Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-03 / 102. szám

CSABAI NAPLÓ 1995. május 3., szerda Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak: Dóczi Magdolna, Ta­kács Mariann, Vass Márta. Fotó: Lehoczky Péter. Várjuk olvasóink leveleit, vélemé­nyét: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békés­csaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi települé­sén ma ezen az oldalon Me- zőkovácsházáról és környé­kéről olvashatnak. A megye- székhelyen békéscsabai ol­vasóinknak szerkesztettünk különoldalt. Hírek Csütörtökön közgyűlés. A megyei jogú város közgyűlé­se a városházán 13 órakor kez­dődik. Zárt ülésen tárgyalják a Vízművek Rt.-re vonatkozó személyi javaslatokat. A nyil­vános ülés témái többek között: Az önkormányzati lakások bér­leti díjának emeléséről szóló rendelettervezet megvitatása, a szociális ellátásokról szóló ön- kormányzati rendelet módosí­tása, a város általános rendezési és Nagyrét rendezési tervének megvitatása. Oktatási ügyek, bölcsődei üzemeltetési jogok, a vállalkozó háziorvosok szerző­dése, különböző bejelentések szerepelnek még a napirenden. Cukorbetegek klubja. Pénteken 15 órakor lesz a követ­kező foglalkozás a Réthy Pál Kórház ebédlőjében. Dr. Szent- györgyi Csaba főorvos tart elő­adást a heveny anyagcserezava­rok tüneteiről a cukorbetegek esetében. Nettek, molettek és még molettebbek Időnként kifoghat az ember egy-egy csinosabb darabot, akkor is, ha nem negyven- nyolc kilogramm és karcsú derekú Mára molett hölgyek is tud­ják jó pár nemzedék óta, hogy nekik sokkal nehe­zebb a divattal tartani, mint a szerencsés karcsüaknak. Hát akkor mit szóljanak a még molettebbek?! Mert akárhogy szépítjük, a felmé­rések is azt bizonyítják, amit naponta látni: sok a túlsú­lyos férfi és nó'. Akiknek a keservét még az is fokozza, hogy kevés a nekik való di­vatos holmi, főleg a felsőru­ha-öltözet. Hogy választék nincs, az biztos! Vagy téve­dés lenne ez, és sokkal jobb a helyzet, mint egyesek pa­naszként mondják ? A Bettini Divat üzletében a Lencsési lakótelepen igazán válogatni lehet a sok szép szoknya, blúz, kosztüm és egyebek között és az áraik is szolidak. Először mégis a méretjelölések mostani rendjéről érdeklődöm Pász­tor Beláné tulajdonostól. — A számokat a betűk váltották föl: az S, M, L, XL, XXL például. E két utóbbi már nagy méretet jelent és valóban nincs belőle több nálunk sem, mint az egész választék 10 százaléka. — Azért, mert nincs elég érdeklődés a hölgyek részé­ről? — Ez nem ilyen egysze­rű, mondhatni van és nincs, azaz nem tömeges, amire a gyártóknak érdemes lenne berendezkedni komoly for­mában. Ugyanis több anyag és munka szükséges a nagyobb mérethez, ami az árban nemigen térül meg. — Ha most vásárolni akarnék, tudna ajánlani va­lamit? — Hogyne! Tessék vá­lasztani, itt a blúz, szoknya, fehérnemű... És nem drága egyik sem. Békéscsaba kereskedel­mi újdonságai a nemrég megnyílt Fortuna üzletház­ban találhatók, s ezek egyi­ke a Donna Divat. Gyönyö­rű kirakata előtt meg kell állni, s valóban kevés hölgy megy úgy vég ig a város fő­utcáján, hogy ne nézne erre. Vajon a molettek és a még molettebbek mit találnak odabent? Egyáltalán, kere­sik-e a nagyobb méreteket? — Igen, keresik — mond­ja Szabó Zoltánné, a két tu­lajdonos egyike —, csak saj­nos nem tudjuk a teljes igényt kielégíteni, hiszen az sokféle és elég kiszámítha­tatlan. Most többek közt ilyesmi után is jár Pesten a társam. Amint van egy pár nagyobb méretű holmink, azonnal elviszik és van több előjegyzésünk. — Ha két hónap alatt ez a tapasztalat, mért nem alkal­mazkodnak jobban hozzá? — A beszerzési nehézsé­gek miatt! Rengeteg utánajá­rással sem kapunk eleget ezekből megfelelő minőség­ben és eleganciában, azon­ban mindent elkövetünk, hogy kielégítsük a hölgyek kívánságait, méghozzá ár­emelés nélkül. Ami egyéb­ként minden cikkünkre vo­natkozik. Aki nem eszik, nem szemetel Május elsejéhez sok minden fűződik, két dolog azonban bizonyosan: a virsli és a sör. Nos, akik ennek reményében indultak el tegnapelőtt Békéscsabán, alaposan csalódtak. A belvárosban a világrekorder túrós csusza volt —joggal — a sztár, ám egyetlen lacikonyha nem állt az Andrássy úton, ahol pedig rég nem látott tömeg fordult meg május elsején. Még szerencse, hogy a Fiume előtt volt egy kolbászsütő, ahol parázson készült igazi csemegét kínáltak. A ligetből csaló­dottan fordultak vissza az emberek, egyetlen sátor nem állt, maximum pattogatott kukoricát lehetett kapni. A csúcs azonban — legalábbis a látogatók számát tekintve — a sportcsarnok előtti tér volt, ahol kötött ruhákat, gumicsiz­mákat és egyéb lábbeliket, divatcikkeket, fehérneműket és egyéb „szezoncikkeket” árusító sátrak tucatjai álltak. Volt vidámpark, törökméz, léggömb, csak éppen arról feledkez­tek meg a rendezők, hogy az ide kilátogató több ezer ember május elsején enni is szokott, és uram bocsá még sört is iszik. Ha kap. Most ugyanis egyetlen kis büfé próbált megfelelni a kapacitását jóval meghaladó igényeknek. Állítólag azért nem tették lehetővé a lacikonyhák működését, mert nagy szemeteléssel járt volna. íme, a hivatali leleményesség csúcsa, bár tartok tőle, hogy az éhen maradottak egészen másfajta csúcsnak minősítik e minősíthetetlen eljárást. Derűsen telt a nap Mezómegyeren Április 29-én, szombaton dél­előtt — a közelgő anyák napja alkalmából derűs programot szervezett a hetedik kerületi nagycsaládos egyesület és a helyi idősek klubja Mezőme- gyeren, a Kossuth Lajos Mű­velődési Házban. Elsőként a kisiskolások sza­valtak anyukáiknak, nagyma­máiknak, de nagy sikert aratott a békéscsabai ifjúsági ház szí­nistúdiósainak műsora, a Me­zőmegyeri Asszonykórus elő­adása. A program kezdete előtt kértünk néhány nagycsaládos édesanyát beszélgessen ve­lünk. A Koppány család Kispest­ről érkezett. — A Kispesti Nagycsaládosok Egyesületé­nek tagjai vagyunk — kezdi a beszélgetést Koppány Etelé- né. — Egy országos rendezvé­nyen ismerkedtünk meg és ba­rátkoztunk össze a mezőme- gyeriekkel. A barátság és a tár­saság kedvéért vagyunk újra itt Békéscsabán. Bíróék, Nagypálék, Laczó- ék helybeliek. — Szeretjük, kedveljük ezt a csapatot. A városban több helyen is működik nagycsalá­dos egyesület. A miénk na­gyon összeszokott — mondja a szóvivő Nagypál Jánosné. — A szervezet anyagi segítséget is nyújt, húsvétkor például élelmiszercsomagot kaptak a rászorulók. Bennünket is, mint manapság mindenkit a család, a hétköznapi problémák fog­lalkoztatnak. Nehéz a megélhetés Kispes­ten és Mezómegyeren egy­aránt. A nagycsaládos szülők általában aktív dolgozók, há­rom-négy gyermeket nevel­nek (neveltek), hiszen van ahol már a kisunoka is meg­született. Bíró Gézáéknál kicsit más a helyzet: — A Szabó Pál Téri Általános Iskolában dolgo­zom két műszakban portás­ként — mondja B íróné. — A férjem nyugdíjas, egyik fiunk pedig mozgássérült, ő nem is tud itt lenni. A sokgyermekes családoknak üdülésre, nyara­lásra már nem igazán telik. A szervezeti tagokkal és gyere­keinkkel kedvezményesen ki­rándulhatunk. Jártunk már Szombathelyen és Pannonhal­mán. Ingyenesen színházje­gyet is kaphatunk. Mit csinál mostanában Varga István? — Az előbb hoztam haza spe­nótot, sóskát, zöldhagymát a kertből — felel Varga István nyugdíjas, aki egy életet töltött a kéményseprő szakmában, s hosszú évtizedekig a Tüzelés- technikai Vállalat csabai kör­zetvezetője volt. — A volt kéményseprő mű­vezető, mint kertész? — Miért ne? Hisz az aktív munkát már 1983-ban befejez­tem. Utána ugyan még kilenc évig répaátvevő voltam Lö- kösházán, ez olyan átmenetet jelentett. Közben, meg aztán a két kert, az egyik Csabán, a másik Pósteleken. vagyis so­kat dolgozom a szabad leve­gőn. — Látszik is, hogy jó egész­ségnek örvend... — Az egy epeműtétet kivé­ve, soha nem voltam beteg, soha nem hiányoztam a mun­kából, csak két hetet. —Ez rekord 43 év munkavi­szony alatt. — És nagy szerencse! Mint ahogy a jó házasságomat is annak tartom, mert immár 47 éve vagyunk együtt a felesé­gemmel, ami a mostani szójá­rással: nem semmi. Varga István jól tartja ma­gát —Az biztos! De csak szeren - cse kellett hozzá? —Még más is: jó feleség, megértés, türelem mindkét részről, no meg szerelem, sze­retet, gyerekek, unokák... —Akik sok mindent kapnak a kertekből? — Még annál is többet, mert őket, bennünket, tehát három családot teljesen ellát zöldség­gel, gyümölccsel a két kert, sőt egy pesti rokon a negyedik, aki kap belőle. Semmit nem ad­tam el a termésből, nálunk mu­tatkozik meg a haszna, a meg­takarítás, ami mondanom sem kell, hogy különösen mostaná­ban mit ér. így még nagyobb öröm nekem ez a munka, ami a szórakozásom is egyben. — Együtt pedig jó közér­zet? — Olyasmi, mert igazán ak­kor érzem jól magamat, ha mindig csinálok valami értel­meset. Sőt újat is, mint most lesz a pósteleki kertben a héj nélküli tökmag. Remélem leg­alábbis, hogy sikerülni fog. —Csabai részlegvezetőként sikeres volt? — Ezt mások jobban meg tudják ítélni... Az biztos, hogy a munkám során közel 80 ké­ményseprővel szaporodott a szakma. A kamasz tanulókból vagy a felnőtt átképzősökből szakmunkások lettek a kezem alatt. Az már más dolog, az élet hozta magával, hogy nem mind maradt meg ezen a pá­lyán. A különleges Korall Békéscsabán, a Lencsési út 26. szám alatt nemrégiben nyílt a Korall lakberendezés, műszaki cikk és ajándékbolt. Az üzlet vezetőjét, Krizsán Jánosnét kérdeztük arról, mi kapható az üzletben? — Igyekeztünk a választé­kot úgy alakítani, hogy olyan cikkeket kínáljunk, amely a lakótelepen máshol nem kap­ható. Árulunk kerámiákat, különféle ajándéktárgyakat, kosarakat. A háztartási kisgé­peket (vasalók, robotgépek, kenyérpirítok, gyümölcscent­rifugák) kedvező áron ajánl­juk. Ezenkívül megrendelésre készítünk a kiválasztott szín­ben és méretben egyedi búto­rokat. — Milyen vevőkörre számí­tanak? — Főleg a lakótelepen élőkre gondoltunk, de min­denkit szívesen várunk. A bolt nyitva tartását igyekeztünk úgy kialakítani, hogy bárki a napi munkaidő után is tudjon vásárolni. Hétfőtől péntekig 9-től 19 óráig, szombaton 8- tól 19 óráig, vasárnap 10-től 15 óráig tartunk nyitva. A kicsi helyiségben változatos a kínálat

Next

/
Thumbnails
Contents