Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-17 / 114. szám
o BÉKÉS MFGYEI HÍRLAP MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE Június 11. — békenap Mezőberényben Mezöberény központja, 1995 májusában Az oldalt írta Harmati Erzsébet és Szekeres András, szerkesztette Szekeres András. A fotókat Le- hoczky Péter és Szekeres András készítette. Telefon: 450-450 Országos méretűvé duzzadt a Mezőberényből indult békenap kezdeményezése, melyet felkarolt az Országos Béke Szövetség is. Az elmúlt fél évszázadban béke van Európában, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ötven esztendeje dobták le az első pusztító atombombát is. Az áldozatok emlékére a herényi, pontosabban a művelődési központ origámisai indították el azt a mozgalmat, melynek keretében a békéhez csatlakozóktól egy-egy hajtogatott darut kértek, amiket aztán a városban összegyűjtenek, s felfűzve kijuttatnak Hirosimába, így lett a mozgalom jelmondata: ,,Higgyünk a békében, hajtogassunk a békéért!". Az elmúlt hetekben aztán megindultak a postai küldemények, az ország minden részéből, mi több külföldről is érkeznek a papírdaruk, melyeket június 11-én, egy békenap során fűznek fel, sjúnius 17-én azokat a fővárosban, a Kossuth téren megrendezésre kerülő országos békenap keretében indítják útra Japánba. A június 11 -ei herényi békenap programja így alakul: a rendezvények 10 órakor kezdődnek, s este 9 óráig tartanak majd. A város központjában felállításra kerülő óriás színpadon 10—14 óráig gyermekprogramok lesznek, 14— 17 óráig nemzetiségi népzenei és néptáncbemutatókat és gálát rendeznek, majd ezután felnőtt programok következnek. Az egész napos rendezvényen neves művészek, politikusok, ismert személyek lépnek fel, s részt vesznek ők is a papírdaru- fűzésben, melyből már több mint kétezer megérkezett. Védőnő akartam lenni minden áron Hírek Testületi ülés. Köröstar- csa önkormányzata kedden délután négy órakor a házasságkötő teremben tartotta ülését. Egyebek között napirendre került a községben a háziorvosi tevékenység vállalkozói formában való ellátása, s az ezzel kapcsolatos megállapodások tervezete, valamint a . «*• helyi adók . bevezetésének vizsgálata. Korszerűsítés. Csárda- szálláson hamarosan megkezdik a faluban a közvilágítás korszerűsítését, melynek beruházási költsége eléri a 630 ezer forintot. A munkák során 56, energiatakarékos izzóval ellátott világítótestet szerelnek fel. A számítások szerint a teljes beruházás megtérülési ideje 4,5 év. Záró hangverseny. Mezőberényben a városi zeneiskola növendékeinek idei záró hangversenyét május 20-án, szombaton este hat órától rendezik. A koncertnek a helyi Petőfi Művelődési Központ ad otthont. Svéd kórus. A svédországi Halmstadt város evangélikus gyülekezetének kórusa május 26-án, pénteken este hét órakor vendégszerepei a me- zőberényi II. kerületi evangélikus templomban. A kórus a rendezvény teljes bevételét — önkéntes adomány — a II. kerületi evangélikus templom felújítására ajánlja fel. Pályázat. A herényi képviselő-testület döntött arról, hogy a Békés Megyei Vízmű Rt.-hez pályázatot nyújt be a Tavasz utca—Gyóni Géza utca—Teleki utcáig terjedő szakasz szennyvízcsatorna-hálózatának építésére. Ehhez a testület 5 millió 484 ezer forint saját erőt biztosít, s 3 millió forintot pályáz meg. Ma is úgy tűnik, mintha nem is telt volna el oly sok idő, mikor felbukkant az úton egy hintó, rajta egy kedves, mosolygós arcú néni. Szeretettel szólt hozzánk, piros és sárga színű drazsét hozott (C-, D-vita- mint). Évtizedek elteltével is emlékszem látogatásaira, a védő nénire. Zsóri Gyuláné, Ilonka néni ma is jó egészségnek örvend, nemsoká ünnepli 75. születésnapját. Életéről, védőnői emlékeiről herényi lakásán beszélgettünk a minap. :— Mezőberényi vagyok, itt születtem, nagyszüleim 1860- ban jöttek Németországból. 1940-ben érettségiztem Békéscsabán. Elvégeztem a védőnőképzőt Debrecenben, 1943 júniusában államvizsgáztam. Egy évet Szabolcs megyében, Balkányban dolgoztam, majd visszatértem Mezőberénybe, s itt 32 és fél évet egy helyen, a II. kerületben dolgoztam. Ez nagy szó volt, hogy a körzetem nem válAz elmúlt hét végén elkészült Csárdaszállás központjában, a községháza előtt tizenöt személygépkocsi részére a parkoló. Ennyi a rövid hír. Csakhogy ez a parkoló a falu lakosságának összefogásából, különösebb szervezés nélkül, társadalmi munkában épült. Az építési anyagot, vagyis a homokos kavicsot és a cementet — 120 ezer forint értékben — az önkormányzat biztosította, s négy napon keresztül idősek és fiatalok, nők és férfiak egy emberként dolgoztak. Petneházi Bálintné, a település polgár- mestere boldogan mesélte: szerdán huszonötén, csütörtökön negyvenötén, szombaton harmincötén, majd vasárnap ismét negyvenötén serénykedtek, másfél nap alatt több mint Zsóri Gyuláné, Ilonka néni tozott annyi év alatt, az orvosok változtak, én maradtam. — Miért éppen ezt a foglalkozást választotta? — Védőnő akartam lenni minden áron. Mindig úgy éreztem, mintha egy kéz irányítaná sorsomat. A rászorultakon próbáltam segíteni. A védőnői munka mellett mással is foglalkoztam. 1945 tavaszán szervezték meg a napközi negyven köbméter betont dolgoztak be. A munkálatokat zsaluzóanyaggal és fuvareszközzel segítette a helyi Mezőépferr Bt., a Petőfi Tsz és az Agrokémiai Kkt. A nagy létszámú brigádot helyi vállalkozók és otthont, annak a vezetője is voltam. Azok a gyerekek kaptak itt ebédet, uzsonnát, akiknek édesanyjuk dolgozott. Segítettem a menhelyes gyerekek számára az élelmet szétosztani. Nagyon sok szép emlékem van. — Manapság gyakran hallani csecsemőgyilkosságról. Régen előfordult-e ilyen bűn- cselekmény? — Lehet, hogy volt, de én nem tudok ilyen esetről, pedig nyitott szemmel jártam a világban. Nagy szegénység volt, de mégis megszülettek a gyerekek és tisztességgel, becsülettel felnevelték őket. Azért lettem védőnő, hogy a rászorultakon tudjak segíteni. Évtizedeken keresztül védő- nőgyakomokokat oktattam. Cinkóczki Anna volt a legutolsó tanítványom, jelenleg is védőnőként dolgozik itt, a városban. Mindenki ismer, mindenki Ilonka nénije vagyok — mondta mosolyogva befejezésül. lakosok látták el üdítővel, munka után pedig sörrel, így Balogh Lászlóné, Békési Gé- záné, Ladó János, Salbot Mi- hályné, Varga Béla, Tímár Vilmos, Zakocs István, id. Thirzí Imre, id. Petneházi Bálint és Kohuth Judit. Parkoló épült Csárdaszálláson A társadalmi munkával épült parkoló Műszaki átadás júliusban Az épülő mezőberényi 50 sze- mélyes szociális otthon munkálataival célegyenesbe értek a kivitelezők, a csárdaszállási Mezőépferr Bt. — pályázaton a helyi költségvetési üzemmel közösen nyerték el a munkát, a társ cég azóta megszűnt — építői. A Békési úton hagyományos technológiával, herényi téglából készülő, 58,9 miiló forintos önkormányzati beruházást 1993. december elsején kezdték építeni a kivitelezők, s minden jel arra mutat, hogy június 30-árabe is fejezik az 1400 négyzetméter — ebből 1142 a hasznos alapterület — beépítésű létesítményt. A húsz — két-, három- és négyágyas — hálószobás intézményben lesznek betegszobák, Jcözösségi helyiségek, társalgók, melegítő konyha étteremmel, teakonyhák és egyéb kisegítő helyiségek. Az építők nyújtott műszakban dolgoznak, csaknem teljes egészében elkészültek mind a belső, mind a külső vakolattal, az alapmeszelés befejezéséhez közeledik, s a napokban a főbejárati homlokzaton elkészült a világos mogyoró-drapp színpróba, belül pedig gőzerővel folyik a burkolás. Gyermekek hete A Mezőberényi Gyermek- és Ifjúsági Szabadidős Központ— GYISZK—az idén is megszervezi a korábbi években nagy sikert aratott gyermekek hetét. Az idei rendezvénysorozat május 23-án, a Gyermekgaléria megnyitójával kezdődik, másnap túradélutánnal folytatódik a hét. Május 25-én ,f)rága kincsünk az egészség” címmel vetélkedő lesz, s két napon zajlik majd a kilométergyűjtő ve-' télkedő döntője. A zárónapon, vagyis 28-án délután két órától este hét óráig tartja nyitva kapuit a Gyermek- sziget, ahol a hagyományos programok mellett délután öt órától fellép, s szórakoztatja a vendégeket Tücsök Peti és Hangya Imi, azaz Berényi Nagy Péter és Hevesi Imre. Célegyenesben az építők 1995. május 17., szerda Társadalmi munka Őszintén mondom, hogy számomra mindig örömet jelent, ha egy település lakói önzetlenül, minden ellenszolgáltatás nélkül tesznek valamit lakókörnyezetükért. Nem olyan régen Mezőberényben, a napokban pedig Csárda- szálláson fogtak össze a település lakói környezetük szebbé tételéért. Néhány esztendeje ezt még úgy nevezték, hogy társadalmi munka. Aztán az utóbbi 2-3 évben kiment a divatból, korábbi fénye megkopott, ennek hallatán mindenki valamiféle sandaságot vélt felfedezni. Biztosan sokan tudják, emlékeznek rá, hogy voltak helyek, idők és személyek, akik lejáratták a tenni akarásnak ezt a formáját. Napjainkban mintha újjáéledne ez a mozgalom. A csárdaszállási polgármester boldogan újságolta, hogy különösebben nem kellett hirdetni, szerveznie, szervezniük a munkát, mert amint hozzáfogtak a községháza előtti parkoló földmunkáihoz, majd a betonmunkákhoz, a falubeliek népes csoportja csatlakozott hozzájuk. „Kevés a pénzünk, más megoldást nem tudtam kitalálni” —mondta szinte mentegetőzve. Azt hiszem, nem kell mentegetőznie. Úgy gondolom: az értelmes célkitűzések megvalósítására, társadalmi munkára, emberi szóval, példamutatással sokakat lehet mozgósítani, akár társadalmi munkára is. Aki hobbiból versenyez A mezőberényi Petőfi gimnáziumban tanul egy kislány, aki két-három héttel ezelőtt gondolt egy merészet, s minden különösebb edzés, előkészület nélkül elindult a Komárom— Komarno futóversenyen. Egyetlen versenyzőként érkezett Békés megyéből, 26. helyezése — azt hiszem — önmagáért beszél. Ez az elsős diáklány Balogh Melinda. — Mezőtúri vagyok, s amíg nem kerültem a berényi kollégiumba otthon nyolc évig versenyszerűen úsztam. Kedvenc számom volt a gyors és a pillangó — kezdi bátortalanul, miközben a biológiaóra előtti szünetben beszélgetünk. — Berényben nincs lehetőség az úszásra, ezért futok. A hosszú távokat szeretem — folytatja. — Miért éppen a hosszú távot kedveled? — Száz métert nem tudok futni, a 800 méteres síkfutás is gyors nekem. Az 1500 méter már elviselhető, abban a számban 5:30-on belül futok. Hetente kétszer, háromszor, ahogyan az időm engedi a város utcáin egy-egy alkalommal 7—8 kilométert futok, s mindezt hobbiból. Persze imádok versenyezni... Előszeretettel járok a futógálákra, a triatlon- vagy más versenyekre. — A közelmúltban a gyulai triatlonon is indultál... — Igen, ott is minden edzés nélkül álltam rajthoz: 500 métert úsztam, 12 kilométert kerékpároztam és 5 kilométert futottam. Az Eb ötödik helyer zettje, Gogh Mónika mögött a második lettem. O edzésben van, nem tudtam megszorítani. Tavaly ezt a versenyt én Balogh Melinda, aki hobbiból versenyez nyertem meg. A bringát a verseny reggelén szüleim hozták utánam. Csak akkor volt biztos az indulásom, amikor megérkeztek. —De ha készülsz, akkor...? — Ha rendszeresen tudnék edzeni, elképzelhető, hogy más eredményeim lennének. — Hogyan jött az ötlet a Komárom—Komarno versenyre?’ — Éppen otthon voltam Mezőtúron, amikor a barátaim készültek a versenyre. Volt náluk szabad hely, így betársultam hozzájuk. —Jó adottságokkal rendelkezel. Hogyan tovább? — Szeretek futni is, úszni is, kerékpározni is. Egy biztos: a nyáron negyedszerre is átúszom a Balatont, elindulok még néhány futóversenyen is. A középiskolás megyei bajnokságon több számban éppen csak hogy lecsúsztam a dobogóról, de így is több igazolt versenyzőt előztem meg. Jó lenne ezekért visszavágni. Festő és fafaragó kiállítása Argyelán János sarkadi naiv festő vadászati, halászati és természetvédelmi témájú olaj- festményeiből, valamint Illich Ferenc sarkadkeresztúri népi fafaragó vadászati témájú munkáiból nyílik kiállítás május 29-én a mezőberényi Petőfi Művelődési Központban. A kiállítást Szelekovszky László, a megyei önkormányzat főtanácsosa nyitja meg. A tárlat június 12-éig hétköznap 9—21 óráig, szombaton 9—12 óráig tekinthető meg, várja az érdeklődőket. A Mezőberényi Városszépítő és Városvédő Egyesület április végén társadalmi munkát szervezett a liget tavaszi munkálatainak elvégzésére, a Széchenyi úti játszótér áthelyezésére, valamint a városközpont tisztábbá tételére. A játszótér felszerelésének felújítása folyik, s május utolsó napjaiban, a gyermeknapra szeretnék azokat a gyermekeknek átadni. A megkezdett feladatokat május 20-án, a ligeti munkák befejezésével szeretnék folytatni, s ezen a napon a szervezők reggel nyolc órától várják a városért tenni akarókat. A tisztább, szebb környezetünkért
