, a megyei kárrendezési hivatal vezetője. Tájékoztatójában elmondta, a II. számú földalapba az eredetileg tervezett 1 millió 200 ezer aranykorona helyett mindössze 170 ezer aranykorona földterületet jelöltek ki. A Il-es számú földalap árverése — amelyben valamennyi kárpótlási jegytulajdonos érintett — térségünkben július negyedikén, Csárdaszálláson indul. Félő, hogy megyénkben a kárpótlásra kijelölt földterület kevés lesz, hiszen amióta a kárpótlási jegyek forintra váltási lehetőségei beszűkültek sokkal több a földtulajdonra vágyó. Az ezer forint értékű kárpótlási jegy 1992-ben még 950 forintot ért, ma jó, ha 200 forintot adnak érte. Az előadó szerint egyedüli biztatást Suchmann Tamás, privatizációs miniszter kijelentése adhat, aki nemrégiben a kárpótlási jegytulajdonosok számára bizottság elképzeléséről, amely része a városi oktatási koncepciónak. Természetesen az oktatási törvény előírta kötelező egyeztetést lefolytatjuk az iskolákkal, így a június 29-i közgyűlés elé már az átdolgozott tervezet kerül — bocsátotta előre Velkey László a bizottság elnöke, amikor a terv néhány sar- kallatos pontjáról kérdeztük. (Folytatás a 3. oldalon) összeállítandó csomagról tett ígéretet. Ez a privatizáció során el nem kelt, s a továbbiakban kárpótlási jegyért megvásárolható vagyontárgyakat (állattartó telepek, mezőgazdasági gépek, berendezések) tartalmazná. A többmilliós vagyontárgyak megszerzésére azonban az embereknek sokszor csak befektető Társaságba tömörülve lesz esélye. A júliustól induló földárveréssel kapcsolatban Gondos József még arról a törvényről is beszélt, amely tovább szűkítené az árverés első fordulójában részt vevők körét. A törvény szerint csak azok a személyek vehetnek részt elsőként a liciten, akik a rendelkezés legalább egyik kitételének megfelelnek, nevezetesen állandólakhelyük’94. június 1-én az érintett településen volt, illetve bejelentett lakóhelyük ma is ott van, vagy az a föld, amely után a kárpótlást kapták, az adott település közigazgatási határán belül esett. Cs.R. Mert ennyivel tartozunk az utókornak... Súlyos keresztet vesz a hátára az, aki ma múzeumalapításba kezd. Amikor iskolák, kórházak léte forog kockán, tanárokat, orvosokat fenyeget az elbocsátás, réme,, pedig népünk egészségi állapota, kilátása a hosszú életre nem kecsegtet túl sok jóval. Amikor vasútvonalakat szüntetnek meg, elvágva apró falvakat a külvilágtól. Amikor bankcsődök vannak napirenden, és az állam titokban milliókkal segít. Amikor ésszerűsítés és takarékosság címén munkahelyek ezreit számolják fel, munkanélküli sorba taszítva kenyérkeresők tízezreit Amikor a rászorulók már a családi pótlékban sem reménykedhetnek, kikapcsolják a kisgyermekeseknél a villanyt, a meleg vizet. Amikor a könyvkiadás a padlón, a könyvesboltok elsorvasztva és a színházak megalázva vergődnek. Amikor a gyógyszertárból az öreg néni dolgavégezetlenül fordul ki, mert ha kiváltaná a receptet, már nem tudna miből kenyeret venni. Amikor lépcsőházak fognak össze, hogy közösen legalább egyet járathassanak kedvenc napilapjukból. Amikor képzett szakemberek az ország elhagyását fontolgatják, mert a fizetésükből itthon nem tudnak megélni. A jó öreg Jankay Tibor nem gondolhatta, mekkora terhet ró adományával az örökösre. Szegény városnak most múzeumot kell építeni. Ennyivel tartozik híres szülöttének, polgárainak és az utókornak. De szabad-e manapság ilyen álmokat dédelgetni?! Igen, szabad. Sőt, kell is, kötelező! Az állam nem lehet rövidlátó, nem vonulhat ki a kultúra, a művelődés, az oktatás, a művészetek, a tudomány támogatásából; hosszú távon, előre kell gondolkodnia, mert intézkedéseivel a jövőt alakítja. S éppen akkor, amikor nagy a baj, súlyos a gazdasági válság, többet kell áldozni a kulturális javakra. Áldozni? Nem, egyszerűen fordítani, mert a befektetés megtérül. A szellemi erő a társadalmi felemelkedés és a jövő életminőségének biztosítéka. Niedzielsky Katalin A világhírű Scooter együttes tagjai tegnap Sarkadon koncerteztek. H. P., Ferris és Rjck (balról jobbra) életükben először vannak Magyarországon. Ma Ózdon és Nyíregyházán folytatják turnéjukat. (Cikkünk a 3. oldalon) Fotó: Such Tamás Kérdések a kárpótlásról
