Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-18 / 115. szám

1995. május 18., csütörtök REND-ES OLDAL ŰS2 fii? Hírek Négy éve per per hátán — egy házadásvétel miatt Segítsenek! — kéri a Bé­késcsabai Városi Rendőrkapi­tányság azokat, akik bármi­lyen információval tudnak szolgálni a tegnap reggel fél nyolckor, a megyeszékhelyen, az Andrássy út — Munkácsy utca sarkán történt balesettel kapcsolatban. Az Irányi utca felől a Munkácsy utca irányá­ba haladt egy ismeretlen által vezetett, ugyancsak ismeret­len rendszámú Trabant, mely elütötte a kijelölt gyalogátke­lőhelyen haladó, 15 éves tanu­lólányt, D. B-t. A trabantos a kocsijában várakozott rövid ideig, majd elhajtott. A rend­őrség kéri a Trabant vezetőjét, hogy az ügy tisztázására mie­lőbb keresse meg őket, illetve kéri, hogy aki bármit tud az esetről, hívja fel a Békéscsabai Városi Rendőrkapitányságot a (66) 444-833-as vagy a 07-es telefonon, illetve bármelyik rendőri szervnél megtehetik bejelentésüket. Csórta, törte. Tegnap, hajnali háromnegyed egykor Békéscsabán, az Andrássy út — Jókai és Petőfi utcai ke­reszteződésében Muratovics Damir jugoszláv állampolgár (jelenleg a BM Menekültügyi Hivatal Békéscsabai Befoga­dó Állomásának lakója) egy éjszaka lopott Skoda S—100- as személygépkocsival neki­hajtott a kőből készült virág­tartónak, majd gyalog elhagy­tam helyszínt. Nem sokkal ké­sőbb — személyleírás alapján — Tóth Zoltán rendőr zászlós elfogta a szemmel láthatóan ittas Muratovicsot. Hátulról jött... Békés­csabán, a Tompa, a Jósika és a Thököly utca kereszteződésé­ben, hajnali fél egykor a 16 éves Á. P. MZ ETZ 125-ös motorkerékpárjával hátulról a 17 éves lány, K. A. műszaki hiba miatt álló Simson S 51 -es segédmotorkerékpárjába ro­hant. A balesetet okozó fiú 8 napon túl, a lány 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenve­dett. Mindketten kórházba kerültek. • • Ügyvéd nélkül, ügyvéd ellen Ott kötött ki a „szakállas” jogvi­ta, hogy az egyik fél keresetet nyújtott be dr. Mátrai Mihály gyulai ügyvéd ellen. Az Újkí­gyóson lakó Bozó Béláné rok­kantnyugdíjas hozzávetőleg 900 ezer forintot követel tőle évi 20 százalék kamattal együtt, mondván, kárt okozott neki ügyvédi tevékenységével. Mire eljutottak eddig a fordulatig, az alapügyben már jogerős, végre­hajtható ítélet született. Nézzük az előzményeket! Bozó Béláné — magánügye, hogy miért— 1987-ben öröklé­si szerződést kötött előző házas­ságából származó gyermeké­vel. Ebben azt vállalta, hogy az új férj által az 1964-ben szüle­tett fiúnak, az ugyancsak rok­kantsági nyugdíjas Gedó Ist­vánnak ajándékozott, Újkígyós, Iskola utca 2/2. számú ház és minden más vagyona öröklése ellenében élete végéig eltartja saját fiát. Az ebből fakadó elide­genítési és terhelési tilalmat be is vezették a telekkönyvbe. Játék százezrekkel Ezek után esett meg 1991. augusztus 22-én, hogy Gedó Ist­ván az ugyancsak újkígyósi Fa­ragó Lajossal és élettársával, Jakab Arankával megjelent dr. Mátrai Mihálynál. Kérték, hogy szóbeli megállapodásukat öntse formába. Az adásvétel tárgya az Iskola utca 2/2. alatti ház volt, mely elhatározásuk szerint 850 ezer forintért cserélt gazdát. A felek a tulajdoni lapnak csak az I. és II. részét vitték magukkal — nem ok nélkül —, a III-at nem, pedig az tartalmazta az elidegenítési és terhelési tilal­mat. Kétségtelen az ügyvéd írásban is nyilatkoztatta Gedó Istvánt: az adásvételnek nincs akadálya, a vevőket meg anól, hogy megbíznak az eladó sza­vában, ám gondatlanul járt el. Meg kellett volna néznie a lap III. részét is. A vevők az eladó­nak az ügyvéd előtt leszámoltak 350 ezer forintot, illetve bemu­tattak egy Gedó István által ko­rábban aláírt nyilatkozatot, mi­Nagyon rossz előjel... Karikatúra: Boros Béla Se lát... A rossz látási viszonyok, a csúszós útburkolat, valamint ezek együttes megjelenése fokozottan megterheli a gépkocsivezető érzékszerveit. Nő a szíwerésszám, a vezető gyorsabban el is fárad. Ezért célszerű gyakrabban pihenőket beiktatni — ajánlja a Békés Megyei Balesetmegelőzési Bizottság Rajz: Jelinek Lajos szerint 500 ezer forintot — a vételár előlegeként — már át­vett Faragóéktói. Innen kezdve ellentmondá­sos a történet. Gedó anyja — amint másnap hírét vette a do­lognak — természetesen meg­támadta a szerződést. Az eljáró bíróságok sem vállalkozhattak annak kibogozására, hogy mi történt a Gedó által átvett 350 ezer forinttal. Gedóék azt állít­ják, hogy nagyobbik részét a két vevő még útközben elkérte, il­letve elvette Gedótól, de ez bi­zonyíthatatlan. Az anya szerint fia csak 80 ezret adott át neki. Az 500 ezer előzetes átadásával kapcsolatban — elismervény ide vagy oda — annyi ellent­mondás merült fel, hogy a bíró­ságok nem is vették bizonyított­nak megtörténtét. A vevők min­denesetre a szerződéskötés másnapján beköltöztek a házba, ahol néhány hónapig együtt él­tek Gedó Istvánnal. Az anya 1991. szeptember fi­án pert indított a Békéscsabai Városi Bíróságon fia gondnok­ság alá helyezése érdekében. Ugyanezen év októberében pe­dig a két vevő és fia ellen adott be keresetet, kérve, hogy mond­ják ki az adásvételi szerződés érvénytelenségét. A bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte Gedó Istvánt. E döntés 1992. március 11-én vált jogerőssé. A másik perben a Békéscsabai Városi Bíróság ítélete 1992. közepén megállapította: a szerződés ér­vénytelen. A perben egyébként a felperes Faragó-Jakab páros 850 ezer forint, s évi 20 százalé­kos kamat megfizetését kérte az eredeti állapot visszaállítása cí­mén. Bozóné 100 ezer forint erejéig elismerte a követelést, ugyanakkor viszontkeresettel élt: kérte Faragóéktói a lakáshaszná­lati díjat és annak kamatait. Vétkes-e? A bíróság tehát semmisnek nyilvánította az adásvételi szer­ződést, s kimondta:' helyre kell állítani a szerződéskötés előtti Kamut közbiztonsága A közelmúltban a kamuti kép­viselő-testület ülésén a község közrendjéről és közbiztonsá­gáról számolt be dr. Olajos Ká­roly őrnagy, a Békési Városi Rendőrkapitányság vezetője. — A rendőrkapitányság il­letékességi területén tavaly 1134 bűncselekmény történt — mondta. — Ebből 976 eset­ben az eljárás ismeretlen tettes ellen indult. Kamuton 30 bűn- cselekmény vált ismertté. A kapitánysághoz tartozó közsé­gek közül itt követték el a legtöbb jogsértést. Ennek elle­nére viszonylag jó a település közbiztonsága. A továbbiakban a testület tagjai — többek között — fel­vetették a hét végi diszkók utá­ni randalírozásokat. Ilyenkor ugyanis összetörik és eltávo­lítják a telefont, a hirdető-, közúti jelzőtáblákat. Az éjsza­kai motorozás szintért irritálja a lakosságot. Dr. Olajos Ká­roly ígéretet tett arra, hogy a diszkók alkalmával dupla óvintézkedésről gondoskodik. Nevezetesen a körzeti megbí­zott, valamint a polgárőrök mellé központi járőrkocsit biztosít. Laurinyecz Pál polgármes­ter elmondta, hogy az önkor­mányzat 20 ezer forintot utal át a Békési Városi Rendőrkapi­tányságnak arra, hogy a ben­zináremelést ellensúlyozzák vele. BródaIbolya állapotot. Az 500 ezer forint állítólagos átadását színlelt szerződésnek vették, így az ere­deti állapot azt jelenti: Gedó visszakapja a házát, s jogosult kamatostól a ház használatának díjára, Faragóék pedig 350 ezer forintra tarthatnak igényt, ugyan­csak késedelmi kamataival együtt. Faragóék tehát a ház tulaj­donjogát nem szerezték meg, más jogcímük sincs a használatára. Rosszhiszemű, jogcím nélküli bérlők, maguknak kellene gon­doskodniuk elhelyezésükről. (Beköltözésük előtt volt hol lak­niuk, belevágtak — még a most tárgyalt ügy előtt — egy jókora, pénzügyileg utóbb módfelett zűrösnek bizonyult építkezés­be.) Fellebbezés után a Békés Megyei Bíróság 1993. június 30-án helybenhagyta az elsőfo­kon eljárt bíróság ítéletét. Mindkét fél elégedetlen volt, így a Legfelsőbb Bíróság is — felülvizsgálati bíróságként — kénytelen volt foglalkozni az üggyel. ítéletét 1994 novembe­rében hozta meg: a jogerős ítéle­tet hatályában fenntartotta. Bo­zóné idén március 22-én a gyu­lai bíróság gazdasági hivatalá­ban két betétkönyvben letétbe helyezett 312 500 forintot. (A 350 ezerből és kamataiból le­vonhatta azt, amivel Faragóék tartoznak neki.) A bíróság 1995. április 7-én elrendelte a végre­hajtást Faragóék ellen — ez ki- költöztetésüket jelentené —, ám a végrehajtó leterheltsége miatt akár hónapokig vagy még tovább is elhúzódhat megvaló­sulása. Ráadásul Bozóék sze­rint Faragóék beköltözése óta komoly mértékben romlott há­zuk állapota. Bozó Istvánnét — mint ol­vasható — a gyulai bíróság fo­gadóóráján többször is figyel­meztették: dr. Mátrai Mihály cselekedete nem alapozza meg a kártérítés iránti keresetét. Ám Bozóné ragaszkodott hozzá. (Dr. Mátrai Mihályt a szerző­déskötésben játszott szerepe miatt a Békés Megyei Ügyvédi Kamara „Szigorú megrovás” fegyelmi büntetésben részesí­tette, megállapítva a „vétkes kötelességszegést gondatlan elkövetése mellett”. Ennek té­nyét nyilvánosságra is hozták. Bár Bozóné az ügyészi nyomo­zóhivatalnál és a rendőrségen is szóvá tette az ügyvéd szerepét, mindkét helyen — a kamarai döntés előtti időpontban — megállapították, hogy dr. Mát­rai Mihály vétkes kötelesség­szegést nem követett el, eljárása azonban gondatlanságot tük­röz: szakértőként járt el, így a kellő körültekintés elvárható lett volna tőle.) Folytatják... Az ügyvéd elleni kártérítési per­nek Gedó István a felperese, ám az anya a mozgatója. Vala­mennyi perben ügyvéd nélkül vettek részt, kivéve, amikor a Legfelsőbb Bíróság hivatalból rendelt ki számukra ügyvédet. Az anya feltételezi, hogy dr. Mátrai Mihály megyebeli ügy­védtársai szolidaritásból nem vállalták az ellene indított kere­set kapcsán képviseletét, de erre bizonyítékot nem tudott felmu­tatni. Kérte viszont, hogy ne a megyében tárgyalják az ügyet: a Legfelsőbb Bíróság a Szegedi Városi Bíróságot jelölte ki eljá­rásra. (A Gyulai Városi Bíróság és a megyei bíróság bírái — elegánsan — elfogultságot je­lentettek be: az ügyvéddel fenn­álló közvetlen munkakapcsola­tukra hivatkoztak.) Dr. Mátrai Mihály elmondta, hogy álláspontja szerint Gedó István tudatosan elhallgatta, hogy a ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom köti. Az eladó akkor még nem állt cselekvőké­pességét korlátozó gondnokság hatálya alatt, s nem felel meg a valóságnak—hangsúlyozta —, hogy a fiú italos állapotban ment volna a szerződéskötésre. Az ügyvéd szerint Faragó Lajos a szerződés aláírását és a hibák felszínre kerülését követően többször is hívta Gedó Istvánt, hogy menjenek el ismét hozzá, a szerződés hatálytalanítása mi­att. Erre nem került sor. Dr. Mátrai Mihály érthetetlennek tartja, hogy Gedóék miért köve­telik tőle a 350 ezer forintot, 120 ezer forintós OTP-tartozásukat, egy majdani és esetleges festés 150 ezer forintos költségét, a ház kommunálisadó-hátralé- kát, egy azóta bűnözőnek nyil­vánított „bűnmegelőzési” szer­vezetnek folyósított 30 ezer fo­rintot, az összes eljárási költsé­get és mindezek sokéves kama­tait. Dr. Mátrai Mihály fontos körülményként említi a szegedi bíróság előtti védekezésében, hogy Gedó az okiratkészítés idején nem volt gondnokság alatt. Úgy véli. hogy akkor állna meg a kártérítési követelés, ha az érvénytelen okiratot vala­mely oknál fogva bejegyezték volna. Ahogy tudjuk, dr. Mátrai Mihály a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, így az esetleges műhiba ára onnan megtérülne számára, ám semmi alapját nem látja az ellene irá­nyuló keresetben foglaltaknak. Júniusban, Szegeden folytatása következik. T, . _ Kiss A. Janos CYEREKEK, ITTA FINOM RE6CELH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents