Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-18 / 115. szám
CSABAI NAPLÓ 1995. május 18., csütörtök Segítséget kívülről nem várhatunk Olvasástanitds a József Attila Általános Iskolában / Értékes pályázati információktól a jogi tanácsokig A diákvezetőknek „leesett az álluk” Leesett az állunk, hogy milyen lehetőségeink vannak, amelyeket eddig csak részben, vagy egyáltalán nem ismertünk — mondták tegnap a békéscsabai középiskolák diákönkormányzatainak vezetői, értékelve háromnapos továbbképzésüket. A Soros Alapítvány If you pályázatán a Jókai Mór Középiskolai Kollégium nyerte el a tanfolyam megrendezésének jogát, és 30-an képviselték iskolájukat, intézményüket a rendezvényen. Sinka Rozáliát a Kossuth Zsuzsanna Leánykollégiumból, Salamon Anikót és Hajdú Zsoltot a 611. Számú Szakmunkás- képző és Villamosipari Szakközépiskolából, Papp Ildikót a MÁV-kollégium- ból és Szilágyi János Edét a Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumból arra kértük, hogy összegezzék tapasztalataikat. — Nagyon sokat jelenthetnek a további munkában azok a jogi tanácsok, melyek tisztázták, milyen véleményezési, hozzájámlási, beleszólási, döntési lehetőségeink vannak, illetve mik a kötelességeink — kezdték. — Ezeket felhasználhatjuk az iskolai házirend-készítéstől egészen a pedagógus-diák viszony nonnalizálásáig. Az iskolákban általában nincs pénz a diákönkormányzatok finanszírozására, így értékes információkat kaptunk arról, milyen alapítványokhoz fordulhatunk, honnan értesülhetünk pályázatokról, kezdve a Sansztól, a Pályázati Figyelőtől a Kurázsiig. Siker esetén könnyebben szervezhetnénk rendezvényeket, valamint segíthetnénk a szociálisan rászorulókon osztálykirándulási, étkezési, könyvtámogatással. Emellett talán a legfontosabb, hogy a középiskolák diákvezetői megismerték itt egymást, barátságok kötődtek, információk cserélődtek és értesülhettünk a másik problémáiról, illetve, hogy miben tudnánk együttműködni. Remélhetőleg ezentúl szorosabb kapcsolattartás alakul ki, és szeretnénk rendszeresen találkozni, hogy az aktuális kérdéseket megbeszéljük. A lomtalanítás eredményes volt Békéscsaba város címere Hírek Elmarad a bál. A Békéscsabai Katolikus Általános Iskola május 20-ára tervezett jótékonysági bálja az ifjúsági tábor dísztermében elmarad. Csjernyik kiállítása. Évről évre bemutatkozik a Lencsési Közösségi Házban a nyugdíjas amatőr festő. Ezúttal legújabb műveiből nyílik tárlat csütörtökön 18 órától. Látható június 2-ig. MDF-találkozó. Scham- schula György országgyűlési képviselő ma délután 18 órától a megyei könyvtárba lakossági fórumra várja az érdeklődőket. Jéga a mindennapi életben. Május 26—27—28-án jógahétvégét rendeznek Szanazug- ban az ifjúsági táborban. Jelentkezni lehet a 323-616-os telefonszámon. Az oldalt írta és szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak: Nyemcsok László, Takács Mariann, Vass Márta. Fotó: Kovács Erzsébet és Such Tamás. Várjuk olvasóink leveleit, véleményét: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi településén ma ezen az oldalon Bat- tonyáról és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt. A kultúra ügye válságban van, s az oktatásügy felett is gyülekeznek már a viharfelhők. Mit tesz Békéscsaba önkormányzata a kultúra és az oktatás érdekében? Erről kérdeztük Tuskáné Papp Erzsébetet, aki 1993 óta az oktatási, közművelődési és sportiroda vezetője. Vári Jánosné köz- művelődési főtanácsos egészítette ki beszélgetésünket. — Milyen a város kulturális helyzete 1995-ben? — kérdeztem Tuskáné Papp Erzsébetet. — Évről évre nehezebb. Egyre kevesebb pénz jut az intézmények működtetésére. Az állami támogatás minimális. Mára kiderült, álom volt az előző kormány részéről azt hinni, hogy a kultúra teljes egészében piacosítható. Csak a nagy tömegvonzású rendezvényekhez találunk szponzorokat. Rétegkultúránál igazi támogatónak még mindig az önkormányzat számít, miközben évről évre szegényebbek vagyunk. —Hogyan értékeli az Orienst és mennyibe került? — Sok jó és színvonalas programot láthatott a közönség. Nekem úgy tűnt, az Oriens most csendesebben zajlott. Alig volt reklámja, az önkormányzat lapja, a Heti Mérleg is csak egy héttel előtte tájékoztatta az olvasókat. Sem a televízióban, sem a rádióban (az országos médiákra gondolok) nem hallottam róla. Nemzetközi rendezvényként gondoskodni kellett volna megfelelő reklámról. Ma már nem elég csak nagy energiával rendezni valamit, a hírverésről is magunknak kell gondoskodnunk. Békéscsabáért kívülről nem fog tenni senki semmit. Az Orienst az önkormányzat mintegy 2 millióval támogatta. —Pályázatokra 4 millió forintjuk van — fordultam Vári János- néhoz. —Hányán pályáztak? — A keretünk pontosan 4 millió 250 ezer forint. 127 pályázat érkezett 20 millió forintos igénnyel, mely összegnek csak az ötödét tudjuk adni. Jelentős szellemi tőke van a városban, amelynek kicsivel nagyobb arányú támogatása jelentős lendületet adhatna szellemi és kulturális életünknek. — Ebben az évben is megjelenhet a Bárka című művészeti kiadvány? — A város egyetlen kulturális folyóiratának meglétét fontosnak tartjuk. Összefogja a régió szellemi alkotóit, műhelyként dolgozik. Önállóan nem tud megélni, támogatásra szórni. Az idei támogatási kérelmükről még nem született döntés, reméljük, megkapják. — Az oktatás és közművelődés pénzügyi támogatása miként oszlik meg? — Míg a közművelődésnek csupán szűk szelete jelentkezik az önkormányzat kötelező feladataként, addig az oktatás biztosítása teljes egészében az. Az állam normatív támogatással járni hozzá a feladatok ellátásához. Ez a normatív támogatás sajnos, évek óta nem emelkedett, így az iskolák működtetése is egyre több saját forrást igényel. —Ki garantálja a pedagógusok 13. havi fizetését? — kérdéseimet ismét Tuskáné Papp Erzsébethez intéztem. —Természetesen a fenntartó önkormányzat. Ez kötelessége is, hiszen törvény írja elő. — Pár hete a pedagógusok nagyszabású demonstrációjának lehettünk tanúi. Milyen a helyzet itt, Békéscsabán? — Városunk oktatási intézményei eddig még kiegyensúlyozottan működtek. Természetesen Békéscsaba sem vonhatja ki magát az általános gazdasági folyamatok alól, így a pénzügyileg, statisztikailag megtervezett költségvetés-tervezetet öt százalékkal csökkentették. Úgy gondolom, a mostani demonstráció a tervezett kormányzati döntések megelőzése miatt van. — Az önkormányzat szemében a kultúra vagy az oktatás élvez elsőbbséget? — A kérdést így nem szabad feltenni. Az önkormányzat itt, Békéscsabán felelős azért a 16 ezer gyerekért, amelyik intézményben tanul. Természetesen ez nem jelenti a változatlan működtetést, ugyanazt a feladatot el lehet látni egy racionálisabban szervezett intézményhálózattal is. Annak reményében, hogy marad pénz a közművelődésre, no meg a parkok fenntartására is. Pánics Szabó Ferenc A békéscsabai városgazdálkodási vállalat május 8-ra lomtalanítási akciót szervezett a Petőfi—Jókai—Békési út—AlsóKörös sor—Derkovits sor— Bánszki u.—Bartók Béla út által határolt területen. A tevékenység eredményéről', a tapasztalatokról Vaszkó Miklós, a városgazdálkodási vállalat munkatársa tájékoztatta lapunkat. — Az említett területen kétszer — május 8-án hétfőn, valamint május 11 -én csütörtökön végeztük el a lomok összegyűjtését. Ebben az akcióban — amely egy folyamat része, tizenöt teherautó fuvar, mintegy 85 köbméter feleslegessé vált háztartási hulladékot szállítottunk el a városi szeméttelepre. Igazság szerint nagyobb mennyiséget vártunk, ezért is mentünk végig kétszer a szóban forgó területen. Akciónkat szórólapokon hirdettük meg. A lomtalanítás — melyet minden évben egyszer végzünk — ingyenes azoknak az ügyfeleknek, akik szemétszállítási szerződést kötöttek cégünkkel. — Miért szükséges ez a szolgáltatás? — Vannak olyan háztartási hulladékok — kivéve az építési törmeléket, veszélyes anyagokat, autóroncsot, állati tetemet —, amelyeket ki kell ugyan dobni, de nem fémek bele a szemétgyűjtő edénybe, ezért is kell a lomtalanítás. —Hasznosítják az összegyűjtött anyagot? — Sajnos nem, kiszállítjuk a városi szeméttelepre. —Mikor és hol végeznek legközelebb hasonló szolgáltatást? — Ezen a héten, május 15- étől, hétfőtől a Bartók Béla— Petőfi—Jókai—Szarvasi— Szabolcs út—Temető sor által határolt területen. Zongoraavató hangverseny Hétfőn 19 órától ünnepi zongoraavató hangversenyt rendez a Bartók Béla Zeneművészeti Alapítvány a Bartók Kamarateremben. Csontos József, Farkas Pál, Zsig- mond Zoltán, a szakközépiskola művésztanárai, valamint Alföldy- Boruss Eszter fuvolaművész és Zsigmondné Pap Éva zongora- művész szerepelnek. Akár a bolondóra Mármint az időjárás. Egyszer esik, fúj, máskor szinte nyári a forróság. Az emberek meg, szegények nem tudják, mihez fogjanak, mit csináljanak, hogyan alkalmazkodjanak ehhez a szeszélyességhez. Az már sajnos, hogy oda a sok gyümölcs, kész tény. Most az emberi szervezet van soron, hiszen ez az időjárás olyan, mint amikor valakinek állandóan ugrál a vérnyomása, egy szer föl és egyszer le, minden külön bejelentés nélkül. És ez az igazán rossz. Arról már nem is beszélve, hogy a kettő, a vérnyomás és időjárás ingadozása összefügg. Mit tehetünk? Csak azért is próbáljunk kifogni rajta... Amikor a gesztenye virágzik De máskor is jólesik a város legszebb részén járni. A kopár és zajos Bajza utcából befordulni a csupazöld, csöndes Árpád sorra. Vagy jönni a Bánszki utca felől, s megállni a két híd szinte összefutó, V alakú csúcsánál, és a Köröst szinte teljesen eltakaró szomorú fűzfákat csodálni. Majd megpillantani a MÁV- kollégium sarki épületét, amint ki-kibukkan a virágzó, nagy gesztenyefák közül. S tovább lépni a régi kúria felé, ahonnan mostanában jönnek ki ballagva a végzős növendékek. Újból csak meg kell állni, mert a gesztenyefák folyosója ezt parancsolja, a kíváncsiság meg, hogy a másik oldal, ahol a szobrok vannak, mit mutat. Itt már két sor fa borul össze, s végignézni hosszan rajtuk lenyűgöző. A vízpart végig füves lanka, kamasz és kutya hancú- roz rajta, a túlsó parton pecázó gyerekek. Késő délutáni sétálók, hazafelé igyekvők, s néhány személykocsi az egész forgalom a Gyulai útig. Nyugalom és szépség. Most az üde zöld uralkodik, a szemnek kedves szín, nyáron a hűs levegőtélvezi az ember, ősszel a hulló leveleket és a potyogó gesztenyét szedő kicsinyeket. A tél meg egy külön világ, ha hó fed be mindent, a vizet is, ahol valaha nagy élet volt. Tavasztól őszig csónakáztak, télen ha befagyott a hivatalosan Élővíz-csatornának nevezett, de csak Körösnek hívott víz, akkor korcsolyáztak, akik tehették. Még lampionos bál is volt a jégen. Ám a valóságra ébreszt egy ismerős és a nagy kutyapiszokra mutat, amit a gazdi ott hagyott. Ót okolják az elítélő szavak, nem az oktalan állatot, hisz az nem képes eltakarítani maga után. Aztán ő veszi észre, míg a környezetére vigyázó emberről beszél, hogy szerte a sok fű és már megérett a kaszálásra, s a méllettünk a járdán elsuhanó biciklis is megkapja a magáét, mikor ott az üres úttest. De hát... A következő hídnál a Deák utca kínálja sétára magát sűrűn teli fáival, bokraival. A másik végén a megyeháza előtt már majdnem kész a fűnyírás, de az éles hangú gép nem zavarja a pádon fekvő embert, s a mellette álló üveget... A Deák utca és környéke a város egyik legszebb, árnyas vidéke
