Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-17 / 114. szám

o BÉKÉS MFGYEI HÍRLAP MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE Június 11. — békenap Mezőberényben Mezöberény központja, 1995 májusában Az oldalt írta Harmati Er­zsébet és Szekeres András, szerkesztette Szekeres András. A fotókat Le- hoczky Péter és Szekeres András készítette. Telefon: 450-450 Országos méretűvé duzzadt a Mezőberényből indult béke­nap kezdeményezése, melyet felkarolt az Országos Béke Szövetség is. Az elmúlt fél év­században béke van Európá­ban, de nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy ötven esztendeje dobták le az első pusztító atombombát is. Az ál­dozatok emlékére a herényi, pontosabban a művelődési központ origámisai indították el azt a mozgalmat, melynek keretében a békéhez csatlako­zóktól egy-egy hajtogatott da­rut kértek, amiket aztán a vá­rosban összegyűjtenek, s fel­fűzve kijuttatnak Hirosimába, így lett a mozgalom jelmonda­ta: ,,Higgyünk a békében, haj­togassunk a békéért!". Az elmúlt hetekben aztán megindultak a postai külde­mények, az ország minden ré­széből, mi több külföldről is érkeznek a papírdaruk, melye­ket június 11-én, egy békenap során fűznek fel, sjúnius 17-én azokat a fővárosban, a Kossuth téren megrendezésre kerülő országos békenap keretében indítják útra Japánba. A június 11 -ei herényi béke­nap programja így alakul: a rendezvények 10 órakor kez­dődnek, s este 9 óráig tartanak majd. A város központjában felállításra kerülő óriás szín­padon 10—14 óráig gyer­mekprogramok lesznek, 14— 17 óráig nemzetiségi népzenei és néptáncbemutatókat és gálát rendeznek, majd ezután felnőtt programok következnek. Az egész napos rendezvényen ne­ves művészek, politikusok, is­mert személyek lépnek fel, s részt vesznek ők is a papírdaru- fűzésben, melyből már több mint kétezer megérkezett. Védőnő akartam lenni minden áron Hírek Testületi ülés. Köröstar- csa önkormányzata kedden délután négy órakor a házas­ságkötő teremben tartotta ülé­sét. Egyebek között napirend­re került a községben a házior­vosi tevékenység vállalkozói formában való ellátása, s az ezzel kapcsolatos megállapo­dások tervezete, valamint a . «*• helyi adók . bevezetésének vizsgálata. Korszerűsítés. Csárda- szálláson hamarosan megkez­dik a faluban a közvilágítás korszerűsítését, melynek be­ruházási költsége eléri a 630 ezer forintot. A munkák során 56, energiatakarékos izzóval ellátott világítótestet szerel­nek fel. A számítások szerint a teljes beruházás megtérülési ideje 4,5 év. Záró hangverseny. Me­zőberényben a városi zeneis­kola növendékeinek idei záró hangversenyét május 20-án, szombaton este hat órától ren­dezik. A koncertnek a helyi Petőfi Művelődési Központ ad otthont. Svéd kórus. A svédorszá­gi Halmstadt város evangéli­kus gyülekezetének kórusa május 26-án, pénteken este hét órakor vendégszerepei a me- zőberényi II. kerületi evangé­likus templomban. A kórus a rendezvény teljes bevételét — önkéntes adomány — a II. kerületi evangélikus templom felújítására ajánlja fel. Pályázat. A herényi képvi­selő-testület döntött arról, hogy a Békés Megyei Vízmű Rt.-hez pályázatot nyújt be a Tavasz utca—Gyóni Géza ut­ca—Teleki utcáig terjedő sza­kasz szennyvízcsatorna-háló­zatának építésére. Ehhez a testület 5 millió 484 ezer forint saját erőt biztosít, s 3 millió forintot pályáz meg. Ma is úgy tűnik, mintha nem is telt volna el oly sok idő, mikor felbukkant az úton egy hintó, rajta egy kedves, mosolygós arcú néni. Szeretettel szólt hozzánk, piros és sárga színű drazsét hozott (C-, D-vita- mint). Évtizedek elteltével is emlékszem látogatásaira, a védő nénire. Zsóri Gyuláné, Ilonka néni ma is jó egészség­nek örvend, nemsoká ünnepli 75. születésnapját. Életéről, védőnői emlékeiről herényi lakásán beszélgettünk a mi­nap. :— Mezőberényi vagyok, itt születtem, nagyszüleim 1860- ban jöttek Németországból. 1940-ben érettségiztem Bé­késcsabán. Elvégeztem a vé­dőnőképzőt Debrecenben, 1943 júniusában államvizs­gáztam. Egy évet Szabolcs megyében, Balkányban dol­goztam, majd visszatértem Mezőberénybe, s itt 32 és fél évet egy helyen, a II. kerület­ben dolgoztam. Ez nagy szó volt, hogy a körzetem nem vál­Az elmúlt hét végén elkészült Csárdaszállás központjában, a községháza előtt tizenöt sze­mélygépkocsi részére a parko­ló. Ennyi a rövid hír. Csakhogy ez a parkoló a falu lakosságá­nak összefogásából, különö­sebb szervezés nélkül, társa­dalmi munkában épült. Az épí­tési anyagot, vagyis a homo­kos kavicsot és a cementet — 120 ezer forint értékben — az önkormányzat biztosította, s négy napon keresztül idősek és fiatalok, nők és férfiak egy em­berként dolgoztak. Petneházi Bálintné, a település polgár- mestere boldogan mesélte: szerdán huszonötén, csütörtö­kön negyvenötén, szombaton harmincötén, majd vasárnap ismét negyvenötén serényked­tek, másfél nap alatt több mint Zsóri Gyuláné, Ilonka néni tozott annyi év alatt, az orvo­sok változtak, én maradtam. — Miért éppen ezt a foglal­kozást választotta? — Védőnő akartam lenni minden áron. Mindig úgy éreztem, mintha egy kéz irá­nyítaná sorsomat. A rászorul­takon próbáltam segíteni. A védőnői munka mellett mással is foglalkoztam. 1945 tava­szán szervezték meg a napközi negyven köbméter betont dol­goztak be. A munkálatokat zsaluzó­anyaggal és fuvareszközzel segítette a helyi Mezőépferr Bt., a Petőfi Tsz és az Agroké­miai Kkt. A nagy létszámú brigádot helyi vállalkozók és otthont, annak a vezetője is voltam. Azok a gyerekek kap­tak itt ebédet, uzsonnát, akik­nek édesanyjuk dolgozott. Se­gítettem a menhelyes gyere­kek számára az élelmet szét­osztani. Nagyon sok szép em­lékem van. — Manapság gyakran hal­lani csecsemőgyilkosságról. Régen előfordult-e ilyen bűn- cselekmény? — Lehet, hogy volt, de én nem tudok ilyen esetről, pedig nyitott szemmel jártam a vi­lágban. Nagy szegénység volt, de mégis megszülettek a gye­rekek és tisztességgel, becsülettel felnevelték őket. Azért lettem védőnő, hogy a rászorultakon tudjak segíteni. Évtizedeken keresztül védő- nőgyakomokokat oktattam. Cinkóczki Anna volt a legutol­só tanítványom, jelenleg is vé­dőnőként dolgozik itt, a város­ban. Mindenki ismer, minden­ki Ilonka nénije vagyok — mondta mosolyogva befeje­zésül. lakosok látták el üdítővel, munka után pedig sörrel, így Balogh Lászlóné, Békési Gé- záné, Ladó János, Salbot Mi- hályné, Varga Béla, Tímár Vilmos, Zakocs István, id. Thirzí Imre, id. Petneházi Bá­lint és Kohuth Judit. Parkoló épült Csárdaszálláson A társadalmi munkával épült parkoló Műszaki átadás júliusban Az épülő mezőberényi 50 sze- mélyes szociális otthon mun­kálataival célegyenesbe értek a kivitelezők, a csárdaszállási Mezőépferr Bt. — pályázaton a helyi költségvetési üzemmel közösen nyerték el a munkát, a társ cég azóta megszűnt — építői. A Békési úton hagyo­mányos technológiával, heré­nyi téglából készülő, 58,9 mii­ló forintos önkormányzati be­ruházást 1993. december else­jén kezdték építeni a kivitele­zők, s minden jel arra mutat, hogy június 30-árabe is fejezik az 1400 négyzetméter — eb­ből 1142 a hasznos alapterület — beépítésű létesítményt. A húsz — két-, három- és négyágyas — hálószobás in­tézményben lesznek betegszo­bák, Jcözösségi helyiségek, tár­salgók, melegítő konyha étte­remmel, teakonyhák és egyéb kisegítő helyiségek. Az építők nyújtott műszak­ban dolgoznak, csaknem tel­jes egészében elkészültek mind a belső, mind a külső vakolattal, az alapmeszelés befejezéséhez közeledik, s a napokban a főbejárati hom­lokzaton elkészült a világos mogyoró-drapp színpróba, belül pedig gőzerővel folyik a burkolás. Gyermekek hete A Mezőberényi Gyermek- és Ifjúsági Szabadidős Központ— GYISZK—az idén is megszer­vezi a korábbi években nagy sikert aratott gyermekek hetét. Az idei rendezvénysorozat má­jus 23-án, a Gyermekgaléria megnyitójával kezdődik, más­nap túradélutánnal folytatódik a hét. Május 25-én ,f)rága kincsünk az egészség” címmel vetélkedő lesz, s két napon zaj­lik majd a kilométergyűjtő ve-' télkedő döntője. A zárónapon, vagyis 28-án délután két órától este hét óráig tartja nyitva kapuit a Gyermek- sziget, ahol a hagyományos programok mellett délután öt órától fellép, s szórakoztatja a vendégeket Tücsök Peti és Han­gya Imi, azaz Berényi Nagy Pé­ter és Hevesi Imre. Célegyenesben az építők 1995. május 17., szerda Társadalmi munka Őszintén mondom, hogy számomra mindig örömet jelent, ha egy település lakói önzetlenül, minden ellenszolgál­tatás nélkül tesznek valamit lakókör­nyezetükért. Nem olyan régen Mezőbe­rényben, a napokban pedig Csárda- szálláson fogtak össze a település lakói környezetük szebbé tételéért. Néhány esztendeje ezt még úgy nevezték, hogy társadalmi munka. Aztán az utóbbi 2-3 évben kiment a divatból, korábbi fénye megkopott, ennek hallatán min­denki valamiféle sandaságot vélt felfedezni. Biztosan so­kan tudják, emlékeznek rá, hogy voltak helyek, idők és személyek, akik lejáratták a tenni akarásnak ezt a formá­ját. Napjainkban mintha újjáéledne ez a mozgalom. A csárdaszállási polgármester boldogan újságolta, hogy különösebben nem kellett hirdetni, szerveznie, szer­vezniük a munkát, mert amint hozzáfogtak a községháza előtti parkoló földmunkáihoz, majd a betonmunkákhoz, a falubeliek népes csoportja csatlakozott hozzájuk. „Kevés a pénzünk, más megoldást nem tudtam kitalálni” —mond­ta szinte mentegetőzve. Azt hiszem, nem kell mentegetőznie. Úgy gondolom: az értelmes célkitűzések megvalósítására, társadalmi mun­kára, emberi szóval, példamutatással sokakat lehet moz­gósítani, akár társadalmi munkára is. Aki hobbiból versenyez A mezőberényi Petőfi gimná­ziumban tanul egy kislány, aki két-három héttel ezelőtt gon­dolt egy merészet, s minden különösebb edzés, előkészület nélkül elindult a Komárom— Komarno futóversenyen. Egyetlen versenyzőként érke­zett Békés megyéből, 26. he­lyezése — azt hiszem — ön­magáért beszél. Ez az elsős diáklány Balogh Melinda. — Mezőtúri vagyok, s amíg nem kerültem a berényi kollé­giumba otthon nyolc évig ver­senyszerűen úsztam. Kedvenc számom volt a gyors és a pil­langó — kezdi bátortalanul, miközben a biológiaóra előtti szünetben beszélgetünk. — Berényben nincs lehetőség az úszásra, ezért futok. A hosszú távokat szeretem — folytatja. — Miért éppen a hosszú tá­vot kedveled? — Száz métert nem tudok futni, a 800 méteres síkfutás is gyors nekem. Az 1500 méter már elviselhető, abban a szám­ban 5:30-on belül futok. He­tente kétszer, háromszor, aho­gyan az időm engedi a város utcáin egy-egy alkalommal 7—8 kilométert futok, s mind­ezt hobbiból. Persze imádok versenyezni... Előszeretettel járok a futógálákra, a triatlon- vagy más versenyekre. — A közelmúltban a gyulai triatlonon is indultál... — Igen, ott is minden edzés nélkül álltam rajthoz: 500 mé­tert úsztam, 12 kilométert ke­rékpároztam és 5 kilométert futottam. Az Eb ötödik helyer zettje, Gogh Mónika mögött a második lettem. O edzésben van, nem tudtam megszoríta­ni. Tavaly ezt a versenyt én Balogh Melinda, aki hobbiból versenyez nyertem meg. A bringát a ver­seny reggelén szüleim hozták utánam. Csak akkor volt biztos az indulásom, amikor megér­keztek. —De ha készülsz, akkor...? — Ha rendszeresen tudnék edzeni, elképzelhető, hogy más eredményeim lennének. — Hogyan jött az ötlet a Komárom—Komarno ver­senyre?’ — Éppen otthon voltam Mezőtúron, amikor a barátaim készültek a versenyre. Volt ná­luk szabad hely, így betársul­tam hozzájuk. —Jó adottságokkal rendel­kezel. Hogyan tovább? — Szeretek futni is, úszni is, kerékpározni is. Egy biztos: a nyáron negyedszerre is átú­szom a Balatont, elindulok még néhány futóversenyen is. A középiskolás megyei baj­nokságon több számban éppen csak hogy lecsúsztam a dobo­góról, de így is több igazolt versenyzőt előztem meg. Jó lenne ezekért visszavágni. Festő és fafaragó kiállítása Argyelán János sarkadi naiv festő vadászati, halászati és természetvédelmi témájú olaj- festményeiből, valamint Illich Ferenc sarkadkeresztúri népi fafaragó vadászati témájú munkáiból nyílik kiállítás má­jus 29-én a mezőberényi Petőfi Művelődési Központban. A kiállítást Szelekovszky László, a megyei önkormányzat főta­nácsosa nyitja meg. A tárlat június 12-éig hét­köznap 9—21 óráig, szomba­ton 9—12 óráig tekinthető meg, várja az érdeklődőket. A Mezőberényi Városszépítő és Városvédő Egyesület április vé­gén társadalmi munkát szerve­zett a liget tavaszi munkálatai­nak elvégzésére, a Széchenyi úti játszótér áthelyezésére, va­lamint a városközpont tisztábbá tételére. A játszótér felszerelé­sének felújítása folyik, s május utolsó napjaiban, a gyermek­napra szeretnék azokat a gyer­mekeknek átadni. A megkez­dett feladatokat május 20-án, a ligeti munkák befejezésével szeretnék folytatni, s ezen a na­pon a szervezők reggel nyolc órától várják a városért tenni akarókat. A tisztább, szebb környezetünkért

Next

/
Thumbnails
Contents