Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-18 / 115. szám
JIÉKÉS MEGYEI HÍM■ KÖRKÉP 1995. május 18., csütörtök o A békési románság él és élni akar loan Donca nagykövet látogatása megyénkben A kisebbségi törvény adta lehetőségek vajon meg tudják-e állítani a magyarországi románság asszimilációját? Lesz-e elegendő román óvoda, iskola? A nyelv megőrzése szempontjából ezek nagyon fontosak. A Magyarországi Román Szövetség — lehetőségeihez mérten — évtizedek óta komoly munkát végzett. A román önkormányzatok létrejöttével mi lesz a szövetség szerepe? Ha a románság asszimilációjának mértékét nem sikerül csökkenteni, vajon az ezredforduló után élnek-e még románok Magyarországon? — érdeklődött tegnap Békéscsabán loan Donca, román nagykövet, aki kétnapos Békés megyei látogatása során a délelőtti órákban, a megyeházán Békés megye, a román szövetség, valamint a megyénkben tevékenykedő román kisebbségi önkormányzatok vezetőivel találkozott. loan Donca a jelenlévőktől is hasonlóan őszinte kérdéseket, illetve válaszokat várt. A hozzászólásokból kitűnt: a román óvoda kérdésére csupán Méhkeréken találtak megoldást. Iskola Gyulán, Méhkeréken, Kétegyházán is működik, ám jó volna, ha a román nyelv még inkább előtérbe kerülhetne, s szünetekben is az lenne a beszélt nyelv. Békéscsabán éppen most hétfőre szervezték meg a helyi román pedagógusok találkozóját, s a román templom őszi újraszen- telése is azt bizonyítja, hogy a megyeszékhely románságának életében előrelépés történt. A román szövetségre pedig továbbra is szükség van: elsősorban egy speciális, kulturális műhely szerepét töltheti be. A nagykövet kíséretével ellátogatott Elekre is,. ahol először a helyi román kisebbségi önkormányzat tagjaival találkozott. Ezután a román iskolában a vendégeket zenés-táncos műsorral fogadták. Később alkalma nyílt loan Doncának, hogy megbeszélést folytasson a Békés megyei román iskolák vezetőivel a nemzetiségi oktatás gondjairól, eredményeiről. Szóba kerültek az iskolák pénzügyi gondjai, az otthoni román nyelvhasználat beszűkülése, a román nyelvi pedagógusképzés hiányai. A nagykövet elmondta, hogy sajnálatosan a romániai oktatási ösztöndíjkeretet évről évre nem tudja kitölteni, mert nincs Magyarországról elég jelentkező. Románia nagykövete késő délután Gyula város polgármesterével, Lebenszky Attilával tárgyalt, majd — szó szerint — elbeszélgetett az országos és a gyulai román kisebbségi önkormányzat, a Magyarországi Románok Szövetsége képviselőivel. Később meglátogatta a gyulai vikáriust, illetve kiautózott a határállomásra. A városházi találkozón a nagykövet — nem pusztán udvariasságból — Gyulát a magyarországi románság fővárosának nevezte. A polgár- mester elárulta: személyes beszélgetésük során a nagykövet reménykedve szólt arról, hogy az őszre áttett, Aradon megrendezendő, Kézfogások nevet viselő magyar— román barátsági rendezvény esetleg a magyar-román alap- szerződés aláírásának is helyszínt adhat. Lebenszky Attila elmondta: Gyula büszke arra, hogy az országos román kisebbségi önkormányzat a várost választotta székhelyéül, s Budai János személyében gyulai polgár vezeti a testületet. Szó esett arról, hogy a kisebbségi önkormányzatnak kell összehangolnia a románság szervezeteinek, intézményeinek tevékenységét, így az MRSZ munkáját is. Ez utóbbi jövőjéről nem hangzottak el kikristályosodott álláspontok. A nagykövet a hét végén ismét Gyulára látogat. M.B.—G.I.—K.A.J. Mindenki szegényebb lesz A többpártrendszer olcsóbb Az általános nadrágszíj-meghúzás a pártoknak juttatandó költségvetési támogatást sem kíméli. Ezzel a témával foglalkozott felszólalásában Ader János (Fidesz—MPP). Emlékeztetett, hogy 1990-ben azt az általános elvet fogadták el a politikai erok, hogy a többpártrendszer nem emészthet fel több közpénzt, mint az azt megelőző' rendszer. Mennyibe került tehát az egypárt- rendszer? A képviselő sorolta az adatokat: 1988-ban az MSZMP vagyona' 10 milliárd forint volt. 1989-ben a bíróság 7,5 milliárd forintos vagyonnal jegyezte be az MSZP-t. Az MSZMP 2641 ingatlannal rendelkezett, és az MSZP még 1990 augusztusában is 365 ingatlant birtokolt. A párt jogelődjének bevételei 1987-ben 2,3 milliárd forintot, 1988-ban 3,3 milliárd forintot tettek ki. 1988 végén a párt készpénzvagyona majdnem 900 millió volt. A pártvállalatok nem a költségvetésbe, hanem a párt, illetve a KISZ kasszájába fizették be nyereségadójukat. 1971—1988 között így a költség- vetés 3,279 milliárd forinttal rövidült meg. Ugyanezen időszakban a pártingatlanok beruházási költségei 3,1 milliárd forintnyi közpénzt emésztettek fel. 1988-ban a párt és a KISZ együttes költségvetési támogatása 3 milliárd forint volt. Összehasonlításul: ma az összes pártnak - parlamenten belül és kívül — a hasonló támogatása 1,1 milliárd forint. A tervezett elvonás után ez 980 millió forintra mérséklődne. Ader János azt a következtetést vonta le, hogy — az inflációval is kalkulálva — 1988-ban hatszor-nyolcszor több pénzbe került a párt és a KISZ működtetése, mint ma az összes párté. Úgy vélte, hogy amikor a kormány nagy hírveréssel, csipetnyi demagógiával fűszerezve érvel a pártok költségvetési támogatásának csökkentése mellett, e lépés mögött nem takarékossági, hanem egyértelműen politikai szándékok húzódnak meg. Az MSZP könnyedén lemond 50 millióról, mondta, mert az 1990 előtti tartalékaiból ezt pótolni tudja (az SZDSZ-t az „amerikai nagybácsi” segíti), míg az ellenzéki pártoknak nincs vagyona. S. A. Orvosi tanácskozás két felvonásban Lemondott a képviselő. Lemondott mandátumáról Búcsún a helyi önkormányzat egyik tagja, Demecs Jánosné, aki helyett a listán következő Fábián Gyulával egészül ki a bucsai képviselő-testület. Fogadóóra. Tóth Károly országgyűlési képviselő, fogadóórát tart május 19-én 14 óra és 15.30 között az MSZP megyei irodáján (Békéscsaba Szabadág tér 11—17. félemelet). Őszintén az AIDS-ről. Május 22-én 10.30-tól 11.30- ig Békéscsabán, az ifjúsági ház nagytermébe várja a megyei tisztiorvosi szolgálat a pedagógusokat, óvónőket, bölcsődei gondozónőket, családsegítőket, harmad- és negyedéves középiskolásokat, kollégistákat, fiatal felnőtteket, civil és nem civil szervezetek képviselőit egy fontos előadásra. Az AIDS-ről beszél őszintén és gyógyító tapasztalatait felhasználva dr. Jelenik Zsuzsanna, a budapesti Szent László Kórház főorvosa. Ankét a sportról. Az SZDSZ orosházi szervezete ma 17 órakor a Petőfi Művelődési Központban „A magyar sport jövőjéről — a sporttörvényről” címmel an- kétot rendez. Vendég: dr. Török Ferenc, az SZDSZ országos tanácsának tagja, a Magyar Öttusa Szövetség elnöke és dr. Petróczy Gábor megyei sportigazgató. Balesetek. Megyénk közútjain tegnap több kisebb baleset is történt, közülük egy járt személyi sérüléssel. Ez Békéscsabán, az Andrássy út és a Munkácsy utca találkozásánál következett be 9 óra után néhány perccel. Egy Trabant személygépkocsi gyalogost — egy 15 éves lányt — ütött el. ♦ Délután fél kettő tájban szintén Békéscsabán — a Bartók Béla és a Munkácsy utca kereszteződésénél — három személygépkocsi koccant. A három autóban keletkezett kár összértéke mintegy 100 ezer forint. „NEM MINDEGYIK FOLYÓ ÖMLIK A TENGERBE, NÉMELYIK ELVÉSZ A SIVATAG HOMOKJÁBAN.” (Blaga) (Folytatás az 1. oldalról) hangsúlyozzák: a megyei fenntartásba kerülő intézmények átvételi időpontját alapvetően pénzügyi szempontok határozzák meg. Leszögezik: a törvényi előírás szerinti 1996. január 1-je helyett korábbi időpontot is választhatnak, célszerű ezt a tanévhez kapcsolni. Pénzügyi szempontból azonban csak akkor lehetséges, ha központi támogatásból plusz forrást kap a megye. Néhány konkrét eset láttán érzékelhető, hogy vannak települések, amelyek csupán a feladatot adják át a megyei ön- kormányzatnak épület, ingatlan nélkül. A kötelezettség mellé nem társul jogosultság? — kérdeztük Szilágyi Menyhérttől, a megyei képviselő-testület művelődési bizottságának elnökétől. — Valóban úgy tűnik, a megyei önkormányzatra többletfeladat hárul, kevés jogosultsággal. Amiatt, hogy az intézmények tulajdonjoga a településeknél marad, s a megye számára ingyenes használatot biztosít, máris véleménykülönbségek támadtak. A karbantartás például a használó megyei önkormányzat feladata lesz, de már a villanyvezetékek kicserélése a tulajdonos ügye. Ezért minden átvételt műszaki felmérés előz meg, hogy tudjuk, mit milyen állapotban vettünk át. Szilágyi Menyhért elmondta, hogy számítanak arra, az Országgyűlés elkülönít bizonyos összeget, melyre pályázhatnak az új intézmények működtetésére kötelezett megyei önkormányzatok. Ily’ módon e feladatra az államtól a normatívát és pályázaton elnyert pénzt kapják meg. S hogy ez a pénz mennyire segít, s mit kell még hozzátennie a megyei önkormányzatnak, arról Kovács Mihály, a pénzügyi osztály vezetője beszélt: — Induljunk ki abból, hogy a két gyulai középiskola működtetése, amelyet tavaly vettünk át, összesen 20 millió forintba kerül a megyei önkormányzatnak. Ennek alapján nyugodtan számolhatunk úgy, hogy egy intézmény 10 millió forint évente. Ez a költségek egyharmada, a többit az állam vállalja. Ismeretes, hogy a megyei önkormányzat az idén hitelfelvételre kényszerült, így a feladattöbblettel tovább nő a feszültség. A döntés előnye, hogy egy idő után kiderül, ha egyszerre több helyen tanítják ugyanazt a középiskolákban, s azok nincsenek kihasználva, össze kell vonni az intézményeket. Felgyorsulhat tehát az a folyamat, melynek során megszűnik a felesleges, költséges párhuzamos oktatás megyénkben, s ez hosszú távon nem kerülhető el. A pénzügyi osztályvezető szerint attól nem kell tartani, hogy a a megyei önkormányzat által működtetett többi intézmény közül be kell zárni egyet- kettőt, de tény: mindenki szegényebb lesz egy kicsit. Ezt erősítette meg az intézményfelügyeleti osztályról dr. Kertész János főtanácsos is, aki szerint a várható pluszköltségek miatt bizonyos differenciálás várható az intézmények működtetésében. L. E. — A kórház szakmai színvonalának a korszerű betegellátás szintjére emelése, illetve a térségi feladatok ellátása — e célokat tűztem magam elé, amikor igazgatóvá választottak — mondta dr. Nagy Balázs, a Réthy Pál Kórház igazgatója azon a sajtótájékoztatón, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy jövő héten két rangos orvosi tanácskozásnak is otthont ad a békéscsabai kórház. Május 24—25-én ül össze az arc- és nyaksérülések ellátásával foglalkozó konferencia. Szervezője, dr. Simon Fiola János főorvos szerint a motorizációval és az agresszív cselekmények elharapódzásá- val egyre nagyobb súly nehezedik erre a területre. Rámutatott, nem véletlen, hogy a konferencia zárónapja egybeesik a traumatológus vándorgyűlés megnyitójával, hiszen baleset esetén nem egyszer az arc-, illetve végtagi sérülések ellátását egy műtéten, a baleseti sebészekkel közösen végzik. Dr. Nemes György professzor, a háromnapos traumatológus vándorgyűlés szervezőbizottságának elnöke arról beszélt, miben más ez a mostani rendezvény. Érdekességet jelentenek a tárgyalandó témák, köztük a mezőgazdasági sérülések köre. Újdonság, hogy idén először kaptak meghívást gyógytornászok, műtősnők, főnővérek és helyetteseik is a rendezvényre. Volt kollégák, jelentkezzetek! Lapunk ebben az esztendőben, május hónapban ünnepli első megjelenésének 50. évfordulóját. Öt évtized egy ember életében is rengeteg élményt, örömet és bánatot tömörít. A Békés Megyei Hírlap korábbi évtizedeiben más nevet, fejlécet viselt, számtalan újságíró palántából lett itt tapasztalt, neves publicista. Sokan persze elmentek a pályáról és máshol keresték boldogulásukat. Szeretnénk, ha mindazok, akik lapunknál újságíróként az ötven év alatt hosszabb, rövidebb ideig dolgoztak, és eljut hozzájuk lapunk, bárhol élnek, hírt adnának magukról. Hol élnek, hol találhatjuk meg őket? Kérjük, hogy lakáscímüket és telefonszámukat írják meg nekünk a Békés Megyei Hírlap címére (5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4.). A levelezőlapra vagy borítékra írják rá: „Kollégát keresünk”. A gyorsan népszerűvé vált, finom kenyeret, süteményt készítő békéscsabai Burek Pékség a szállítást is példamutató tisztasággal végzi Fotó: Such Tamás Egészségünk védelmében Gomba módra szaporodnak (sokan el is tűnnek) az élelmiszert árusító, forgalmazó kisvállalkozások, amelyeknek engedélyhez kötött a működése. A szabályok betartása viszont a saját felelősségük, külön hangsúlyos ezek sorában az élelmiszerek szállítása, kezelése. Korábban a nagy cégek, a tejfeldolgozó üzemek, a füszértek megfelelően kialakított szállító- járművel rendelkeztek. Manapság azonban gyakori látvány, hogy egy-egy kis élelmiszerbolt tulajdonosa a személygépkocsija csomagtartójában vagy hátsó ülésén szállítja a kenyeret, az élelmiszert, miközben kedvenc hobbiku- tyusa az első ülésen trónol. A komoly cégek beszerezték a kenyér- és élelmiszer- szállításhoz szükséges, higiénikus tárolást, hűtést biztosító kistehergépkocsikat. Többen azonban kényszerűségből, a munkanélküliek soraiból lettek vállalkozók és a pénzszűke miatt nem tudják a szabályokat betartani. Az emberek egészsége mindennél fontosabb — vallják a megyei tiszti- orvosi szolgálat vezetői. Dr. Kiss Viktória megyei tisztifőorvos és helyettese, dr. Mucsi Gyula tájékoztatott bennünket arról, hogy a nyár közeledtével fokozottan ellenőrzik majd a tisztiorvosi szolgálatok az élelmiszert gyártó és forgalmazó kisebb-nagyobb cégek háza táját. — Az országban, így Békés megyében is szaporodtak az utóbbi időben a szalmonelló- zisos megbetegedések — mondta a főorvos asszony. — Az élelmiszereknél különösen fontos a higiénia vagy hűtőlánc betartása, s ide még a vásárló felelőssége is sorolható (kézmosás, tisztaság, hűtés). Kiemelt programunk lesz a szállítások ellenőrzése, amely nemcsak anyagi kérdés, hanem gyakran csak nagyobb figyelmet, igényességet kívánó munka. Az ellenőreink az igazolványaik felmutatásával a legkülönbözőbb helyeken feltűnnek majd, hogy védjék az emberek egészségét. — Aktuális feladatunk még ezekben a napokban a táborok nyitásának, a strandok szezon- kezdetének, a gyermekétkeztetés, a közétkeztetés körülményeinek, a mozgó fagylalt- és élelmiszerárusok tevékenységének az ellenőrzése — folytatja dr. Mucsi Gyula.—Tanácsot is adunk, hogyan szállítsanak. A kívánt célra rendszeresített termoszban, hűtőtáskában, résmentes tejtermék- és élelmiszerszállító edényben, a kenyérnek pedig szellőző, tiszta műanyagi áda kell. B. Zs.
