Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-22 / 118. szám
Czipin-felmérés: A megrendelések 42 százalékát későn teljesítik az iparvállalatok / Átlag nyolc napot késik a szállítás MS MEGYEI HÍRLAP--------------------G AZDASAG 1995. május 22., hétfő o A Földművelésügyi Minisztérium pályázati felhívása (2.) A magyarországi iparvállalatok az esetek többségében nem tartják be az ügyfeleknek adott szállítási határidőket. A szállítások az eredetileg megadott időponthoz képest átlagosan nyolc napot késnek, s a megrendelések 42 százalékát késve teljesítik. Ezt a Czipin & Partner osztrák termelékenységi tanácsadó cég mutatta ki a magyar iparvállalatok körében végzett felmérésében. A Czipin 20 magyar céget vizsgált a megrendelések elkészülte szempontjából, többek közt a papír-, textil-, csomagolóanyag-, cipő-, műanyagfeldolgozó, építőanyag- és fémfeldolgozó iparban. Az eredmény lesújtó: a vizsgált eseteknek mindössze egyharmadában Felsorolni is hosszú lenne, az elmúlt időszakban hányán vallottak be az adóhatóságnál 100 ezer forint alatti jövedelmet, s azt, hogy munkáltatójuk fizetésükből levonta az adóelőleget, 20 ezertől 50 ezer forintig. Miután 110 ezer forintig a személyi jövedelemadó 0-kul- csos, az állítólag levont adóelőleget visszaigényelték. Körülbelül százharmincán vették fel a ki nem fizetett adóelőleget, közel négymillió forint értékben, amikor a szemfüles adóellenőrök rájöttek, az ügyben valami nem stimmel. készültek el a megrendelt termékek az előre megadott időre. Sovány vigasz, hogy a rendelések 25 százalékát korábban sikerült legyártani; a „just in time”, vagyis a meghatározott időpontban való szállítás ma már alapkövetelmény a legtöbb ágazatban. De nemcsak a szállítási határidőkkel volt probléma. A vizsgált esetek 38 százalékában a vevő nem a megrendelt mennyiséget kapta, s így a többféle áruból álló megrendeléseket az egyik típus hiánya vagy a nem megfelelő mennyiség miatt nem lehetett kiszállítani. A Czipin szerint a késedelmes kiszállítások fő oka a hiányos belső üzemszervezés és információáramlás. —Büntetőfeljelentésttettünk a rendőrhatóságoknál — tájékoztat Szabóné Juhász Ilona, az APEH Békés Megyei Igazgatóságának helyettes vezetője. — Munkatársaim leleplezésének eredményeként 8-10 millió forintot már nem fizettünk ki. — Úgy hallottam, a visszaigénylők nagy része az etnikumhoz tartozik. Se írni, se olvasni nem tudnak sokan közülük. Nyilván írást, adót- és jogot ismerő a tanácsadó. — Valószínűnek tartom. Gondolom, a vizsgálat ezt is kideríti. BÉ a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból mezőgazdasági-, erdőgazdálkodási-, vadgazdálkodási-, halászati-, valamint élelmiszerfeldolgozó-ipari beruházásokhoz igényelhető támogatásokra 4. A kamattámogatásban részesítendő hitel és a kamat- támogatás* összege (EFt-ban) a) beruházási hitel b) beruházási hitel kamattámogatása c) tartósan lekötött készletet finanszírozó hitel d) tartósan lekötött készletet finanszírozó hitel kamattámogatása A pályázatonként nyújtható, 60%-os mértékű kamattámogatást fix összegben kell meghatározni. Megjegyzés: az a pályázó, aki a pályázat benyújtásának időpontjában nem rendelkezik hitelszerződéssel, a kamattámogatás összegét a pályázata benyújtása idejében megállapított jegybanki alapkamat 8% ponttal emelt mértékének alapulvételével határozza meg. 5. A beruházás ismertetése Mindhárom beruházási cél (termelő, infrastruktuális és ültetvénytelepítés) esetén be kell mutatni a pályázó gazdasági tevékenységét, és indokolni a tervezett fejlesztés célját, szükségességét, a gazdasági tevékenységbe illeszkedését. Amennyiben a beruházáshoz az ITJ-39 főcsoportba tartozó gépi berendezés beszerzése is szükséges, annak tervezett formáját is be kell mutatni. Ezen kívül részletezve az alábbiakat: A/ T ermelő beruházások a) a tervezett állattartó épületek megnevezése, alapterülete (nf-ben), az abban tartandó állatfajok megnevezése és férőhelyek száma, darabszáma, b) a tervezett növényház (fóliasátor, üvegház stb.) alapterülete m2-ben, az abban termelni tervezett növények (zöldség, virág stb.) megnevezése és az éves termés mennyisége, c) a tervezett halastó rendeltetése, területe m2-ben, a halak fajtái és az éves hozama (tonnában), d) a tervezett zártkerti vadtartási létesítmények ismertetése, célja, kapacitása, e) a tervezett élelmiszer-ipari beruházások kapacitása, a létesítmények részletes ismertetése, a beszerzendő gépek és berendezések megnevezése, darabszáma és felhasználási célja, f) a beszerzendő erdőgazdálkodási gépek megnevezése, darabszáma, felhasználásuk célja, szükségessége. B / Ültetvénytelepítések Ismertetni kell a telepíteni tervezett ültetvény faját, fajtáját, területét (ha-ban), a telepítés előkészítését, végrehajtását, ápolását, a szaporítóanyagot, támberendezést, kerítést, az öntözés megoldását stb. Az illetékes hatóság igazolásával szükséges bizonyítani az alábbi szakmai feltételek meglétét: — gyümölcsös ültetvénynél a telepítés a termőhelyi kataszterbe tartozó területen történi, — szőlőnél a borszőlő telepítése a borvidékbe vagy a bortermőhelybe sorolt, csemegeszőlő telepítése pedig az ország bármely településén a szőlőkataszter szerint I. osztályúnak minősített területen történik. A kiskunsági, a hajós-vaskúti borvidékbe, a csongrádi borvidék csongrádi és pusztamérgesi körzetébe, továbbá a Szolnok megyei bortermő helyekre, valamint az alföldi szőlő termőtájba tartozó Pest megyei bortermő helyekbe besorolt települések esetében a telepítés II. osztályúnak minősített területen is történhet, — a termőhely karakterének és a termelési céloknak megfelelő állami minősítésben részesített vagy szaporításra engedélyezett borszőlő esetében ajánlott fajták telepítését, — a telepítéshez hazai szakhatóság felügyelete mellett előállított, szabványminőségű (certifikált) ültetési anyag használatát. (Szőlő kivételével megfelelő hazai szaporítóanyag hiánya esetén az OMMI engedélyével egyéb szaporítóanyag is felhasználható.) C/ Infrastrukturális beruházások A 3. számú segédlet szerinti infrastruktuális beruházások esetében értelemszűen ismertetni kell azok legfontosabb műszaki paramétereit, kapacitását és egyéb adatait. 6. A beruházás megvalósításának módja Ismertetni kell, hogy a pályázó a beruházást saját kivitelezésben valósítja-e meg vagy szakvállalkozót bíz meg annak kivitelezésével. Amennyiben szakvállalkozó lesz a beruházás kivitelezője, de a megvalósításhoz szükséges anyagokat a pályázó vásárolja meg, úgy erre is ki kell térni. 7. A fejlesztési költségek előirányzatai és éves ütemei: ezer Ft-ban Megnevezés 1995 1996 1997... Összesen AJ Tárgyi eszközök költségei a) épületek, építmények létesítése, átalakítása, értéknövelő felújítása, bővítése, korszerűsítése • b) ültetvénytelepítés c) gépek, berendezések és felszerelések vásárlása d) egyéb költségek e) ártartalék* összesen: B/ Tartósan lekötött készletek költségei Fejlesztési költség összesen A + B * Az a), b) és c) pontban foglalt költségek maximuma 10%-a. 8. A fejlesztési költségek pénzügyi forrásai és éves ütemei ezer Ft-ban Források megnevezése 1995 1996 1997... Összesen A/ Tár gyi eszközök a) saját forrás b) hitel c) MEA-ból —visszatérítendő támogatás — vagy vissza nem térítendő támogatás d) egyéb támogatás c) egyéb források összesen B/ Tartósan lekötött készletek forrásai a) saját forrás b) hitel c) egyéb forrás összesen: Mindösszesen (A + B) Az igényelt támogatás a tárgyi eszközök összegéhez viszonyítva ...%-nak felel meg. 9. A beruházás tervezett hasznosítása A pályázó adjon rövid szöveges ismertetést arról, hogy a támogatással megvalósított beruházását hogyan kívánja megfelelő hatékonysággal és eredménnyel hasznosítani. (dátum) (a pályázó cégszerű aláírása) Nyilatkozat a támogatásból beszerzésre kerülő alábbi gépekre javasoljuk a magyar állam javára a zálogjogot kikötni. Gép megnevezése Típusa, ITJ száma Darabszáma Ára ezer Ft-ban, ÁFA nélkül Összesen ezer Ft-ban Összesen Dátum (cégszerű) aláírás 9. sz. melléklet A pályázó nyilatkozata a beruházás megvalósításához szükséges saját forrás meglétéről. Nyilatkozat Kijelentjük, hogy a pályázatban részletezett fejlesztés megvalósításához szükséges ...ezer Ft saját forrás a megvalósítás tervezett ütemének megfelelően rendelkezésünkre áll. Dátum (cégszerű) aláírás 10. sz. melléklet Finanszírozó bank nyilatkozata: a) Amennyiben a pályázó a megvalósítani tervezett beruházáshoz banki hitelt nem kíván igénybe venni, csatolni szükséges valamely bank nyilatkozatát a támogatásból finanszírozott berházás pénzügyi lebonyolításának vállalására. b) Amennyiben a pályázat tárgyát képező beruházást részben hitelből tervezik finanszírozni, csatolandó a banknak a hitelkérelem befogadására vagy a konkrétan meghatározott hitel engedélyezésére vonatkozó nyilatkozata. 11. sz. melléklet Nyilatkozat a köztartozásról Nyilatkozat Kijelentjük, hogy a pályázat benyújtásának időpontjában a) az APEH-nak az alábbi címeken (..., összesen ...Ft) összeggel tartozunk/nem tartozunk, b) a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnak ... Ft-tal tartozunk/nem tartozunk, ami ... havi előleg befizetési lemaradásnak felel meg. Dátum (cégszerű) aláírás Megjegyzés: lOmillióFtfe- letti beruházás esetén a hátralékmentességet az I. fokú adóhatóság és/vagy társadalom- biztosítási igazgatóság igazolásával kell bizonyítani. A hátralékmentességet a 10 millió Ft-ot el nem érő beruházás esetében pedig a beruházó fenti nyilatkozatával kell bizonyítani. Az adóskonszolidációba vont összeg nem minősül köztartozásnak. Melléklet a támogatásban részesíthető mezőgazdasági infrastrukturális létesítménycsoportok besorolási példatára 1. Közlekedési infrastrukturális létesítmények a) Közlekedési épített utak: bekötőút (gazdasági egység és a legközelebbi szilárd burkolatú út között), b) Közlekedési földutak: dűlőút, bejáróút, c) Belső üzemi utak (gazdasági egységen belül épített vagy földút), d) Vasút: iparvágány (belső, majoron vagy rakodón belül), e) Kötélpálya f) Térburkolatok (gazdasági egységen, majoron vagy rakodón belül), g) Közlekedési műtárgyak: híd (fa, kő, tégla, beton), áteresz, övárok, surrantó, vízelvezető útmenti árok. 2. Vízgazdálkodási infrastrukturális létesítmények a) A telepi, majori vízbázisát szolgáló létesítmények — kút (ásott, fúrt, aknaku- tak, csáposkutak) — víztároló medencék, tűzvédelmi medence — víztornyok (fém, vasbeton, vegyes szerkezetű), b) Vízvezetést szolgáló létesítmények (telepen, majoron belül) — szivattyútelepek — nyomásfokozó telepek — vízkezelő berendezések — csatornák (nyílt, zárt szelvényű) — vízrendezés és műtárgyai, csapadékvíz-elvezetés létesítményei és műtárgyai — szennyvíz/hígtárgya- csatomák és műtárgyaik — szennyvíztisztító-telep (mechanikai, biológiai, kémiai) — hígtrágya-, istállótrágya- kezelés, tárolás, szállítás építményei és gépi berendezései. 3. Hírközlési infrastruk- tulási létesítmények (közvetlen termelést, irányítást szolgálók): — belső telefonhálózat és készülékei, — rádiótelefon, — telefax, — telex. 4. Energiaellátási infrastrukturális létesítmények (telepi, majori, beleértve az erdészeti telepet is): — kazánház, — hőközpont, — villamosvezeték (sekun- derhálózat), — gőz-, forró-, meleg-, hévíz és kondenzvíz-vezeték, — gázvezeték, gáztartály és szerelvényei, — fűtőolaj-tartály és szerelvényei, — szilárd tüzelőanyag-tároló. 5. Tárolási infrastrukturális létesítmények (önálló épületben vagy a termelő' épülettel együtt) — raktár, magtár és tárház — hűtőház (hűtött tároló is) — szárítópajta és csűr — zöldség- és gyümölcstároló — szaporítóanyag-tároló — borpince, bortároló — takarmánysiló (szálás és tömegtakarmányok) — szemestermény-tároló siló — gépszín, géptároló — kukoricagóré — alomtároló. 6. Szociális és állategészségügyi infrastrukturális létesítmények (önálló épületben vagy a termelő', illetve tároló épülettel együtt) — öltöző — fürdő, mosdó, WC — melegedő — pihenő, étkező — hullaégető — dögkút — dögtér — állatorvosi kezelőegység — kényszervágó — lekülönítő (karantén) 7. A közvetlen termelésirányítási informatikát szolgáló infrastrukturális létesítmények — írógép — számítógép — szövegszerkesztő — szövegnyomtató — sokszorosítógép. 8. Egyéb — Vagyonvédelmi kerítés, kapu, mérlegház. porta stb. Vezetők — átvilágítva A vállalatok nagy része tőkehiánnyal küzd, s ebből következően egyik napról a másikra tengeti életét. A bizonytalan helyzetért a vállalatvezetők többsége a külső tényezőket hibáztatja — derül ki egy átvilágításból. Míg 100 vezetőből mindössze 15 ismeri el a saját felelősségét, addig 38 a világpiac általános helyzetét okolja, 47 pedig legalább annyit bevall, hogy az általa irányított vállalat a piac igényeinek nem megfelelő termékeket gyárt. A kutatók szerint maguk a vezetők a jelenleginél jóval többet tehetnének cégük termelékenységének javulásáért. A belső tartalékok kihasználása ugyanis némiképpen ellensúlyozhatja még a sokszor említett tőkehiányt is. De vajon melyek ezek a belső tartalékok? Az egyik mindenképpen a munkaidővel való gazdálkodás. A megkérdezett felső- és középvezetők azonban az elvesztegetett munkaidőt,,mindössze” 20 százalékra becsülték. Ehhez képest a kutatók legalább 50 százalékra, azaz napi 4 órára teszik a kárba veszett idő mértékét. Mindennek a gyenge munkaszervezés és információáramlás az oka. Pedig megfelelő munkaszervezéssel —a számítások szerint—25—30 százalékkal csökkenthetők egy- egy termék előállítási költségei. Ferenczy-Europress Szállítás a kitűzött határidőhöz képest Adócsalás a háttérből irányítva
